Jogtudományi Közlöny, 1884

1884-05-16 / 20. szám

Tizenkilenczedik évfolyam. 16. SZ. Budapest, 1884. április 18. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY SZERKESZTŐI IRODA: Üllői­ út 2. szám, III. em. Megjelen minden pénteken. KIADÓHIVATAL: egyetem-utcza 4-ik szám. Előfizetési dij : negyedévre­­.­. 3 T . megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL Felsőbirósági miseriák. — Az igazságügyminister ur figyelmébe. — Az a munka, melyet felebbviteli bíróságaink tagjai végez­nek, többé nem az, mely az ezt végző egyén szempontjából hozzá illő és mely felsőbb bírótól elvárható; ez már qualita­tive egyátalában gyári munka. Bármennyire legyen áthatva az ember azon fontosságtól, melylyel a felebbviteli bíróságok határozatai a jogélet fejlődésére bírnak, a feldolgozásra váró s folyton torlódó munkahalmaz és azon tudat, hogy ha a végzendő munka minőségére fektettetik a túlsúly a mennyi­ség rovására, a különben is csak zökkenve haladó Themis­szekér teljesen megfeneklik, lehetetlenné teszik az eldöntés alá kerülő jogkérdések mélyére hatni, lehetetlenné a hozott határozatnak a felekre nézve megnyugtató, a felebbviteli bíró­ság tekintélyének megfelelő indokolását. Azután meg vas­szervezettel birjon az, ki ezen pihenést nem engedő, elmét és testet egyaránt tönkre silányító munkát éveknek csak némileg hosszú során át meg akarja birni, a ki aránylag rövid idő alatt testileg vagy lelkileg, vagy mindkét tekintet­ben teljesen ki nem akar merülni. Ily körülmények között, ha már az adott viszonyok nem engedik azt, hogy a baj a törvénykezési, különösen a felebb­viteli rendszer gyökeres megváltoztatása által orvosoltassék, legalább azon kellene lennünk, hogy a jelenlegi rendszer keretén belül a felebbviteli biróságok feladatának megoldása könnyíttessék és ez által közvetve a felsőbb bírósági határo­zatok alapossága némileg biztosittassék. Erre pedig van mód. Az 1881 : LIX. tcz. 30. §-a szerint ugyanis, ha a felebb­viteli beadványban az eljárásra vonatkozó olyan panaszpon­tok foglaltatnak, melyek iránt a felterjesztendő iratok kellő felvilágosítást nem nyújtanak, a bíróság a panaszpontok iránt a felterjesztésben nyilatkozni köteles. Az 1874. október 15-én kiadott bírói ügyviteli szabályok 234. §-a szerint a felebbvitelt felterjesztő jelentésben meg­nevezendők az ügyfelek, megemlítendő különösen azon fél, ki által és a kérdés, melyben a felebbvitel használtatott; a kürlapon a felterjesztő s a felebbviteli bíróság, valamint a felek megnevezése, az ügy rövid tartalma s a felebbvitel neme kiteendő. A felterjesztő jelentés a mellékletekkel a 236. §. értel­mében felszerelendő. A 236. §. d) pontjában említett iratjegyzék a 240. §. útmutatása szerint készítendő. Minden utóbbi felterjesztésnél az iratjegyzék a közbejött iratokkal kiegészítendő. Önként értetik, hogy maguk az iratok az iratjegyzék folyó­számai szerint rendezendők és minden egyes irat a jegyzék folyó­számával megjelölendő. Végre a 244. §-ban az mondatik, hogy a felszerelési szabályok pontos megtartásáért első­sorban az előadó (járás­bíróságoknál az illető egyes biró), azután az elnök (járásbíró­ságoknál tehát a bíróság főnöke) felelős, a kiknek e szerint különös kötelességök a fölterjesztendő iratokat a jelentés aláírása alkalmával megvizsgálni s a netaláni hiányok pótlá­sát azonnal eszközöltetni. Ezek a szabályok. Lássuk most, hogyan tartatnak meg e szabályok. A kezeimnél levő felterjesztések közül fogok néhányat ismertetni : 1. A jelentés küllapja üres, egy szó sincs rajta. 