Kárpátmedence, 1942 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1942-07-01 / 7. szám

444 KÁRPÁTMEDENCE 1942 teket ölt, szintén hozzájárul a jegy­forgalom növekedéséhez. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körül­ményt sem, hogy a munkabérszín­vonal állandó emelkedést mutat. A jegy­forgalom megnagyobbodásához hozzá­járul az is, hogy a lakosság egy része bizonyos vidékek kiürítésével, vala­mint a munkaerők áthelyezésével kap­csolatban állandóan jóval nagyobb készpénzkészletet tart magánál, mint azelőtt. A cikk megállapítása szerint a jegyforgalom növekedésének nagyob­bik fele a háború óta bekövetkezett drágulásnak, míg kisebbik fele a fen­tebbi egyéb tényezőknek tulajdonít­ható. K. L. KÖNYVISMERTETÉS SICULUS : A MOLDVAI MAGYAROK ŐSTELEPÜLÉSE, TÖRTÉNETE ÉS MAI HELYZETE Lapunk olvasói előtt a szerző nem ismeretlen. A Kárpátmedence két száma is hozta már a könyv címének témakörébe vágó cikkeit. Ezek a cik­kek tele voltak izzó magyarsággal, a fajtáját szerető és féltő férfi aggódá­sával és a múlt féltő őrzésével. »Mennyi magyar él Moldvában?« című cikk elébünk tárta, hogy hány testvérünk sínylődik tőlünk messzi idegenben, a másik, »Magyar emlékek Nyugat- Moldvában« című pedig bebizonyította, hogy a moldvai magyarok mennyire megőrizték a honfoglalás kora előtti őseik emlékét, nyelvükben, szokásaik­ban és a települések helységneveiben. Megemlíti azt is, hogy maguk a romá­nok sem mentesek ezektől az emlékek­től, mert Nyugat-Moldvában lépten­­nyomon magyar hely-, hegy-, és folyó­nevekre bukkanhatunk. A szerzőnek ez a könyve összefog­lalja a témakörbe ezideig végzett kutatásainak és megállapításainak ered­ményét, ezért szükségesnek tartjuk, hogy nemcsak méltassuk, hanem tar­talmát is bővebben ismertessük. A mű első része arról számol be, hogy Csík- és Háromszék túloldalán élő, magyar öntudatú nép hetvenöt százaléka nem a románok között el­szórva, hanem tiszta magyar falvakban lakik, amelyek közül némelyik annyira jellegzetes, hogy akár a Nagy-Alföld közepén is helye­t foglalhatna. Szitás, Diószeg, Újfalu, Szalánc, Urmező, Szőlőhegy községekben még házasság révén is alig kerül román és ez is el­­magyarosodik. Bánkó vidékén 16 tiszta magyar falu van egymás mellett, a szomszédos kevert lakosságú közsé­gekben a magyarok pedig külön falu­részt alkotnak. Harmincegy község­ben 82%-os a magyar többség, magyar határ mentén pedig 60%-os, míg Románvásár vidékén az 1930. évi román népszámlálás szerint 32.000 magyar származású római katolikus élt. A moldvai magyarok száma 120— 125.000. A régi, 1898. évi román adatok megállapítják, hogy Bákó­ megye lakói­ közt találhatók nyelvüket és vallásukat valamint népi jellegüket szigorúan őrző

Next