Jogi Hirlap, 1933. július-december (7. évfolyam, 26-52. szám)

1933-07-02 / 26. szám

BUDAPEST, 1933 Július 2. VII. ÉVFOLYAM 26. NeAM SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V. LIPÓT.KÖRÚT II. SZ. TELEPON: 190­82 MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. A Jogi Hírlap Döntvénytárénak ked­vezményes éra előtszeleink részére: Magánjog P 8-40. Hiteljog P 4-20. El­térési jog P 3-20. Bev.telójog P 3-20. FELELŐS SZERKESZTŐ DR BODA GYULA ÜGYVÉD e­lőfizetési Arak: NEGYEDÉVRE....................3— pangó FÉLÉVRE................................2 — pangó EGÉSZ ÉVRE....................IO — pangó Zsebkönyv alakú Törvénytárunkban az összes fontos törvényeket és rende­leteket közöljük. Ennek ára oldalan­ként lessu­l. Előre beküldendő a kontó összeg 4.—A CSEHSZLOVÁKIÁBAN a Jogi Hírlap előfizetési dijai egy évre 100 cK félévre 00 cK negyedévre 30 cK. — A Döntvénytár éra : Magánjog 60 cK, Hitaljog 33 cK, Eljáród jog 33 cK, Bfintolftjog 25 év, A Kúria határozatai. Magánjog 647. Gazdasági lehetetlenülés. A fellebbezési bíróság a felek között létrejött ingatlan adásvételi szerződést a vételár­hátralék iránti beperelt alperes vevők kifogása következtében gazdasági lehetetlenülés címén hatálytalannak mondotta­k­, mert úgy találta, hogy a megvett ingatlanok időközben be­következett tetemes értékcsökkenéseire való figyelemmel a szerződés teljesítése reájuk nézve gazdaságilag lehetetlenné vált. A felperes felülvizsgálati kérelmében arra hivatkozott, hogy a szerződés hatálytalanítása folytán viszont ő károsod­nék aránytalan mértékben, egyúttal pedig arra is rámutatott, hogy a szerződés hatálytalanítása iránti kérelem csak viszont keresetben lett volna előterjeszthető, azonban viszontkerese­­tet az alperesek nem is emeltek. A Kúria az utóbb említett alaki kifogás mellőzésével érdemi okokból változtatja meg az ítéletet, kimondván, hogy a jelen esetben gazdasági lehetetle­nülésről nem lehet szó. Indokolás: A gazdasági lehetetlenülésre, mint szerződést hatály­talanító okra kifogás alakjában is lehet hivatkozni, al­peres vevők védekezésükben ezt a kifogást érvényesítették s így alaptalan a felperes eladó ama felülvizsgálati táma­dása, hogy viszonkereset hiányában az alperesek gazda­sági lehetetlenülés címén a kereset elutasítását nem kér­hették volna. Helyesen indult ki a fellebbezési bíróság, abból, hogy a kétoldalú szerződés gazdasági lehetetlenülés okából ha­tálytalanítható. Helyesen idézte a gazdasági lehetetlenülés kritériu­mait is, akkor azonban, amikor jelen esetben a gazdasági lehetetlenülés fennforgását megállapította, a gazdasági lehetetlenülésre vonatkozó anyagi jogszabályt helytele­nül alkalmazta. A gazdasági lehetetlenülésnek kritériuma ugyanis a fellebbezési bíróság által is idézett anyagi jogszabály sze­rint az, hogy a gazdasági viszonyokban beálló mélyre­ható változás folytán míg egyrészről az egyik fél a jóhi­szeműséggel és méltányossággal ellentétben nem várt aránytalan nyereségre tegyen szert, addig másrészről pedig a másik fél ugyanilyen veszteséget szenvedjen. A fellebbezési bíróság nem is vizsgálta, hogy váljon a szerződés fentartása esetén az eladó felperes a fent kör­vonalazott nyereségre tett-e szert és csupán a vevő alpe­resek helyzetét vizsgálta, mert az eladásra vonatkozóan csak azt állapította meg, hogy a­­szerződés megszűnése a felperesre nézve súlyosabb helyzetet nem jelentene. Ennek dacára a m. kir. Kúria eme kérdések vizsgá­lata céljából a fellebbezési bíróság ítéletét nem oldotta fel, hanem érdemben döntött, mert úgy találta, hogy jelen esetben a gazdasági lehetetlenülésnek ama másik krité­riuma, amely szerint a szerződés fenntartásával a vevők előre nem láthatott, a jóhiszeműséggel és méltányosság­gal ellentétben nem várt aránytalan veszteséget szenved­nének, serm nem forog. Az ingatlanok értékcsökkeései ugyanis nem oly nagymérvűek, amellyel a még mindig nagyon súlyos és bizonytalan gazdasági helyzetben számolni nem lehetett volna és amely a vevők méltánytalan súlyos veszteségé­nek megállapítására alkalmas lenne. Ily árveszteség annál kevésbé alapítja meg jelen esetben a gazdasági lehetetlenülést, mert hisz a vevők 1928. október elsejétől birtokban vannak­, az eladó a reá rótt teljesítési kötelezettségének az ingatlan birtokba adása tekintetében eleget tett, a vevők a másodbírói íté­let meghozataláig tehát 1932. év május hó 20-áig 3 év ter­mését élvezték, szerződési kötelezettségüknek részben eleget is tettek, amennyiben a vételárra 8000­­ körüli összeget lefizettek és így a szerződés részben teljesedésbe is ment. С. V. ЗЩ—1932. Vida, 1933. V. 16. 648. Teljesítés. A felek szabad rendelkezési joga az adóst terhelő kötelezettségek sorrendje tekintetében. A felperesek, akik az alperestől vásárolt ingatlan jelzálogjogi bekebelezés­sel is biztosított vételárával tartozásban vannak, az általuk teljesített részfizetés erejéig zálogtörlési engedély kiadását is követel­i. A fellebbezési bíróság elutasította ezt a keresetet, mert a felek között folyamatban volt korábbi perekben lét­jött egyesség értelmében a felperesek mindenekelőtt a ko­rábbi perek költségeit és a vételárhátralékról kiállított köte­lezvény bélyegilletékét voltak kötelesek kifizetni. Ezzel szem­ben a felperesek azt vitatják felülvizsgálati kérelmükben, hogy az általuk teljesített részfizetés mindenekelőtt a reájuk nézve súlyosabb, bekebelezéssel is biztosított vételártartozásuk csök­kentésére lett volna fordítandó és hogy ettől a sorrendtől egyességi úton sem lehet eltérni. A Kúria feloldja ugyan az ítéletet és a fellebbezési bíróságot a szóbanforgó perköltség és illetéktartozás összegének tisztázására utasítja, egybekben azonban kimondja, hogy: A feleknek szabadságában áll a megegyezés abban a tekintetben, hogy az adósnak a hitelező irányában fennálló többféle tartozása milyen sorrendiben nyerjen kielégítést és ehhez képest az adott esetben nem arról van szó, hogy a vételárhátralék biztosítására szolgáló jel­zálogjog más természetű, a vételárhátralék és járulékai fogalma alá nem vonható követelés biztosítására szolgál, hanem arról, hogy az adós a jelzálog­jogilag biztosított tartozását megelőzően más tartozását fizeti ki a hitele-Ára: 20 fillér. Pénzküldeményeknél a rendeltetés rövid feltüntetését kérjük.

Next