Jogi Hirlap, 1929. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1929-07-07 / 27. szám

BUDAPEST, 1929 JULIUS 7. III. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V. TÁTRA­ UTCA 14-16. TELEFON: 996-82 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. FELELŐS SZERKESZTŐ DH BO­TA OYULA ÜGYVÉD ELŐFIZETÉSI ÁRAK: NEGYEDÉVRE....................3- pengő FÉLÉVRE................................6-­ pengő EGÉSZ ÉVRE....................10 - pengő Ára 20 fillér. Lapunk mai számának Mellékletén az adóügyi módosításokat tartalmazó 1929: XXIII. törvénycikket, az okirati illetékekről szóló 1929: XXVII. tcikket, a rendkívüli ideigle­nes házadómentességről szóló 1929. XXIX. tcikket és a pénzbüntetés megfizetésére halasztás, vagy részletfizetés engedélyezéséről szóló 3873/ 1929. 1. M. sz. rendeletet közöljük. A Kúria határozatai. Magánjog 818. Ügyvédi dij szeszkiutalási ügyben. A vegyipari rt. azzal bizta meg az ügyvédet, hogy eszközöljön ki ré­szére kiutalást a zárolt szeszből. Az ügyvéd ténykedése sikerrel járt, a fél azonban turpis causa címén meg­tagadja a díjfizetést, mert a ténykedés nem ügyvédi munka, hanem kijárás volt. A Kúria marasztal, mert ki zárolt szeszből való kiutaláshoz az alperesnek saját előadása szerint is jogos igénye volt, aminek érvénye­sítése végett az illetékes hatóságok előtt való eljárás, — ha ezt képviseletre szóló meghatalmazás alapján ügyvéd végezte, — ügyvédi munkának tekintendő. V. VI. 5323/ 1928. Rá­cz, 1929. VI. 4. 819. Előszerződés. Felperes dohányárusító bódét akart felállítani a Máv. egyik állomásán. Folyamodására a Máv. arról értesítette őt, hogy amennyiben a terve­zett bódéra a hatósági engedélyeket megszerzi és olyan terveket mutat be az alp. Mávnak, amelyeket külső csíny tekintetében az alperes elfogadhatónak fog tartani, úgy az alperes meg fogja engedni a bódé felépítését és fel­peressel szerződést is fog kötni a terület bérletére. Felperes megszerzi a hatósági engedélyeket s az alpe­res fenti értesítésétől két esztendő múlva jelentkezik­­ a bérletért. Alperes megtagadja a szerződés megköté­sét, mert közben már mással szerződött. Az emiatti kártérítési perben alperes elismeri, hogy a felpereshez küldött fenti értesítése u. n. előszerződés volt. A Kúria ennek dacára megállapítja, hogy a felek között nem jött létre előszerződés és a következő indokolással uta­sítja el a keresetet: A fellebbezési bíróság álláspontja szerint azáltal, hogy az alperes az E. alatt csatolt iratot intézte a fel­pereshez, a felek között az E. alatti irat tartalmának megfelelő szerződés (úgynevezett előszerződés) jött létre.. Noha az alperes felülvizsgálati kérelmében a ko­rábbi érveléstől eltérően már maga is ezen az állás­ponton van, mégis az anyagi jog sérelme címén előter­jesztett és a kereset elutasítását kérő felülvizsgálati ké­relme következtében elsősorban azt a kérdést kellett elbírálni, várjon a felek között egyáltalában jött-e létre szerződés (előszerződés). A tények jogi minősítésében ugyanis a bíróság nincs kötve a felek álláspontjához, hanem attól függetlenül alkalmazza az anyagi jognak azt a szabályát, amely a tényállásra ráillik. Ezeket előrebocsátva, a m. kir. Kúria mindenek­előtt úgy találta, hogy a felek között szerződés (elő­szerződés) nem jött létre. Szerződés létrejöveteléhez ugyanis szükséges, hogy a felek minden pontban, amely a szerződés lényegé­hez tartozik, megegyezésre jussanak. Ez a szabály szer­ződés kötésére vonatkozó előszerződésre is áll olyan ér­telemben, hogy a megkötendő szerződésnek lényeges pontjaira nézve meg kell állapodni, vagy a szerződést egyébként kellő határozottsággal körül k­ell írni, mert e nélkül az előzetes megegyezésnek határozott tartalma nincs, tehát azt ebből az okból nem lehet szerződésnek minősíteni. Az adott esetben az alperes az E. alatti irat szerint kilátásba helyezte a felperesnek, hogy ha a felperes a szükséges hatósági engedélyeket megszerzi és a meg­építendő dohányárusító bódéra olyan tervet mutat be, amelyet külső csín tekintetében az alperes elfogadható­nak tart, úgy az alperes a bódé felépítését meg fogja engedni és a felperessel a terület bérletére vo­natkozó szerződést is fog kötni. Ámbár ez az irat alaki szempontból a felek közötti megállapodásnak te­kinthető, anyagi értelemben nélkülözi a szerződés kel­lékeit, mert teljesen határozatlan abban, hogy mire jo­gosítja a felperest és hogy az alperes szolgáltatása mi­ben áll? Nevezetesen már a terveknek elbírálása és en­nek alapján az építés megengedése vagy megtagadása teljesen az alperes belátásától függött. A megkötendő területbérleti szerződés tekintetében pedig sem az idő­tartamra, sem a bérre vonatkozóan semmiféle adatot nem, foglal magában, úgy, hogy abból még megköze­lítően sem lehet a tartalomra következtetni és így nem is lehet eldönteni, hogy a felperes az egyéb feltételek teljesítése esetében minő szerződés megkötését köve­telhette volna. Az alperes mind a bódé külseje, mind pedig a bérleti szerződés tekintetében a felperes kiját­szásának szándéka nélkül is olyan feltételeket szabha­tott, amelyeket a felperes elfogadhatatlanoknak tartott volna és ennek ellenére sem lehetne megállapítani, hogy az alperes az E. alatti iratban foglalt ígéretét meg­szegte. A kifejtettekből következik, hogy az E. alatti irat­tal tanúsított megállapodást — a szükséges kellékek hiányában — szerződésnek (előszerződésnek) tekinteni nem lehet. De nem vezethetne a felperesre kedvezőbb döntésre az sem, ha az állapíttatnék meg, hogy a felek között

Next