Jogi Hirlap, 1930. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1930-01-05 / 1. szám
JOGI HÍRLAP 2 Ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez elegendő, ha az okirat a felek megnevezésén kívül az ingatlan és a vételár megjelölését tartalmazza. Nem érvényességi kellék tehát az okirat keltezése és ennélfogva a szerződés a keltezés elmaradása miatt befejezetlennek sem tekinthető. Nem érvénytelenségi ok és így nem mutathat értelmetlen és logikátlan ügyletkötésre az sem, hogy az okirat a feleknek a vételár kiegyenlítésére vonatkozó megállapodását magában nem foglalja. I. I. 8183— 1921. Hatás, 1929. X. 25. 4. Ingatlan adás-vétel hatálytalanításának formája. A csődmegtámadási határidőn belül eladott és átadott ingatlant a tömeggondnok visszaköveteli. Békés megállapodásra jut a vevővel, hogy az az ingatlant a meghatározott feltételek mellett visszaadja, a vevő azonban nem teljesíti ezt a megállapodást, mert az csak szóban köttetett és igy érvénytelen. A Kúria a tömeggondnoknak az ingatlan tulajdonjoga iránt indított keresetét a következő indokolással utasítja el: az alperes a vételi ügyelet folytán az ingatlan telekkönyvi tulajdonát megszerezte s annak birtokába is lépett, az ilyen hatályba ment vételi ügylet hatálytalansására vonatkozó megállapodás pedig miután azzal már megszerzett ingatlan juttattatik vissza, tehát idegeníttetik el, lényegében ingatlant elidegenítő ügylet, az pedig, mint ilyen a 4420—1928. M. E. számú rendelet alá esik. X. V. 20—1929. Osvald, a Kúria másodelnöke, 1929. XI. 19. 5. Elidegenítési és terhelési tilalom. Az ingatlan átruházása után a szerződő felek a hátralékos vételár biztosítására elidegenítési tilalmat kebeleztettek be az ingatlanra. A vevő ennek dacára erősen megterheli az ingatlant, mire az eladó keresetet indít ezen terhelései, telekkönyvi törlése iránt, illetve az egész hátralékos vételár esedékessé tétele és megfizetése iránt. A Tábla az elidegenítési tilalmat érvénytelennek nyilvánította ugyan, de ahhoz , a felek egymás közötti viszonyában mégis jogi következményeket fűzött. Kimondotta, hogy abban a terhelési tilalom is bennfoglaltatik és hogy a vevő ,a vételárhátralékot a terhelési tilalom megszegése folytán jelzálogilag biztosítani köteles. Alperes felülvizsgálati kérelmet jelent be, mert az érvénytelennek nyilvánított elidegenítési tilalomhoz jogkövetkezmények nem fűzhetők. A Kúria a következő indokolással utasítja el a felülvizsgálati kérelmet: A fellebbezési bíróság a m. kir. Kúria 74. sz. teljesülési határozatában foglalt jogszabálynak megfelelően döntött akként, hogy a kikötött terhelési tilalom hatálytalan, mert az nem az ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi átruházásával egyidejűleg és azzal kapcsolatosan jegygyeztetett be, és mert az nem a nyilvánkönyvi ingatlan állagára vonatkozó igény biztosítására szolgált. Ez a hatálytalanság azonban csak a tilalom telekkönyvi érvényére ,annak mindenkivel szemben való dologi hatályára nézve áll fenn; a felek egymásközti viszonyában, a felek kötelmi hatálya rendelkezése szempontjából azonban az ilyen tilalom tiltó jogszabályba nem ütközik. A felek az adásvétel tárgyát képező ingatlan tekintetében egymással szemben az elidegenítési és terhelési tilalmat érvényesen kiköthetik és ez a kikötés, mint a köztük fennálló kötelmi viszony rendezése tekintetében tett intézkedés, a közvetlenül szerződő feleket abban az esetben is kötelezi, ha az absolut hatályú telekkönyvi bejegyzésre nem is alkalmas, vagy ha attól a dologi hatályt a fennálló jogszabályok meg is fosztják. Minthogy pedig az irányadó tényállás szerint az alperesek a szóban forgó ingatlant tilalom ellenére jelentékeny összeg erejéig jelzálogjoggal megterhelték és ezzel a felek által a szerződéskötéskor szem előtt tartott azt a helyzetet, hogy az eladott ingatlan tehermentesen szolgál a hátralékos vételár biztosítására, önhatalmúlag megváltoztatták, e megváltozott helyzetre tekintettel helyesen döntött a fellebbezési bíróság akként, hogy az alpereseket a hátralékos vételár jelzálogjogi biztosítására kötelezte. Ennél több azonban, nevezetesen a bekebelezett jelzálogjogok törlése vagy az egész még hátralékos vételár esedékessé tétele, — amire a felperesek keresete irányult, — a felpereseket idevonatkozó jogszabály hiányában meg nem illeti. X. V. 113—1929. Osvald, a Kúria másodelnöke, 1929. XI. 14. 