Kanadai Magyar Munkás, 1958-1959 (30. évfolyam, 1-49. szám)

1959-02-26 / 30. szám

1959 FEBRUÁR 26. CSÜTÖRTÖK KANADAI MAGYAR MUNKÁS — Moszkva, febr. 12. (MTI) — A SZOVJETUNIÓ külügyminisztériumában *­ csütörtökön este átnyújtották a külföldi tu­dósítóknak a TASZSZ teheráni közleményét a szovjet—iráni tárgyalásokról. A közlemény megállapítja: január 29-től az iráni kormány meghívására Teheránban tartózkodott a Szov­jetunió kormányküldöttsége. A küldöttség meg­beszéléseket folytatott az iráni sahhal és az irán kormánnyal a Szovjetunió és Irán közötti barátsági és megnemtámadási szerződés meg­kötéséről. A szerződés tervezetét az iráni kor­mány javasolta. A közlemény megállapítja, a tárgyalások so­rán, amikor a szovjet küldöttség bejelentette, hogy a szovjet kormány teljes mértékben elfo­gadja a szerződésnek az iráni kormány által javasolt tervezetét, az iráni kormány visszako­zott saját eredeti tervezetétől, új feltételeket szabott a szerződés aláírása elé és mindenkép­pen akadályozta a tárgyalásokat. A tárgyalá­sok során az iráni kormány olyan feltételeket próbált a tárgyalások elé szabni, amelyek a szovjet kormány számára elfogadhatatlanok, így a többi között nem óhajtotta azt a kötele­zettséget vállalni, hogy nem köt a Szovjetunió ellen irányuló kétoldali szerződést más ország­gal, sőt nyíltan kijelentette, hogy ilyen szerző­dést kíván kötni az Egyesült Államokkal. Feb­ruár 10-én a szovjet küldöttség találkozott Irán külügyminiszterével. A TALÁLKOZÓ során világossá vált, hogy az iráni kormány a tárgyalások meghiúsításá­nak útjára lépett és lemondott arról, hogy a sa­ját maga által javasolt szerződéstervezet alap­ján megállapodást kössön a Szovjetunióval. Ezzel kapcsolatban Szemjonov a szovjet kor­mányküldöttség vezetője nyilatkozatot tett. A szovjet kormánynyilatkozat a többi között kimondja: a tárgyalásokat az irán kormány kezdeményezésére kezdték meg Teheránban s ugyancsak az iráni kormány kérte, hogy ezeket a megbeszéléseket ne hozzák nyilvánosságra. A szov­jet kormány készségesen tett eleget az irá­ni kormány javaslatának a szerződés megköté­sére vonatkozó tárgyalások megkezdésével kap­csolatban. A Szovjetunió szerződéstervezetet terjesztett elő, amely a többi között javasolta, kössenek megállapodást a két ország között a szuverenitás, a területi sérthetetlenség tiszte­letben tartásával, a meg nem támadás, a bel­­ügyekbe történő be nem avatkozás, az egyen­lőség és a kölcsönös előnyök figyelembevételé­vel. A Szovjetunió a többi között gazdasági se­gítséget javasolt Irán kormányának az ország fejlesztéséhez, különösen az ipar, a mezőgaz­daság fejlesztéséhez, öntözőrendszerek és vízi­erőművek, valamint közlekedési berendezések építéséhez. A szovjet kormányküldöttségnek sajnálattal kell megállapítania, hogy Irán kormánya a tár­gyalások során hallgatással ment el a szovjet kormány javaslatai mellett, nem fogadta el az eléje nyújtott baráti kezet — állapítja meg a szovjet kormánynyilatkozat, rámutatva: a tár­gyalások során az iráni fél a többi között azt követelte, hogy a Szovjetunió mondjon le az 1921. évi szovjet—irán szerződés ama pontjai­ról, amelyek nem engedik meg, hogy a szerző­dő felek területén bármilyen harmadik ország csapatai tartózkodjanak, amelyek fenyegetést jelenthetnek a másik szerződő fél biztonságá­ra nézve. Az 1921. évi szerződés arra is köte­lezi Iránt, hogy területén nem engedi meg o­­lyan katonai támaszpontok felállítását, ame­lyek a Szovjetunió ellen irányulnak. AZ IRÁNI KORMÁNY e magatartása teljes­­■rv jéggel érthetetlen a szovjet kormány szá­mára. Ennek ellenére a