Jogi Hirlap, 1936. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1936-01-05 / 1. szám

BUDAPEST, 1935. január*5. X. ÉVFOLYAM 1. SZÁM m­a я III. •«■ими -» ти1ачтнм'».| ч I .WHIM i Ulli: !■ tu » FELELŐS SZERKESZTŐ DR BODA GYULA ÜGYVÉD CSEHSZLOVÁKIÁBAN: a Jogi Hírlap előfizetési díja: 1 évre 100 cK.­­/• évre 00 cK. V« évre 30 cK. Az nj döntvénytár Ara: Magánlo* 00 cK. Hiteikig Ж cK Eljárási Jog 33 cK. Büntetőjog 25 cK._____________ ______________ e­lőfizetési Árak NEGYEDÉVRE...........................3­— pengő FÉLÉVRE.....................................6­— pangő EGÉSZ ÉVRE..........................10— pengő Zsebkönyv alakú Törvénytárunkban аж Ааажаа fontos törvényeket és rendelő­tőkét kövöttek. A Törvénytár előfizetési ára ciklusonként 4*— P. A Törvény­tárra csak a Jogi Hírlappal együtt fogadunk el előfizetéseket. A Törvény­tár ősétől egyenként nem kaphatók. A Jogi Hírlap fennállásának tizedik évfordulóját ünnepli. Nem akarjuk, коду ez az ünnep külsőségekben nyilvánuljon meg. Csak a lelki­­ismeretesen elvégzett munka tudata és a jövőbe vetett hit rendít­hetet­len ereje avassák ünneppé ezt az évfordulót. Álljunk meg egy pillanatra, hogy a Jogi Hírlap barátait lélekben összekösse ennek a két érzésnek ünnepi harmóniája, azután menjünk tovább becsületes igyekezettel a magyar jogász göröngyös, egyenes útján. Mellékletül­­ Törvénytár 226. sz.: Transfermoratorium,, ,, 227. sz.: Яг ang­ban teljesítendő fizetések, ,, 228. sz.: Gazdatartozások rendezése. „ 229. sz.: Közkegyelem• ., 230. sz.: Kihágási eljárás egyszerűsítése. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, V., LIPÓT­ KÖRÚT 15. SZ. TELEFON: 19­6­82 Postatakarékpénztár! csak kitin­la •­Ama : 57,645. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP A Jogi Hírlap a­ DAntvAnytArának ked­vezményes Ara előfizetőink részére: Magánjog P 8-40, Hitel jog P 3*90, EN­ArAel jog P 5-20, Büntetőjog P 3-20, A Kúria határozatai. Magánjog 1. Ügyvéd elleni kárigény váltók visszatartása miatt. Az ügyvéd felszólítás dacára sem adta ki a neki perlésre átadott váltókat ügyfelének, mert az nem fizette ki az ő ügyvédi költségeit. Az ügyfél kártérítési keresetével szemben az ügy­véd azzal védekezik, hogy e váltókötelezett csődbe ment, a váltókat tehát úgyse lehetett volna behajtani. A Kúria a kö­vetkező indokolással utasítja el a keresetet: Az 187­6: XXXV. tc. §-ának 3. bekezdése értelmé­ben az ügyvédi kiadások meg nem fizetése az iratok ki­szolgáltatása megtagadásának okául nem szolgálhat. Amidőn tehát az alperes az 1927. november 15.-én kert le­vélbeli kérelemmel szemben költségeinek kifizetését kérte s a váltókat nem adta ki, s amidőn az azóta eltelt 5 év alatt a felperesnek minden kérése, sürgetése, fegyelmi feljelentése és panasza ellenére a felperes váltói még min­dig az alperes birtokában maradtak, s azokat csak a jelen kereset beadása utáni időben szolgáltatta ki jogos tulaj­donosának, az alperes kétségtelenül súlyos mulasztást kö­vetett el. Mégis az adott esetben a kártérítési felelősség alap­ján az alperes ellenében marasztaló ítélet nem hozható. Az ügyvédi mulasztásra alapított kártérítési perek­ben ugyanis annak a kérdésnek az elbírálása céljából, hogy a fennforgó kártérítési kötelezettségnek van-e és mennyi anyagi tartalma, a méltatás alá kell venni azokat az ada­tokat, amelyek alkalmasak annak az eldöntésére, hogy az elkövetett ügyvédi mulasztás nélkül, vagyis a jelen eset­ben a váltóknak kellő időben tör­ént kiadásával és azok­nak peresítésével a felperes által célzott eredmény, a vál­tók összegének behajtása elérhető lett volna-e? A most kiemelt álláspontból kiindulva a m. kir. Kúria is a fellebbezési bírósággal egyezően úgy találta, hogy a felperes nem szolgáltatott a perben adatot, annak a bizo­nyítására, hogy a váltóadóson a követelés behajtható lett volna; ellenkezőleg az alperes szolgáltatta bizonyítékok­ból kétségtelen, hogy a váltóadósnak végrehajtás alá von­ható vagyona nem volt s az ellente folyamatban volt csőd­eljárásban még 1927. december 22-én vagyontalansági esküt is tett. Helyes ennélfogva a fellebbezési bíróságnak az a következtetése, hogy a felperes a 250 millió koronás váltókövetelésre fedezetet az adósnál perlés esetében nem találhatott volna s így károsodása az alperes mulasztásai­val okozati összefüggésbe nem h­zható. I. VI. 1995— 1935. Férfi, 1935. XI. 7. 2. Gazdasági lehetetlenülés nyugdíjnál A szerződésileg nyugdíjfizetésre kötelezett felperes földbirtokos gazdasági vi­szonyainak változására hivatkozva a Pp. 413. §. alapján a ki­kötött nyugdíj összegének mérséklése iránt indít keresetet. Az alperes azzal védekezik, hogy a megállapodás a nyugdíjat ára­i­ap fillér. Fénökfildtményeknél a rendeltetés rövid feltüntetését kérjük.

Next