Jogtudományi Közlöny, 1879

1879-05-16 / 20. szám

Tizennegyedik évfolyam. 17. SZ. Budapest, 1879. április 25. Megjelen minden pénteken. SZERKESZTŐI IRODA: Wesselényi­ utcza 4. sz., I. em. KIADÓ-HIVATAL: egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési dij: félévre 6 Irt negyedévre .. 3 « A megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztőkhöz. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. TARTALOM: Keleti jogviszonyok. Herich Károly úrtól. — A kezes­ség fogalma és jogi természete. Dr. J­a­n­c­s­ó György úrtól. — Eszmék az atyasági perek kérdéséhez. Dr. Berger Jakab budapesti ügyvéd úrtól. — Törvénykezési szemle : Az ajándékozás fogalma tekintettel hazai joggyakorlatunkra. Zlinszky Imre úrtól. — A telekkönyvve­zetők állásáról. K. E. MELLÉKLET : Curiai határozatok. Az 1878-ki évfolyamnak még rendelkezésünkre álló teljes számú példányai 8 forintért, a jul.—deczemberi példányok 4 forintért, a folyó év teljes számú példányai pedig a rendes előfizetési ár mellett még megrendelhetők. Dr. Wenzel Gusztáv: Ünnepet ült e hó 12-én a magyar tud.­egyetem jogszaki kara, szívből csatlakozott hozzá az egész jogász közönség s főleg azok, kik 1850. óta a pesti egyetemen végezték a jogot s kik majdnem kivétel nélkül tanárukat tisztelték ama férfiúban, ki ez ünnepély tárgya volt. Dr. WENZEL GUSZTÁV 40 éves tanárságának ülte jubileumát. Negyven év egy ember életében is nagy korszak. Hát még negyven évet a közpálya egyik legsúlyosabb terén, a tanári pályán tölteni el, és eltölteni oly lankad­hatlan munkássággal, mint azt Dr. WENZEL GUSZTÁV tette. Lelkiismeretesen betöltött tanári működésén kívül a tudományok, az önálló kutatás és az irodalom terén oly kiváló tevékenységet fejtett ki, hogy az bárkit méltán bámulatra ragadhat, s e tevékenysége mellett nem fásult el kedélye mint az hasonló viszonyok között rendesen történni szokott, WENZEL jókedvét s életuidorságát mind e mai nap megtartotta. Pedig roppant halmaz az a munka, melyet néhány évtized alatt végzett. A történettudomány terén a szor­galmas búvár mellett az adatok lelkiismeretes feldolgo­zóját találjuk fel benne, s hasonló tevékenységét tapasz­taljuk a jogtudomány téren is. Ez utóbbi téren kiváló szaka a magyar magánjog volt. E téren mint a jogtörténelmi iskola hive fő figyelmét a történelmi fejlődésre forditotta, fáradhatlan szorgalommal kutatott s bátran kimondhatjuk, hogy azt, mit hazai jogtör­ténelmünkre vonatkozólag e téren birunk, főleg az ő kutatásai s feldolgozásainak köszönhetjük. Azon kevesek, kik utána e téren működtek és működnek, az általa megtört nyomokon haladtak odább. WENZEL irodalmi munkássága már annyi illetékes helyen lett kellőleg méltányolva. Czélunk nem is kíván lenni ennek e helyen való bővebb méltatása. Ezúttal csak tiszteletünknek kívántunk kifejezést adni, s 40 éves tanári jubileumához azon lap részéről, melyet nagybecsű munkálataival több izben kitüntetett, tiszta szivünkből szerencsét kívánni, oly óhajjal, hogy érdem­dús életét az eddigihez hasonló erővel s egészség­ü­g­­vel a hazai tudomány gyarapitására még számos évekig folytassa. Zlinszky Imre: Keleti jogviszonyok. ív. TÖRÖKORSZÁG. 1839. évi november 3-án kelt Gul-Hanéban a K'hatti shhérif, melylyel a török kormány a «tanzimet», 21 refor­mok korszakát inaugurálta. És 1872-ban már négy kötet­ben tehette közzé Demetrius Nicolaides franczia nyelven ARISTARCHI Bey munkáját: Législation ottomane ett recueil des lois, réglements, ordonnances, traités, capitulations et autres documents officiels de lempire ottoman, mely­nek előszava szerint megindult a török birodalomban „une époque de rénovation par la consécration des principes politiques, par la garantie des droits person­nels, de legalité civile, religieuse, politique et par­tant d'autres concessiones libérales­s. Tény az, hogy a török kormány s a reformerek nagy száma tele van jóaka­rattal, hanem minden törvény, fájdalom, nagyobbrészt holt betű marad, mert hiányzanak az azok sikeres keresztülvitelére megkívántató kellékek. Mindenekelőtt hiányzanak képzett, modern felfogású bírák, mivel az egész jogi szakoktatás a koránnak tanul­mányozásában áll. Az arab nyelven írott koránnak nyel­vezete a milyen gyönyörű, ép oly nehezen, megérthető. Nur dem Sprecher ist's verstándlich Was das Buc'i der Rosen spricht Gar Mancher liest in einem Buche Und versteht den Inhalt nicht. Hiányzik továbbá a jogi védelem. A törökországi ügyvéd távolról sem hasonlít más európai ügyvédhez, mert soha kellő tanulmányokat nem végzett, diplomát fel nem mutatott, esküt le nem tett, sokszor még írni és olvasni sem tud. «In der Türkei Advocat (Wekil) zu sein, woird als Schande angesehen und ist der am mei­sten verachtete Stand. Sie finden aber nichtsdestoweniger immer glaubige Seelen, die ihnen ihre Rechtsangelegen­heiten im vollsten Vertrauen übergeben. (VICTOR Freiherr von SCHWEIGER-DÜRNSTEIN : Ueber die judiciare Organi­sation des Vilajet's von Aidin.) A török jogviszonyok megítélésénél folyton szem előtt kell tartani, hogy a corpus juris még mindig a koránban keresendő. Ezen vallásos jog isteni származása folytán nem módosítható és nem reformálható. Török­országban a törvényhozás tehát nem alkalmazkodhatik a népességnek sociális és gazdasági szükségleteihez. A szultán a koránt kiegészítheti, bővítheti, de meg nem változtathatja. S az interpretatio kerülő útját sem követ­heti, ha a seik­ül-islam ki nem adja a helyeslő fetvát (véleményt). Innen van az, hogy a török jog nem fej­lődhetett a legújabb időkig. És bátran állíthatni, hogy az újabb törvények nem csak hogy nem mentek át a nép vérébe, hanem jóformán előtte teljesen ismeretlenek. Így ítélnek ellenmondás nélkül a keleti jogviszonyok legszakavatottabb bírálói. Miután pedig a koránnak azon helyei volnának első­sorban reformálandók, melyeknél az intolerantia és gya­korlatlanság leginkább kirí, természetes, hogy a fetwa

Next