Kanadai Magyar Munkás, 1958-1959 (30. évfolyam, 1-49. szám)
1959-02-26 / 30. szám
1959 FEBRUÁR 26. CSÜTÖRTÖK KANADAI MAGYAR MUNKÁS — Moszkva, febr. 12. (MTI) — A SZOVJETUNIÓ külügyminisztériumában * csütörtökön este átnyújtották a külföldi tudósítóknak a TASZSZ teheráni közleményét a szovjet—iráni tárgyalásokról. A közlemény megállapítja: január 29-től az iráni kormány meghívására Teheránban tartózkodott a Szovjetunió kormányküldöttsége. A küldöttség megbeszéléseket folytatott az iráni sahhal és az irán kormánnyal a Szovjetunió és Irán közötti barátsági és megnemtámadási szerződés megkötéséről. A szerződés tervezetét az iráni kormány javasolta. A közlemény megállapítja, a tárgyalások során, amikor a szovjet küldöttség bejelentette, hogy a szovjet kormány teljes mértékben elfogadja a szerződésnek az iráni kormány által javasolt tervezetét, az iráni kormány visszakozott saját eredeti tervezetétől, új feltételeket szabott a szerződés aláírása elé és mindenképpen akadályozta a tárgyalásokat. A tárgyalások során az iráni kormány olyan feltételeket próbált a tárgyalások elé szabni, amelyek a szovjet kormány számára elfogadhatatlanok, így a többi között nem óhajtotta azt a kötelezettséget vállalni, hogy nem köt a Szovjetunió ellen irányuló kétoldali szerződést más országgal, sőt nyíltan kijelentette, hogy ilyen szerződést kíván kötni az Egyesült Államokkal. Február 10-én a szovjet küldöttség találkozott Irán külügyminiszterével. A TALÁLKOZÓ során világossá vált, hogy az iráni kormány a tárgyalások meghiúsításának útjára lépett és lemondott arról, hogy a saját maga által javasolt szerződéstervezet alapján megállapodást kössön a Szovjetunióval. Ezzel kapcsolatban Szemjonov a szovjet kormányküldöttség vezetője nyilatkozatot tett. A szovjet kormánynyilatkozat a többi között kimondja: a tárgyalásokat az irán kormány kezdeményezésére kezdték meg Teheránban s ugyancsak az iráni kormány kérte, hogy ezeket a megbeszéléseket ne hozzák nyilvánosságra. A szovjet kormány készségesen tett eleget az iráni kormány javaslatának a szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalások megkezdésével kapcsolatban. A Szovjetunió szerződéstervezetet terjesztett elő, amely a többi között javasolta, kössenek megállapodást a két ország között a szuverenitás, a területi sérthetetlenség tiszteletben tartásával, a meg nem támadás, a belügyekbe történő be nem avatkozás, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök figyelembevételével. A Szovjetunió a többi között gazdasági segítséget javasolt Irán kormányának az ország fejlesztéséhez, különösen az ipar, a mezőgazdaság fejlesztéséhez, öntözőrendszerek és vízierőművek, valamint közlekedési berendezések építéséhez. A szovjet kormányküldöttségnek sajnálattal kell megállapítania, hogy Irán kormánya a tárgyalások során hallgatással ment el a szovjet kormány javaslatai mellett, nem fogadta el az eléje nyújtott baráti kezet — állapítja meg a szovjet kormánynyilatkozat, rámutatva: a tárgyalások során az iráni fél a többi között azt követelte, hogy a Szovjetunió mondjon le az 1921. évi szovjet—irán szerződés ama pontjairól, amelyek nem engedik meg, hogy a szerződő felek területén bármilyen harmadik ország csapatai tartózkodjanak, amelyek fenyegetést jelenthetnek a másik szerződő fél biztonságára nézve. Az 1921. évi szerződés arra is kötelezi Iránt, hogy területén nem engedi meg olyan katonai támaszpontok felállítását, amelyek a Szovjetunió ellen irányulnak. AZ IRÁNI KORMÁNY e magatartása teljes■rv jéggel érthetetlen a szovjet kormány