Jogi Hirlap, 1928. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-08 / 1. szám
JOGI HÍRLAP nyesíthesse; az egyetemleges adósok bármelyikével oly megegyezésre is léphet, hogy vele szemben a követelését egyáltalában nem, vagy csak részben és ezt is csak bizonyos idő elteltével érvényesíti; a többi adós ebből az egyetemleges kötelezettsége következtében a hitelezővel szemben jogot nem szerez, hacsak a megállapodás az előbb kifejtettek szerint nem azzal jött létre, hogy az a többi adósra is kiterjed. (H. V. 5740/1927. Oswald, 1927. XI. 30.) 4. Eredeti állapot visszaállítása. A megtámadott jogügylettel átruházott rt. részvényállományában többszöri alaptőkeemelés és idegen érdekeltségek bevonása következtében változások állottak be. Az eredeti állapot visszaállítása kérdésében a Kúria a következőképen ítélt: Az ügyletek érvénytelensége esetén az eredeti állapot visszaállításának lévén helye, amennyiben a kereset az egyességi okirat és a pótszerződés érvénytelenítésére irányult részében megítéltetik, a felek jogviszonya erre irányuló kérelem nélkül is hivatalból rendezendő. Mindezeknél fogva, ha az egyességi okirattal elidegenített vagyontárgyak természetben vissza nem szolgáltathatók, másrészt azonban a felperesek s az ügyletkötő alperesek érdekeinek perbeli álláspontjuk szerint a pénzzel való érdekkiegyenlítés felel meg, — bárha felperesek keresete teljesítésre nem irányul is — meg kell állapítani azt a pénzösszeget, mely az elidegenített vagyontárgyak elidegenítéskori értékének — jelenlegi pénzünkben kifejezve — megfelel s az üzletkötő alpereseket a részükről teljesített s megfelelően szintén átértékelendő pénzszolgáltatás beszámításával a fenmaradó összeg megfizetésére kötelezni kell. (I. I. 6111/1927. Juhász, a Kúria elnöke, 1927. XII. 3.) 5. Gazdasági tehetetlenülés lakbérleti szerződésnél. A csődbejutott szinházbérlő rt. tömeggondnoka szabályszerű felmondás helyett többek között azon a címen indít keresetet a bérleti szerződés érvénytelenítése és megszüntetése iránt, hogy a szerződés teljesítése reá nézve gazdaságilag lehetetlenné vált. A Kúria a következő indokolással utasítja el a keresetet: A lakások és üzlethelyiségek bérlete tekintetében a gazdasági válság egész tartama alatt állandó és ismételten is kiadott törvényes felhatalmazáson sarkalló kormányrendeletek nyilvánvaló célja az, hogy a bérleti szerződésekből eredő jogokat és kötelezettségeket a változó gazdasági viszonyokba méltányosan beillesszék. Az e tárgyban törvényszerűen kimondott kormányrendeletek a bérek megállapítása, a felmondási jog és a szabad bérletforgalom korlátozása, majd ennek fokozatos helyreállítása tekintetében külön is részletes rendelkezésekben már megszabják azt a joghatást, amelyet a változott gazdasági viszonyok az ingatlant bérbeadó és az azt bérlő jogaira és kötelességeire gyakorolnak. Ezen túl a bérlő az őt terhelő bérfizetési kötelességét gazdasági lehetetlenülés okából meg nem tagadhatja és ebből az okból, ezt engedélyező külön jogszabály nélkül a bérleti szerződés megszüntetését sem követelheti. (C. VI. 2537/1927. Rácz, 1927. XII. 1.) 6. Tárgyi felelősség a veszélyes üzem udvarán. A malomépület falán át az udvarra kinyúló forgótengely vége sérülést okozott a 7 éves felperesen. A malom üzembentartóját a Kúria kártérítésre kötelezte, mert: Az alperes elemi erővel hajtott malomüzeme kétségtelenül veszélyes üzemnek tekintendő. A malomépület falán át a malomudvarra kinyúló tengelyvég a malomszerkezethez tartozott és mivel a működésben lévő malomhoz tartozó tengely forgásával kapcsolatban állott elő a felperes megsérülése, ez a sérülés a malom üzemében történt. A veszélyes üzem folytatása közben mást ért testi sérülésért pedig az üzembentartót tárgyi felelősség terheli. (X. VI. 5500/1926. Rácz, 1927. XII. 6.) 