Kanadai Magyar Munkás, 1958-1959 (30. évfolyam, 1-49. szám)
1959-02-26 / 30. szám
4. OLDAL KANADAI MAGYAR MUNKÁS 1959 FEBRUÁR 26. CSÜTÖRTÖK Perényi Imre főépítész nyilatkozata A JÖVŐ BUDAPESTJÉRŐL a főváros felszabadulásának 14. évfordulóján BUDAPEST felszabadulásának 14. évfordulóját ünnepeljük. A felszabadulás óta sokat fejlődött, változott hazánk fővárosa. Milyen esz az új Budapest, milyen lesz a jövő fővárosa? — sokan kiváncsiak erre. Megkértük Perényi Imre egyetemi tanárt, Budapest főépítészét, tájékoztassa olvasóinkat azokról a tervekről, elképzelésekről, amelyeknek a jegyében fővárosunk az elkövetkező 10—15 évben fejlődni fog. — Fővárosunk sokat fejlődött a felszabadulás óta, de különösen az elmúlt két esztendőben — mondotta Perényi elvtárs. — Ismeretesek azok az intézkedések, amelyeknek eredményeként Budapest egyes útvonalai ma már szebbek, mint valaha is voltak. Ez a fejlődés ad bátorságot ahhoz, hogy még nagyobb arányú terveket készítsünk elő, mert biztosítva látjuk terveink megvalósulását. Hosszabb távlatú népgazdasági tervek hiányában természetesen csak olyan tervekről lehet beszélni, amelyek csupán keretet adnak a konkrét beruházások lebonyolításához. Elindul az Árpád-híd pesti hídfőjének beépítése Városrendezési munkánk legfontosabb része kétségkívül a lakásépítési lehetőségek biztosítása. Tavaly 7. 500 lakás épült a fővárosban, de ez a szám a következő években növekedni fog. A lakásépítkezési programot úgy kívánjuk lebonyolítani, hogy az építkezés egyrészt a beépítésre még alkalmas foghíjakon, valamint a város belső területén és a peremkerületek központjaiban történjék. Másrészt viszont egészen új,korszerű városrészeket akarunk kialakítani, így például megtettük az előkészületeket ahhoz, hogy már 1960- ban megkezdődhessen az Árpád-híd pesti hídfőjének, majd óbudai oldalának beépítése. Ismeretes, hogy már 1957- ben megkezdődött az üllői út IX. kerületi oldalán egy körülbelül 40.000 lakosú, teljesen új, korszerű városrész kiépítése. Ez a hatalmas lakótelep jelentősen módosítani fogja a városképet. Miután a Róna utcai, a Nagy Lajos király úti, a Kerepesi úti, a Fiastyúk utcai és a Hévízi úti lakótelepek építkezéseit egy-két éven belül befejezik, jövőre meg szerhetnénk indítani egy újabb, korszerű lakóegység építkezéseit a Lágymányoson, amely a jelenlegi lágymányosi építkezésekhez kapcsolódik. Már előkészítés alatt vannak más városrendezési tervek is, mégpedig olyan területekre, amelyek alkalmasak nagyobb arányú, töme-es lakásépítésre. Ilyen pélául a kelenföldi és a kőbányai terv, ahol nagyobb közművesítés révén még sok lakásépítési lehetőség van. Elavult városrészek újjáépítése Ha Budapest 12—15 éves lakásépítési szükségleteit nézzük, a felsorolt területek erre nem elegendők, ezért további területeket kell biztosítani lakóházépítési célokra. Itt két út áll előttünk: vagy az elavult városrészek — elsősorban az I., III., VII., VIII. és IX. kerületek egyes részeinek, esetleg Csepel, Pesterzsébet és Rákospalota központi területeinek — szanálása, s az elavult lakóházak helyett korszerű, általában magasabb beépítések kialakítása, vagy a városon kívül, körülbelül 30 kilométerre, új lakótelepülések — úgynevezett, “szatellit”-települések — létrehozása, illetve a meglevő településeknek erre a célra való alkalmassá tétele. Más szóval ez azt jelenti, hogy ezeket a területeket korszerűen kiépített, több lakost befogadó településekké kell átépíteni, így például Budapesttől délre Martonvásár, Ercsi, Ráckeve, Dabad községere alkalmasak lehetnek e célra. Ezzel a fővárost egy vagy két sorban az ilyen települések gyűrűje venné körül. Hasonló úton halad London fejlesztése is. De a szovjet nagyvárosok fejlesztésével kapcsolatban is vizsgálják a környéki telepítések előnyeit. Az ilyen fajta tervek megvalósítása azonban csak akkor lehetséges, ha Budapest és környéke között korszerű közlekedési hálózat épül ki. A környéki közlekedés mai állapota mellett még nem lehet a környéki települések erőteljesebb fejlesztésére gondolni. Mindez azt jelenti, hogy a problémát