Jogtudományi Közlöny, 1887
1887-04-22 / 16. szám
Huszonkettedik évfolyam. 16. SZ. Budapest, 1887. ápril 22. JOGTUDOMÁNYI KÖZLÖNY SZERKESZTŐI IRODA, Üllői út 2. szám, III. em. Megjelen minden pénteken. KIADÓ-HIVATAL. Egyetem,utcza 4-ik szám. Előfizetési dij: negyedévre ... 3 . megrendelések a kiadó-hivatalhoz intézendők. — A kéziratok bérmentve a szerkesztői irodába. KAPCSOLATBAN A DÖNTVÉNYEK GYŰJTEMÉNYÉVEL. Tartalom: A civilizált államok törvényhozása 1884-ben. Dr. NAGY DEZSŐ, budapesti ügyvédtől. — Jogirodalom : A magyar büntető eljárás kézikönyve. Irta Székács Ferencz, a budapesti kir. törvényszék alelnöke. Második átdolgozott kiadás. Dr. F. B. budapesti ügyvédtől. — Törvénykezési Szemle : Magánjogi Ítéletek kritikai fejtegetése. V. Megengedhető-e az írásbeli szerződéssel egyidejűleg létrejött eltérő szóbeli megállapodás bizonyítása ? Dr. SCHWARZ GUSZTÁV budapesti ügyvéd, egyetemi magántanártól. — Francziaországban hozott ítélet képezi-e hazánkban a «res judicata» kifogás alapját. Dr. KELEMEN GYULA budapesti ügyvédtől. — A budapesti ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának gyakorlata. Közli: Dr. JELLINEK ARTHUR bpesti ügyvéd. — Különfélék. Melléklet: Curiai Határozatok. — A budapesti kir. tábla elvi jelentőségű határozatai. — A pénzügyi közig. kir. határozatai. — Kivonat aBudapesti Közlöny»-ből. A civilizált államok törvényhozása 1884-ben. A párisi «Société de Législ. comp.» újonnan választott elnöke, Ribot székfoglaló beszédében kijelentette, hogy a társaság fővállalatát, amely körül egész erejét központosítja, az idegen államok törvényhozását magában foglaló évkönyv (Annuaire) képezi. Tökéletesen igaza van, midőn azt mondja, hogy e vállalat sikere magának a társaságnak sikerét képezi. «Már közel húsz éve — mondja továbbá Ribot —, hogy e művet folytatjuk, s ha tekintetbe veszszük, hogy e siker elérésére mily erőfeszítő kitartás és mily nagy és általános ismeretség kellett, úgy bátran kimondhatjuk, hogy a társaság a lehetőség keretén belül megvalósította az alapítók programmját. Mintegy a positív bölcseleti iskola diadalát látja Ribot e vállalatban. A czél szerinte az volt ahogy a gondolkozóknak és a tudósoknak a szükséges anyagot szolgáltassa munkájához. Nem elsietett, felületes generalitásokból áll ma már a tudomány, képzeljünk magunknak egy természettudóst, aki csak általános leírásokból meríti magának az állatok és növények ismeretét, ahelyett, hogy az illető állatot vagy növényt magát venné elő tanulmányozás czéljából. E nélkül lehetnek ugyan többé-kevésbbé sikerült speculativ improvisatiók; az igazi tudománynak azonban tények kellenek s csak ezekből indulhat ki. Részünkről szintén a positivismus diadalát látjuk az Annuaire sikerében. Addig, míg a kellő anyag hiányzott, ez a bölcsészeti irány — legalább a jog- és törvénytudományok terén — sok tekintetben csak pium desideriumot képezhetett; megvolt a lehetőség, az anyagi eszközök híján. De hogy másrészt ismét mily elementáris erővel hódított a jog terén is ez iskola, mutatják azok a nagy szellemi erőfeszítések és anyagi áldozatok, melyeket készséggel tettek az emberek az anyaggyűjtés terén, csakhogy testté válhasson az ige. Németországban is, a speculatív iskola ezen par exellence hazájában, szintén örvendetes tények constatálhatók ebben az irányban, s itt különösen az egyes jogtudósok és kiadók magántevékenysége emelendő ki. Tekintélyes és kitűnő gyűjteményeik vannak a németeknek, különösen a hiteltörvények terén. Mindez azonban inkább sporadicus jellegű