Jogtudományi Közlöny, 1870

1870-11-22 / 47. szám

^yS^Lo* — w-cV2^ ev-a^a-o mjföcP ^ Megjelenik minden kedden Előfizetesi dij: Félévre 6 ft., negyedévre 3 ft. o. ért. Szerkesztői iroda: A kéziratok ^ Váczi-utcza Szentkirályi-féle ház, III. em. bérmentve a szerkesztőhöz, S Kiadó-hivatal: a megrendelések S Egyetem-utcza 4-dik szám alatt, a kiadó-hivatalhoz intézendők. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY a budapesti, nagy­váradi, kassai és kolozsvári ügyvédi egyletek közlönye. A budapesti ügyvédi­ egylet hivatalos közleményei. A budapesti ügyvédi­ egylet első (magánjogi) szakosztálya 1870. nov. 10-én és folytatólag nov. 12-én tartott üléseinek JEGYZŐKÖNYVE. Jelen voltak: Várady Károly, elnök; dr. Bellaagh József, Simon Florent, dr. Dárday Sándor, Pósfay Ká­roly, Aradi Antal, dr. Fischer Kálmán, Merlin Imre, dr. Környey Ede, dr. Siegmund Vilmos és Takács István tagok, és Győry Elek, szakosztályi jegyző. 1. Olvastatván a mult ülés hitelesített jegyző­könyve, irattárba tétetni rendeltetett. 2. Felvétetvén a napirend, a beszerzendő könyvek javaslatba hozatala végett a szakosztályi jegyző bizott­ság kiküldését ajánlja; dr. Siegmund Vilmos úr pedig elhatároztatni kéri, hogy a német jogászgyűlés iratai­nak megszerzési költségeihez e szakosztály is, a többi szakosztályok módjára, egy negyed részben járuljon, minek folytán mind a két inditvány elfo­gadtatván, a könyveknek — a német jogász­gyűlés irataira vonatkozó határozat tekin­tetbevétele mellett leendő — javaslatba ho­zatalával dr. Siegmund Vilmos, dr. Környey Ede és a jegyző bizattak meg. 3. Jelentvén a jegyző, hogy az igazságügyi mi­niszter úr által az egyletnek megküldött törvényjavas­lat az italmérési jog tárgyában, e szakosztályhoz téte­tett át, ezen törvényjavaslat előadás vé­gett Simon Florent és Aradi Antal urak­nak adatott ki. 4. Az úrbéri és ezzel rokon birtokviszonyok ren­dezését tárgyazó törvényjavaslatokra vonatkozólag, előadó Pósfay Károly úr előterjeszti jelentését, mely ide 1­. alatt csatoltatik, s ezzel kapcsolatban jegyző be­mutatja a debreczeni ügyvédi egyletnek e tárgyra vo­natkozólag megküldött észrevételeit, minek folytán a debreczeni ügyvédi egylet észrevételeinek, valamint, a miniszteri törvényjavaslat indokolásának figyelembevé­tele mellett, az átalános tárgyalás megkezdettén, rövid vita után az előadó úr jelentésének beveze­tésében a szóban forgó birtokviszonyok ren­dezését illetőleg kifejtett irány­elvek, neve­zetesen azon különbségre nézve, mely a ko­rábbi törvények és az 1853. márcz. 2-iki nyilt parancs által már szabályozott és azon birtokviszonyok között létezik, melyek ed­dig szabályozva nincsenek,­­ elfogadtattak. 5. Részletes tárgyalás alá vétetett ezután az elő­adói véleménynek első része, mely az úrbéri birtokvi­szonyok rendezésére vonatkozik, és pedig először a megváltás kulcsát illetőleg, mire nézve előadó úr a tör­vényjavaslattól eltérőleg az 1853. márcz. 2 iki rendelet szerinti megváltási kulcsot megtartatni, Simon Florent ur pedig a kulcs fölemelését elvben kimondatni ki­vánta, mire a szakosztály 3 szavazat elle­nében az előadói véleményt fogadta el; továbbá arra nézve, hogy mely időponttól számíttassa­nak a kamatok, mely évekről szám­íttassék a szolgál­mányok átlaga, valamint a megváltási összeg fejében a rész­terület átengedésére nézve, előadó úrnak a tör­vényjavaslattól eltérő véleményei és indítványai, úgy­szinte a hátralékbeli szolgálmányok megváltását és a birtokosoknál maradó erdőkön fekvő viszonszolgáltatá­­­sokat illetőleg, a törvényjavaslat kiegészítésére jelenté­sében foglalt indítványai egyhangúlag elfogad­tattak. A megváltás módját illetőleg ellenben, melyre nézve előadó úr, mind a maradék­ földek, mind a bér­földek és irtványoknál az állami közvetítést mellőz­tetni kívánta, hosszabb vita fejlődött ki, melyben előadó úr véleményét az elnök, a törvényjavaslatban ajánlott állami közvetítést Takács úr és a jegyző pár­tolták; Simon Florent úr pedig szintén az állami köz­vetítés mellett emelt szót, azonban következő módosí­tással , hogy az, az állam által fölveendő kölcsön útján történjék, mely kölcsön törlesztése az illető váltság­kötelezettek birtokosokra kivetett adó útján eszközöl­tetnék. A vita befejeztével a szakosztály által 2 szavazat ellenében, az állami közvetítés elve fogadtatott el, és­pedig a módosít­ványnak, egy szavazat ellenében a többi szavazatokkal történt elvetése után, azon módon, a­mint az a törvényjavaslatban indít­ványoztati­k. A birtokszabályozási eljárásra nézve előadó urnak a törvényszék előtti perbeli tárgyalást s az egyessé­geknek a kir. táblára leendő felterjesztését illető véle­ménye, valamint Simon Florent urnak abbeli indítvá­nya, hogy az előmunkálatok a törvényszék kiküldötte által teljesíttessék, egyhangúlag elfogadtattak. 6. Részletes tárgyalás alá került ezután az előadói jelentésnek az irtványokra vonatkozó része (1. II. rész) s a törvényjavaslat 1. §-ban javasolt intézkedések, va­lamint előadó urnak a törvényjavaslattól eltérő, de szintén felosztásra alapított véleménye ellenében azon irtványokra nézve, melyek ítélet által a föl­des­ur által visszav­ál­that­óknak mondattak ki, a még ilyeneknek ki nem mondottakat illetőleg pedig azokra nézve, melyek 1836 előtt a földesúr tilalma ellenére, 1836 után annak engedélye nélkül történtek, elnök úr­nak azon indítványa, hogy az ily iítványok a rajtfekvőségek megtérítése mellett a földesúrnak tulajdonául kiadassanak­ azokra

Next