Érseki Főgimnázium, Kalocsa, 1876

1876

Az eposz korszerűsége feltüntetve Arany János epikájában*) (VI. levél.) Legutóbbi leveledben arra hívsz fel : fejteném meg kételyedet a felett: „Vájjon időszerű volt-e Arany fellépése az eposzban? nagy nem el­­pazarlása-e nagy elméjének, ily hálátlan mű­alak, mint a hősköltemény!?“ Gonoszkodol megint és csapot vetsz erőtlen lábaimnak, azon kényes kérdéshez szorítván : korszerű-e az eposz ? Attól tartok, nem fogod osztani furcsán hangzó nézetemet, mely szerint épen napjainkban hiszem kétszere­sen jogosultnak a kellően felszerelt eposzt­, és pedig : nem csupán mint szükséges fokot a költészetnek mennybe vivő széptani hágcsóján, vagy mint réteges főtagot a Múzsa testében, hanem mint társadalmi gyógyszert is korunk önző tespedése és nemzetellenes szétmálásának rút nyavalyájában. Az eposz ama „bibor virágú dictamnus,“ **) melyet a szépség nemtője Ida hegyéről szakit és vele a rothadó korszellembe : ..................................spargitque salubris „Ambrosio succos et odoriferam panaceam­“ (Virg. Aen. XII. 418. 9.) Nem tartom ugyanis íróink egy kitű­nőbbikével „meddő“-nek azon kérdést : „vájjon korszerű-e a fölvilágosult tizenkilencedik században az „éposz?“ Mert ha p. o. egy Aranynak több epikus műve alig talál bírálóra , ha — önvallomásaként — rakásra hever könyves­boltjainkban, holott ő mind­ezen művei által, —a leghivatottabb irodalmi areopág ítélete szerént — eléré az epikai tökélyt , akkor valóban nem „meddőn“ de válságos erőszak­kal ezen szétválasztó ítélet tolakodik elénk . Vagy az eposz egyáltalán nem korszerű többé el­haladott időnkben ? vagy pedig megfordítva : korunk maga nem eposzszerű? az az, korhadt túl­­tengésében nem bir felemelkedni az eposzi eszményig, — az eposzban fel­ölelt közérdekek s nemzeti előképek átérzéséig! ? Csak e két eset lehető. *) Szemelvény szerzőnek munkában levő ily tanulmányából: „Szépészeti le­velek Arany János hősköltészetéről.“ **) Puberibus cautem foliis et flore comantem Purpureo . . . (Aeneid XII , 414, 5.)

Next