Jogi Hirlap, 1930. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1930-01-05 / 1. szám

JOGI HÍRLAP 2 Ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez ele­gendő, ha az okirat a felek megnevezésén kívül az in­gatlan és a vételár megjelölését tartalmazza. Nem ér­vényességi kellék tehát az okirat keltezése és ennélfogva a szerződés a keltezés elmaradása miatt befejezetlennek sem tekinthető. Nem érvénytelenségi ok és így nem mu­tathat értelmetlen és logikátlan ügyletkötésre az sem, hogy az okirat a feleknek a vételár kiegyenlítésére vonatkozó megállapodását magában nem foglalja. I. I. 8183— 1921. Hatás, 1929. X. 25. 4. Ingatlan adás-vétel hatálytalanításának formája. A csődmegtámadási határidőn belül eladott és átadott ingatlant a tömeggondnok visszaköveteli. Békés megálla­podásra jut a vevővel, hogy az az ingatlant a meghatá­rozott feltételek mellett visszaadja, a vevő azonban nem teljesíti ezt a­ megállapodást, mert az csak szóban köt­tetett és igy érvénytelen. A Kúria a tömeggondnoknak az ingatlan tulajdonjoga iránt indított keresetét a kö­vetkező indokolással utasítja el: az alperes a vételi ügyelet folytán az ingatlan telek­könyvi tulajdonát megszerezte s annak birtokába is lé­pett, az ilyen hatályba ment vételi ügylet hatálytalansá­­sára vonatkozó megállapodás pedig miután azzal már­ megszerzett ingatlan juttattatik vissza, tehát idegenítte­­tik el, lényegében ingatlant elidegenítő ügylet, az pedig, mint ilyen a 4420—1928. M. E. számú rendelet alá esik. X. V. 20—1929. Osvald, a Kúria másodelnöke, 1929. XI. 19. 5. Elidegenítési és terhelési tilalom. Az ingatlan átruházása után a szerződő felek a hátralékos vételár biztosítására elidegenítési tilalmat kebeleztettek be az ingatlanra. A vevő ennek dacára erősen megterheli az ingatlant, mire az eladó keresetet indít ezen terhelései, telekkönyvi törlése iránt, illetve az egész hátralékos vé­telár esedékessé tétele és megfizetése iránt. A Tábla az­ elidegenítési tilalmat érvénytelennek nyilvánította ugyan, de ahhoz , a felek egymás közötti viszonyában mégis jogi­ következményeket fűzött. Kimondotta, hogy abban a terhelési tilalom is bennfoglaltatik és hogy a vevő ,a vételárhátralékot a terhelési tilalom megszegése folytán jelzálogilag biztosítani köteles. Alperes felülvizsgálati ké­relmet jelent be, mert az érvénytelennek­ nyilvánított el­idegenítési tilalomhoz jogkövetkezmények nem fűzhetők. A Kúria a következő indokolással utasítja el a felülvizs­gálati kérelmet: A fellebbezési bíróság a m. kir. Kúria 74. sz. teljes­ülési határozatában foglalt jogszabálynak megfelelően döntött akként, hogy a kikötött terhelési tilalom hatály­talan, mert az nem az ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi átr­uházásával egyidejűleg és azzal kapcsolatosan jegy­­gyeztetett be, és mert az nem a nyilvánkönyvi ingatlan állagára vonatkozó igény biztosítására szolgált. Ez a hatálytalanság azonban csak a tilalom telek­könyvi érvényére ,annak mindenkivel szemben való do­logi hatályára nézve áll fenn; a felek egymásközti viszo­nyában, a felek kötelmi hatálya rendelkezése szempont­jából azonban az ilyen tilalom tiltó jogszabályba nem ütközik. A felek az adásvétel tárgyát képező ingatlan te­kintetében egymással szemben az elidegenítési és terhe­lési tilalmat érvényesen kiköthetik és ez a kikötés, mint a köztük fennálló kötelmi viszony rendezése tekintetében tett intézkedés, a közvetlenül szerződő feleket abban az esetben is kötelezi, ha az absolut hatályú telekkönyvi be­jegyzésre nem is alkalmas, vagy ha attól a dologi hatályt a fennálló jogszabályok meg is fosztják. Minthogy pedig az irányadó tényállás szerint az al­peresek a szóban forgó ingatlant tilalom ellenére jelen­tékeny összeg erejéig jelzálogjoggal megterhelték és ez­zel a felek által a szerződéskötéskor szem előtt tartott azt a helyzetet, hogy az eladott ingatlan tehermentesen szolgál a hátralékos vételár biztosítására, önhatalmúlag megváltoztatták, e megváltozott helyzetre tekintettel he­lyesen döntött a fellebbezési bíróság akként, hogy az al­pereseket a hátralékos vételár jelzálogjogi biztosítására kötelezte. Ennél több azonban, nevezetesen a bekebelezett jel­zálogjogok törlése vagy az egész még hátralékos vételár esedékessé tétele, — amire a felperesek keresete irányult, — a felpereseket idevonatkozó jogszabály hiányában meg nem illeti. X. V. 113—1929. Osvald, a Kúria másodel­nöke, 1929. XI. 14. 