Jövő, 1921. június (1. évfolyam, 83-108. szám)
1921-06-11 / 92. szám
I. év Bécs, 1921 Junius 11, szombat 92. szám Megjelenik naponta, h€t?6 kivitelével Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wien, V., Rechte Wienzelle 79 Telefon 30-57 Távira« dm: JSvfi, Wien Egy«* vám írat Ausztriában....................9 korona Csehszlovákiában • m■ •.,*g«1‘20 ÍK Jugoszláviában .........................1 din&a* Romániában.........»......... . .2 W OoWk ptaatakwM atal M»4tF« Cniintevst pMtafdrM ctrm i *9.64* IhjouMv potMafcwVM ata i 40.106 Umetofu4gf Myfezinrt* i Beutadi* Ban*. S*tfU Kirdet£s«k«t Ausztria területéről egyedül Sebstek H. hirdeti irodája (Wien, I., Wollzelle II. a Telefon 809, 5271) vesz fel . A vasgyárű. (s.) A trianoni béke ratifikálását nyomon követi a cseh-román és románjugoszláv katonai konvenciók nyilvánosságra hozatala. Mind akettő Magyarország ellen irányul, arra az esetre, ha Magyarország provokáció nélkül támadó lépésre akarná magát elszánni akár Csehszlovákia, akár Románia, akár Jugoszlávia ellen. A kisántánt tehát a fő békeszerződésben ratifikált új határokon megmutatja fegyvereit és figyelmezteti Magyarországot, hogy vasgyűrűvel van körülzárva. Most aztán Bandin György nagyot üthetne a saját fejére, mondván : „te akartad Danáti György, te akartad !” Mert aki a kisántántot világra segítette s aki a kisántántot ilyen szoros gyűrűbe összekovácsolta, az senki más, mint a közel két esztendő óta Magyarországnak csak ellenségeket nevelő kormányzat. Ha ez a kormányzat nem azzal kezdi meg az életét, hogy a leszerelés seregeket szervez, hogy a háborúban megrokkant Magyarországot ismét egyetlen nagy kaszárnyává változtatja, hogy a zsenge demokrácia eltiprásával a régi úri rendet hozza vissza, hogy király nélkülgyorskirályságot kiált ki, hogy kacérkodásaival bátorítja és kalandokba csalja az exkirályt s hogy folytonos kardcsörtetéssel gyanakvóvá teszi összes szomszédait, akkor sohasem merült volna föl szüksége a kisántánt megszervezésének s még kevésbé a kisántánt katonai konvekciókkal összekovácsolt gyűrűjének. Te akartad Danávi György, te akartad ! Egy orosz hadvezér mondta valamikor, hogy nincs veszedelmesebb ostobaság, mint ellenségeinket ostobáknak hinni. És a Horthy-kormányok ezt a veszedelmes ostobaságot adták egymásnak örökségül. Mind azt hitte, hogy a szép hadijátékok, legitimista fölvonulások, antidemokratikus berendezkedések magyar titkok maradnak és az új határok mentén süket és vak emberek vonulnak meg minden gyanakodás nélkül. Így kényszerítették világra a kisántantot, amely még csak egy politikai összefogódzás és — ha otthon ráeszméltek volna — egy kis figyelmeztetés volt, hogy Dandin György térjen észre. S mert a figyelmeztetés nem használt, most megszületett a kisántant államai között a katonai konvenció is. A vasgyűrű teljes, Magyarország körül van kerítve. Nagyon áldatlan játék volna most arról beszélni, hogy azok-e a hazaárulók, akik ezt a veszélyt előre megérezték vagy inkább azok, akik ezt a helyzetet a szerencsétlen Magyarország fejére fölidézték? Nagyon elkopott már a sok használatban a hazaárulás kemény szava. Hagyjuk. Fontosabb dologról van most szó. Arról, hogy a vasgyűrü most már ott van Magyarország körül s ezen a kegyetlen vasgyűrün még ott van utolsó reménységnek egy kis zárnyitó kulcs: a systUingin investpióknak hatálya csak akkor kezdődik, ha Magyarország provokálatlanul támad. Nincs tehát vasgyűrü és nincs katonai konvenció, ha nem Magyarország a provokáló fél. Egy dolgozó Magyarországnak, amely teljes erejével veti magát az újjáépítés munkájára s nem adja oda magát arra a perverz komédiára, hogy az egész Habsburg-háremből éppen ő, a mindig árnyékba állított háremhölgy hívogatja most egyedül vissza az elkergetett háromurat — egy dolgozó Magyarországnak, amely nem akar a köröskörül hullámzó demokráciák között az egyetlen reakciós, fegyvercsörtető és mágnásuralom alá kívánkozó sziget lenni, — egy dolgozó Magyarországnak, amely az összes dolgozó elemek egy táborba terelésével keresi helyét az új európai elrendezkedéseiben ; — egy dolgozó Magyarországnak