Jövő, 1921. június (1. évfolyam, 83-108. szám)

1921-06-11 / 92. szám

I. év Bécs, 1921 Junius 11, szombat 92. szám Megjelenik naponta, h€t?6 kivitelével Szerkesztőség és kiadóhivatal: Wien, V., Rechte Wienzelle 79 Telefon 30-57 Távira« dm: JSvfi, Wien Egy«* vám írat Ausztriában....................9 korona Csehszlovákiában • m■ •.,*g«1‘20 ÍK Jugoszláviában .........................1 din&a* Romániában.........»......... . .2 W OoWk ptaatakwM atal M»4tF« Cniintevst pMtafd­rM c­trm i *9.64* IhjouMv potMafcwVM ata i 40.106 Umetofu4gf Myfezinrt* i Beutadi* Ban*. S*tfU Kirdet£s«k«t Ausztria területéről egyedül Sebstek H. hirdeti irodája (Wien, I., Wollzelle II. a Telefon 809, 5271) vesz fel . A vasgyárű­. (­s.) A trianoni béke ratifikálását nyomon követi a cseh-román és román­­jugoszláv katonai konvenciók nyilvá­nosságra hozatala. Mind akettő Magyar­­ország ellen irányul, arra az esetre, ha Magyarország provokáció nélkül támadó lépésre akarná magát elszánni akár Csehszlovákia, akár Románia, akár Jugoszlávia ellen. A kisántánt tehát a fő békeszerződésben ratifikált új határokon megmutatja fegyvereit és figyelmezteti Magyarországot, hogy vasgyűrűvel van körülzárva. Most aztán Bandin György nagyot üthetne a saját fejére, mondván : „te akartad Danáti György, te akartad !” Mert aki a kisántántot világra segí­tette s aki a kisántántot ilyen szoros gyűrűbe összekovácsolta, az senki más, mint a közel két esztendő óta Magyar­­országnak csak ellenségeket nevelő kor­mányzat. Ha ez a kormányzat nem azzal kezdi meg az életét, hogy a leszerelés seregeket szervez, hogy a háborúban megrokkant Magyarországot ismét egyet­len nagy kaszárnyává változtatja, hogy a zsenge demokrácia eltiprásával a régi úri rendet hozza vissza, hogy király nélkül­­gyorskirályságot kiált ki, hogy kacér­kodásaival bátorítja és kalandokba csal­ja az exkirályt s hogy folytonos kard­­csörtetéssel gyanakvóvá teszi összes szomszédait, akkor sohasem merült vol­na föl szüksége a kisántánt megszerve­zésének s még kevésbé a kisántánt katonai konvekciókkal összekovácsolt gyűrűjének. Te akartad Danávi György, te akartad ! Egy orosz hadvezér mondta valamikor, hogy nincs veszedelmesebb ostobaság, mint ellenségeinket ostobák­nak hinni. És a Horthy-kormányok ezt a veszedelmes ostobaságot adták egy­másnak örökségül. Mind azt hitte, hogy a szép hadijátékok, legitimista fölvonu­lások, antidemokratikus berendezkedések magyar titkok maradnak és az új ha­tárok mentén süket és vak emberek vonulnak meg minden gyanakodás nél­kül. Így kényszerítették világra a kis­ántantot, amely még csak egy politikai összefogód­zás és — ha otthon ráesz­méltek volna — egy kis figyelmeztetés volt, hogy Dandin György térjen észre. S mert a figyelmeztetés nem használt, most megszületett a kisántant államai között a katonai konvenció is. A vas­­gyűrű teljes, Magyarország körül van kerítve. Nagyon áldatlan játék volna most arról beszélni, hogy azok-e a haza­­árulók, akik ezt a veszélyt előre meg­érezték vagy inkább azok, akik ezt a helyzetet a szerencsétlen Magyarország fejére fölidézték? Nagyon elkopott már a sok