számára. Ennek ellenére a Szovjetunió kormánya kijelentette, kész megvitatni az 1921. évi szerződés érintett pontjainak felülvizsgálatát. A szovjet kormánynyilatkozat ezután rámutat: az iráni fél célja ezzel az volt, hogy lehetőséget teremtsen a Szovjetunió ellen irányuló kétoldali katonai szerződés megkötésére az Egyesült Államokkal. A kormánynyilatkozat részletesen kifejti a Szovjetunió álláspontját a kétoldali katonai szerződéssel, valamint a bagdadi paktummal kapcsolatban, s rámutat, hogy a bagdadi paktum fennállása veszélyezteti Irán biztonságát. Mivel az iráni kormány lemondott arról, hogy a saját maga által javasolt barátsági és megnemtámadási szerződést megkösse a Szovjetunióval és mivel elhatározta, hogy olyan katonai megállapodást köt az Egyesült Államokkal, amely a Szovjetunió ellen irányul, a tárgyalások folytatásának nincs értelme. Magától értetődő, hogy az irán kormánynak a Szovjetunióval szembeni ellenséges lépéseit nem lehet másként értékelni, mint annak tanújelét, hogy az iráni kormány nyíltan a Közel- és Közép- Keleten véghezvitt amerikai politikai uszálya-IRTA: VÉRTES GYÖRGY — Népszabadság, 1959 febr. 14. — "NEGYVEN évvel ezelőtt, 1919. február 14-én ~ megalakult a Szocialista Középiskolás Diákok Országos Szövetsége. Az alakuló közgyűlésen elfogadott szervezeti szabályzat értelmében a szövetség célja a diákság tömörítése és továbbképzése, önkormányaztuk kiépítése, és- AZ AMERIKAI ‘HADVEZÉREK’ ‘MEGELŐZŐ’ HÁBORÚT AKARNAK? A “NEWSWEEK” című folyóirat washingtoni tudósítása szerint a Pentagonban (amerikai hadügyminisztérium) ülő “hadvezérek” egy része “zárt ajtók mögött” azt követeli: az Egyesült Államok vonja vissza azt az ígéretét, hogy “nem kezd elsőnek háborút”. A szovjet TASZSZ hírügynökség ezzel kapcsolatban a következő véleményt közölte: Nem véletlen, hogy a Pentagonban ülő katonai klikk ilyen megfontolatlan követeléseket hangoztat. Közismert tény, hogy az amerikai hadsereg főparancsnokságában sokan vannak, akik a Szovjetunió növekvő erejétől való félelmükben úgynevezett preventív háborút sürgetnek. Úgy látszik, ezek a személyek újból erősebben mozgolódnak annak következtében, hogy az Egyesült Államok bizonyos köreiben fejvesztett zavart okozott a Szovjetunió kommunista építésének nagyszerű programja, amely N. Sz. Hruscsovnak, az SzKP 21. kongresszusán elhangzott beszámolójában bontakozott ki. Az amerikai megfigyelők egy része most különös buzgalommal terjeszti azt a mesét, hogy “a Szovjetunió Amerikát fenyegeti”. Ebben az összefüggésben jellemző, hogy a burzsoá lapok a SzKP kongresszusáról szóló kommentárjaikban állandóan a szovjet interkontinentális irányítható rakétákról szóló jelentéseket emelik ki elsősorban. Ezzel nyilván az a céljuk, hogy megijesszék az amerikai átlagembereket, elhitessék velük, hogy “elkerülhetetlen” az amúgy is felduzzasztott amerikai költségvetés újabb növelése és “helyes” az amerikai külügyminisztérium hidegháborús politikája. A Szovjetunió és a béketábor sikerei nyomán támadt félelem úgy látszik akkora, hogy a Pentagon egyes képviselői teljesen elvesztették fejüket, s megfeledkeznek azokról az intelmekről, amelyek a SzKP kongresszusának szónoki emelvényéről hangzottak el. Harcias követeléseikkel újból azt példának, milyen veszély fenyeget' az emberiség '-gújabb tömegpusztító fegyverek korözt. Felhívja erre a figyelmet a New York Post is. A lap szerkesztőségi cikkében idézi a Newsweek előbb említett tudósítását, s az amerikai hadügyminisztériumból elhangzó követeléseket “elmeháborodott szörnyűségnek” és “a