nincs oka ellenséges támadásoktól, fojtó körülkerítéstől tartani. Most, amikor a béke ratifikálása után a szerződésben kikötött leszerelést úgyis végre kell majd hajtani s amikor a francia és angol demokrácia hangsúlyosan követeli a magyar demokrácia béklyóinak leszedését . Magyarország abban a szerencsés helyzetben van, hogy az események kényszere alatt azt kell megtennie, amit megtennie egyedül helyes és jó. Ha tovább is a fegyvercsörtetéssel próbálkozik: a vasgyűrü körülzárja és tehetetlen. Ha elkergeti a handabandázókat, a katasztrófa-politikusokat, a királyosdijátékok terméketlen komédiásait s a demokratikus elemek egyesítésével hozzáfog az ujjáépítés égető munkájához, a vasgyűrü önmagától kinyílik s a dolgozó, demokratikus Magyarország megfelelő gazdasági szerződések révén nyitva találja az utat Európához. A választás nem nehéz, sőt igazában nincs is választás. Nincs más út, mint a demokrácia, a megértés, a munka. A fegyvercsörtetés mostantól kezdve már nem felelőtlen elemek játéka, hanem nemzetgyilkosság... Drózdy Győzőt fölmentették. Politikai hajsza folyt ellene. — Fogdosták és preparálták a tanukat. — Az ítélet jogerős. — Drózdyt újból jelölik a pacsai kerületben. ~ A Jövő budapesti tudósítójától. — Budapest, június 10. A kurzusra rájár a rúd. Az ellenzék veri a parlamentben. Üres és hazug handabandázásait leleplezik a sajtóban. Panamával és korrupcióval teljes garázdálkodását állandó fiaskó kíséri a gazdasági élet terén. Frázisaitól utálattal fordul el a városi polgárság és a föld józan népe. És, ime, már nem rendelkezik az igazságszolgáltatás szervezetével sem mindenütt és mindenkor, ahol és amikor ellenfeleit a törvény paragrafusaival akarja ledöfni. Már a bíróság sem kezes szolgája a kurzus céljainak, mert mint most a legfrissebb hír mutatja, Drózdy Győzőt, a kurzus egyik legbátrabb kritikusát, a különítmények és ébredők e meg nem félemlíthető ellenfelét a veszprémi törvényszék — a kikészített és verbuvált tanuk átlátszóan hazug vallomása ellenére — fölmentette. A folytatólagos tárgyalásról szóló tudósításunk a következő : A tárgyalás fokozott érdeklődés mellett folyt le. A tárgyalótermet zsúfolásig megtöltötte ■ a publikum, annyira, hogy sokan a folyosóra szorultak, fölvonulnak a tanúk. Glatzer Jenő az első tanú, aki szerint Drózdy Győző előadásában ilyesmiket mondott: ,,Férj és feleség csalják egymást.” „A modern házasfelek nem kerülnek érintetlenül a házasságba.“ „A nő fehér ágyban szerzi meg férje számára a protekciót.“ „A papi ornátusban követik el a legtöbb fajtalanságot.“ Arra, hogy Drózdy előadását „Uraim és hölgyeim“ megszólítással kezdte volna, nem emlékszik s nem is tartja valószínűnek, hogy Drózdy használta volna. Avédő kérdésére elmondta, hogy ő és Faragó szerezték Drózdy ellen azokat az adatokat, amelyeket a közjegyzőnél jegyzőkönyvbe vettek és amelyekből a följelentés keletkezett. A följelentésnek az volt a célja, hogy beigazolják, hogy Drózdy nép, ittéltó a mandátumra. Körös Endre, aki annak idején a pápai nemzeti tanács elnöke volt, elmondja, hogy őt is fölkereste egy ismeretlen úr — azt hiszi, hogy Eittner Zsigmond zalamegyei főispán titkára — és adatokat kért Drózdy ellen. Drózdy előadása azt a benyomást tette rá, hogy Drózdy kommunista izgató. Hallott ő is arról, hogy az előadásnak az volt a célja, hogy a kommunista tanfolyamot szétugrassa. A valóság az, hogy az előadás vérig sértő és erkölcstelen volt. Faragó János főgymnáziumi igazgató elmondja, hogy őt fölkereste egy úr, egy kövér főispáni titkár, aki fölvetette azt az eszmét, hogy vádat kell emelni Drózdy ellen. Bosnyák Géza, Drózdy volt ellenjelöltje, valóban sógora a tanúnak, Máday Aurél vallja, hogy Drózdy elítélően nyilatkozott a tanácsrendszerről és általában a kommunista uralomról. Pátkai Lajos hallotta, hogy Drózdy sokszor hangosan szidalmazta Kun Bélát. Hallotta, amikor azt mondotta: „Tartok én majd olyan előadást, amelytől elmegy a kedve a tanítóságnak a kommunizmustól.