tünemény náluk s habár kissé furcsán hangzik is, a rendszeres munkálkodás tekintetében e téren a francziákat illeti meg az elsőbbség. Annuaire de législation étrangére contenant le texte des principales lois votées dans les pays étrangers en 1884. A párisi Société de Législ. comp. tulajdonképen egy anyaggyűjtő társulás, amely felhasználva a franczia nemzet prestige-ét és a nyelvnek a műveit körökben való nagy elterjedtségét, ma már egy oly nemzetközi szövetséget létesített, hogy a törvénygyűjtemények terén a lehető legtökéletesebb munkát szolgáltatja. A társasággal kezet fogva ma a franczia igazságügyi minisztérium is belépett az actióba, anyagilag és diplomatiai úton támogatja a társaságot közhasznú működésében. Az Annuaire két év múlva 1889-ben huszadik évfolyamát éri el és Ribot már is megpendítette az eszmét, hogy e nevezetes alkalommal, mely a franczia szabadság százados évfordulójával és az akkorra tervezett világkiállítással egybe esik, a «Société» is jubileumot tartson, s egy általános resumé-ben nyújtson képet az Annuaire húsz évfolyamáról és a civilizált államok ezen idő alatt lefolyt fejlődéséről a törvényhozás terén. Az eszme rendkívül életre való s megvalósítás esetén egy oly nagyszerű munkának adna létet, mely alkalmas volna arra, hogy a jog- és törvénytudományok művelése körül egy egészen új aerát nyisson meg. A jelenleg előttünk fekvő kötet a világ államainak 1884-ben teljesített törvényhozási munkálatait tárgyalja. Az államok szervezkedése úgy a köz-, mint a magánjog terén ebben az évben is mozgalmas képet nyújt. A közjog tekintetében több állam a választási rendszer reformálásával foglalkozott. Legnevezetesebb az angol választási törvény, az úgynevezett «Reform bille, amely merőben democratikus alapon a választói jogosultságot oly mértékben terjesztette ki, hogy a választók száma megkétszereződött. Nevezetes reformokat létesítettek ugyanezen a téren Portugália, Belgium, a Luxembourgi nagyherczegség, Norvégia, Románia és a Haiti köztársaság. A magánjog nevezetes termékenységet mutat fel. A monacói kormány közzétette a polgári törvénykönyv III. részét, amely nem egyéb, mint a «Code Civil» javított kiadása. Ausztriában törvényt hoztak a hitelezők kijátszására kötött álügyletek megtámadhatóságára vonatkozólag. Schweiz Appenzell cantona a jelzáloghitel rendezéséről gondoskodott törvényileg, míg Svédország a gyámság és gondnokságra vonatkozó szabályokat codificálta. Az «Annuaire» szerkesztői különösen kiemelik a szerzői jogról alkotott magyar törvényt, amelyre azt a jellemző szót használják, hogy «une loi trés compléte» A kereskedelmi és ipari törvényhozás terén Németország járt elől, amely a részvénytársasági törvényeket gyökeresen reformálta; legnevezetesebb alkotása volt azonban Németországnak az, amely munkásoknak a balesetek ellen való kötelező biztosítását rendezte törvényhozásilag. Fel van e helyen említve a magyar ipartörvény is, valamint Svédországnak a találmányi szabadalmak rendezését szabályzó törvénye. A közoktatás szervezése körül Portugália mutat fel jelentékenyebb alkotást, a mennyiben a kereskedelmi szakoktatatást új és széles alapokon szervezte; míg Belgiumban a katholikus párt uralomra jutása az elemi népoktatásnak a megfelelő irányban való gyökeres átalakítására vezetett. A kötet jelentékeny része (306—375. 1.) van Magyarországnak szentelve. A törvényhozási munkálatokról és a bűnvádi eljárás előkészítéséről a Teleszky István és Wlassics Gyula urak által nyújtott adatok felhasználásával jelen sorok