Jövő, 1921. június (1. évfolyam, 83-108. szám)

1921-06-11 / 92. szám

2 hirdette ki az ítéletet, amely szerint a 4039. számú rendelet 1. §-a alapján Brósdyt az izgatás bűntetta alól föl­­mentik­. Az ítélet, miután a gyorsított eljárásnál föllebbezésnek nincs helye, jogerős. Dróz­­dyt tehát újból jelölhetik választói a pacsai kerületben. Természetesen jelölik is. Megtámadják a lengye­ felkerőket, Berlin, június 10. A Reuter-Irod­a értesülése szerint azt a tervet, hogy Felsősziléziában sem­leges zónát létesítsenek, mint célszerűtlent elejtették a szö­vetségesek. Az angol kormány meggyő­ződése szerint ,a béke helyreállításának első feltétele a­z a­n­t­a­n­t b­i­z­o­t­t­­ság tekintélyének hely­reállítása. A bizottság tekin­télyét eddig alaposan megnyirbálta az a tény, hogy egyes katonai tagjai (A franciák. — A szerk.) nem küldhet­­tek csapatokat a veszélyeztetett he­lyekre. Az angol parancsnokló tábor­noknak azonban szabadkeze van és ha a többi parancsnokló tisztek hasonló helyzetbe jutnak, az antantbizottság tekintélye lényegesen megnövekednék. Remélhető, hogy a csapatoknak a lengyel felkelők elleni felhasználása a jövőben nem fog akadályokba ütközni. Az angol kormány ilyen értelmű jegyzéket küldött Párisba­ és Rómába. Az „Agence Havas“ értesülése sze­rint a francia és az olasz kormány szi­léziai képviselője hozzájárult az angolok álláspontjához, hogy szükség esetén szövetséges csapatokat vezényeljenek a lengyel felkelők ellen. Korfanty még parancsol­­ ­ Gyem­itzbao fölkelők szerdán föltartóz­tattak egy angol csapatszállítmányt, mert még nem érkezett meg Korfanty engedélye, amely nélkül a csapatszállítás tilos. Korfantyék fegyverszünetet kértek. Berlini jelentés szerint az angol csapatok nyomása alatt a lengyel fölkelők csaknem teljesen kiszorultak az északi kerületekből. A német önvédelmi csapatok és a fölkelők közti harcok változatlanul folynak. A lengyelek fegyverszünetet kértek, amit Hennicker angol tábornok megtagadott, mert a fölkelőket nem ismeri el hadviselő félnek. M­egpitkolt szocialista képviselő. A munkásság háromnapos tüntető sztrájkot határozott el. — A jövő müncheni tudósítójától. — München, június 10. Gareis független szociáldemokrata tartományi képviselőt tegnap éjfélkor négy revolverlövéssel agyonlőtték. A gyilkosnak nyoma veszett. A képviselő az iskola elpaposításáról tartott elő­adásáról ment haza, amikor a gyilkos merénylet történt. A bajor kormány a sajtó útján mély részvétének adott kifejezést a nagy­­tehetségű képviselő tragikus halála miatt. Gareis képviselő meggyilkolása mun­káskörökben nagy izgalmat okozott. A déli órákban a szakszervezeti­ otthon­ban a szakszervezeti vezetők és az üzemi megbízottak értekezletet tar­tottak, amelyen a helyzetet megvitatva az általános sztrájk kérdését is meg­beszélték. Szombaton délutánra a szociál­demokrata párt népgyűlést hívott össze, amelyen Auer képviselő fog referálni. A gyűlés napirendje: Brutális erőszak vagy alkotó politika. Az összes szakszervezetek és az üzemi tanácsok pénteken este tartott közös értekezletükön elhatározták, hogy felhívást intéznek a szociáldemokrata párthoz, a független szocialisták párt­jához és a komramnisták pártjához, amelyben 3 napos általános sztrájkra szólítják föl a munkásságot. A sztrájkot elhatározták és ez pénteken éjjel 12 óra­kor kezdődik el s hétfőn éjsza 12 óráig tart. A vasutasok még nem határoztak a sztrájk dolgában. A lapok nem fog­nak megjelenni. Az élelmiszerüzemek se at J O V o Szombat, 1921 junins 11 részére külön diszpozíciók történnek. A gyilkosság alkalmából