6. Telekkönyvi bekebelezési engedély utólagos letöltése. Az okirat kiállításakor és aláírásakor a felek nem töltötték ki a telekkönyvi adatokat és a bekebelezési engedélyre vonatkozó részt sem. Ezeket az adatokat az ügyleti megállapodásnak megfelelően az alperes utólagosan töltötte ki és ki is eszközölte a bekebelezést. Felperes ennek törlése iránt indít keresetet, mert az utólagos kitöltés alapján telekkönyvi bejegyzés akkor sem szerezhető, ha a kitöltés a feleknek a szerződés aláírása előtt kötött megállapodásán alapszik. A Kúria a következő indokolással utasítja el a keresetet: a keresetileg megtámadott jelzálogjog bekebelezése a felek ügyleti megállapodásán alapszik. Tekintettel pedig arra, hogy a 2. alatt csatolt rendelőjegy azt is tartalmazza, hogy a telekkönyvi adatokat és a szerződés egyéb üresen maradt részeit alperes tartozik utólag kitölteni, felperes, aki az okiratot ily tartalommal aláírta, az okiratnak a megállapodásnak megfelelő utólagos kitöltését sikerrel meg nem támadhatja, mégpedig a telekkönyvi rendtartás 67., 81. és 82. §-aira való hivatkozással sem, mert a jogügyletről eredeti okirat van, amibe a bekebelezési engedély a felek megállapodása alapján került, a kereseti zálogjognak — érvényes s a bekebelezést megengedő jogügyletet tartalmazó okirat alapján történt, — bekebelezése tehát a telekkönyvi rendtartás felhívott rendelkezéseit nem sérti. X. V. 6777 —1928. Osvald, a Kúria másodelnöke, 1929. XI. 8. 7. Kártérítés gazdasági cseléd balesetéért méltányosság alapján? A gazdasági munkáspénztárnál biztosított alkalmazott a gazda hibájául fel nem róható balesetet szenvedett s a biztosítás utján meg nem térült kár megtérítését a vétlen kártételre alkalmazandó jogszabályok szerint a méltányosság alapján kéri a gazdával szemben. A Kúria elutasítja a keresetet, mert: A m. kir. Kúria állandó gyakorlata szerint (P. H. T. 527. szám) ilyen esetben a gazda a bekövetkezett baleset miatt kártérítéssel csak akkor tartozik, ha őt a baleset körül gondatlanság terheli. Ebből következik, hogy a vétlen kártételből eredő felelősségnek a méltányosságon alapuló szabálya, ebben az esetben alkalmazást nem nyerhet. I. VI. 666—1928. Rácz, 1929. XI. 20. 8. Baleseti kártérítés és a munkaképesség kihasználása. Felperes iparostanuló korában elvesztette balkezét s utána elvégezte a polgári iskola négy osztályát. A kártérítési perben alperes azzal védekezik, hogy a felperes most már szellemi foglalkozási körben helyezkedhetik el, ott nincs gátolva teljes munkaerejének kifejtésében, sőt nagyobb jövedelemhez is jut, mint amilyent kőművestanonci illetve segédi alkalmazásában bármikor elérhetett volna — kára tehát nincsen. A Kúria a következő indokolással marasztal: A munkaképességben tiltott cselekménnyel okozott csökkenés foka és az ezzel összefüggő keresetcsökkenés mértéke a jelenlegivel azonos olyan esetben, amidőn a sérült, mint iparos tanuló koránál és munkakörénél fogva nem volt még teljesen keresőképes körülmények között, — a bírói gyakorlat értelmében (P. H. T. 556.) a sérülés időpontjának, a sérült abban az időben folytatott foglalkozásának és annak a keresménynek irányadóul vétele mellett állapítandó meg, amelyet a sérült a sérülés időpontjában folytatott foglalkozása alapján élvezett és a dolgok előrelátható természetes folyása mellett keresőképességének teljessé válása idején ugyanolyan foglalkozásban élvezhetett volna. I. VI. 580—1928. Rácz, 1929. XI. 14. 9. Szolgálati, viszony felmondási okok szerződéses megállapítása. Apatyaadó kikötötte, hogy azonnali ha 1930 január 5.