Jogtudományi Közlöny, 1877

1877-09-21 / 38. szám

MÁNYI KÖZLÖNY SZERKESZTŐI IRODA: üllői út 1. sz., III. emelet. Megjelen minden pénteken. KIADÓ-HIVATAL: egyetem-utcza 4-ik szám. T-M"C. " • A félévre 6 frt Előfizetési díj: negyedévre .. 3 . A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztőhöz. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. TARTALOM : A közigazgatási biráskodás alakzatai Európában. — Törvénykezési szemle : A hallgatólagos beismerés befolyása a kereshetőségi jog megállapítására. Z. I. úrtól. — Különfélék. MELLÉKLET: Curiai határozatok. — Törvényjavaslat a végrehajtási eljárásról. A közigazgatási biráskodás alakzatai Európában. (Folytatás.) III. A közigazgatási biráskodás a Svájczban.88 A legújabb svájczi szövetségi alkotmány 89 106—114. art. értelmében egy szövetségi törvényszék létesíttetett, mely 1875. január 12-én nyittatott meg. A szövetségi törvényszék itél: magánjogi90 vitákban; bűntények91 felett és szövetségi hatóságok s cantonálhatóságok között felmerülő illetékességű összeütközések92 év felett; itél továbbá oly egyes cantonok között felmerülő viták felett, melyek államjogi természetűek; oly panaszok felett, melyek a polgárok alkotmányszerű jogaik sértése miatt vagy olyanok felett, melyek magánosok részéről concordatumok és államszerződések sértése miatt emeltettek. Fentartva lettek a szövetségi törvényhozás által még közelebb megállapítandó közigazgatási viták. Mindezen esetekben azonban a szövetségi gyűlés által hozott törvények és egyáltalában kötelező határozatok, valamint az általa jóváhagyott államszerződések mérvadók a szövetségi törvényszékre nézve. A szövetségi törvényhozás az említett eseteken kívül még másokra nézve is állapíthatja meg a szövetségi törvényszék illetékességét.93 94 Midőn a szövetségi törvényszék államjogi bíráskodásáról szólunk nem szabad közigazgatási bíráskodásra gondolni. Mert bizonyos értelemben a szövetségi tanács gyakorol közigazgatási-törvényszéki tevékenységet, s akkor vitás közigazgatási döntvények ellen a szövetségi gyűléshez i5 lehet felebbezni, csak hogy törlésére a szövetségi gyűlés két kamarájának 96 egybehangzó határozata szükséges. Ha ily határozat nem létesül, akkor a szövetségi tanács elöntése érvényben marad. Bárhol legyen szó svájczi közigazgatási bíráskodásról, akkor mindig a szövetségi tanács és nem a szövetségi törvényszék kezében van az. A szövetségi törvényszék létesítésére vonatkozó articulusa ez az alkotmánynak a szövetségi tanácshoz utalt ügyeket különösen «Administrativstreitigkeiten» nevezi. Midőn a szövetségi tanács és szövetségi törvényszék közötti illetékesség vitás, akkor a szövetségi gyűlés dönt. Az alkotmány 102 art. szabályozza a szövetségi tanács illetékességét. Azon esetek, melyek a szövetségi tanács elé jönnek, túlnyomólag politikai és közigazgatási természetűek. A szövetségi tanács illetékessége bizonyos esetekre van korlátolva. Ha egyáltalában kérdésessé lesz, akkor a vélelem a szövetségi törvényszék illetékessége mellett harczol. A szövetségi tanács illetékességét kiterjesztőleg magyarázni nem lehet. Az egyes esetek minősége analóg átvitelt kizár. A szövetségi tanács döntvényei a svájczi államjog fontos sous forrását képezik s azért érdemük szerint nagy tekintélynek is örvendenek. Mindezek daczára nincsenek megelégedve a szövetségi tanács jogszolgáltatásával s folytonosan panaszkodnak felette.98 A jogszolgáltatás egyaránt terhére van a szövetségi tanácsnak és ugy mint a szövetségi gyűlésnek, mely utóbbi más, nevezetesen törvényhozási munkálatok által mindinkább s mondhatni nagyon is nagy mértékben igénybe vétetik. Így könnyen megesik azután, hogy felebbezések a szövetségi kamarák következő gyűlésében intéztethetnek csak el. Ehhez járul még azon körülmény is, hogy ha a kamarák egybehangzó határozatot hozni képtelenek, kárba veszett az idő és a fáradság is. Ha a kamarák a szövetségi tanács egy döntvényét elejtik, ez szükségképen csorbát ejt a szövetségi tanács tekintélyén. Azután még a szövetségi gyűlés nem is alkalmas arra, hogy a szövetségi tanács felett ellenőrzést gyakoroljon, mely szükségtelen is. Ezen bajoknak elejét vehetni azáltal, hogy a szövetségi tanács megelőző nyilvánossá teendő tárgyalásainál hozott döntvényeit felebbezhetetleneknek nyilvánítjuk. Egy két kamarából álló törvényhozó hatóság, mint a szövetségi gyűlés, nem ritkán nagyon nehéz s kényes közigazgatásjogi kérdések felett kénytelen dönteni s ítéleteket megmásítani vagy megerősíteni, pedig a törvényhozó hatóság valamennyi tagjainál legkevésbbé sem lehet a matériáik teljes ismeretét feltételezni avagy azt, hogy a megvitatandó vitapontokba jogászilag behathasson. 99 A szövetségi tanács a szövetség" legfelsőbb végre" 000 hajtós vezérlő hatósága, mely hét tagból áll100 A szövetségi tanács tagjai a szövetségi gyűlés által választatnak három évre mindazon svájczi polgárok közül, kik a nemzeti tanács («Nationalrath») tagjaiul megválaszthatók. Ugyanazon cantonból azonban egy tagnál több nem választható 101 A nemzeti tanács mindenkori megújításánál a szövetségi tanács megújítása is bekövetkezik. Az időközben megürült állomások a szövetségi 88 L. LANDGRAFF: Das schweizerichse Bundesgericht. HIRTH'S Annalen stb. (1876. évf.) 114. s. k. 1. — ESCHER : Politik II. k. 588. 1. — BLUNTSCHLI: Geschichte des schweizerischen Bundesrechtes von den ersten ewigen Bünden bis auf die Gegenwart (Zürich, 1849) I. k. 542. 1. — RÜTTIMANN: Das nordamerikanische Bundesstaatsrecht verglichen mit den politischen Einrichtungen der Schweiz (Zürich, 1867.) 3 kötet. — «Zeitschrift für schweizerische Gesetzgebung und Rechtsptiege» 1875. évf. I. füzet 24. 1. «Das schweizerische Bundesgericht». Eröffnungsrede von Dr. BLUMER (12. Januar 1875). 89 «Bundesverfassung der schweizerischen Eidgenossenschaft vom 29. Mai 1874.)) . 00 Art. 110. ugyanott. 111 Art 112. ibidem. 92 Art. 113. ibidem. 98 Art. 114. ibidem. 94 RÜTTIMANN: II. köt. 2. rész, 387. 1. (Zürich, 1876.) 95 Art. 85, 12. szám. 90 Nationalrath és Standérath ez a svájczi két kamara neve. 07 Art. 113, Alin. 2. 98 L. LANDGRAFF i. cz. i. hely 117. 1. 99 L. BLUMER i. besz. id. hely, 26. 1. 100 Art. 95. 101 Art. 96.