Jogi Hirlap, 1927. január-június (1. évfolyam, 1-25. szám)

1927-01-09 / 1. szám

JOGI HÍRLAP ____ A KÚRIA HATÁROZATAI (A január 11.-ig tartó törvénykezési szünet miatt első számainkban a Karácsony előtti ítéleteket közöljük) Magánjogi határozatok 1. Ügyvédi díj. Felperes ügyvéd haszonbérleti szerződés elkészítésekor ügyvédi díjul a haszonbérösszeg 1%-át kö­tötte ki. Az illetékezési és telekkönyvi bekebelezési tényke­dések díjait nem említette. Ezeket ezenfelül számította fel és peresítette. Alperes vitatta, hogy az 1%-kal már ez is honoráltatott. Alsóbíróságok elutasították felperes kerese­tét, aki emiatt felülvizsgálattal élt. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet elutasította, mert amennyiben az ügyvéd a megbízás tárgyával rendsze­rint kapcsolatos járulékos teendők elvégzését csupán a megbízáskor megállapított munkadíján felüli különdíjért hajlandó elvállalni, az ügyvédi megbízás körül a jogban járatlan ügyféllel szemben fokozott mérvben tanúsítandó forgalmi gondosság alapján tartozik ezt a díjazást ígérő ügyféllel szemben előre is kétségtelen módon kifejezésre juttatni. (I. VI. 8126/1925. Jurka, elnöklő kúriai bíró, 1926. december 9.) 2. Ingatlan adásvételi szerződés érvényességi kellékei. Felperesek jogelődje írott adásvételi szerződésben eladta ingatlanát alpereseknek készpénzért és ezenfelül búzajára­­dékért. Az ingatlant nem helyrajzi szám, hanem fekvés sze­rint jelölte meg. Az eladó jogutódai haláleset-felvétel be­csatolása mellett megtámadták a szerződést, mert az írás­beli okirat az ingatlant nem jelölte meg kétséget kizáró mó­don s a búzajáradék sincs a szerződésben feltüntetve. A felebbezési bíróság elutasította a keresetet A Kúria minde­nekelőtt megállapította, hogy a felperesek öröklési minőségét valószínűsítő haláleset­felvétel alapján is a per folytatására megfelelően igazoltnak tekintendők. A szerződést pedig érvénytelennek nyilvání­totta a Kúria a következő indokolással: A 27. számú jogegységi döntvényben kifejtettek sze­rint az ingatlant elidegenítő szerződés az 1920: XXXV/­­1.-c. 77. §-a által hatályában fentartott 4420 1918. M. E. I. 1. §-ában megszabott érvényességi kelléknek már akkor is megfelel, ha az elidegenítési okiratban nem foglaltatik ugyan a létrejött megállapodásnak valamennyi része, hanem csupán az ügyletkötő felek, az ingatlan, az ellenszolgálta­tás, vagy annak hiánya, azonban, minthogy az ingatlant elidegenítő szerződé­sek írásbeli alakszerűsége törvényes rendelekezés alapján ez ügylet érvényességi kelléke, az elidegenítő szerződés ama részei, amelyeket a 27. számú jogegyességi határozat meg­jelöl, a felek szóbeli megállapodása által nem pótolhatók. Már­pedig jelen esetben az ingatlan kétséget kizáró módon megjelölve az okiratban nincsen, sem a vételár nincs a valóban létesült megállapodásnak megfelelően feltüntetve. (X. VI. 813­/1926. Jurka, elnöklő kúriai biró. 1926. XII. 16.) 3. Szóbeli megállapodás írásbelivel egyidejűleg. Szó­belileg megkötött adásvételi szerződés feltétele volt, hogy a korábbi vevő a vételtől visszalépjen. A szerződés írásba foglalásakor felperes kívánta ennek felvételét is, alperes kijelentette, hogy e feltételt írásba foglalás nélkül is elfo­gadja. A feltétel írásba foglalása erre mellőztetett. Kúria kimondja, hogy: abban az esetben, ha a szerződés okiratba van foglalva, az abban fel nem vett korábbi vagy egyidejű szóbeli meg­állapodás hatályos akkor, ha a felek azt az okirat kiállítá­sakor az okirattal szemben is fenn akarták tartani. (C. VII. 198011926. Keczer. 1926. XII. 10. 