Kalotaszeg, 1995 (6. évfolyam, 2-12. szám)

1995-02-01 / 2. szám

2 Bartók Béla a Riszeg tető környékén Most, hogy immár jócskán befordultunk a '95-ös esztendőbe, illő hogy a művelt világgal együtt mi is felemlegessük Bartók Bélát, népünk nemzetközi hírű zeneszerzőjét, egyben népzenekutatóját, zongoraművészét, zeneíróját és zeneakadémiai tanárát. Tesszük ezt azért, mivel halálának (1945. szept. 26.) félszázados évfordulójához érkeztünk. Pedig Bartók jelentősége túlmutat a csupáncsak évfordulós méltatáson, de - valljuk be - viharzó, kenyérkereső világunkban még nem látjuk elég tisztán művészetének vezérlő csillagát. További indokunk a megemlékezésre az a kétségtelen tény, hogy jellegzetes, időtálló tevékenysége folytán tájegységünkkel is kapcsolatba került. Mivel több szálon haladó életművét egy szűkre szabott cikk keretében lehetetlen felmérni, a minket talán legjobban érdeklő népzenekutatói munkájára összpontosítunk. Közvetlen a századforduló utáni években megismerkedik Kodály Zoltánnal, barátságuk egyik eredménye a népdalgyűjtés szükségességének a felismerése. Közösen kijelölik és egyez­tetik a gyűjtőpontokat. .Tulajdon szavai szerint: életének legboldogabb napjait a falusi nép között töltötte. Megtalálta először is saját maga ösztönzését. Egy ismeretlen világot, egy rég elmúltnak vélt magyarságot teljes virágzásban, az elegendő volt arra, hogy a magyar nép jövőjébe vetett hite megújuljon. (Kodály Z.: Bartók Béla, az ember, 1946). És 1907 nyarán Bartók megérkezik Kalotaszegre. Első útja Körösfőre vezet, Péntek Gyugyi György otthonába. Nem véletlenül: korábbi rendelésre ő készítette és küldte el Bartóknak a kalotaszegi faragott bútordarabokat. Egy bánffy­hunyadi képeslapot küld édesanyjának­ .Micsoda öröm: véges végig minden kapufán szekrényem rózsás­­ Hunyadtól Körösfőig... Megismertem Péntek Gyugyinak sját-fiját, egész házát... Naponta zivatarok, tűrhető meleg, kápráztató népviselet* (Bartók breviárium. Zeneműkiadó. Budapest, 1947.­­ a továbbiakban Breviárium) Megkezdi a körösfői dallamok felvételét, erről később (1954) házigazdájának a fia, Péntek Ferenc számol be­ .Az énekeseket szépen mosolyogva kerítette oda, aztán az öregeknek pálinkát fizetett... Többen is énekeltek, sokszor vótak a házunkba húszan is... Vót egy kis felvevő dalosgépje - én csak így tudom a nevét - s amit beledanoltunk, a géppel mind visszadanolta nekünk’ (Breviárium). Az 1907-ben megkezdett gyűjtést a rákövetkező évben is folytatta. Kalotaszegi gyűjtésének a zömét (több, mint 60 dal) a fonográfra felvett körösfői népdalok alkotják, közülük idesorolom az .Arról alúl kéken béborult az ég*. .Életemben eccer voltam nálatok* így kell járni, úgy kell járni*. .Kőrösfői ucca* .Új korába megrepedjen a csizmám* kezdetűeket. Bár arra nincsen adatunk, hogy a Riszeg tetőre felment volna, de mondják, hogy sokat barangolt a vidéken. Újból Péntek Ferencnek adom át a szót­ .Énvelem pár nap múlva kimentünk a mezőre. Kérdezte: -Hát annak a virágnak tudod-e a nevét, Ferke? Amelyket ismertem, megmondtam. Amelyket nem, ő megmondta, mert ő ismerte a virágokat... Virágot szedett, de nem sokat, csokrot, azt hazahozta* (Breviárium). Még 1908-ban Bánffyhunyadon is gyűjtött Bartók, majd két év múltán Magyargyerőmonostoron tett pontot kalotaszegi helyszíni gyűjtésére. Népdalanyagát az 1930-as évek végén a Budapestre látogató kalotaszegi adatközlők dalaival egészítette ki. Az össztermés - régi, vegyes stílusú és hangszeres dalok - így meghaladja a százat, de ő jegyezte le Vikár Béla úttörő népdalgyűjtő Kalotaszegen első ízben fonográfra felvett népdalainak a nagy részét is. A több tájegység dalaiból leszűrt tanulságokat a magyar népzenetudomány szempontjából korszakalkotó művében, A magyar népdal címűben összegezi. Ebben a kiadványban (1924) a minták között helyet kap több kalotaszegi népdal is. Emellett tájegységünk dúdjai későbbi zeneal­ko­tásaiba is beépülnek, gondolok a zongoraművei közül a Gyermekeknek sorozat 23. számára (így kell járni), a Tizenöt magyar parasztdal 4. darabjára (Kék nefelejcs ráhajlott a vállamra) és a Székely dalok közé ékelt gyerőmonostori népdalfeldolgozásra (Járjad pap a táncot). .Népszerű, eccerű ember vót... Borotvált bajsza volt, körfaajat viselt. Művészhajat. Kis barna, magas homlokú, fémlett a homloka mindig, az erei dugattak, csizmába járt, kis puha csizmába* (Breviárium). a * a Készülődjünk az idei Riszeg tetői, május