Jogi Hirlap, 1928. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-08 / 1. szám

JOGI HÍRLAP nyesíthesse; az egyetemleges adósok bármelyikével oly meg­egyezésre is léphet, hogy vele szemben a követelését egy­általában nem, vagy csak részben és ezt is csak bizonyos idő elteltével érvényesíti; a többi adós ebből az egyetemleges kötelezettsége következtében a hitelezővel szemben jogot nem szerez, hacsak a megállapodás az előbb kifejtettek szerint nem azzal jött létre, hogy az a többi adósra is kiterjed. (H. V. 5740/1927. Oswald, 1927. XI. 30.) 4. Eredeti állapot visszaállítása. A megtámadott jogügy­lettel átruházott rt. részvényállományában többszöri alap­­tőkeemelés és idegen érdekeltségek bevonása következtében változások állottak be. Az eredeti állapot visszaállítása kérdé­sében a Kúria a következőképen ítélt: Az ügyletek érvénytelensége esetén az eredeti állapot visszaállításának lévén helye, amennyiben a kereset az egyes­­ségi okirat és a pótszerződés érvénytelenítésére irányult részében megítéltetik, a felek jogviszonya erre irányuló kére­lem nélkül is hivatalból rendezendő. Mindezeknél fogva, ha az egyességi okirattal elidegenített vagyontárgyak természetben vissza nem szolgáltathatók, másrészt azonban a felperesek s az ügyletkötő alperesek érdekeinek perbeli álláspontjuk sze­rint a pénzzel való érdekkiegyenlítés felel meg, — bárha fel­peresek keresete teljesítésre nem irányul is — meg kell álla­pítani azt a pénzösszeget, mely az elidegenített vagyontárgyak elidegenítéskori értékének — jelenlegi pénzünkben kifejezve — megfelel s az üzletkötő alpereseket a részükről teljesített s megfelelően szintén átértékelendő pénzszolgáltatás beszámítá­sával a fenmaradó összeg megfizetésére kötelezni kell. (I. I. 6111/1927. Juhász, a Kúria elnöke, 1927. XII. 3.) 5. Gazdasági tehetetlenülés lakbérleti szerződésnél. A csődbejutott szinházbérlő rt. tömeggondnoka szabályszerű felmondás helyett többek között azon a címen indít keresetet a bérleti szerződés érvénytelenítése és megszüntetése iránt, hogy a szerződés teljesítése reá nézve gazdaságilag lehetet­lenné vált. A­ Kúria a következő indokolással utasítja el a ke­resetet: A lakások és üzlethelyiségek bérlete tekintetében a gaz­dasági válság egész tartama alatt állandó és ismételten is ki­adott törvényes felhatalmazáson sarkalló kormányrendeletek nyilvánvaló célja az, hogy a bérleti szerződésekből eredő jo­gokat és kötelezettségeket a változó gazdasági viszonyokba méltányosan beillesszék. Az e tárgyban törvényszerűen kimondott kormányrende­letek a bérek megállapítása, a felmondási jog és a szabad bér­letforgalom korlátozása, majd ennek fokozatos helyreállítása tekintetében külön is részletes rendelkezésekben már meg­szabják azt a joghatást, amelyet a változott gazdasági viszo­nyok az ingatlant bérbeadó és az azt bérlő jogaira és köteles­ségeire gyakorolnak. Ezen túl a bérlő az őt terhelő bérfizetési kötelességét gazdasági lehetetlenülés okából meg nem tagad­hatja és ebből az okból, ezt engedélyező külön jogszabály nélkül a bérleti szerződés megszüntetését sem követelheti. (C. VI. 2537/1927. Rácz, 1927. XII. 1.) 6. Tárgyi felelősség a veszélyes üzem udvarán. A malom­épület falán át az udvarra kinyúló forgótengely vége sérülést okozott a 7 éves felperesen. A malom üzembentartóját a Kúria kártérítésre kötelezte, mert: Az alperes elemi erővel hajtott malomüzeme kétségtele­nül veszélyes üzemnek tekintendő. A malomépület falán át a malomudvarra kinyúló tengelyvég a malomszerkezethez tartozott és mivel a működésben lévő malomhoz tartozó ten­gely forgásával kapcsolatban állott elő a felperes megsérü­lése, ez a sérülés a malom üzemében történt. A veszélyes üzem folytatása közben mást ért testi sérü­lésért pedig az üzembentartót tárgyi felelősség terheli. (X. VI. 5500/1926. Rácz, 1927. XII. 6.) 