Jogi Hirlap, 1937. január-június (11. évfolyam, 1-26. szám)
1937-01-02 / 1. szám
BUDAPEST, 1937 január 2. FELELŐS SZERKESZTŐ Э" BODA GYULA ÜGYVÉD XI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM Előfizetési arak NEGYEDÉVRE...........................3-_ pengd félévre ....................................e-_ pengő EGÉSZ ÉVRE.............................IO-- pengd Ztebkönyv alakú Törvénytárunkban is összes fontos törvényeket és rendeleteket közöljük. A Törvénytás előfizetési ára ciklusonként 40—P. A Törvénysárra csak a Jogi Hírlappal együtt fogadunk el előfizetéseket. A Törvény-• 4 ' ‘ ’ --éSh A Jogi Hírlap új Hiteljogi Döntvénytára január közepén megjelenik. Előfizetőinknek ezt az új Döntvénytárat is féláron fogjuk rendelkezésre bocsájtani. Új Magánjogi Döntvénytárunk első kiadása két hónap alatt elfogyott, ami egymagában igazolja Döntvénytárunk gyakorlati énekét. A most megjelent második kiadást előfizetőink változatlan áron, 50 °/c kedvezménynyel rendelhetik meg, ha IOP-t és portóra 40 f-t előzetesen beküldenek kiadóhivatalunkhoz. A Jogi Hírlap új előfizetői már negyedévi előfizetés esetén is igénybe vehetik a fenti kedvezményeket, m mellékletet tTörvénytár 251. sz. Яг árak ellenőrzése, ,, 252. sz. Transfer moratorium. ,, 253. sz. ЯпапуЬап teljesítendő fizetések, ,, 254. sz. Kamathozzájárulás hitelintézetek részébe ,, 255. sz. Részvénytársaságok stb. gazdaságosabb működésének előmozdítása. ,, Adókedvezmények épületek átalakítására. A Kúria határozatai: Magánjog 1. Ügyvéd díjazása dijlevél alapján. A peres felek között létrejött írásbeli megállapodás a felperes ügyvéd díjazását a reábízott haszonbérleszállítási eljárás eredményétől tette függővé. A díjlevél alapján megindított költségperben alperes azt vitatja, hogy a kérdéses eljárás eredménye nem a felperes ügyvédi munkájának, hanem a díjlevél aláírása után életbeléptetett új jogszabálynak tulajdonítható. A Kúria a díjlevél szerint marasztalja az alperest. Indokolás: A veres feleknek a felperes díjazására vonatkozó megállapodása a díjlevélben írásba foglaltatott. Ez az írásbeli megállapodás pedig a felperes díjazását csupán a haszonbér leszállítási eljárás kedvező eredményétől tette függővé. Nem pedig attól is, váljon ez a kedvező eredmény a díjlevél létesítésekor már fennállott, avagy pedig az az ezeknek megváltoztatásával esetleg létesítendő újabbi jogszabályok tartalmánál fogva áll-e be? A felperesnek a tervbe vett új rendelet tartalmáról való tudomása tehát nem ügydöntő. Ezek szerint a fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-át nem sértette meg azzal sem, hogy az alperes által erre vonatkozóan felajánlott bizonyítást el nem rendelte. Az ügyvédi díjazás bírói megállapításának az ügyvédi rendtartás 511. §-a értelmében csak abban az esetben van helye, ha a felek szabad egyezkedése érvényes megállapodáshoz nem vezetett. A jelen esetben a fellebbezési bíróság által helyesen kifejtettek szerint, a peres felek között a felperes díjazása tekintetében érvényes, írásbeli megegyezés létesült. Nem sértette tehát a fellebbezési bíróság az anyagi jogot, amidőn az alperest a peres felek között keletkezett díjmegállapodás alapján a még hátralékosnak mutatkozó tőkeösszeg és törvényes kamatai megfizetésében marasztalta. — C. MI. 2356—1936. Térfi, 1936. XI. J.. 2. Birtokháborítás a kincstár és annak közege által. T. r. alperes, mint a m. kir. állami méncsi ketelep parancsnoka a felettes hatóságának a m. kir. kincstárnak , I. r. alperesnek kifejezett utasítására árkoltatta fel és záratta el sorompóval azt a magánutat, amelyet addig a felperes békésen használt. Az e miatt birtokháborítástól való eltiltás iránt indított perben a II. r. alperes már az alsóbb fokon jogerősen marasztaltatott, az I. r. alperessel szemben a Kúria a keresetet a következő indokolással utasítja el: Az anyagi jog szerint, ha az állam, mint vagyonjogi személy, a birtoklását gyakorló közegének az utasításai útján követ el birtoksértést, az ilyen birtoksérelemért rendszerint egyedül az a felelős, aki a sérelmes cselekvésre az utasítást kiadta, hacsak az utasított közeg a kapott rendelkezést túl nem lépte. Az irányadó tényállás szerint az I. r. alperes, mint az állami méncsikó telep vezetésével megbízott katonai parancsnak, II. r. alperes, mint felettes hatósága utasítására, azt túl nem lépve, záratta el a felperes által békésen használt utat. A kifejtettek szerint az útelzárás okozta birtoksérelemért az I. r. alperes, aki az út elzárásánál II. r. alperes közegeként és utasításának végrehajtójaként működött közre, a saját személyében felelősséggel nem tartozik, mert a birtokháborító tilos önhatalmú cselekvés valójábára 20 fillér. Pénzküldeményeknél a rendeltetés rövid feltüntetését kérjük.