használatban a hazaárulás kemény szava. Hagyjuk. Fontosabb dologról van most szó. Arról, hogy a vasgyűrü most már ott­ van Magyar­­ország körül s ezen a kegyetlen vasgyűrün még ott van utolsó reménységnek egy kis zárnyitó kulcs: a systUingi­n investpióknak ha­tálya csak akkor kezdődik, ha Magyarország provokálatlanul támad. Nincs tehát vasgyűrü és nincs katonai konvenció, ha nem Magyarország a provokáló fél. Egy dolgozó Magyaror­szágnak, amely teljes erejével veti ma­gát az újjáépítés munkájára s nem adja oda magát arra a perverz komédiára, hogy az egész Habsburg-háremből éppen ő, a mindig árnyékba állított hárem­hölgy hívogatja most egyedül vissza az elkergetett háromurat — egy dol­gozó Magyarországnak, amely nem akar a köröskörül hullámzó demokrá­ciák között az egyetlen reakciós, fegy­vercsörtető és mágnásuralom alá kí­vánkozó sziget lenni, — egy dolgozó Magyarországnak, amely az összes dol­gozó elemek egy táborba terelésével keresi helyét az új európai elrendez­­kedéseiben ; — egy dolgozó Magyar­­országnak nincs oka ellenséges táma­dásoktól, fojtó körülkerítéstől tartani. Most, amikor a béke ratifikálása után a szerződésben kikötött leszerelést úgyis végre kell majd hajtani s amikor a francia és angol demokrácia hang­súlyosan követeli a magyar demokrácia béklyóinak leszedését . Magyaror­szág abban a szerencsés helyzetben van, hogy az események kényszere alatt azt kell megtennie, amit meg­tennie egyedül helyes és jó. Ha tovább is a fegyvercsörtetéssel próbálkozik: a vasgyűrü körülzárja és tehetetlen. Ha elkergeti a handabandázókat, a ka­tasztrófa-politikusokat, a királyosdi­­játékok terméketlen komédiásait s a demokratikus elemek egyesítésével hozzáfog az ujjáépítés égető munkájá­hoz, a vasgyűrü önmagától kinyílik s a dolgozó, demokratikus Magyarország megfelelő gazdasági szerződések révén nyitva találja az utat Európához. A választás nem nehéz, sőt igazá­ban nincs is választás. Nincs más út, mint a demokrácia, a megértés, a munka. A fegyvercsörtetés mostantól kezdve már nem felelőtlen elemek já­téka, hanem nemzetgyilkosság... Drózdy Győzőt fölmentették. Politikai hajsza folyt ellene. — Fogdosták és preparálták a tanukat. — Az ítélet jogerős. — Drózdyt újból jelölik a pacsai kerületben. ~ A Jövő budapesti tudósítójától. — Budapest, június 10. A kurzusra rájár a rúd. Az ellenzék veri a parlamentben. Üres és hazug handabandázásait leleplezik a sajtóban. Panamával és korrupcióval teljes ga­rázdálkodását állandó fiaskó kíséri a gazdasági élet terén. Frázisaitól utálat­tal fordul el a városi polgárság és a föld józan népe. És, ime, már nem ren­delkezik az igazságszolgáltatás szerve­zetével sem mindenütt és mindenkor, ahol és amikor ellenfeleit a törvény paragrafusaival akarja ledöfni. Már a bíróság sem kezes szolgája a kurzus céljainak, mert mint most a legfrissebb hír mutatja, Drózdy Győzőt, a kurzus egyik legbátrabb kritikusát, a különít­mények és ébredők e meg nem félem­líthető ellenfelét a veszprémi törvény­szék — a kikészített és verbuvált ta­nuk átlátszóan hazug vallomása ellenére — fölmentette. A folytatólagos tárgyalásról szóló tudósításunk a következő : A tárgyalás fokozott érdeklődés mellett folyt le. A tárgyalótermet zsúfolásig megtöl­tötte ■ a publikum, annyira, hogy sokan a folyosóra szorultak, fölvonulnak a tanúk. Glatzer Jenő az első tanú, aki sze­rint Drózdy Győző előadásában ilyesmiket mon­dott: ,,Férj és feleség csalják egymást.” „A modern házasfelek nem kerülnek érin­tetlenül a házasságba.