“ Nagy Gabriella szerint Drózdy szabad előadást tartott. Emlékszik azokra a kifejezésekre, hogy a „papok teljes ornátusban követik el a fajtalanságokat“ és hogy „a házasfelek utálják egymást“. Hallota azt is,hogy „a nők fehér ágyban szereznek protekciót a férjüknek“. Nagy megbotránkozást váltott ki ez a beszéd a tanúból és a jelenlévő nőkből is. A jelenlévő nők közül nagyon sokan sírva fakadtak és elhagyták az előadótermet.. Kutassy Mária szintén végighallgatta az előadást. A tanú szerint Drózdy arckifejezése az előadás során cinikus, gúnyos, hánya vets volt. Az inkriminált kifejezéseket szintén hallotta. Rettenetes botrány fejlődött ki és ezt a botrányt a kifejezések okozták. Kovács Lajos tudja, hogy Drózdynak ellenforradalmi szándékai voltak. Előadását nagyon agresszív hangon tartotta meg és külömben is nyiltan hangoztatta, hogy ő nagyatádi Szabónak , hive, v N. Turánszkyné Zach Emma tudott arról, hogy Drózdynak az a célja, hogy szétugrassza a kommunista szakszervezetet Hallotta, amikor az előadás végén valaki bocsánatot kér a hallgatóságtól az ellenforradalmi tett miatt. Sebestyén Kálmán részletesen ismerteti Drózdy szerepét a kommunizmus alatt, ellenforradalmi kísérleteit és az agrárdemokráciáért vívott harcát. Tamás Emma szintén Drózdy mellett vall, tudja, hogy ellenforradalmár volt. Meszlényi Zsófia budapesti tanítónő végighallgatta az előadást, de az erkölcsi fölfogását nem sértette. A vádbeszéd. Dr. Kiss Ernő ügyész tartja meg ezután vádbeszédét. Megállapítja, hogy az ügy minden kritérium szerint a gyorsított eljárás alá esik. Drózdy a tanácsköztársaság egy szervének alkalmazottja volt. A bűncselekmény a tanácsköztársaság érdekét szolgálta és föntartását elősegítette. A vádat a tanúk vallomása alapján bebizonyítottnak látja. Tagadja, hogy a bűnügyi eljárás választási kampányból indult volna ki. Ebbe a tárgyalóterembe politika nem jön be, mi itt politizálni nem fogunk. A vádlott erkölcstelen ember volt, amikor itt szerepelt és szomorúnak tartja, hogy később szerepet játszhatott a közéletben és szerepet akar még mindig játszani. Bűncselekménye a házasság jogi intézménye elleni izgatás és a papi osztály elleni gyűlöletre való izgatás. Szigorú ítéletet kér. A védelem. Lengyel Zoltán dr. védő az ügyésszel szemben azt hangoztatja, hogy ez az ügy igenis politikai természetű, hiszen az ügyész is politikával kezdte vádbeszédét és politikával végezte be. Kérdi, hogyha Drózdy nem lett volna képviselő, eljött volna-e Bittner Zsigmond főispán titkára ellenfeleihez, elvitte volna-e a vádló urakat a kaposvári közjegyzőhöz és fölvették volna-e azt a bizonyos jegyzőkönyvet? Az ügy politikai természetét bizonyítja két okmány is. Az egyik a kaposvári rendőrkapitánynak 1920 február 4-én kelt jelentése, amely ezeket mondja: — Nyolcadikán lesz a pótválasztás és ha Drózdy ellen bűn vizsgálatot rendelnének el, megválasztható nem lesz. — A bíróság előtt fekszik — folytatta Lengyel — egy másik jelentés, a védelem csatolta be. Drózdy ellenjelöltjének írta ezta kaposvári főszolgabíró és így hangzik: „Drózdy be ne kerüljön a Házba, a derék, jó falusi nép szégyenére és a mi bosszúságunkra. Mi úgy el vagyunk szánva, hogy még akkor sem hagyjuk elfoglalni helyét, ha Pacsán megválasztják. Internálni kell, mint veszedelmes kommunistát és nem megválasztani.“ Kéri védence fölmentését. Az utolsó szó megint a vádlottat ülette. Azt a vádat — mondja Drózdy —, amelyet az ügyész úr hangoztatott, hogy erkölcstelen vagyok, kereken visszautasítom. Egyetlen hamis tanú sem állította, hogy" kommunista voltam. Ez az ügy tisztán politika. A képviselőválasztás előtt, négy nappal adták ki a jelszót, hogy engem üldözzenek. Mint fődestruktort állítottak az ország elé. Én a Zalaegerszegen sínylődő emberek érdekében mondottam el a mai füleknek szokatlan dolgokat. Az ő sorsukat csak én tudom igazán megérteni, akit ártatlanul meghurcoltak. Ezután Drózdy ismét tiltakozott az ellen, hogy ügyét amnesztiával fejezzék be, mert ezt nem fogadja el. Meg-hajszolt embert csináltak belőlem — fejezte be erélyes és szenvedélyes hangon beszédét —, ezután már csak mártírt csinálhatnak belőlem. Drózdy védőbeszéde után a bíróság tanácskozásra vonult vissza és félkcenc után.