békét közvetlenül veszélyeztető tűrhetetlen fenyegetőzésnek” nevezi. Ha kapcsolódott, nyíltan arra az útra lépett, hogy együttműködik a külföldi agresszív erőkkel. , Az iráni kormány barátságtalan lépéseivel kapcsolatban a szovjet kormány, amely érdekelt határai, valamint a Közel- és Közép-Kelet biztonságának biztosításában, levonja a megfelelő következtetéseket — állapítja meg végül Szemjonov nyilatkozata. Mint a TASZSZ közleménye beszámol erről, a szovjet küldöttség február 11-én elutazott Teheránból, hanyagolt szociális helyzetük sürgős megjavítása volt. Magyarországon ez volt a középiskolás diákok első szocialista szervezete. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének hatása behatolt a magyar középiskolákba is és 1917- től az orosz forradalom iránti rokonszenv, a szocialista eszmék iránti érdeklődés egyre fokozottabban kezdett elterjedni a középiskolás diákok között is. A magyar tanítóság osztályharcos szervezete, a Magyarországi Tanítók Szakszervezete támogatta a szervező munkát. A legodaadóbb segítő, a felejthetetlen Böszörményi Sándor tanár elvtárs volt, aki a diákokkal együtt igyekezett elsajátítani a marxista gondolkodást. Az alakuló közgyűlés sok ezer példányban terjesztett kiáltványa az iskolák államosítását a vallásoktatás eltörlését, az ingyenes kötelező oktatást követelte és zászlónkra írtuk, hogy a tanulóifjúság a fizikai munkásságnak hű és megértő társa legyen. “Mi, szocialista ifjúmunkások szívből örülünk az új diákszervezet megalakulásának és reméljük, hogy a köztünk levő eddigi idegenkedést a szeretet és a barátság fogja felváltani” — írta az Ifjúmunkás 1919. március 1-i száma. Az alakuló közgyűlés után a szocialista diákmozgalom előrehaladása rendkívül meggyorsult. 1919 február 22-én már többségbe jutottunk az Országos Középiskolai Diákszövetségben. Nem sokkal később, az Országos Középiskolai Diákszövetség ki is mondta megszűnését, átadta helyét a Szocialista Középiskolás Diákok Országos Szövetségének. A SZOCIALISTA diákmozgalom tevékenysége szélesebben a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása után bontakozott ki. A közoktatásügyi szervek közreműködésével az ország öszszes középiskoláiban kiépült a bizalmi rendszer, kialakultak az iskolai direktóriumok. Budapesten a VIII. kerületi községi főreáliskola választott direktóriuma többek között a következő felhívással fordult a diákokhoz: “A korhadt falak közé új élet üde levegőjét hozzuk. Ennek az új életnek, ennek az új világnak felépítéséből vegyük ki mi is csekély erőnkhöz képest részünket. Dolgozzunk, tartsunk rendet és fegyelmet! Mutassátok meg a tegnap urainak, hogy ama fiai nemcsak rombolni, de építeni is tudnak ! Mutassuk meg, hogy a szocializmus nem egy a munkakerüléssel, hogy fegyelmet tud tartani és megállja a helyét minden rendbontó kísérlettel szemben. Csak megfeszített munkával és vasfegyelemmel érhetjük el a kívánt célt: a boldog, szabad jövőt!” Az egyik legfontosabb feladat a segélyezési program végrehajtása volt. A rászorulóknak havi 300 koronás tanulmányi segélyt folyósítottján nemcsak pénzsegéllyel, hanem internáturuk. A proletárállam az iskolai direktóriumok a beutalással, ruha- és cipőkiutalással is segítette a lékülöző tanulókat. Kedvezményes színház-, opera-, h"r"verseny-, mozi-, fürdő- és uszoda jegyeket, továbbá erőit- és egyéb rendezvényekre szóló meghívókat orztottak szét a diákok között. Az iskolai direktóriumok sok (Folytatása a 12. oldalon) A TASZSZ KÖZLEMÉNYE A SZOVJET-IRÁNI TÁRGYALÁSOKRÓL MAGYAR DIÁKOK a vörös lobogó alatt 5. OLDAL