elejei népdal- és gyermekjátékvetélkedőre, melynek lebonyolítási módja az eddig megrendez­ettekhez lészen hasonlatos. Minden kalotaszegi településtől várunk jelentkezőket erre a hagyományos rendezvényre. De meghívjuk a szomszédos megyék Kalotaszeg-kedvelő énekeseit is (a közölt dallam­feltételekkel). Tekintettel a Bartók-évfordulóra, a két korcsoport kötelező népdalát a zeneszerző kalotaszegi gyűjtéséből válogattuk. Az I-IV. osztályos (és óvodás) korcsoport egyéni és csoportos résztvevőinek kötelező az így kell járni, úgy kell járni kezdetű gyermekdal (Hopp Juliska, hopp Mariska szövegkezdettel is éneklik), a továbbiakban még egy szabadon választott népdalt vagy gyermekjátékdalt is elénekelnek. Az V-VH1. osztályos korcsoport jelentkezői számára (egyéni­csoportos) eddig az Arről alul kéken beborult az ég (két versszakkal) kezdetű kötelező népdalt határoztuk meg, természetesen a hozzá toldott szabadon választott népdallal együtt. Az elbíráló bizottság nem fogadja el azoknak a jelentkezését, akik magyar nótát szándékoznak előadni. Pontosítások a lap következő számában várhatók. 2. Sárgára van a kaszárnya befestve. Harminchárom barna legény van benne. Néz fel babám a felső emeletre. Három éve, hogy ott szenvedik benne. 3. Kitöltöttem három évet, hat napot. Kapitány úr, szalutálni nem fogok! Szalutáljon az a bundás régruta. Kinek hátra harminchat kis hónapja! Kodály-Vargyas: A magyar népzene Búzás Pál Karácsonyi ünnepségsorozat Magyarlónán A nemrég tovatűnt 1994. esztendő karácsonyát is, akárcsak az elmúlt évek folyamán (immár hagyományosan), vallásos tárgyú ünnepi műsorokkal tették emlékezetesebbé Magyarlónán. Szent Karácsony ünnepe mindhárom napjának délutánján, ősi református templomunkban, az istentisztelet után kedves és tartalmas ünnepélyen vettek részt a gyülekezet tagjai (kicsik és nagyok, egyaránt). Karácsony első napjának délutánján a hagyományos karácsonyfa-ünnepély megrendezésére került sor. A zsúfolásig megtelt templomban, a csillogó karácsonyfa jelenlétében zengett az ének, elhangzott nagyon sok karácsonyi vers (melyek nagy részét Szathmári Béla tiszteletes úr válogatta és osztotta ki a gyermekeknek), végül sor került a karácsonyi ajándékcsomagok kiosztására. Nem kevesebb, mint 150 csomag lelt gazdára, mely csomagokat most is (akárcsak az elmúlt években), az egyház évközi bevételeiből állították össze. Nagy volt gyermekek öröme, de ugyanolyan öröm és elégedettség sugárzott a szülők és nagyszülők arcáról is, amikor énekelni és szavalni látták és hallották „csemetéiket”. Karácsony második napjának délutánja is kedves meglepetést hozott az ünneplő gyülekezet számára. Ugyancsak a délutáni istentisztelet után, kedves gyalui vendégeink (gyerekek és ifjak) mutatták be érdekes és modern, zenés-énekes-verses, karácsonyi műsorukat a lónai gyülekezetnek. Illesse köszönet és dicséret a lelkes gyalui gyerekeket és ifjakat, akiknek változatos műsorát Czikó József­ Attila teológus állította össze és hozta színre. Ideje lenne már viszonozni a gyalui ifjúság vendégszereplését, hiszen nem először látogattak le hozzánk Lénára, hasonló karácsonyi műsorral. A gyaluiak mostani kedves vendégszereplésével párhuzamosan fellépett kedves, vallásos tárgyú énekszámaival a lénai református női kórus is. Talán ez a kórus viszonozhatná leghamarabb a gyaluiak vendégszereplését. Bizonyára szeretettel fogadnák Gyaluban, a református templomban a lónai énekesek vendégszereplését. Nem maradt ünnepi, műsoros esemény nélkül Karácsony harmadik napjának délutánja sem. Ezen az Ünnepzáró napon, falunk református ifjúságának egy lelkes kis csoportja mutatta be sikeres, karácsonyi (zenés-énekes-verses) műsorát. Ezen kedves kis műsor megrendezése Albert Csilla hitoktató-szakos hallgató szorgalmát és tehetségét dicséri. Örömmel és bizakodással ünnepelte meg a rónai magyarság szent Karácsony ünnepét, és ami még jobban emelte az ünnep hangulatát, az főleg az a csodálatos tény volt, hogy Karácsony mindhárom napján (délelőtt és délután egyaránt) telt templom előtt hangzottak el az istentiszteletek és folytak le a kedves, karácsonyi ünnepi műsorok. A szeretet igazi ünnepe volt. Rich József A szerkesztőség megjegyzése: A Riszegtetői ünnepségen kerül ünnepé­lyes átadásra a Pro Kalotaszeg díj annak a három külföldi vállalatnak vagy intézménynek, amelyek Kalota­szeg kultúrájának vagy gazdaságának a fellendítéséért a legtöbbet tettek.

Next