Jogi Hirlap, 1934. július-december (8. évfolyam, 26-52. szám)
1934-07-01 / 26. szám
MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP A Jogi Hírlap a Döntvénytárának kedvezményes éra előfizetőink részére: Magánjog P 8-40. Hírijog P 3-80. Eljárási Jog P 5-20 BUDAPEST, 1934. július 21. VIII. ÉVFOLYAM 26. SZÁM SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., LIPÓT KÖRÚT II. SZ. TELEFON: 196-82 Postatakarékpénztár! csekkszámla száma: 57,645. FELELŐS SZERKESZTŐ DR BODA GYULA ÜGYVÉD CSEHSZLOVÁKIÁBAN a Jogi Hírlap előfizetési díja: 1 évre 100 cK, Vj évre 60 cK, V*évre 30 cK. Az új döntvénytár ára: Magánjog 66 cK,Hiteljog 30 cK, El Járási jog 33 cK -------------------- - - - ----------------------------------------------—————————— A hátralékos előfizetők lappéldányaihoz a hátralék összegét feltüntető értesítést és csekk-befizetési lapokat csatoltunk. Kérjük az előfizetési díjak beküldését, mert a Jogi Hírlap nem nélkülözheti az amúgy is mérsékelten megállapított előfizetési díjakat. Mellékletül: Törvénytár 154. sz. : Gazdatartozások rendezése. 99 155. sz.: A mezőgazdaságnak nyújtandó kedvezmények. 99 156. sz.: Adóhátralék terményben való lerovása. 99 157. sz.: Biztosítások átértékelése. előfizetési Árak NEGYEDÉVRE.........................................3— pengő FÉLÉVRE...................................................6— pengő EGÉSZ ÉVRE.........................10— pengő Zsebkönyv alakú Törvénytárunkban az összes fontos törvényeket és rendeleteket közöljük. A Törvénytár előfizetési ára ciklusonként 4— P. A Törvénytárra csak a Jogi Hírlappal együtt fogadunk el előfizetéseket. A Törvénytár füzetei egyenként nem kaphatók. A Kúria határozatai. Magánjog. 569. .A Kúria jogegységi tanácsának 64. sz. polgári döntvénye. A haszonbérbe adott ingatlan vevője a telekkönyvbe be nem jegyzett haszonbérletet a törvényes felmondási idő megtartásával abban az esetben is felmondhatja, ha a vételi szerződés megkötésekor tudott a haszonbéri szerződésnek arról a kikötéséről, amely a haszonbérlet tartamát a törvényes felmondási időn túl terjedő időre állapítja meg. Indokolás: Az Osztrák Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban Optk.) 1120. §-ánk rendelkezése szerint a telekkönyvbe be nem kebelezett „bérlési“ (bérleti és haszonbérleti) szerződés megszűnik, ha a tulajdonos a bérleményt elidegeníti és az új tulajdonos a szerződést kellőképen felmondja. Az új tulajdonos felmondási joga fennáll természetesen akkor is, ha ő a szerződést közvetítő ügylet megkötésének vagy a tulajdon szerzésének idejében tudott a bérlésről. Ez a tudomás a Törvénykönyv rendszerében közömbös. Erre mutat az 1095. §. szövege is, amely szerint a szerződés az utódot (singularis successor-t) csupán abban az esetben köti, ha be van kebelezve. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok a magyar „anyagi magántörvények“ uralmát visszaállították, azonban a tárgyalt kérdésre is kiterjedő azzal a korlátozással, hogy az Optk. ama szabályai, amelyek a telekkönyvi rendeletekkel egybefüggésben állanak, s amelyek valamely telekkönyvi jog megszerzésére vagy elenyészésére alapul szolgálnak, hatályukat egyelőre megtartják (156. §.). Ezzel a rendelkezéssel a tárgyalt anyagra vonatkozó osztrák jogi szabályoknak csak az a része vált szokásjogunk részévé, amely megengedi a telkkönyvi bejegyzést és amely a bejegyzés hatályát mind az ingatlan következő tulajdonosával, mind pedig az eladóval (és hitelezőivel) szemben megszabja. Ezek a rendelkezések a Törvénykönyv 1095. és 1121. §-ában vannak és amennyiben a Telekkönyvi Rendtartás 66. %-ának és a Végrehajtási Törvény 191. § -ának rendelkezéseivel azonosak, annyiban az utóbbi tételes szabályok erejénél fogva irányadók. Ellenben az Optk.-nek az a rendelkezése, amely szerint a bérleményes, ha joga a nyilvánkönyvekbe beiktatva nincs, kellő felmondás után az új tulajdonosnak engedni tartozik (1120. §.), tisztán kötelmi jogi természetű szabály, amely a telekkönyvi rendeletekkel szorosabb „egybefüggésben“ nincs. Ennélfogva ez a rendelkezés az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok 156. §-ával, vagy a Telekkönyvi Rendtartás valamely rendelkezésével éppoly kevéssé tekinthető fenntartottnak, mint ahogy nincsenek fenntartva azok az egyéb magánjogi szabályok sem, amelyek a telekkönyviek, mint az ingatlanokra vonatkozó jogok szerzését közvetítő intézménnyel ugyan szükségképen összefüggnek, de csak annyiban, hogy ingatlanra vonatkozó valamely telekkönyvi jog szerzéséhez (változásához, megszűnéséhez) a telekkönyvi bejegyzésen felül szükséges ügyleti (tényállásbeli) elemekre, illetőleg a telekkönyvön kívül megvalósuló különféle tényállásokra vonatkoznak. Ennek ellenére szokásjogunk az 1861. év után is állandóanz Optk. 1120. %-ának nyomában haladt, és hogy ezt tudatosan tette, az kitűnik abból, hogy ezzel eltért az Optk. tételes érvénye előtti időben hatályban volt régebbi magyar jogtól, amelynek Kelemen Imre (Institutiones Juris Hungarici Privati, II. könyv 3. köt. 560. I.) és Frank Ignác (Közigazság Törvénye I. köt. 651. I.) tanítása szerint az volt az álláspontja, hogy az uj tulajdonos a bérlemény azonnali kiszolgáltatását követelheti. Ilyen értelmű bírói határozat azonban az 1861. évet követő időből nem vált ismeretessé, ellenben — részben a bérleti, részben a haszonbérleti viszony körében i— számos olyan határozat keletkezett (pl. Jogtud. Közlöny Döntvénytára Ára: 20 fillér. Pénzküldeményeknél a rendeltetés rövid feltüntetését kérjük.