rugalmasan kell kezelni. Fel kell készülnünk a meglevő, elavult városrészek újjáépítésére és néhány korszerű, városkörnyéki település létesítésére is. Úgy véljük azonban, hogy sorrendben az elsőnek említett problémát, az elavult városrészek újjáépítését kell megoldanunk. Kitása, amely helyenként tagolja a peremkerületeket, ékszerűen behatol a város belső területeire, összekapcsolja az elszórt kisebb-nagyobb parkokat és így kialakítja Budapest új zöldterületi vázát. A Kerepesi temető, Népliget, Lágymányos napirenden levő korszerűsítése, a Rákospatak menti parkosítás e nagyszabású terv első részlete. Megkezdik a volt királyi palota helyreállítását Budapest belső kerületeinek új arculatát nemcsak a már említett foghíjas telkek beépítésével alakítják ki, hanem a sortatarozásokkal, portálépítésekkel, a korszerű világítás, reklám alkalmazásával, a hiányzó fasorok pótlásával is munkálkodunk a jövő világvárosán. Immár harmadik esztendeje megfelelő intenzitással folyik e munka és fokozatosan végleg eltűnnek Budapest városképéből a háborús pusztítás utolsó nyomai is.A Várnegyed helyreállításának derekán túl vagyunk és néhány éven belül befejeződik a helyreállítás, tatarozás, foghíjbeépítés. Az idén ismét hozzákezdenek a volt királyi palota újjáépítéséhez. Az Építésügyi Minisztériummal együtt az az elgondolásunk, hogy mindenekelőtt a palota látképét állítjuk helyre, befedjük az épületet és majd csak utána végezzük el a több esztendőt igénylő belső munkákat. A várpalota együttesének — amely a jövőben nemcsak számos reprezentatív, hanem igen sok irodahelyiséget is fog adni — helyreállítása lényegében a régi, úgynevezett Hauszmann-féle koncepció szerint történik majd. A kupola is a régi helyén, valamivel egyszerűbb, esetleg korszerűbb megoldásban fogja betetőzni a Budapest látképben annyira fontos együttest. . A pesti oldalon különösen szorgalmazzuk a Vigadó helyreállítását. Újjáépítése remélhetőleg rövidesen megkezdődik. A Dunaparti látványt erősen zavarja — főleg a pesti oldalon — a Szabadság-hídtól délre és a Margit-hídtól északra fekvő területek rendezetlen beépítése. Igaz, költséges az itt levő raktárak és üzemek kitelepítése, de egy idő múltán e területekhez is hozzá kell nyúlnunk és nagyobb szélességben felszabadítanunk a Duna-partot a lakosság részére, így kapunk majd széles parksétányokat. Mindez természetesen csak néhány részlete Budapest városfejlesztési terveinek.Pártunk és kormányunk a közelmúlt években már nagy erőfeszítéseket tett Budapest fejlődéséért. Jelenlegi munkánkat számos intézkedésével segíti, s ez a záloga annak, hogy a tervekből mihamarabb valóság lesz — mondotta befejezésül Perényi Imre elvtárs. Milyen lesz a főváros új zöldterülete? Nagy jelentőségű kérdés, hogy Budapest nagyobb parkosítását, úgynevezett fellazítását megoldjuk. Főleg fontos ez a pesti oldalon, ahol jelenleg egy főre mindössze 2,7 négyzetméter zöldterület jut. Ezt a feladatot részben meg tudjuk majd oldani az elavult városrészek újjáépítésével,amelyek többnyire szabadon álló, de legalábbis lazított elrendezésű épületkomplexumokból lesznek kialakítva. Terveink között szerepel Budapest és a volt peremvárosok között egy olyan Szélpáronsitatt terülat. VialA Politikai gazdaságtan: (2) A társadalom anyagi feltételei AZ EMBERISÉG történetét sokan igyekeztek megmagyarázni. Legtöbbjük azonban nem volt képes, vagy nem akart a társadalom felszíni jelenségei mögé látnia. Ha kezünkbe veszünk bármilyen polgári könyvet, amely az emberiség történetével foglalkozik, azt tapasztaljuk, hogy mindegyik vagy természetfeletti dolgokkal, vagy az egyes emberek tevékenységével, a nagy emberek irányító szerepével, vagy az eszmék hatásával igyekeztek megmagyarázni a társadalmi fejlődés menetét. Egyben megegyeznek: fejlődésről csak a múltban beszélnek. Hogy a jelenlegi társadalmi forma, a kapitalizmus is változik és egy újabb, magasabb társadalmi formának fogja átadni a helyét — ezt igyekeznek agyonhallgatni, vagy egyszerűen tagadják. Azok, akik az emberiség történetét valami természetfeletti dologgal