sokat be­szélnek egy újságírónak Escherich-hel, az Orgesch vezetőjével a bajor-német nacionalisták lapjában folytatott inter­jújáról, amelyben Escherich kijelenti, ha nem hagynák abba az Einwohner­wehr feloszlatására vonatkozó követe­lést, nem fog visszariadni a legszigo­rúbb retorzióktól sem. hhmomh ? » »­­»♦»»♦♦ »♦♦♦♦« ♦ »«»■ »♦«♦♦♦»«■♦VH Betiltották Bárczy beszámolóját. TVT.J.LJ- # Ráday hétfőn nyilatkozik a kisgazdapárt előtt program­járól és a választások idejéről. — Miniszteri érte­kezlet a kisgazdák miatt. — Hegedűs a burgonya­­pénzről. — Megszűnik a közélelmezési minisztérium. Őszre halasztják a Károlyi-kormány elszámoltatását. — A Jövő munkatársától. — Bécs, június 10. A kurzus nem tagadja meg ön­magát. A „Világ“ egy négysoros köz­leménye elénk önti a rendszer egész makacs rosszindulatát, amellyel konokul igyekszik elgáncsolni minden megmoz­dulást, ami neki nem tetsző. Azt újsá­golja ez a négy sor: „A főkapitány arra való hivatkozással, hogy a Tatter­sall nincsen Bárczy kerületében,nem engedélyezte Bárczy Istvánnak a Tatter­­sallban vasárnapra hirdetett beszá­molóját“. Ehhez nem kell semmi kom­entár, a beszámoló e nevetségesen megokolt be­tiltása minden beszédnél jobban agitál, így félnek attól, hogy meg kelljen lát­­niok, mennyien jelennek meg egy gyű­lésen, amelyen a liberális biok egyik vezére beszél. Meglehetős riadalmat kelt, habár elég ügyesen titkolják,­a kisgazdapárt ismeretes határozata is, amely Ráday Gedeon belügyminisztert a párt elé idézte. A miniszterelnök fogadótermében csütörtökön délután miniszteri értekez­let volt,­­ a kurzuslapok cáfolata sze­rint nem a kisgazdapárt határozata miatt. Tehát amiatt, a jelek szerint, valószínűen minisztertársainak taná­csára, Ráday hétfőn fog megjelenni a kis­gazdapártban és megkísérli a párt leszerelését. „Az Újság“ értesülése szerint meg­állapítható, hogy a kisgazdapárt teljesen felvértezetten áll az esetleges leszere­lési akcióval szemben. A párt semmit sem akar engedni határozatából. Tudni akarják, mikor fog választatni, milyen méretű reformot tervez a választójog­ban, miért halogatja a közigazgatás re­formját és mi a célja a főrendiház át­szervezésével. És követelik, hogy a bel­­ü­gyminiszter előzően tájékoztassa a pártot a főispánok személyét illetően. Az agrárpártban kizártnak tartják, hogy a belügyminiszter vonakodnék. Maga Gömbös Gyula is szükségesnek mon­dotta, hogy a belügyminiszter nyilat­kozzék a párt kérdéseire. Tíz képviselő van mindössze az agrárpártban, akik inkább a disszidensek álláspontján van­nak s fölöslegesnek tartják a belügy­miniszter faggatását és pedig: Széchenyi Viktor gróf, Schandl Károly, Temesváry Imre, Vasady-Balogh György, Hir György, Patacsik, Dénes, sokorópátkai Szabó István, Őrffy Imre dr., Dánér Béla és Maczky Emil. Gál Endre, akinek indítványára történt a belügyminiszter megidézése, a határozat érvényesítéséről a követke­zőket mondta „Az Újság“ munkatár­sának : — Pártunk szigorúan ragaszkodik határozatához. Precíz feleletet várunk a belügyminisztertől arra vonatkozóan, mikorra tervezi a képviselőválasztá­sokat, hogyan tervezi a választójogi reformot, milyen szempontok vezetik a közigazgatás reformjában. Ragasz­kodunk ahhoz is, hogy a főispánok kinevezése pártunk előzetes hozzájá­­rulásával történjék. Konkrét kérdé­seket adtunk föl a belügyminiszter­nek s érdemi választ várunk tőle és ia­ttárlag programja ki sem elé­gít, nyílt ülésen leszavazzák. A „konstruktiv“ lapok lekicsinylően írnak a kisgazdapárt mozgolódásáról és igyekeznek megállapítani, hogy csak a „destruktiv“ lapok