6. Telekkönyvi bekebelezési engedély utólagos le­­töltése. Az okirat kiállításakor és aláírásakor a felek nem töltötték ki a telekkönyvi adatokat és a bekebelezési en­gedélyre vonatkozó részt sem. Ezeket az adatokat az ügyleti megállapodásnak megfelelően az alperes utólago­san töltötte ki és ki is eszközölte a bekebelezést. Fel­peres ennek törlése iránt indít keresetet, mert az utó­lagos kitöltés alapján telekkönyvi bejegyzés akkor sem szerezhető, ha a kitöltés a feleknek a szerződés aláírása előtt kötött megállapodásán alapszik. A Kúria a követ­kező indokolással utasítja el a keresetet: a keresetileg megtámadott jelzálogjog bekebelezése a felek ügyleti megállapodásán alapszik. Tekintettel pedig arra, hogy a 2. alatt csatolt ren­­delőjegy azt is tartalmazza, hogy a telekkönyvi adatokat és a s­zerződés egyéb üresen maradt részeit alperes tar­tozik utólag kitölteni, felperes, aki az okiratot ily tarta­lommal aláírta, az okiratnak a megállapodásnak meg­felelő utólagos kitöltését sikerrel meg nem támadhatja, még­pedig a telekkönyvi rendtartás 67., 81. és 82. §-aira való hivatkozással sem, mert a jogügyletről eredeti ok­irat van, amibe a bekebelezési engedély a felek megálla­podása alapján került, a kereseti zálogjognak — érvényes s a bekebelezést megengedő jogügyletet tartalmazó ok­irat alapján történt, — bekebelezése tehát a telekkönyvi rendtartás felhívott rendelkezéseit nem sérti. X. V. 6777 —1928. Osvald, a Kúria másodelnöke, 1929. XI. 8. 7. Kártérítés gazdasági cseléd balesetéért méltányos­ság alapján? A gazdasági munkáspénztárnál biztosított alkalmazott a gazda hibájául fel nem róható balesetet szenvedett s a biztosítás utján meg nem térült kár megtérítését a vétlen kártételre alkalmazandó jogszabá­lyok szerint a méltányosság alapján kéri a gazdával szem­ben. A Kúria elutasítja a keresetet, mert: A m. kir. Kúria állandó gyakorlata szerint (P. H. T. 527. szám) ilyen esetben a gazda a bekövetkezett bal­eset miatt kártérítéssel csak akkor tartozik, ha­ őt a bal­eset körül gondatlanság terheli. Ebből következik, hogy a vétlen kártételből eredő felelősségnek a méltányosságon alapuló szabálya, ebben az esetben alkalmazást nem nyerhet. I. VI. 666—1928. Rácz, 1929. XI. 20. 8. Baleseti kártérítés és a munkaképesség kihasz­nálása. Felperes iparostanuló korában elvesztette bal­kezét s utána elvégezte a polgári iskola négy osztályát. A kártérítési perben alperes azzal védekezik, hogy a fel­peres most már szellemi foglalkozási körben helyezk­­edhetik el, ott nincs gátolva teljes munkaerejének kifejtésében, sőt nagyobb jövedelemhez is jut, mint ami­lyent kőmű­vestanonc­i illetve segédi alkalmazásában bár­mikor elérhetett volna — kára tehát nincsen. A Kúria a következő indokolással marasztal: A munkaképességben tiltott cselekménnyel okozott csökkenés foka és az ezzel összefüggő keresetcsökkenés mértéke a jelenlegivel azonos olyan esetben, amidőn a sérült, mint iparos tanuló koránál és munkakörénél fogva nem volt még teljesen keresőképes körülmények között, — a bírói gyakorlat értelmében (P. H. T. 556.) a sérü­lés időpontjának, a sérült abban az időben folytatott fog­lalkozásának és annak a keresménynek irányadóul vétele mellett állapítandó meg, amelyet a sérült a sérülés idő­pontjában folytatott foglalkozása alapján élvezett és a dolgok előrelátható természetes folyása mellett kereső­ké­pességének teljessé válása idején ugyanolyan foglalkozás­ban élvezhetett volna. I. VI. 580—1928. Rácz, 1929. XI. 14. 9. Szolgálati, viszony felmondási okok szerződéses megállapítása. Apaty­aadó kikötötte, hogy azonnali ha­ 1930 január 5.

Next