Szovjetunió kormánya kijelentette, kész megvitatni az 1921. évi szer­ződés érintett pontjainak felülvizsgálatát. A szovjet kormánynyilatkozat ezután rámu­tat: az iráni fél célja ezzel az volt, hogy lehe­tőséget teremtsen a Szovjetunió ellen irányuló kétoldali katonai szerződés megkötésére az E­­gyesült Államokkal. A kormánynyilatkozat részletesen kifejti a Szovjetunió álláspontját a kétoldali katonai szerződéssel, valamint a bagdadi paktummal kapcsolatban, s rámutat, hogy a bagdadi pak­tum fennállása veszélyezteti Irán biztonságát. Mivel az iráni kormány lemondott arról, hogy a saját maga által javasolt barátsági és megnemtámadási szerződést megkösse a Szov­jetunióval és mivel elhatározta, hogy olyan ka­tonai megállapodást köt az Egyesült Államok­kal, amely a Szovjetunió ellen irányul, a tár­gyalások folytatásának nincs értelme. Magától értetődő, hogy az irán kormánynak a Szovjet­unióval szembeni ellenséges lépéseit nem lehet másként értékelni, mint annak tanú­jelét, hogy az iráni kormány nyíltan a Közel- és Közép- Keleten véghezvitt amerikai politikai uszálya-IRTA: VÉRTES GYÖRGY — Népszabadság, 1959 febr. 14. — "NEGYVEN évvel ezelőtt, 1919. február 14-én ~ megalakult a Szocialista Középiskolás Diá­kok Országos Szövetsége. Az alakuló közgyűlé­sen elfogadott szervezeti szabályzat értelmé­ben a szövetség célja a diákság tömörítése és továbbképzése, önkormányaztuk kiépítése, és- AZ AMERIKAI ‘HADVEZÉREK’ ‘MEGELŐZŐ’ HÁBORÚT AKARNAK? A “NEWSWEEK” című folyóirat washingtoni tudósítása szerint a Pentagonban (amerikai hadügyminisztérium) ülő “hadvezérek” egy ré­sze “zárt ajtók mögött” azt követeli: az Egye­sült Államok vonja vissza azt az ígéretét, hogy “nem kezd elsőnek háborút”. A szovjet TASZSZ­ hírügynökség ezzel kap­csolatban a következő véleményt közölte: Nem véletlen, hogy a Pentagonban ülő kato­nai klikk ilyen megfontolatlan követeléseket hangoztat. Közismert tény, hogy az amerikai hadsereg főparancsnokságában sokan vannak, akik a Szovjetunió növekvő erejétől való félel­mükben úgynevezett preventív háborút sürget­nek. Úgy látszik, ezek a személyek újból erőseb­ben mozgolódnak annak következtében, hogy az Egyesült Államok bizonyos köreiben fejvesz­tett zavart okozott a Szovjetunió kommunista építésének nagyszerű programja, amely N. Sz. Hruscsovnak, az SzKP 21. kongresszusán el­hangzott beszámolójában bontakozott ki. Az a­­merikai megfigyelők egy része most különös buzgalommal terjeszti azt a mesét, hogy “a Szovjetunió Amerikát fenyegeti”. Ebben az összefüggésben jellemző, hogy a burzsoá lapok a SzKP kongresszusáról szóló kommentárjaikban állandóan a szovjet inter­kontinentális irányítható rakétákról szóló je­lentéseket emelik ki elsősorban. Ezzel nyilván az a céljuk, hogy megijesszék az amerikai át­lagembereket, elhitessék velük, hogy “elkerül­hetetlen” az amúgy is felduzzasztott amerikai költségvetés újabb növelése és “helyes” az a­­merikai külügyminisztérium hidegháborús po­litikája. A Szovjetunió és a béketábor sikerei nyo­mán támadt félelem úgy látszik akkora, hogy a Pentagon egyes képviselői teljesen elvesztet­ték fejüket, s megfeledkeznek azokról az in­telmekről, amelyek a SzKP kongresszusának szónoki emelvényéről hangzottak el. Harcias követeléseikkel újból azt példán­ak, milyen ve­szély fenyeget' az emberiség '-gújabb tö­megpusztító fegyverek korözt. Felhívja erre a figyelmet a New York Post is. A lap szerkesztőségi cikkében idézi a News­week előbb említett tudósítását, s az amerikai hadügyminisztériumból elhangzó követeléseket “elmeháborodott szörnyűségnek” és “a békét közvetlenül