fújták föl a párt határozatát, amelyet — jegyzik meg — a vezérek hozzájárulása nélkül hozott a párt. A „destruktív“ lapok viszont azt is megállapítják, hogy a kisgazdapárt állásfoglalása élénk visszhangot keltett a kereszténypártban is és valósággal riadalmat idézett elő a disszidenseknél. Andrássyék természetesen titkolják és cáfolják a nekibuzdult rokonszenvet, mindamellett tény, hogy a párt de­mokrata tagjai örömnap­­k­é­n­t ü­n­n­eplik a kisgazda­­párt frontbalépésének nap­ját. Ezt tudják a kisgazdapártban és annál inkább kitartanak. Fölmerült ismét W­i­n­d­i­s­c­h­­gr­itz herceg elszámolatlan horgonyaraillióinak ügye is. Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter, „Az Est" köz­lése szerint fölszólította az állami számszéket, hogy kérjen elszá­molást herceg Windisch­­.grätz Lajostól a közélelmezési minisztersége alatt elköltött 2-900.000 k­o­r­on­á­r­ó­l, az úgynevezett bur­gonyapénzekről. A hír politi­kai körökben nagy föltűnést keltett. A „Pesti Napló“ munkatársa előtt Hegedűs pénzügyminiszter a trr­­­­gonyapénzekről a következőkben nyilatkozott: — Tény, hogy miután a SF.onnanforgó 2.900.000 korona hiányzik az állampénztárból, fölszólítottam az állami számszékot, hogy kérjen az összegre vonatkozó pontos elszámolást. Engem nem érdekel, hogy ki költötte el a pénzt és mire, én rám csak az tartozik, hogy a pénz hiány­zik az állampénztárból és azt szabályszerűen el kell számolni. Az állami számszék fel­adata, hogy végére járjon ennek a dolognak. A számszék az eredményről majd jelentést tesz és a jelentéssel foglalkozik majd a nem­­zetgyűlés is. Egyelőre tehát még nem visszafize­tésről van szó. Csak elszámolásról. Egy számadást elvégre csak szerkeszthet a burgonyaherceg csaknem három millió­ért ! Hegedűs pénzügyminiszter egyébként érdeklődést keltett azzal az indítványá­val is, amely a közélelmezési miniszté­rium megszüntetéséről szól és amelyet — hír szerint — a költségvetés meg­felelő részleténél legközelebb beterjeszt. Hegedűs különben legközelebb az Ott­hon-körben fogja megmagyarázni az újságíróknak az új költségvetést, tehát el lehetünk készülve­ új szimfóniákra és viccekre. Emlékezetes, hogy gróf Batthy­ány Tivadar sürgette a Károlyi-kormány és a tanácsköz­társaság részletes számadásait, hogy kitűnjék, kik azok, akik pénzért szolgálták ezt a két rezsimet és ma fókurzisták. A kormány kitért e köve­telés elől, csűréssel-csavarással. Most megint megbolygatták ezt a kérdést a nemzetgyűlés zárszámadást vizsgáló bi­zottságában, amely bizottság csütörtö­kön választotta meg az 1915—16. évi zárszámadás előadóit. Gyömörey György képviselő kérdésére Zavadovszky Alfréd, a leg­főbb állami számvevőszék elnöke adott fölvilágosítást és kijelentette, hogy az 1920. évi XVII. t.-c. alapján a zár­számadások helyett szerkesztendő ki- s mutatások a legnagyobb részletességgel fogják a kiadásokat föltüntetni s az ezzel kapcsolatos minden rendű kérdé­sekre teljes fölvilágosítást fognak nyúj­tani. Ezekből a kimutatásokból soron kívül készülnek azok, amelyek a Károlyi-kormány és az úgynevezett tanácsköztársaság számadásait tartal­mazzák, amelyek még az őszön a parlament elé fognak kerülni. Nem még, majd. Majd esetleg ... A keresztény-szociális párt külszá egysége: belső harc monarchiá­tok és republikánusok között. — A J5v3 tudósítójától.