Jogi Hirlap, 1941. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)

1941-07-05 / 27. szám

BUDAPEST, 1941. JUMUS 5. Magánjog IV ..................................................10 *0 P Hiteljog IV.............................................................. * 20 P Eljárási jog IV........................................................ 5.20 P Büntetőjog IV................................................... 5 20 P ELŐFIZETÉSI ÁRAK Negyedévre ........... 5—P Félévre 6—P Egész évre . . . . * *****., 10*—P Postatakarékpénztár­ csekkszámla : 57.645. TÖRVÉNYTÁRUNK az összes fontosabb törvényeket és rendeleteket közi! hetenként zsebkönyv alakban, ára oldalanként: Г5 fillér Elszámolásra előre beküldendő 4'— pengő SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, V. SZENT ISTVÁN­ KRT. 15 TELEFON : 111—005. MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON DÖNTVÉNYTÁRAINK kedvezményes éra előfizetőink részére-Felelős szerkesztő: Dr. Boda Gyula ügyvéd Mellékletül: Törvénytár 618. Zsidótörvény végrehajtása Törvénytár 619. Peres és nemperes eljárás Erdélyben Törvénytár 620. Katonai szolgálatra bevonultak kedvezményei Törvénytár 621. Ingatlan visszaszerzés határideje Erdélyben Törvénytár 622. Juttatott ingatlan haszonbérének mérséklése Törvénytár 623. Háborús büntetőjogi rendelkezések Törvénytár 624. Rögtönbiráskodás kiterjesztése A Kúria határozatai Ára 20 fillér. Pénzküldeményeknél a rendeltetés rövid feltüntetését kérjük Magánjog 520. Ügyvédi díj visszakövetelése. Alperes ügyvéd 1924- ben felperes részére 15 évre szóló haszonbérleti szerződést készített, melynek munkadíját a felek közös egyetértéssel a 15 éves haszonbérleti időtartam alatt fizetendő összhaszon­­bér 2 százalékában állapították meg. Az így kiszámított ügy­védi munkadíjat a felperes meg is fizette, minthogy azon­ban a felperes a kérdéses haszonbérletben önhibáján kívül csupán 8 hónapig maradhatott meg, az alperesnek kifize­tett ügyvédi munkadíj 14/15 részének visszatérítését köve­teli. A felperes a perben egyfelől arra hivatkozik, hogy az alperesi munkadíj összegszerű megállapításánál tévedett abban a feltevésben, hogy a kérdéses haszonbérleményben 15 évig gazdálkodhat, ezenfelül hivatkozik arra is, hogy a szóban forgó ügyvédi munkadíj tekintetében a felek csupán szóbeli úton állapodtak meg, tehát a fennálló szabályok szerint a díjkötés érvénytelen. A Kúria a következő indo­kolással utasítja el a kerestet: A keresetnek a jogalapja meg nem áll, mert az al­peres díjazása szempontjából az az ügydöntő, hogy az alperes azt az ügyvédi ténykedést, amely a haszonbérleti jogviszonynak a felperes által szándékolt időtartamon keresztül való fennállását alkalmas volt biztosítani, mara­déktalanul elvégezte, és hogy a felperest nem tartotta tévedésben abban a kérdésben, hogy ügyvédi ténykedésé­nek egyenértékét minő ügyértékre és érdekre tekintettel kívánta szabályozni. Ha tehát a alperes ily módon kiérdemelte azt a munka­díjat, melyet a felek szabad egyezkedéssel állapítottak meg és a felperes ki is fizette azt, nem mérsékelhető ez a díjazás egyedül a megbízó olyan feltevésének be nem következése miatt, amelynek meghiúsulását nem az al­peres okozta, sőt ennek bekövetkeztével okszerűen nem is számolhatott. Nem foroghatott tehát fenn a díjazás mértékét érintő tévedés, a tévedés menthető voltával és követ­kezményeivel foglalkozni ezúttal annál k­evésbbé kell, mert a felperes annak ellenére, hogy perbeli előadása szerint a haszonbérleti szerződés megszüntetésekor, vagyis itt vitatott tévedése tudatában a bérlet átruházásának jóvá­hagyása körüli ténykedéséért az alperesnek további nagy összegű fizetést is teljesített, a korábbi fizetés vissza­térítése iránti igényével csak a 13 év után indított jelen lépett fel. Minthogy a szabad egyezkedéssel, közös megállapo­dással létesített ügyvédi megbízás és annak díjazása iránti szerződés már 13 évvel ezelőtt mindkét fél részé­ről teljesedésbe ment, nem lehet az utóbbi ügyletet tá­madni azon az alapon sem, hogy a díjmegállapodásról okirat nem készült. — V. VI. 3790—1940. — Kerekess, 1941. V. 20. 521. Színleges bírói egyezség megtámadása. A fellebbe­zési bíróság a peres felek között egy korábbi perben lét­rejött bírói egyezséget a felperes keresete folytán hatály­talanította, mert megállapítása szerint a megtámadott bírói egyezség csupán színleges volt. Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy a felperesnek a szóban­forgó bírói egyezséget perújítással kellet volna megtámad­nia, továbbá azt is vitatja, hogy miután a megtámadott bírói egyezség harmadik személyek jogának kijátszására irányult, ezért a megtámadási kereset bírói jogsegélyben nem lett volna részesíthető. A Kúria a panaszokat a következő in­dokolással utasítja el: A bírói egyezség színleges volta olyan anyagi jogi természetű megtámadási ok, amely a bírói egyezségnek, mint egyben magánjogi ügyletet is magában foglaló ügy­letnek perújítás keretén kívül önálló keresettel való meg­támadására is alapul szolgálhat éppen azért, mert magán­jogi ügyletet is foglal magában. XV. ÉVFOLYAM 27. SZÁM.

Next