“ „A nő fehér ágyban szerzi meg férje számára a protek­ciót.“ „A papi ornátusban követik el a leg­több fajtalanságot.“ Arra, hogy Drózdy elő­adását „Uraim és hölgyeim“ megszólítással kezdte volna, nem emlékszik s nem is tartja valószínűnek, hogy Drózdy használta volna. A­­védő kérdésére elmondt­a, hogy ő és Faragó szerezték Drózdy ellen azokat az adatokat, ame­lyeket a közjegyzőnél jegyző­könyvbe vettek és amelyekből a följelentés keletkezett. A följelen­tésnek az volt a célja, hogy beigazolják, hogy Drózdy nép, ittéltó a m­andátumra. Körös Endre, aki annak idején a pápai nemzeti tanács elnöke volt, elmondja, hogy őt is fölkereste egy ismeretlen úr — azt hiszi, hogy Eittner Zsigmond zalamegyei főispán titkára — és adatokat kért Drózdy ellen. Drózdy előadása azt a benyomást tette rá, hogy Drózdy kom­munista izgató. Hallott ő is arról, hogy az előadásnak az volt a célja, hogy a kommu­nista tanfolyamot szétugrassa. A valóság az, hogy az előadás vérig sértő és erkölcstelen volt. Faragó János főgymnáziumi igazgató elmondja, hogy őt fölkereste egy úr, egy kövér főispáni titkár, aki fölvetette azt az eszmét, hogy vádat kell emelni Drózdy ellen. Bosnyák Géza, Drózdy volt ellenjelöltje, való­ban sógora a tanúnak­, Máday Aurél vallja, hogy Drózdy elítélően nyilatkozott a tanácsrendszerről és általában a kommunista uralomról. Pátkai Lajos hallotta, hogy Drózdy sokszor hangosan szidalmazta Kun Bélát. Hallotta, amikor azt mondotta: „Tar­tok én majd olyan előadást, amelytől elmegy a kedve a tanítóságnak a kommunizmustól.“ Nagy Gabriella szerint Drózdy szabad­ előadást tartott. Emlékszik azokra a kifejezésekre, hogy a „papok teljes ornátusban követik el a fajtalanságokat“ és hogy „a házasfelek utálják egymást“. Hallota azt is,­­hogy „a nők fehér ágyban szereznek protek­ciót a férjüknek“. Nagy megbotránkozást váltott ki ez a beszéd a tanúból és a jelen­lévő nőkből is. A jelenlévő nők közül nagyon sokan sírva fakadtak és elhagyták az elő­adótermet.. Kutassy Mária szintén végighall­gatta az előadást. A tanú szerint Drózdy arckifejezése az előadás során cinikus, gúnyos, hánya ve­ts volt. Az inkrimi­nált kifejezéseket szintén hallotta. Rettenetes botrány fejlődött ki és ezt a botrányt a ki­fejezések okozták. Kovács Lajos tudja, hogy Drózdynak ellenforradalmi szándékai voltak. Előadását na­gyon agresszív hangon tartotta meg és külöm­­ben is nyiltan hangoztatta, hogy ő nagyatádi Szabónak , hive, v N. Turánszkyné Zach Emma tudott arról, hogy Drózdynak az a célja, hogy szét­­ugrassza a kommunista szakszervezetet Hal­lotta, amikor az előadás végén valaki bocsá­natot kér a hallgatóságtól az ellenforradalmi tett miatt. Sebestyén Kálmán részletesen ismer­teti Drózdy szerepét