Jogi Hirlap, 1930. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1930-07-06 / 27. szám

BUDAPEST, 1930 JULIUS 6. IV. ÉVFOLY­­VA­ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL. BUDAPEST, V. TÁTRA­ UTCA 14-16. TELEFON: 196-82 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. FELELŐS SZERKESZTŐ DR BODA GYULA ÜGYVÉD ELŐFIZETÉSI A -­K: NEGYEDÉVRE.....................3 - pengő FÉLÉVRE................................6-- peng« EGÉSZ ÉVRE.....................10 - peng« Ára: 20 fillér A Kúria határozatai. Magánjog 793. Kényszer. Felperes tisztviselő nyugdíjigényeire vo­natkozólag egy összegben kiegyezett alperessel. Az egyezsé­get kényszer címén megtámadja, mert az egyezség elfogadá­sának megtagadása esetén havi 320 pengő fizetés mellett kel­lett volna tovább szolgálni. Felhozza azt is, hogy az egyezség az 1910—1920. M. E. sz. rendeletbe ütközik. A Kúria elutasítja a felülvizsgálati kérelmet, mert: Valamely ügylet hatálytalanítására alapul szolgál­ható kényszernek csak az olyan helyzet ismerhető el, amidőn a közvetlenül fenyegető és a rendes jogvédelmi eszközökkel el nem hárítható súlyos hátrányok folytán a fél szabad akaratelatározási képességétől meg van foszt­va. Ilyennek azonban az a körülmény, hogy a If) alatti aláírásnak megtaga­ása és a felajánlott 12.800 P el nem fogadása esetén felperes havi 11.000.000 korona vagyis 320 pengő fizetés mellett alperes szolgálatában megma­radni tartozott volna, nem tekinthetők. A Jf. számú jog­egységi döntvény értelmében a szolgálati szerződés fel­bontásával kapcsolatban a felek igényeiket egyezségileg már szabadon rendezhetik és őket abban az 1910—1920. számú rendeletben foglalt rendelkezések nem gátolják. C. II. 7638—1928. Totth, 1930. IV. 3. 794. Szerzői jogbitorlás. Felperes összeállítást készített a MÁV. hivatalos árudíjszabásának egy részéből, amely tarta­lom, alak és nyomás tekintetében egyezett a MÁV. hivatalos árudíjszabásából átvett táblázatokkal, különbözött azonban attól a táblázatok sorrendjében, összeállításában és abban, hogy felperes a táblázatokat a lap szélén feltűnő ABC betűk­kel jelölte meg és e táblázatok alkalmazásához magyarázó szöveget is beiktatott. Alperes a felperesével tartalom, alak, sorrend és betűmegjelölés tekintetében azonos és a hozzáfű­zött magyarázó szöveg tekintetében is lényegileg azonos mun­kát adott ki. Az e miatt szerzői jogbitorlás címén ellene indított keresettel szemben többek között azzal védekezik, hogy sem a felperes, sem az ő füzetének nincsen irodalmi ér­téke s hogy a felperes sem tett egyebet, minthogy a MÁV­ hivatalos összeállítását újból lenyomatta, munkája tehát vé­delemben nem részesülhet. A Kúria megállapítja a szerzői jogbitorlást. Indokolás: Bár sem a felperes által kiadott C) alatti füzetnek, sem az alperes neve alatt megjelent B) alatti füzetnek nincs irodalmi értéke, mégis a kir. Kúria a szerzői jogi szakértői bizottság véleményével szemben megállapítha­tónak találta, hogy amikor a felperes a Magyar Állam­vasutak által kiadott terjedemesebb Árudíjszabásból a fuvardíjtáblázatokat gyakorlati célt szolgáló kisebb ter­jedelmű füzetben állította össze akként, hogy a fuvardí­jak tekintetében való tájékozódás megkönnyítése végett a fuvardíjtáblázatok sorrendjét megváltoztatta, a lapok szélén a táblázatok alkalmazását. А., В., C. betűk jelzésé­vel könnyebben felismerhetővé tette, s e betűkre vonat­kozó magyarázó szöveggel látta el a táblázatokat, ezzel olyan önálló egyéni munkálatot végzett, amelynél fogva munkáját a szerzői jogi törvény szempontjából írói mű­nek kell tekinteni. S mivel az alperesk a felperesnek ezt a művét a fel­peres említett egyéni feldolgozásában a B) alatti mű út­ján a felperes engedélye nélkül többszörösítették és for­galomba hozták, ezzel a Szjt. 18. §-ában meghatározott szerzői jog bitorlást követték el s a felperesnek okozott vagyoni és nem vagyoni kárt megtéríteni tartoznak. Ezt a vagyoni és nem vagyoni kárt a kir. Kúria a Szjt. 30. §-a alapján az eset fenforgó körülményeire való tekin­tettel JIOO­P-ben ítélte meg. V. I. 3888—1928. Juhász, a Kúria elnöke, 1930. V. llI. 795. Kisajátítási ár megállapítása. A kisajátítási eljárás alá vont ingatlannak a kisajátított területtel határos részét a CFB- házhely céljára váltotta meg. Ezen a címen a kisajátí­tást szenvedő azt kéri, hogy a kisajátítási ár meghatározásá­nál a kisajátított ingatlanrész is, mint házhely vétessék fi­gyelembe. A Kúria helyt ad a kérelemnek, mert­ a kisajátítást szenvedő ingatlanainak a vasúti elha­tárolt területet érintő, kisajátított részével szomszédos többi részéből az O. F. B. házhelyek céljára megváltott bizonyos területeket. Ebből nyilvánvaló, hogy ezeknek a vasút céljára kisajátított ingatlanrészeknek már most is megvan az a tulajdonságuk, amelynél fogva házhelyek céljára, beépítésre alkalmasak. Helyesen minősítettek ezek tehát a kisajátított ingatlanrészek beépítésre alkal­mas belső telkek tekintete alá eső ingatlanrészeknek. C. V. 8121—1928. Hutás, 1930. V. 23. 796. Haszonbérlet felmondása az uj tulajdonos által. Az ingatlan vevői olyan időben éltek a megvett ingatlan haszon­bérlőjével szemben felmondással, amidőn végleges adásvé­teli szerződésük még nem volt, bekebelezési engedélyük sem volt, a vételárra sem fizettek még semmit. A Kúria elutasítja a bérlő ellen birtokbabocsátás iránt indított keresetüket. In­dokolás : Az állandóan követett bírói gyakorlat se­rint (P. H. T. 139. sz.) a haszonbérlet tárgyának új tulajdonosa kö­vetelheti, hogy megfelelő előleges felmondás után az il­lető gazdasági év leteltekor a haszonbérlet tárgya az ő birtokába átbocsátassék. Ez a jogosítvány azonban a dolog természete szerint a haszonbérelt ingatlan vevőjét csak abban az esetben illeti meg, ha az átruházás már joghatályosan megtörtént, vagyis ha az ingatlan vevőjét a tulajdonnal járó rendel­kezési jog is megilleti. A felpereseket a tényállás szerint a felmondás esz­közlésekor, a kérdéses ingatlanok tulajdonjoga még nem illette meg, sőt nem illete meg őket a tulajdonjog a per­nek másodbírósági eldöntéséig sem; következőleg olyan jogokat, amelyek a dolog tulajdonából folynak, nem gya­korolhattak, és így nem voltak a felperesek feljogosítva a rendkívüli felmondás gyakorlására sem. Alaptalanul panaszolják ennélfogva a felperesek an­nak a megállapítását, hogy az adásvevési szerződés nem volt végleges és hogy a felmondás nem kellő időben tör.

Next