Jogi Hirlap, 1934. július-december (8. évfolyam, 26-52. szám)

1934-07-01 / 26. szám

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP A Jogi Hírlap a­ Döntvénytárának ked­vezményes éra előfizetőink részére: Magánjog P 8-40. Hír­ijog P 3-80. Eljárási Jog P 5-20 BUDAPEST, 1934. július 2­1. VIII. ÉVFOLYAM 26. SZÁM SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., LIPÓT­ KÖRÚT II. SZ. TELEFON: 19­6-82 Postatakarékpénztár! csekkszámla száma: 57,645. FELELŐS SZERKESZTŐ DR BODA GYULA ÜGYVÉD CSEHSZLOVÁKIÁBAN a Jogi Hírlap előfizetési díja: 1 évre 100 cK, Vj évre 60 cK, V*évre 30 cK.­­ Az új döntvénytár ára: Magánjog 66 cK,Hiteljog 30 cK, El Járási jog 33 cK -------------------- - - - ----------------------------------------------—————————— A hátralékos előfizetők lappéldányaihoz a hátralék összegét fel­tüntető értesítést és csekk-befizetési lapokat csatoltunk. Kérjük az elő­fizetési díjak beküldését, mert a Jogi Hírlap nem nélkülözheti az amúgy is mérsékelten megállapított előfizetési díjakat. Mellékletül: Törvénytár 154. sz. : Gazdatartozások rendezése. 99 155. sz.: A mezőgazdaságnak nyújtandó kedvezmények. 99 156. sz.: Adóhátralék terményben való lerovása. 99 157. sz.: Biztosítások átértékelése. e­lőfizetési Árak NEGYEDÉVRE.........................................3­— pengő FÉLÉVRE...................................................6­— pengő EGÉSZ ÉVRE.........................10— pengő Zsebkönyv alakú Törvénytárunkban az összes fontos törvényeket és rendele­teket közöljük. A Törvénytár előfizetési ára ciklusonként 4­— P. A Törvény­tárra csak a Jogi Hírlappal együtt fogadunk el előfizetéseket. A Törvény­tár füzetei egyenként nem kaphatók. A Kúria határozatai. Magánjog. 569. .A Kúria jogegységi tanácsának 64. sz. polgári döntvénye. A haszonb­érbe adott ingatlan vevője a telekkönyv­be be nem jegyzett haszonbérletet a törvényes felmondási idő megtartásával abban az esetben is felmondhatja, ha a vételi szerződés megkötésekor tudott a haszonbéri szerződésnek ar­ról a kikötéséről, amely a haszonbérlet tartamát a törvényes felmondási időn túl terjedő időre állapítja meg. Indokolás: Az Osztrák Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban Optk.) 1120. §-ánk rendelkezése szerint a telekkönyvbe be nem kebelezett „bérlési“ (bérleti és haszonbérleti) szerződés megszűnik, ha a tulajdonos a bérleményt elide­geníti és az új tulajdonos a szerződést kellőképen fel­mondja. Az új tulajdonos felmondási joga fennáll termé­szetesen akkor is, ha ő a szerződést közvetítő ügylet megkötésének vagy a tulajdon szerzésének idejében tu­dott a bérlésről. Ez a tudomás a Törvénykönyv rendsze­rében közömbös. Erre mutat az 1095. §. szövege is, amely szerint a­ szerződés az utódot (singularis successor-t) csu­pán abban az esetben köti, ha be van kebelezve. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok a magyar „anyagi magán­törvények“ uralmát visszaállították, azon­ban a tárgyalt kérdésre is kiterjedő azzal a korlátozással, hogy az Optk. ama szabályai, amelyek a telekkönyvi ren­deletekkel egybefüggésben állanak, s a­melyek valamely telekkönyvi jog megszerzésére vagy elenyészésére alapul szolgálnak, hatályukat egyelőre megtartják (156. §.). Ezzel a rendelkezéssel a tárgyalt anyagra vonatkozó osztrák jogi szabályoknak csak az a része vált szokásjo­gunk részévé, amely megengedi a telkkönyvi bejegyzést és amely a bejegyzés hatályát mind az ingatlan követke­ző tulajdonosával, mind pedig az eladóval (és hitelezői­vel) szemben megszabja. Ezek a rendelkezések a Törvény­könyv 1095. és 1121. §-ában vannak és amennyiben a Te­lekkönyvi Rendtartás 66. %-ának és a Végrehajtási Tör­vény 191. § -ának rendelkezéseivel azonosak, annyiban az utóbbi tételes szabályok erejénél fogva irányadók. El­lenben a­z Optk.-nek az a rendelkezése, amely szerint a bérleményes, ha joga a nyilvánkönyvekbe beiktatva nincs, kellő felmondás után az új tulajdonosnak engedni tar­tozik (1120. §.), tisztán kötelmi jogi természetű szabály, amely a telekkönyvi rendeletekkel szorosabb „egybefüg­gésben“ nincs. Ennélfogva ez a rendelkezés az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok 156. §-ával, vagy a Telekkönyvi Rendtartás valamely rendelkezésével éppoly kevéssé te­kinthető fenntartottnak, mint ahogy nincsenek fenntart­va azok az egyéb magánjogi szabályok sem, amelyek a te­lekkönyvi­ek, mint az ingatlanokra vonatkozó jogok szer­zését közvetítő intézménnyel ugyan szükségképen össze­függnek, de csak­ annyiban, hogy ingatlanra vonatkozó valamely telekkönyvi jog szerzéséhez (változásához, meg­szűnéséhez) a telekkönyvi bejegyzésen felül szükséges ügyleti (tényállásbeli) elemekre, illetőleg a telekkönyvön kívül megvalósuló különféle tényállásokra vonatkoznak. Ennek ellenére szokásjogunk az 1861. év után is ál­landóan­­­z Optk. 1120. %-ának nyomában haladt, és hogy ezt tudatosan tette, az kitűnik abból, hogy ezzel eltért az Optk. tételes érvénye előtti időben hatályban volt ré­gebbi magyar jogtól, amelynek Kelemen Imre (Institutio­nes Juris Hungarici Privati, II. könyv 3. köt. 560. I.) és Frank Ignác (Közigazság Törvénye I. köt. 651. I.) taní­tása szerint az volt az álláspontja, hogy az uj tulajdonos a bérlemény azonnali kiszolgáltatását követelheti. Ilyen értelmű bírói határozat azonban az 1861. évet követő idő­ből nem vált ismeretessé, ellenben — részben a bérleti, részben a haszonbérleti viszony körében i— számos olyan határozat keletkezett (pl. Jogtud. Közlöny Döntvénytára Ára: 20 fillér. Pénzküldeményeknél a rendeltetés rövid feltüntetését kérjük.

Next