Jogi Hirlap, 1930. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1930-01-05 / 1. szám

SZERKESZTŐSEG­­ES KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V. TÁTRA­ UTCA 14 — 16. TELEFON: 196­82 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. BUDAPEST, 1930 JANUÁR .5. IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM FELELŐS SZERKESZTő dr ввод Gvi­­ A Ügyvéd ELŐFIZETÉSI ÁRA Ki NEGYEDÉVRE.....................3-- pengő FÉLÉVRE................................6­— pengő EGÉSZ ÉVRE....................10 - pengő Mutatványszám: A Jogi Hírlap befejezte az első háromévi ciklust, 5—6.000 deciziót közölt, állandóan tájékoztatva olvasóit a gyakorlat legújabb állásfoglalásairól. Az újév első felében megjelenik e három év anyagának szakszerű feldolgozása, amit előfizetőink féláron fognak megszerezni tudni. Az igazságügyi vonatkozású törvényeket és rendeleteket a Jogi Hírlap olvasói külön kiadmány­ban gyakorlati útmutatásokkal ellátva igen jutányosan kapják meg. Az elmúlt háromnegyed év alatt 3 pengő 36 fillérért tudtunk 22 különböző törvényt és rendeletet közölni, míg ugyanerre az időre a Közlöny és a Törvénytár előfizetése 42 pengő 62 fillérbe került. Kérjük mélyen tisztelt Kortárs urat, lépjen olvasóink közé, szerezze meg magának a lap nyúj­totta előnyöket és segítsen bennünket is abban, hogy a Jogi Hírlap az egész magyar jogásztársadalom lapja lehessen. Tisztelettel a Szerkesztőség. A Kúria határozatai. Magánjog 1. Ügyvédi dijkikötés. Az átruházott ingatlan visz­­szaszerzése iránti perben akként szólott az ügyvéd díj­­megállapodása, hogy 7.000 korona előleget kap, siker esetén pedig az ingatlan értékének 10 százaléka fogja illetni. A per elveszett. Az ügyvéd az Üt. 54. §-a sze­rinti díjazás iránt indít keresetet az ügyfél ellen. Ez az­zal védekezik, hogy a díjmegállapodás fenti kikötése mellett az ügyvéd vele, mint laikus féllel szemben per­vesztés esetére az előlegen felüli díjkövetelésről lemon­­dottnak tekintendő. A Kúria a következő indokolással ítéli meg az ügyvédi díjakat: Abból, hogy a díjlevél ez iránt intézkedést nem tar­talmaz, nem következik, hogy a felperes sikertelenség ese­tére lemondott az előleget meghaladó munkadíjról és nem is vélelmezhető, hogy a felperes az előlegen felül ingyenes munkát kívánt végezni. Az ügyvéd jogvesztés terhével még a jogban járatlan féllel szemben sem tarto­zik előleg kikötése és vétele esetében előre és kétségbe nem vonható módon a siker esetére készített díjlevélben kifejezésre juttatni, hogy az eljárás eredménytelensége esetében az előlegen túlmenő díjazásra igényt tart és pe­dig azért nem, mert kikötés nem létében a törvény (III. 54. §-a 1. bekezdés) alapján jár a dij. I. VI. 1153— 1928. Rácz, 1929. XI. 27. 2. Ügyvédi dij. Perenkivüli megállapítás joghatálya a behajtási perben. A tábla a feperes ügyvéd részére a Ppé. 18. §-a alapján perenkivül jogerősen megálla­pított dijakat a behajtási perben újabb elbírálás tár­gyává tette és azok összegét is újból állapította meg, mert a Ppé. 18. §. szerinti eljárásban sem költségjegy­zék csatolva, sem az ellenfél meghallgatva nem lett. A Kúria ezt a döntését a következő indokolással hagyja helyben: A m. kir. Kúria állandó gyakorlata szerint a Ppé­. 18. §-a alapján hozott jogerős díjmegállapító végzésnek hatálya abban áll, hogy a megállapítást a díj behajtása iránt folyamatba tett perben az összegszerűség kérdésé­t­ többé nem lehet megtámadni. Ámde ilyen hatálya csalk az olyan (jogerős) végzésnek van, amelyet az említett §-ban foglalt eljárási szabályok megtartásával lefolyt eljárásban hoztak. Az adott esetben a megállapítást a felperes kérte, de költségjegyzéket nem csatolt és annak bemutatására a bíróság­ot fel sem hívta. Nem rendelte el a bíróság az alperesek meghallgatását sem, noha a törvény (18. §. 1. bekezdése) csak a szóbeli tárgyalás mellőzését te­szi lehetővé, de a Pp. 254. §-ára történt általános uta­lásból, valamint abból, hogy a meghallgatás mellőzhető voltát nem említi, kétségtelen, hogy az ellenfél meghall­gatása nem mellőzhető. A kifejtettek szerint ezt a határozatot a bíróság lé­nyeges eljárási szabálynak sérelmével, jelesül a kétoldalú meghallgatás elvének mellőzésével hozta. Minthogy pe­dig ily módon a félnek a megállapítási eljárásban nem is volt alkalma arra, hogy kifogásait megtegye, hiány­zik az az előfeltétel is, amelyre a megállapító végzésnek irányadó volta okszerűen alapítható. Ezt az előfeltételt az sem pótolhatta, hogy a meg­állapítási eljárásban hozott első bírói végzés jogerőre emelkedett, mert a meghallgatás elrendelését az eljárás oly lényeges szabályának kell tekinteni, hogy annak mellőzését a jogerőre emelkedés sem orvosolhatja, kü­lönösen, amikor a végzést személyesen átvevő ügyfelet sem a fellebbviteli jogára, sem pedig annak határidejére nem figyelmeztették, noha ez a féllel szemben a Pp. 225. §-ának hasonló rendelkezése nyomán az adott eset­ben indokolt lett volna. X. VI. 766—1928. Rácz, 1929. XI. 21. 3. Ingatlan adásvétel formája. Felperes azon a cí­men kéri az alperesekkel írásban kötött ingatlanelide­­genítő szerződés érvénytelenítését, hogy a szerződésen hiányzik a keltezés és nincsen benne a vételár mikénti kiegyenlítésére vonatkozó megállapodás sem. A Kúria elutasítja a keresetet, mert: Ára 20 fillér.

Next