4. Jogügylet hatálytalanítása. Gazdasági lehetetlenü­lés. Felén túli sérelem. Felperes valorizáció­ kikötése mellett járadékért eladja csekély jövedelmű házát, hogy létfentar­­tását biztosítsa, abban a feltevésben, hogy a bérek emel-­­kedni nem fognak. A valorizált járadék a viszonyok válto­zása folytán a létfentartásra nem elegendő. A bérek felemel­kedtek, felperes a) tévedés, b) gazdasági lehetetlenülés és felen túli sérelem címén kéri a szerződés hatálytalanítását. Kúria elutasítja, mert: ad a) felperesek nem is állították, hogy tévedésük okot rója az alperes magatartására, tevékenységére, avagy mu­lasztására lenne visszavezethető; a tévedés nem vonatkozik az ügylet tárgyára, vagy annak lényeges feltételeire, enélkül pedig az ügyletkötés indokaiban való tévedés magában véve nem lényeges tévedés és a jogügylet hatálytalanítására ala­­pot nem képez; ad b) az ügyletkötés alkalmával a felek a korona to­vábbi esésére számítva rendelkeztek akként, hogy az esedé­kes életjáradékösszeg az esedékesség napján a korona esé­sének arányában számítandó ki s a számítás eredményének megfelelő összeg fizetendő a felperes eladóknak. Minthogy ezek szerint szerződő felek a korona esésére, figyelemmel a szerződés megkötése idején a felperesek meg­élhetését biztosító járadéknak valorizáltan leendő lefizetésé­ről már előre gondoskodtak, az a körülmény hogy a felpe­resek megélhetését ez időszerint a szerződésileg megállapí­tott járadéknak valorizált összege nem biztosítja, az esetleg­ egyéb feltételek fenforgása mellett, alapul szolgálhat a jára­dék mennyiségének felemelésére, de az a teljesedésbe ment­ szerződés hatálytalanítását maga után nem vonhatja. Ezek szerint s arra is figyelemmel, hogy joggyakorla­tunk az ügyletnek felén túli sérelem miatt való hatálytala­nítását nem ismeri, felperest el kellett utasítani. (C. V. 6429/1926. Raskó, elnöklő kúriai biró. 1926. XII. 9.­ 5. Baleseti kártérítés. Felperes az általa rendszerint járt úton, nagy­ eső után nem vette észre az út egyik hibáját és balesetet szenvedett. Kárát perli. Kúria elutasítja, mert meg van állapítva, hogy a felperes a balesetet megelő­zően egy féléven át naponkint járt azon az úton, amelyen úi baleset történt. Az út hibáját tehát jól ismerhette. Ennél­fogva a felperessel szemben már ebből az okból nem minő­sül a balesetet okozó és így kártérítésre kötelező mulasztás­nak, hogy az alperes az útnak a rendeltetésszerű használat folytán keletkezett egyenetlenségét azonnal ki nem javíttatta, avagy hogy az eső után nyomban nem gondoskodott a kátyú, megjelöléséről. (C. VE 8248/1925. Jurka, elnöklő kúriai biró. 1926. XII. 15.) 6. Kártérítés házasságon kívüli nemzésből. Peres felek vasúton megismerkedve, felperes leány telefonszámát kö­zölte alperessel. Később jegyet váltottak. Az eljegyzést kö­vető pár nap múlva nemi érintkezést kezdtek, s felperes alperest a lakásán is több ízben kereste fel. Az eljegyzés felbomlott, a viszonyból gyermek született, s a leány gyer­mektartáson felül kártérítésért is pert indít. Kúria a kár­térítést nem ítéli meg, mert­ a felperest nem lehet oly tapasztalatlan leánynak tekin­teni, akinek a nemi érintkezésre való reálítása, ha házas­sági ígérettel történt is, alkalmas volna a csábítás megálla­pítására, már­pedig eltekintve a büntetendő cselekmény ese­tétől, nemi érintkezésből kifolyóan kártérítést csak a magán­jogi értelemben vett csábítás esetében lehet követelni. (C. III. 2411/1926. Wcaztermayer. 1926. XII. 1.) 7. Uzsora kifogása. Alperes büntető feljelentést nem tett, de az uzsora kifogást a polgári perben érvényesíti. Alsó­­bíróságok a kifogást egybehangzóan élvelik. Alperes felül­vizsgálattal él, amit a Kúria elutasít és kiszabja alperes ellen a konok perlekedés bírságát., kimondván, hogy a BUDAPEST, Ift. JANUAR­­i

Next