a kommunizmus alatt, ellenforradalmi kísérleteit és az agrárdemo­kráciáért vívott harcát. Tamás Emma szintén Drózdy mellett vall, tudja, hogy ellenforradalmár volt. Meszlényi Zsófia budapesti tanítónő végighallgatta az előadást, de az erkölcsi fölfogását nem sértette. A vádbeszéd. Dr. Kiss Ernő ügyész tartja meg ezután vádbeszédét. Megállapítja, hogy az ügy minden kritérium szerint a gyorsított el­járás alá esik. Drózdy a tanácsköztársaság egy szervének alkalmazottja volt. A bűncse­lekmény a tanácsköztársaság érdekét szolgálta és föntartását elősegítette. A vádat a tanúk vallomása alapján bebizonyítottnak látja. Ta­gadja, hogy a bűnügyi eljárás választási kampányból indult volna ki. Ebbe a tárgyaló­terembe politika nem jön be, mi itt politi­zálni nem fogunk. A vádlott erkölcstelen em­ber volt, amikor itt szerepelt és szomorúnak tartja, hogy később szerepet játszhatott a közéletben és szerepet akar még mindig ját­szani. Bűncselekménye a házasság jogi intéz­ménye elleni izgatás és a papi osztály elleni gyűlöletre való izgatás. Szigorú ítéletet kér. A védelem. Lengyel Zoltán dr. védő az ügyésszel szemben azt hangoztatja, hogy ez az ügy igenis politikai természetű, hiszen az ügyész is politikával kezdte vádbeszédét és politikával végezte be. Kérdi, hogyha Drózdy nem lett volna képvi­selő, eljött volna-e Bittner Zsigmond főispán titkára ellenfeleihez, elvitte volna-e a vádló urakat a kaposvári közjegyzőhöz és fölvették volna-e azt a bizonyos jegy­zőkönyvet? Az ügy politikai természe­tét bizonyítja két okmány is. Az egyik a kaposvári rendőrkapitánynak 1920 február 4-én kelt jelentése, amely ezeket mondja: — Nyolcadikán lesz a pót­választás és ha Drózdy ellen b­űn viz­sg­ál­a­t­ot rendelnének el, megválasztható nem lesz. — A bíróság előtt fekszik — folytatta Lengyel — egy másik jelentés, a védelem csatolta be. Drózdy ellenjelöltjének írta ezt­­a kaposvári főszolgabíró és így hangzik: „Drózdy be ne kerüljön a Házba, a derék, jó falusi nép szégyenére és a mi bosszúságunkra. Mi úgy el vagyunk szánva, hogy még akkor sem hagyjuk elfoglalni helyét,­ ha Pacsán megválasztják. Internálni kell, mint vesze­­del­mes kommunistát és nem megválasztani.“ Kéri védence fölmentését. Az utolsó szó megint a vádlottat ülette. Azt a vádat — mondja Drózdy —, amelyet az ügyész úr hangoz­tatott, hogy erkölcstelen vagyok, kere­ken visszautasítom. Egyetlen hamis­ tanú sem állította, hogy" kommunista voltam. Ez az ügy tisztán politika. A képviselőválasztás előtt, négy nappal adták ki a jelszót, hogy engem üldözzenek. Mint fődestruktort állítottak az ország elé. Én a Zalaegerszegen sínylődő emberek érdekében mondottam el a mai füleknek szokatlan dolgokat. Az ő sorsukat csak én tudom igazán megérteni, akit ártat­lanul meghurcoltak. Ezután Drózdy ismét tiltakozott az ellen, hogy ügyét amnesztiával­ fejezzék be, mert ezt nem fogadja el. Meg-­­hajszolt embert csináltak belőlem — fejezte­ be erélyes és szenvedélyes hangon beszédét —, ezután már csak mártírt csinálhatnak belőlem.­­ Drózdy védőbeszéde után a bíróság­­ tanácskozásra vonult vissza és félkcenc után.

Next