Jogtudományi Közlöny, 1881
1881-06-03 / 23. szám
Tizenhatodik évfolyam. 22. SZ. Budapest, 1881. május 27. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY SZERKESZTŐI IRODA: Üllői út 2. szám, III. em. Megjelen minden pénteken. KIADÓ-HIVATAL: egyetem,utcza 4-ik szám. Előfizetési dij : negyedévre 3 . megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. TARTALOM: A perrendtartási novella. Dr. Sík Sándor ügyvédtől. — A közszerzeményi jogról. Dr. Jancsó György kir. táblasegéd-fogalmazótól. — Szükséges-e törvényhozási intézkedés a takarékpénztári betevők jogainak megóvására? Hegedűs László keresk. és viszéki birótól. — Jogirodalom. Dr. Horváth Jánostól. — Törvénykezési Szemle. Az osztrák legfőbb Ítélőszék gyakorlatából polgári peres ügyekben, tekintettel hazai joggyakorlatunkra. Zlinszky Imrétől. — A nagyobb és kisebb iurisdictio. Horváth Béla, kir. alügyésztől. — Aphorismák az életbiztosításról. Dr. Kán Béla, ügyvédtől. — A váltóelévülés kérdéséhez. Dr. Karádi Bertalan ügyvédtől. — Különfélék. MELLÉKLET : Curiai határozatok. A perrendtartási novella. Az uj perrendtartás szentesítve van. Kiküszöbölve lett a felszólalási jog is, hogy a szóbeliségnek még csírája se legyen benne. A kritika, mely hasztalanul küzdött ezen javaslat ellen, ma terméketlen volna. Törvénynyel szemben meg kell barátkozni azzal, ami van. Az új perrendtartás életbelépésével a legfelsőbb fokban a munkaerő szaporodni, a munka kevesbedni fog, mert a Curia két osztálya egyesül, a jogorvoslatok pedig lényegesen meg vannak szorítva Ez felhasználható lesz arra, hogy a bírói szervezet legégetőbb bajain segíttessék. Ma halmazt referál mindenki. Német bíró értékeltetést ír indokolásul és büszke szorgalmára, ha egy hét alatt egy ügyet elintézett. Nálunk eddig a panasz az, hogy nem lehet alaposan dolgozni, mert legyőzhetlenül sok a feldolgozandó anyag. Az új törvény életbe lépésével kényelmesebben folyhat majd a munka a Curián. Reméljük, hogy a bíráskodás alaposabb lesz. A legfőbb ítélőszéken van olyan tanács, amelyben ítélnek úrbéri jogászok büntető perekben, criminalisták polg.ügyekben szépen vegyest. Megengedjük, eddig szükség volt «vegyes» tanácsra, hogy az administratio kezében mérleg legyen az ügyforgalom egyensúlyának uralására. Követeljük, hogy az uj perrendtatás életbe lépésével a vegyes tanács megszüntettessék. Ez idő szerint járásbirák ülnek a kir. táblán, táblai birák a Curián és p. o. a semmitőszékhez felrendelt táblai biró felülbírálja a legfőbb ítélőszéket. A helyzet, melyet az új törvény a Curián teremt, lehetségessé fogja tenni, hogy ezen szervezeti anomália megszűnjék. Az új perrendtartás életbe lépésével a beplacíozott fokozatok az egész vonalon helyreállíthatók. A legfőbb ítélőszék, melynek minden ítélete felebbvihető, és a semmitőszék, a kétfejű jogorvoslat hét instantiáinak kútforrása, mindketten megszűnnek. Az anyagi és az alaki jog egységes kezelésére egyesülnek azon bírák, kiket a törvényhozás szoktatott, hogy az alaki jogsérelmekre alig legyenek figyelemmel, azon bírákkal, akik tizenkét éven keresztül nem foglalkoztak egyébbel, mint a perrendtartás 297. §. huszonkét pontjának értelmezésével. Félünk, hogy a legfelsőbb fokban, mert igen soktagú és mert külön természetű elemekből alakul, nehezítve leend a bíráskodás egyöntetűsége, pedig a legfőbb Ítélőszék most valóságos legfelsőbb törvényszék lesz. Az új törvény plénuma ismét olyan mint az, mely a büntető ügyekre behozatott, hogy bíróság határozatokat hoz in abstracto, hogy ugyanazon ügy háromszor tárgyaltatik, hogy a teljes ülés nem bővített curiai tanács többé, hanem törvényhozó testület. De az új törvényre nézve megvan legalább azon garancia, hogy az egyöntetűségnek őrei ugyanazok lesznek, akik a törvényt alkalmazzák, teljes ülésekben elvileg megállapodnak. Veszély fenyeget a régi perrendtartás terén. Ennek nagy része hatályban marad, de új kezekbe megy át. Nem kevésbé fontos pedig, hogy miután a régi perrendtartás tetemes részében hatályban marad, fentartassék az annak alapján kifejlődött és sok éven keresztül egyöntetűségében megerősödött gyakorlat, melyet ezer és ezer döntvény biztos alapra fektetett Ha ez nem történik, két uj perrendtartásnak megyünk elébe. Már ezen oknál fogva is elutasíthatlanul szükséges, hogy az uj törvény életbelépésével a semmitőszékhez beosztott táblai bírák a táblához visszarendeltessenek. Szükséges továbbá, hogy a régi perrendtartásnak érintetlenül fentartott részeire vonatkozó semmitőszéki plenáris megállapodások az új törvény alapjáról revidáltassanak, és ilykér revideálva, a «döntvénykönyv» haszonszerűségére összeállíttassanak. S amint a Curián az elnök által, ha ellentétes elvi alapokon nyugvó határozatokról nyer tudomást, a vitás elvi kérdés plénum elé viendő, vitessék oda akkor is, ha az ellentét a fentartott régi perrendtartásra fenálló plenáris megállapodások ellen irányul, hogy ezek tekintetében is a személyek egymásra hatásában gyökeret verhessen az elvek egyöntetűsége. A kir. tábla eddig átjáratnak tekintetik. Azon tudat nyomja biráit, hogy a szomszéd házban úgyis megváltoztatják határozataikat. Az új törvény életbelépésével a tábla az ügyek nagy tömegében utolsó fórum lesz, és visszanyeri a Curiához beosztott volt legkitűnőbb erőit. Elvárjuk, hogy most már az indokainál fogva helybenhagyás színvonala fölé fog emelkedni. A szóbeliséget az új perrendtartás nem fogja feltartóztatni, mert az feltartóztathatlan s ép oly független a polgári törvénykönyvtől, mint a rövidlátóság bármely egyéb ürügyétől. /V. Sík Sándor: A közszerzeményi jogról.I I. A közszerzemény fogalma. (Folytatás.) Fogalommeghatározásunk szerint továbbá köz-, azaz közösen, más szóval együtt szerzett vagyon a közszerzemény. Látni fogjuk, hogy a házastársak a házasság megkötésétől kezdve okvetlenül együttszerzőknek tekintendők, de csak addig, míg a viszony olyan közöttük, hogy a szerzésbe mindketten befolyhattak. Innét van, hogy a közszerzés a házasság törvényes megkötésével kezdődik ugyan, mindazáltal a frigy törvényes felbontása előtt is végződhetik. De a * Az első közleményt 1. múlt heti számunkban.