KEMÉV Építők, 1978 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1978-01-01 / 1. szám

A KELETM­AG­YARORSZÁGI KÖZMŰ ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT LAPJA, VI. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 1 FT 1978- JANUÁR HÓ Tovább folytatódik a szocialista munkaverseny Csatlakozás a lánggyáriakh­oz A Kelet-magyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalatnál 1978-ban is lendületes lesz a szo­cialista munkaverseny. Mint is­meretes, november 7-én nem ért véget a csepeliek által hirdetett országos mozgalom: december­ben a­ Budapesti Láng Gépgyár munkásai indítottak újabb ver­senymozgalmat, illetve az új folytatása a réginek. A fő cél továbbra is a hatékonyabb ter­melés, a jobb minőség és a ta­karékosság. A budapestiek fel­hívásához a KEMÉV dolgozói is csatlakoztak. Decemberben a KEMÉV-nél módosították a versenyszabály­zatot. A módosítások egyaránt érintik a versenykiírást, az ér­tékelést és a jutalmazást. A mó­dosított versenyszabályzatot a brigádok december végén kap­ták meg. A vállalat vezetői egy előze­tes felmérés és megbeszélés után úgy döntöttek, hogy a vál­lalat 1978-ban is részt vesz az országos mozgalomban. A KE­MÉV szocialista brigádjainak három fő feladatuk lesz: a ha­táridők megtartása, illetve elő­rehozása, a munka minőségének javítása és az anyagtakarékos­ság. Lapzárta után, január 7-én összevont brigádvezetői értekez­letet tartanak a vállalat köz­­­­pontjában, s ez az értekezlet fogja „szentesíteni” a lánggyá­riakhoz való csatlakozást. Az értekezlet után a brigádok rész­letesen is kidolgozzák az 1978- as munkaverseny-tervüket. A kész terveket február végéig kell beküldeni a vállalati ver­senyfelelőshöz. Sikerek Huszton A Kárpátontúli Területi Szakszervezeti Tanács ajándéka December 2-án különleges ünnepségre gyülekeztek Huszton dolgozó munkatársaink. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére in­dított munkaversenyben elért kimagasló teljesítményeikért a Kárpátontúli Területi Szakszer­vezeti Tanács elnöke Sztencsuk elvtárs és az Építők Szakszerve­zeti Bizottságának elnöke V. V. Kacsur elvtárs köszöntötték a KEMÉV-eseket. A huszti váro­si művelődési központban ren­dezett ünnepségen részt vett Alexa László, az SZMT vezető titkára és Lencsés János, az építők megyebizottságának tit­kára. A munkában kiemelkedő teljesítményt nyújtott huszti kollektívának Sztencsuk elvtárs színes televíziót, több garnitúra sportfelszerelést, komplett fotó­labort, valamint 300 rubel ér­tékű magyar nyelvű könyvet ajándékozott. Majd további si­kereket kívánt munkatársaink­nak a munkaversenyben, a szo­cialista internacionalizmus el­mélyítésében. Építőinknek gra­tulált és elismerően szólt a Huszt térségében folyó munkák­ról Alexa László, az SZMT ve­zető titkára is. A szíves szava­kért és az ajándékokért Gyurkó Sándor, a KEMÉV dolgozója, a szakszervezeti bizottság titkára mondott köszönetet. Ezt követő­en az ungvári „Junoszty” érde­mes öntevékeny művészeti cso­portja adott nagy sikerű ünne­pi műsort. December 3-án a vendégek megtekintették a ki­vitelezés alatt álló munkákat és elismerésüket fejezték ki a kompresszorállomások és a hoz­zájuk csatlakozó szociális, kom­munális létesítmények építésén folyó munkákról. Gazdaságpolitikai kérdések az üzemi párt-vb előtt Múlt év december 19-én ülést tartott az üze­mi pártbizottság végrehajtó bizottsága. A testület megtárgyalta az 5-ös számú huszti főépítésvezető­ség gazdaságpolitikai munkáját. Vitaindítót ifjú Lengyel Miklós főépítésvezető tartott. A vitában felszólalt Virtics Ferenc, a pártaalpszervezet titká­ra és Gyurkó Sándor, a szakszervezeti műhelybi­zottság titkára. A 3-as számú pártalapszervezet be­számolóját az alapszervezeti munka színvonaláról Boross István párttitkár mondta el. Ezt követően a községi és kis­térségi vízművek előkészítettségé­nek helyzetét, az ebből adódó kivitelezői feladato­kat vitatták meg. A végrehajtó bizottság ülésén részt vettek és felszólaltak Mrenkó János és Szi­lágyi Ferenc, a városi pártbizottság tagjai, akik tanulmányozták a KEMÉV üzemi pártbizottság munkamódszerét, munkastílusát, majd üzemláto­gatás keretében ismerkedtek a vállalat politikai és gazdasági munkájával. ELEK EMIL FOTÓMONTÁZSA Hogyan működi a jogsegélyszolgálat ? Ülést tartott szakszervezeti bizottság December 14-én ülést tartott a szakszervezeti