2. Úgy a jelentésből mint annak küllapjáról csak az olvasható, hogy «X. Y. az itteni számú határozattal meg nem elégedvén, az ellen felebbezéssel (vagy felfolyamodással) élt, a­minek folytán az összes iratok felterjesztetnek.» Az ügyfelek megnevezésének, az ügy megjelölésének, a mellék­letek az ügyv. szab. 236. §-a szerinti felsorolásának semmi nyoma. Van bíróság, melynek az ilynemű jelentések annyira tetszenek, hogy azoknak autographirozott példányait használja. 3. A jelentés szerint perben hozott ítélet ellen alperes felebbezést adott be, holott tényleg végrehajtási ügyben hozott végzés ellen a végrehajtást szenvedő felfolyamodással élt. 4. Az ötvennél több darabra terjedő, össze-vissza kevert iratokról iratjegyzék nincs és az iratok közül még a felebb­vitt határozatot és a felebbviteli beadványt is csak nagy fáradsággal lehet kikeresni. Van iratjegyzék — névleg, de ez egyenként csak a felebb­vitt határozatot, az erre vonatkozó revényt és a felebbviteli beadványt tünteti fel, a jegyzék negyedik folyó­száma alatt pedig az áll: «összes iratok, 45 darab.» 6. Van mennyire annyira megfelelő iratjegyzék; a széna-és szalmaként összekevert iratok azonban a jegyzék folyó számaival el nem látvák, ugy hogy az iratjegyzéknek semmi hasznát sem lehet venni. 7. Külön időbeli felterjesztésekkor készült három irat­jegyzék is van és ezek mindenikének folyó számai élőiről kezdődnek, az egyes iratjegyzékek közötti összefüggés pedig feltüntetve nincs. Az itt felsorolt esetek többnyire természetesen nem külön, egyenként, hanem minden képzelhető combinatióban merülnek fel. Az az eset pedig, hogy az eljáró bíróság a felebbvitelben foglalt panaszpontok iránt a felterjesztő jelentésben nyilatkoz­nék, a legritkábban fordul elő. És ily körülményekkel szemben mik a felebbviteli bíró­ságnál az előadó bíró teendői ? Miután némely ügyek természetöknél fogva soronkívüli elintézést igényelnek és miután a felterjesztő jelentésből a felebbvitt ügynek minőségét és a kérdést, melyben a felebb­vitel használtatott, ki nem veheti, vagy a jelentésnek abbeli tartalmában meg nem bízhatik, már a kiosztott ügyek elren­dezésénél nem csekély időt kell fordítania arra, hogy magok­ból a csatolt iratokból, ezeknek átböngészése után az ügyek természetét és a felebbvitt kérdéseket megismerje. Hasonló munka és hasonló idővesztegetés ismétlődik az TARTAI­OM : Felsőbirósági miseriák. Egy felebbviteli bírótól. — A mire a jogi oktatásnak legnagyobb szüksége van. Dr. VÉCSEY TAMÁS egye­temi tanártól. — Törvénykezési Szemle : Követelhető- s bekebelezhető-e a lejárt s ezáltal tőkésitett kamatnak kamata. FENYVESI SÁNDOR egri ügyvédtől. — Egy vitás kérdés. Dr. S. A.-tól. — A királyi törvényszék illetékességéhez tartozó büntetendő cselekmény miatt lehet-e a kir. jogoknál feljelentést tenni ?­y.-tól. — A szegedi bűneset. — Különfélék. MELLÉKLET: Curiai Határozatok. — A m­agy. kir. pénzügyi közigaz­gatási bíróság elvi jelentőségű határozatai. — Kivonat a Budapesti Közlönyből.

Next