Jogi Hirlap, 1928. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-08 / 1. szám

BUDAPEST, 1928 JANUÁR 8. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY­ ÚT 21 TELEFONSZÁM: 211-67 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP FELELŐS SZERKESZTŐ DR. SШВА GYULA ÜGYVÉD II. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ELŐFIZETÉSI ÁRAK NEGYEDÉVRE.... 3-- PENGŐ FÉLÉVRE...................6-- PENGŐ EGÉSZ ÉVRE .... JO­_ PENGŐ Mélyen tisztelt Kortárs Úr! Engedje meg, hogy második évfolyamunk megindításakor megköszönjük Önnek a bizalmat, mellyel lapun­kat az elmúlt kezdőév során megtisztelte. Ez teszi lehetővé, hogy az úttörő munkát tovább folytathassuk a megkez­dett csapáson. Programmunk ellenére van, hogy az eddigi előfizetési díjszabást csak azok részére tudjuk fen­tartani, akik az egész évre egy összegben fizetnek elő. A negyed- és fél évi előfizetési díjat fel kellett emelnünk 50—50 fillérrel 3, illetve 6 pengőre, mert minden negyedévben tömegesen fordul elő a befizetések elmaradása, azoknál az állandó olvasóinknál is, akik a lap pontos küldésére ennek dacára igényt tartanak. Reméljük, hogy sikerülni fog idővel a kapcsolatot olvasóink és lapunk között oly szorosra fűznünk, hogy ezek az előre nem látott jelenségek elmaradnak, amikor is kötelességünknek fogjuk tartani az eredeti előfizetési díjak visszaállítását. A személy szerint nyújtott előfizetési kedvezményeket továbbra is készséggel fentartjuk s az erre rászoruló kartársaink eziránti megkereséseinek a jövőben is örömmel teszünk eleget. Kérjük mélyen tisztelt Kortárs urat, hogy támogassa lapunkat ez évben is előfizetésével és együttműködésé­vel egyaránt. Tisztelettel a Szerkesztőség. A KÚRIA HATÁROZATAI. Magánjog 1. Ügyvédi kamarai dij­szabás alkalmazása. Az ügyvédi költségjegyzék­eiben hozott táblai ítéletet felperes többek között azért támadta meg, mert az nem alkalmazta a kamarai díjszabást. A Kúria kimondotta, hogy­ a budapesti ügyvédi kamara részéről összeállított úgy­nevezett irányító díjszabást a bíróságnak csak abban az eset­ben kell alkalmaznia, ha alkalmazását a felek kikötötték. Ily kikötés az adott esetben nincs, sőt azt sem leh­et m­eg­­állapítani, hogy a felek a szerződés költségei felől tett rendel­kezésükben az említett díjszabás szem­ előtt tartásával vagy legalább annak ismeretében szerződtek volna. Ugyanis a fel­peres nem is állította, hogy a díjszabás a szerződéskötéskor egyáltalában szóba került, avagy hogy annak rendelkezéseiről és arról hogy a költségekre a felperes ezt kívánja mértékadó­nak tekinteni, a felek tudták és hogy ekként az abból eredhető kötelezettségük mértékére nézve a szerződés aláírásakor lega­lább hozzávetőleg tájékozva voltak. Ehhez képest a kamarai díjszabás csak annyiban jöhet figyelembe, amennyiben rendelkezései megegyeznek azokkal az elvekkel, amelyek a Ppé. 18. §-ának 4. bekezdésében a régóta követett gyakorlat nyomán tételes szabályba is vannak foglalva. (I. VI. 5127/1926. Rácz, 1927. XI. 30.) 2. Ingatlan adásvételi szerződés formahibájának utólagos pótlása. Az ingatlan adásvételi szerződés érvényessége iránti perben vitás, hogy a felperes utólag irta-e alá a szerződést és hogy az alperes erre a szerződésre utólagos teljesítést ennek tudatában elfogadott-e? A Kúria ezeknek a tényeknek a megállapítása végett a következő indokolással oldotta fel a táblai ítéletet: abban az esetben, ha alperes a felperes által a szóban­­forgó ingatlanon eszközölt változtatások, beruházások és esetleg rongálásszámba vehető növényzetkivágás tudomására jutása után vett föl utóbbi 30.000 koronát a kialkudott vétel­árra, abban az esetben alperes jóhiszeműen már nem hivat­kozhatik arra, hogy felperes az adásvételi szerződést nem írta alá vele az alperessel egyidejűleg, — hanem ezzel az ujóbbi vételári részletnek felvételével beleegyezettnek tekintendő az alperes abba, hogy felperes­i szerződést — ha netán addig nem is irta alá, — utólag aláírhassa. Beleegyezettnek tekin­tendő, — mert ebbe való, bár csak hallgatag beleegyezés hiá­nyában úgy állana a dolog, hogy alperes olyan ügylet alap­ján fogadott el utóbbi szolgáltatást, amely ügylet alakszerű­ség hiánya miatt érvénytelen lévén, arra sem volt alkalmas, mást megtarthassa,­­ kérvén, ha az alakszerűség hiánya uta­­tást megtarthassa, — kivévén, ha az alakszerűség hiánya utó­lag pótolt­atik. (H. V. 4964/1927. Oswald, 1927. XII. 1.) 3. Egyetemleges adóstársakra kihat-e az egyik adóssal kötött novatio? A kényszeregyességbe jutott társascég nem tudta fizetni a jogerős 40%-os kvótát, mire a hitelezők oly értelmű egysséget kötöttek vele, hogy az áruraktárt arányla­­gos kielégítésre átveszik és a likvidációig nem járnak el ellene. Ezen megegyezést megelőző időben az adós cég egyik tagja kilépett a cégből. Az egyességet aláíró egyik hitelező a ki­lépett tag ellen, a céggel kötött fenti megegyezés dacára végrehajtást vezetett. A kilépett cégtag a végrehajtás felfüg­gesztése iránt indított keresetet s vitatta, hogy a céggel kö­tött egyesség őre­ is kihat, mint adóstársra. A Kúria a követ­kező indokolással utasítja el a keresetet: Jogszabály az, hogyha bármelyik adós a kötelezettséget teljesíti, avagy ha valamelyik adós a hitelezőt teljesítés hatá­lyával bíró jogügylet által kielégíti, a többi adós is felszaba­dul a kötelezettség alól. Az is jogszabály azonban, hogy az nyító vagy elengedő szerződés, melyet a hitelező az adósok egyikével köt, a töb­biek kötelezettségét csak abban az esetben szünteti meg, ha azt ily szándékkal kötötték. A tényállás szerint az adós cég a kényszeregyességi eljá­rás során megállapított 40°/a-os kvótát nem fizetvén meg, al­peresnek feléledt a joga, hogy az egyetemleges adós cégtár­sak bármelyike ellenében követelését teljes egészében érve- ára 20 fillér.

Next