­­Bécs, junius 10. Amint parlamenti körökben hírlik és ezt­ több bécsi lap is megerősíti, a keresztény­szociális pártnak a­ tegnapi pártnapon kifeje­zésre jutott egysége csakis kifelé való egységet jelent, magában a pártban a monar­chist és republikánus szárny között való harc tovább tart, sőt mindinkább élesebb formát ölt. A párton belül való szakadás ama emlékezetes parlamenti ülés óta datálódik, amelyen a keresztényszociális párt szónoka is republikánus bázisra helyezkedett. Dr. Glanz miniszter afférja, később Mayr államkancellár­nak salzburgi kudarca ezeket az ellentéteket még jobban kifejezésre juttatták. A döntő ütközet azonban a tegnapi pártnapon folyt le, természetesen a nyilvánosság előtt láthatatlan formák között és ezen­­ a monarchist­a szárny győzött.. A párt vezetésével Seipel prelátust, a monarchista szárny vezérét bízták meg, akinek politikáját a párt új alelnöknője, Star­­hemberg hercegnő természetesen a leghatha­­tósabban támogatni fogja. A republikánus szárny részéről természetesen szintén történt gondoskodás arról, hogy Seipel egyensúlyozá­sára a republikánusok egyik vezérét hozzák be az elnökségbe és ez sikerült is. Stöckler képviselő megbízható republikánus, garancia arra, hogy a párt esetleges monarchista poli­tikájának legalább némi fékje lessz. Mind­­amellett azonban kétségtelen, hogy a mon­­archisták ma előnyben vannak és ez a párt követendő politikájában a republikánus oldal­ról történő ellentétes befolyásolás ellenére is, a jövőben erősen érezhető lesz. Újságírók az üvegbuféban. rs-n Többizben megemlékeztünk már a svájci újságírók magyarországi látogatá­sáról és többféle gyanúsításokkal illettük ezt az egész ügyet. Most aztán a követ­kezőket olvassuk a „Szegedi Naplódban: — A svájci K'sáeirók meg a szege­diek. A szegedi Újságírók Egyesülete vasárnap, június 5-én tartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta, hogy megkéri gróf Teleki Pál nemzetgyűlési kép­viselő urat, mint a svájci új­ságírók magyarországi lá­togatásának kezdeménye­ző­j­é­t, hozza tudomására a svájci újságírók szindikátusának, hogy a sze­gedi fogadtatásban és kalauzolásukban a szegedi újságírók azért nem vettek részt, mert nekik erre alkalmat és módot nem adtak. Ebből a hírecskéből kiderül, hogy kü­lönféle gyanúsításaink nem voltak éppen alaptalanok. Elsősorban az újságírók láto­gatása megrendelt dolog volt és Teleki Pál volt miniszterelnök hozatta őket Magyarországra, másodszor pedig annyira nem mutatnak meg semmit, hogy még az újság­írókat sem engedik közel hozzájuk, így — és csakis így — azután csupa szépet írhatnak Horthy­ékról. Ha ugyan .. . újabb gyanúnk : újságírók a svájci kollégák ? Mert nagyon valószínű, hogy Telekiék huszonöt bankor-embert fogtak csak, akik ugyan tudnak enni és a miniszterelnöki sajtóiroda által kiutalt anyagi támogatást is egészen kifogástala­nul fölveszik, de írni már kevésbé tud­nak. Mert hiszen miről is írhatnának ? Mit láttak eddig? Vacsorákat és díszebéde­­ket. .. Tizenhárom jelölt Pacsán. Drózdy Győző választókerületében, ahol most választanak újra képviselőt, rövidesen több lesz a jelölt, mint a választó. Abban a re­ményben, hogy a pacsai kerületben népszerű Drózdyt úgysem lehet majd újból megválasz­tani, az önjelöltek egész serege jelentkezett. Eddig Drózdyn kívül —­akinek megválasz­tása, bizonyos, különösen a fölmentő ítélet után — a következő ellenjelöltek léptek föl: Molnár Dezső nyugalmazott altábornagy, Se­bestyén Jenő zalaegerszegi mérnök, Kánnak József kisgazda, Somogyi József orosztonyi kisgazda, Korián Gyula, a Katolikus Nép­­szövetség titkára, Durgó Péter lovasberényi postamester, Karlovics József kiskanizsai kis­gazda, Hochreiter Dezső intéző, Kővári Ottó dr., Marton János és Novák János volt ország­­gyűlési képviselő. Ezek szerint van mit hall­gatni Pacsán.

Next