igyekeztek vagy igyekeznek megmagyarázni, tudatosan akarják a nép figyelmét elterelni a társadalomban rejlő bajok valódi okairól. Azoknak, akik a társadalom fejlődésének magyarázatát az emberek tevékenységében, az egyes nagy emberek irányító szerepében, vagy az eszmék hatásában keresték, volt valami igazuk, hiszen valóban a dolgozó nép tevékenysége, munkája és küzdelme igen jelentős szerepet töltött és tölt be, éppúgy, ahogy az egyes valóban nagy emberek és az eszmék is lényeges szerepet játszottak és játszanak az emberiség történetében. De azok, akik csak ezekben keresték a magyarázatot, nem tudtak feleletet adni arra, hogy mitől függ az emberek tevékenysége, mitől függ, hogy a történelem egy bizonyos szakaszán hogyan cselekszenek, vagy hogy egy bizonyos koriban miért egy bizonyos és nem másfajta ■ nagy emberek jelennek meg, arról nem is beszélve, hogy ezek nem tudnak választ adni arra a kérdésre, hogy honnan erednek az eszmék. A marxizmus a történelem egész menetét a társadalom anyagi feltételeiben keresi, ezalatt értve: (1) a földrajzi környezetet, (2) a népsűrűséget, (3) az anyagi javak termelési módját. Az elmúlt napokban Mikojántól a “Face the Nation” TV-programon az egyik újságíró megkérdezte: “Igaz-e, amit manapság az USA-ban gyakran lehet hallani, hogy a Kreml aggódik amiatt, hogy Kínának a lakossága 1980-ra egy milliárd lesz, és ígysaját területe nem lesz elég?” Mikoján válaszának lényege világos volt és marxista, hiszen ahogy ő mondta: “A német geopolitika is a földrajzi környezettel, az ‘élettérre’ való törekvéssel indokolta rabló háborúját. De mi nem aggódunk, mert bízunk a társadalom minden irányú fejlődésében.” Ilyen irányú kérdés feltevése érthető volt egy amerikai újságírótól, hiszen az amerikai tőke ázsiai politikáját igyekszik alátámasztani és igazolni. Az igaz, hogy a természeti környezet bizonyos szerepet játszott és játszik a társadalmi életben, hogy az anyagi termelésnek előfeltétele, kedvező földrajzi környezet gyorsíthatja azt, kedvezőtlen pedig hátráltatja. Azért nem lehet megmagyarázni a történelmet a földrajzi környezettel, mert ez a társadalmi fejlődéshez képest kis mértékben változott. Látni kell, hogy fontos szerepet játszik, de szerepe csak passzív alapja a társadalmi fejlődésnek. Tehát nincs igazuk azoknak, akik túlzott mértékben hangsúlyozzák a földrajzi környezet jelentőségét. Nem magyarázható a társadalmi fejlődés a népsűrűséggel, a lakosság gyorsabb vagy lassúbb növekedésével sem. Tehát azoknak sincs igazuk, akik ebben látják a társadalmi fejlődés döntő mozgató erejét, a túlzott szaporodásban látják a munkanélküliség és a nyomor döntő okát. Marx a “Tőké”-ben kimutatta, hogy a tömegek nyomorának és a munkanélküliségnek az oka nem a természet törvényeiben, hanem a kapitalizmusban gyökeredzik. A lakosság szaporodása kétségkívül elősegíti vagy hátráltatja a társadalmi fejlődést, de nem lehet a fejlődés fő hordozója, hiszen a legsűrűbb lakosságú országok nem feltétlenül a legfejlettebbek is. Éppen a társadalom, a termelés fejlettsége dönti el, hogy az anyagi javak előállításához milyen népességre van szükség és milyen népességet képes a termelés eltartani. Példa rá Kína. Mielőtt Kína felszabadult volna a tőke igája alól, minden évben milliók pusztultak éhen Kínában. Manapság ilyesmi nincs, pedig az előző évekhez képest Kína lakossága növekedett. Mi az a fő erő tehát, amely a társadalom arculatát, a társadalmi rendszer jellegét, a társadalomnak egyik formából a másikba való fejlődését meghatározza? A marxizmus ezt a fő tényezőt az emberek létéhez szükséges létfenntartási eszközök megszerzési módjában látja, a társadalom életéhez és fejlődéséhez szükséges anyagi javak termelésének módjában. Marx szavaival összefoglalva: Nézetem az, hogy a társadalom anyagi feltételei az a reális alap, amelyre felépülnek a társadalom eszmei, elméleti, jogi, kulturális, vallási és politikai nézetei és az annak megfelelő intézményei, hogy a termelési mód határozza meg általában a szociális, politikai és intellektuális élet jellegét. — A. R.