7. Cséplőgéptulajdonos és a csépeltető gazda felelőssége a kiskorú cseléd balesetéért. A 11-12 éves felperes a csépeltető gazdaságnál ökrök őrzésével volt megbízva. A cséplőgép megállása után a géphez ment, a már ledobott szíjat a még forgó dobtengelyre akarta rátenni s balesetet szenvedett. A cséplőgéptulajdonos és a csépeltető gazda ellen a tárgyi felelős és a felügyeleti kötelesség megszegése címén indított, térítési keresetet a Kúria elutasítja, mert a baleset kizárólag a felperes hibájára vezethető vissza, ily esetben pedig az 541. számú elvi határozatban kifejezésre jutott bírói gyakorlat értelmében a hiba felismerésére elegendő érettséggel bíró sérültnek a serdületlen kora sem elég ok ahhoz, hogy a géptulajdonos vagy a serdületlen korút alkalmazó gazda felelőssége megállapíttassék. Nem alapos az a panasz sem, hogy az alperesek a serdületlen korú felperes felügyeletére vonatkozó kötelességüket sértették meg és ez okból gondatlanságuk alapján is felelősek a kereseti kárért. A megállapított tényállás szerint ugyanis a cselédként alkalmazott felperes a baleset bekövetkeztekor az ökrök őrzésével volt megbízva, és a cséplésnél semmiféle munkát nem kapott. Ez a teendője pedig az alperesek részéről nem igényelt különösebb felügyeletet atekintetben, hogy a felperes a munkakörén kívül eső géphez ne közeledjék és annak szíját a forgó dobtengelyre reá ne tegye. (I. VI. 5715/1926. Rácz, 1927. XII. 7.) 8. Gyógyszertár gondnokának felmondási ideje. Felperes, aki okleveles gyógyszerész, az alperesi népjóléti közintézmény szolgálatában állott, mint a házi gyógyszertár hatóságilag bejelentett gondnoka. A munkaadó az állást hat hóra felmondotta. Felperes 12 hóra perel. A Kúria a kereset szerint marasztal a következő indokolással: felperes okleveles gyógyszerészi minőségéből, — továbbá abból, hogy a szakértő kijelentése szerint az országnak legnagyobb gyógyszertárát létesítette, szervezte és vezette, — hogy nagyobb számú okleveles gyógyszerészi személyzet volt alája rendelve, továbbá az elért forgalom és kimutatott tiszta jövedelem nagyságából is felperesnek olyan kimagasló vezető és irányító tevékenységére kell következtetni, mely az általános magánjognak a bírói gyakorlatban megnyilvánuló szabályai szerint egy évi felmondási időre jogosít. Ezzel szemben nem jöhet tekintetbe sem a gyógyszertár házi jellege, sem az intézmény közegészségi és altruisztikus természete, mert a házi gyógyszertár elnevezésből nem lehet a gyógyszertár kisebb terjedelmére következtetni. (T. II. 3068/1927. Rötth, 1927. XII. 7.) 9. Bontóper. A Ht. 77. §. a) pontjának és a No. 80. §. a) pontjának együttes érvényesítése. Felperes a sikertelen bírói visszahívás után bontókeresetét a Ht. 77. §. a) pontja és a 80. §. a) pontja alapján indítja meg. A Kúria kimondja, hogy: A Ht. 77. §-ának a) pontjára és a Ht. 80. §-ának a) pontjára fektetett perekben irányadó alapelvek különböző volta következtében a házasság felbontását a Ht. 77. §-ának a) pontjára fektetett kereset mellett a Ht. 80. §-ának a) pontja alapján az állandó bírói gyakorlat szerint csak oly kötelességsértő cselekedetek alapján lehet kérni, amelyeket a másik házasfél a házassági életközösség helyreállítására irányuló felhívás kibocsátását szorgalmazó kérvény benyújtása után követett el, vagy amelyek elkövetése az említett kérvény benyújtása előtt történt ugyan, de ezekről a bontást szorgalmazói és csak a kérvény benyújtása után szerzett tudomást. (C. III. 8465/1926. Wesztermayer, 1927. XII. 1.) 10. Törvényesítés utólagos házassággal. Az örökösödési perrel fellépő felperes, anyjának első férjével kötött házassága fennállása alatt született, de olyan időben, amikor az anyja már házasságon kívüli együttélést folytatott a későbbi második férjével. Felperes azt vitatja, hogy a második férjjel kötött ezen utólagos házasság folytán ő törvényesittetett s a második férj után örökösödési joggal bir. A Tábla helyt ad a keresetnek. A Kúria elutasítja a felperest a következő indokolással: Minthogy utólagos házasság által csak a házasságon kívüli együttélésből származó törvénytelen gyermek törvényesíthető, téves a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy az első férj törvényes leszármazottjának tekintendő felperes az örökhagyó és az anyja között az 1908. X. 3. napján megkötött házasság által törvényesittetett volna. (C. I. 6321/1927. Juhász, a Kúria elnöke, 1927. XII. 9.) 11. Osztályos egyesség érvénytelenítése törvényes képiselet hiánya miatt. Felpereseket az osztályos egyesség megyénél édesanyjuk képviselte, aki ugyanabból a vagyonból, felperesek örökösödési igényt támasztottak, szintén 2 Budapest, 1928 január 8.