bizottság. A testület tájékoztató jelentést fogadott el a jogsegélyszolgálatról. A szakszervezeti bizott­ság tagjai az egyéves tevékenység tapasztalatait értékelték. A jogsegélyszolgálatot végzők 65 dolgo­zónak nyújtottak jogvitájukban segítséget. A szak­­szervezeti bizottság ezt követően véleményezte a vállalat új munkaverseny-szabályzatának terveze­tét, mely alkalmas arra, hogy a szocialista brigád­vezetők közeljövőben sorra kerülő tanácskozásán vitaalapul szolgáljon. Megvitatták a vállalat szak­­szervezeti szerveinek működési szabályzatát, amely az üzemi demokrácia új fórumrendszeréből adó­dóan módosul. Megtárgyalták a segélyezési munka 1977. évi tapasztalatait és a táppénzes helyzet ala­kulását. A kedvező tapasztalatok ellenére szüksé­gesnek tartja a szakszervezeti bizottság a táppén­zes betegek fokozott látogatását, szükség szerinti ellenőrzését. A jövőre alapozva közgazdasági összefüggések 1978-ban különösen megkövete­lik a társadalmi-gazdasági vezetéstől, hogy a vállalat gaz­dálkodási tevékenységét a jövőre alapozza. Az alábbi alapelvek képezik a vállalati magatartás lényegét az 1978. évi gazdálkodásunkban. Az üzemi demokrácia olyan érvénye­sítése, amelynek keretében erősödik a kollektíva tagjainak tulaj­donosi szemlélete, kifejlődik a dolgozó ember személyisége, első­rangú fontosságot kap az emberről való gondoskodás. És kitelje­sedik, élővé válik a dolgozók beleszólási joga, részvételük a válla­lat gazdálkodásában. Gondoskodni kell a dolgozók életszínvonalának rendszeres eme­léséről, a vállalati jövedelempolitika maradéktalan érvényesülésé­nek biztosításáról. A modern technika mellett kulturált, a jövőt formálni tudó, az új iránt fogékony ember kialakítása. Fontos alap­­elv a vállalat általános fejlesztése, az alkalmazott technológia, a korszerű szervezés-fejlesztés alapján. Továbbá a vállalat fejlődés­képességének biztosítása a gazdasági növekedés és a hatékonyság fokozása területén. Nélkülözhetetlen a működési biztonság növelése. Elengedhetet­len a vállalati jó hírnév megalapozása, a népgazdasági és a válla­lati érdek összhangjának érvényesülése alapján. Ide tartozik a vállalati gazdálkodás jövedelmezőségének eme­lése, a költségérzékenység fokozása útján. A visszatartható vállalati alapok növelése mind tömegben, mind fajlagosan, azon meggondo­lásból, hogy a szocialista termelés célja az életszínvonal emelése, a társadalom szükségleteinek mind teljesebb kielégítése. Fontos a rugalmas vállalati árpolitika érvényesítése a népgaz­dasági érdekek, és a vállalat piaci igényeinek szem előtt tartásával. Ügyelnünk kell, a vállalattal szembeni társadalmi elvárásokra, és a vállalat állam iránti kötelezettségeinek maradéktalan teljesítésére is. A piac jelzéseire gyorsan kell reagálnunk. Korrekt piaci part­neri viszony kialakítására, a piaci vevőkör kiépítésére, kiszélesíté­sére kell törekednünk. Fontos a kivitelezés minőségének továbbja­­vítása, a hiányok arányának állandó csökkentése. A vállalatok kö­zötti, vállalaton belüli kapcsolatrendszer, egymásra utaltság felis­merése, az ebből eredő követelmények teljesítése segítheti céljaink megvalósítását. S mindezek mellett nem szabad megfeledkezni a káderfejlesztésről, az önképzésről, a szakmai képzettség állandó emeléséről. Megítélésem szerint az említett vállalatpolitikai elvek a válla­latvezetés lényegét határozzák meg. A vállalat működésének kü­lönböző területein (vállalkozás, fejlesztés, termelés, bérezés, veze­tési módszerek, személyzeti munka stb.) olyan célokat jelölnek meg 1978-ra, amelyek egyben perspektivikusak is. Ezt az irányvonalat a vállalat vezetői kötelezőnek tartják magukra nézve, mind a­­ ter­vezésben, mind a döntésekben. És kötelezőek a vállalat egyéb ve­zetőire is. A vállalatpolitikának tehát igen szoros­­ a kapcsolata a tervek­kel. Egyrészt a vállalatpolitika nem egy célkitűzését (fejlesztés, ter­melés, bérezés stb.) komoly felmérésekkel, tervezési számításokkal kell megalapozni. Másrészt a vállalati politika összefűzi a külön­böző időtávra tagolt terveket és a tervek végrehajtását is. zeknek az irányelveknek a szem előtt tartása komoly alapot biztosít az 1978. évi gazdálkodási feladatok sikeres teljesíté­séhez. Ezért tartottam szükségesnek e koncepciók publiká­lását, mindjárt az V. ötéves terv középső, döntő évének első nap­jaiban. DR. BORBÁS ENDRE E

Next