veszélyeztető tűrhetetlen fenyege­tőzésnek” nevezi. Ha kapcsolódott, nyíltan arra az útra lépett, hogy együttműködik a külföldi agresszív erők­kel. , Az iráni kormány barátságtalan lépéseivel kapcsolatban a szovjet kormány, amely érde­kelt határai, valamint a Közel- és Közép-Kelet biztonságának biztosításában, levonja a meg­felelő következtetéseket — állapítja meg vé­gül Szemjonov nyilatkozata. Mint a TASZSZ közleménye beszámol erről, a szovjet küldöttség február 11-én elutazott Teheránból, hanyagolt szociális helyzetük sürgős megjavítá­sa volt. Magyarországon ez volt a középiskolás diá­kok első szocialista szervezete. A Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győzelmének hatá­sa behatolt a magyar középiskolákba is és 1917- től az orosz forradalom iránti rokonszenv, a­ szocialista eszmék iránti érdeklődés egyre fo­kozottabban kezdett elterjedni a középiskolás diákok között is. A magyar tanítóság osztály­harcos szervezete, a Magyarországi Tanítók Szakszervezete támogatta a szervező munkát. A legodaadóbb segítő, a felejthetetlen Böször­ményi Sándor tanár elvtárs volt, aki a diákok­kal együtt igyekezett elsajátítani a marxista gondolkodást. Az alakuló közgyűlés sok ezer példányban terjesztett kiáltványa az iskolák államosítását a vallásoktatás eltörlését, az ingyenes kötelező oktatást követelte és zászlónkra írtuk, hogy a tanulóifjúság a fizikai munkásságnak hű és megértő társa legyen. “Mi, szocialista ifjúmun­kások szívből örülünk az új diákszervezet meg­alakulásának és reméljük, hogy a köztünk le­vő eddigi idegenkedést a szeretet és a barátság fogja felváltani” — írta az Ifjúmunkás 1919. március 1-i száma. Az alakuló közgyűlés után a szocialista diák­­mozgalom előrehaladása rendkívül meggyor­sult. 1919 február 22-én már többségbe jutot­tunk az Országos Középiskolai Diákszövetség­ben. Nem sokkal később, az Országos Közép­iskolai Diákszövetség ki is mondta megszűné­sét, átadta helyét a Szocialista Középiskolás Diákok Országos Szövetségének. A SZOCIALISTA diákmozgalom tevékenysége szélesebben a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után bontakozott ki. A közoktatás­­ügyi szervek közreműködésével az ország ösz­­szes középiskoláiban kiépült a bizalmi rendszer, kialakultak az iskolai direktóriumok. Budapes­ten a VIII. kerületi községi főreáliskola válasz­tott direktóriuma többek között a következő felhívással fordult a diákokhoz: “A korhadt fa­lak közé új élet üde levegőjét hozzuk. Ennek az új életnek, ennek az új világnak felépítéséből vegyük ki mi is csekély erőnkhöz képest ré­szünket. Dolgozzunk, tartsunk rendet és fegyel­met! Mutassátok meg a tegnap urainak, hogy ama fiai nemcsak rombolni, de építeni is tud­nak ! Mutassuk meg, hogy a szocializmus nem egy a munkakerüléssel, hogy fegyelmet tud tar­tani és megállja a helyét minden rendbontó kí­sérlettel szemben. Csak megfeszített munkával és vasfegy­elemmel érhetjük el a kívánt célt: a boldog, szabad jövőt!” Az egyik legfontosabb feladat a segélyezési program végrehajtása volt. A rászorulóknak ha­vi 300 koronás tanulmányi segélyt folyósítot­­­tján nemcsak pénzsegéllyel, hanem internátu­­ruk. A proletárállam az iskolai direktóriumok a beutalással, ruha- és cipőkiutalással is segí­tette a l­é­külöző tanulókat. Kedvezményes színház-, opera-, h"r"verseny-, mozi-, fürdő- és uszoda jegy­eket, továbbá erőit- és egyéb ren­dezvényekre szóló meghívókat orztottak szét a diákok között. Az iskolai direktóriumok sok (Folytatása a 12. oldalon) A TASZSZ KÖZLEMÉNYE A SZOVJET-IRÁNI TÁRGYALÁSOKRÓL MAGYAR DIÁKOK a vörös lobogó alatt 5. OLDAL

Next