Jogi Hirlap, 1930. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1930-01-05 / 1. szám
SZERKESZTŐSEGES KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V. TÁTRA UTCA 14 — 16. TELEFON: 19682 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. BUDAPEST, 1930 JANUÁR .5. IV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM FELELŐS SZERKESZTő dr ввод Gvi A Ügyvéd ELŐFIZETÉSI ÁRA Ki NEGYEDÉVRE.....................3-- pengő FÉLÉVRE................................6— pengő EGÉSZ ÉVRE....................10 - pengő Mutatványszám: A Jogi Hírlap befejezte az első háromévi ciklust, 5—6.000 deciziót közölt, állandóan tájékoztatva olvasóit a gyakorlat legújabb állásfoglalásairól. Az újév első felében megjelenik e három év anyagának szakszerű feldolgozása, amit előfizetőink féláron fognak megszerezni tudni. Az igazságügyi vonatkozású törvényeket és rendeleteket a Jogi Hírlap olvasói külön kiadmányban gyakorlati útmutatásokkal ellátva igen jutányosan kapják meg. Az elmúlt háromnegyed év alatt 3 pengő 36 fillérért tudtunk 22 különböző törvényt és rendeletet közölni, míg ugyanerre az időre a Közlöny és a Törvénytár előfizetése 42 pengő 62 fillérbe került. Kérjük mélyen tisztelt Kortárs urat, lépjen olvasóink közé, szerezze meg magának a lap nyújtotta előnyöket és segítsen bennünket is abban, hogy a Jogi Hírlap az egész magyar jogásztársadalom lapja lehessen. Tisztelettel a Szerkesztőség. A Kúria határozatai. Magánjog 1. Ügyvédi dijkikötés. Az átruházott ingatlan viszszaszerzése iránti perben akként szólott az ügyvéd díjmegállapodása, hogy 7.000 korona előleget kap, siker esetén pedig az ingatlan értékének 10 százaléka fogja illetni. A per elveszett. Az ügyvéd az Üt. 54. §-a szerinti díjazás iránt indít keresetet az ügyfél ellen. Ez azzal védekezik, hogy a díjmegállapodás fenti kikötése mellett az ügyvéd vele, mint laikus féllel szemben pervesztés esetére az előlegen felüli díjkövetelésről lemondottnak tekintendő. A Kúria a következő indokolással ítéli meg az ügyvédi díjakat: Abból, hogy a díjlevél ez iránt intézkedést nem tartalmaz, nem következik, hogy a felperes sikertelenség esetére lemondott az előleget meghaladó munkadíjról és nem is vélelmezhető, hogy a felperes az előlegen felül ingyenes munkát kívánt végezni. Az ügyvéd jogvesztés terhével még a jogban járatlan féllel szemben sem tartozik előleg kikötése és vétele esetében előre és kétségbe nem vonható módon a siker esetére készített díjlevélben kifejezésre juttatni, hogy az eljárás eredménytelensége esetében az előlegen túlmenő díjazásra igényt tart és pedig azért nem, mert kikötés nem létében a törvény (III. 54. §-a 1. bekezdés) alapján jár a dij. I. VI. 1153— 1928. Rácz, 1929. XI. 27. 2. Ügyvédi dij. Perenkivüli megállapítás joghatálya a behajtási perben. A tábla a feperes ügyvéd részére a Ppé. 18. §-a alapján perenkivül jogerősen megállapított dijakat a behajtási perben újabb elbírálás tárgyává tette és azok összegét is újból állapította meg, mert a Ppé. 18. §. szerinti eljárásban sem költségjegyzék csatolva, sem az ellenfél meghallgatva nem lett. A Kúria ezt a döntését a következő indokolással hagyja helyben: A m. kir. Kúria állandó gyakorlata szerint a Ppé. 18. §-a alapján hozott jogerős díjmegállapító végzésnek hatálya abban áll, hogy a megállapítást a díj behajtása iránt folyamatba tett perben az összegszerűség kérdését többé nem lehet megtámadni. Ámde ilyen hatálya csalk az olyan (jogerős) végzésnek van, amelyet az említett §-ban foglalt eljárási szabályok megtartásával lefolyt eljárásban hoztak. Az adott esetben a megállapítást a felperes kérte, de költségjegyzéket nem csatolt és annak bemutatására a bíróságot fel sem hívta. Nem rendelte el a bíróság az alperesek meghallgatását sem, noha a törvény (18. §. 1. bekezdése) csak a szóbeli tárgyalás mellőzését teszi lehetővé, de a Pp. 254. §-ára történt általános utalásból, valamint abból, hogy a meghallgatás mellőzhető voltát nem említi, kétségtelen, hogy az ellenfél meghallgatása nem mellőzhető. A kifejtettek szerint ezt a határozatot a bíróság lényeges eljárási szabálynak sérelmével, jelesül a kétoldalú meghallgatás elvének mellőzésével hozta. Minthogy pedig ily módon a félnek a megállapítási eljárásban nem is volt alkalma arra, hogy kifogásait megtegye, hiányzik az az előfeltétel is, amelyre a megállapító végzésnek irányadó volta okszerűen alapítható. Ezt az előfeltételt az sem pótolhatta, hogy a megállapítási eljárásban hozott első bírói végzés jogerőre emelkedett, mert a meghallgatás elrendelését az eljárás oly lényeges szabályának kell tekinteni, hogy annak mellőzését a jogerőre emelkedés sem orvosolhatja, különösen, amikor a végzést személyesen átvevő ügyfelet sem a fellebbviteli jogára, sem pedig annak határidejére nem figyelmeztették, noha ez a féllel szemben a Pp. 225. §-ának hasonló rendelkezése nyomán az adott esetben indokolt lett volna. X. VI. 766—1928. Rácz, 1929. XI. 21. 3. Ingatlan adásvétel formája. Felperes azon a címen kéri az alperesekkel írásban kötött ingatlanelidegenítő szerződés érvénytelenítését, hogy a szerződésen hiányzik a keltezés és nincsen benne a vételár mikénti kiegyenlítésére vonatkozó megállapodás sem. A Kúria elutasítja a keresetet, mert: Ára 20 fillér.