7. Cséplőgéptulajdonos és a csépeltető gazda felelőssége a kiskorú cseléd balesetéért. A 11-12 éves felperes a csépeltető gazdaságnál ökrök őrzésével volt megbízva. A cséplőgép meg­állása után a géphez ment, a már ledobott szíjat a még forgó dobtengelyre akarta rátenni s balesetet szenvedett. A cséplő­géptulajdonos és a csépeltető gazda ellen a tárgyi felelő­s és a felügyeleti kötelesség megszegése címén indított, térítési keresetet a Kúria elutasítja, mert­ a baleset kizárólag a felperes hibájára vezethető vissza, ily esetben pedig az 541. számú elvi határozatban kifejezésre jutott bírói gyakorlat értelmében a hiba felismerésére elegendő érettséggel bíró sérültnek a serdületlen kora sem elég ok ahhoz, hogy a géptulajdonos vagy a serdületlen korút alkal­mazó gazda felelőssége megállapíttassék. Nem alapos az a panasz sem, hogy az alperesek a serdü­­letlen korú felperes felügyeletére vonatkozó kötelességüket sértették meg és ez okból gondatlanságuk alapján is felelősek a kereseti kárért. A megállapított tényállás szerint ugyanis a cselédként alkalmazott felperes a baleset bekövetkeztekor az ökrök őrzé­sével volt megbízva, és a cséplésnél semmiféle munkát nem kapott. Ez a teendője pedig az alperesek részéről nem igé­nyelt különösebb felügyeletet atekintetben, hogy a felperes a munkakörén kívül eső géphez ne közeledjék és annak szíját a forgó dobtengelyre reá ne tegye. (I. VI. 5715/1926. Rácz, 1927. XII. 7.) 8. Gyógyszertár gondnokának felmondási ideje. Felperes, aki okleveles gyógyszerész, az alperesi népjóléti közintéz­mény szolgálatában állott, mint a házi gyógyszertár hatósági­lag bejelentett gondnoka. A munkaadó az állást hat hóra fel­mondotta. Felperes 12 hóra perel. A Kúria a kereset szerint marasztal a következő indokolással: felperes okleveles gyógyszerészi minőségéből, — továbbá abból, hogy a szakértő kijelentése szerint az országnak leg­nagyobb gyógyszertárát létesítette, szervezte és vezette, — hogy nagyobb számú okleveles gyógyszerészi személyzet volt alája rendelve,­­ továbbá az elért forgalom és kimutatott tiszta jövedelem nagyságából is felperesnek olyan kimagasló vezető és irányító tevékenységére kell következtetni, mely az általános magánjognak a bírói gyakorlatban megnyilvánuló szabályai szerint egy évi felmondási időre jogosít. Ezzel szemben nem jöhet tekintetbe sem a gyógyszertár házi jel­lege, sem az intézmény közegészségi és altruisztikus termé­szete, mert a házi gyógyszertár elnevezésből nem lehet a gyógyszertár kisebb terjedelmére következtetni. (T. II. 3068/1927. Rötth, 1927. XII. 7.) 9. Bontóper. A Ht. 77. §. a) pontjának és a No. 80. §. a) pontjának együttes érvényesítése. Felperes a sikertelen bírói visszahívás után bontókeresetét a Ht. 77. §. a) pontja és a 80. §. a) pontja alapján indítja meg. A Kúria kimondja, hogy: A Ht. 77. §-ának a) pontjára és a Ht. 80. §-ának a) pont­jára fektetett perekben irányadó alapelvek különböző volta következtében a házasság felbontását a Ht. 77. §-ának a) pontjára fektetett kereset mellett a Ht. 80. §-ának a) pontja alapján az állandó bírói gyakorlat szerint csak oly köteles­ségsértő cselekedetek alapján lehet kérni, amelyeket a másik házasfél a házassági életközösség helyreállítására irányuló felhívás kibocsátását szorgalmazó kérvény benyújtása után követett el, vagy amelyek elkövetése az említett kérvény be­nyújtása előtt történt ugyan, de ezekről a bontást szorgal­mazói és csak a kérvény benyújtása után szerzett tudomást. (C. III. 8465/1926. Wesztermayer, 1927. XII. 1.) 10. Törvényesítés utólagos házassággal. Az örökösödési perrel fellépő felperes, anyjának első férjével kötött házassága fennállása alatt született, de olyan időben, amikor az anyja már házasságon kívüli együttélést folytatott a későbbi máso­dik férjével. Felperes azt vitatja, hogy a második férjjel kö­tött ezen utólagos házasság folytán ő törvényesittetett s a második férj után örökösödési joggal bir. A Tábla helyt ad a keresetnek. A Kúria elutasítja a felperest a következő indo­kolással: Minthogy utólagos házasság által csak a házasságon kívüli együttélésből származó törvénytelen gyermek törvényesíthető, téves a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy az első férj törvényes leszármazottjának tekintendő felperes az örökhagyó és az anyja között az 1908. X. 3. napján megkötött házasság által törvényesittetett volna. (C. I. 6321/1927. Juhász, a Kúria elnöke, 1927. XII. 9.) 11. Osztályos egyesség érvénytelenítése törvényes kép­­iselet hiánya miatt. Felpereseket az osztályos egyesség meg­yénél édesanyjuk képviselte, aki ugyanabból a vagyonból, felperesek örökösödési igényt támasztottak, szintén 2 Budapest, 1928 január 8.

Next