Kárpátalja, 2020. január-július (20. évfolyam, 1-29. szám)
2020-04-02 / 13. szám
AKTUÁLIS A KMKSZ elnöke szerint az együttműködés létkérdés mind Ukrajna, mind Magyarország számára. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke üdvözli, hogy újabb tárgyalásra került sor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter között. A két politikus március 26-án videokonferencia formájában egyeztetett, melynek során több, Kárpátalját érintő kérdésben sikerült megegyezniük. A KMKSZ elnöke szerint a napirendre került kérdések, mint például a Beregszászt elkerülő út megépítésének lehetősége, a Beregszász központú kistérség ügye, valamint egy új határátkelő megnyitása az itteni magyarság számára rendkívül fontosak. Brenzovics hozzátette, hogy bár az olyan kényes kérdésekben, mint a magyarok számára hátrányos nyelv- és oktatási törvény megváltoztatása, nem sikerült előrébb lépni, de remélhetőleg a közeljövőben ez is megnyugtatóan rendeződni fog. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a tárgyalás kapcsán elmondta: „Hatalmas előrelépésnek tartom az ukránmagyar viszonyban ezt a „találkozót”, hiszen tudjuk, hogy március 26-án lett volna egy tárgyalás a két miniszter között, amelyet a járvány keresztülhúzott. Örvendetes, hogy az egyeztetést új formában ugyan - videokonferencia keretében -, ám megtartották. A felmerült témák Kárpátalja számára rendkívül fontosak, hiszen az elkerülő út kérdése már évek óta vajúdik, és jó hír, hogy még egy évvel meghosszabbították a megépítés lehetőségét. Megegyezés született továbbá a Nagypalád-Nagyhódos határátkelő megnyitásáról, valamint további gazdasági együttműködési fejlesztések tekintetében. Mindez számunkra rendkívül fontos” - emelte ki Brenzovics László. A politikus szerint azonban továbbra sem tudtak a felek megegyezni a nyelvi és oktatási kérdésben. Abban bízik, hogy a kétoldalú kapcsolatok kiépítése során sikerül megoldást találni a kisebbségi jogok területén is. „Előbb-utóbb sor kerül egy Orbán-Zelenszkij -találkozóra, és ezekre a súlyos problémákra is megoldást találunk” - jegyezte meg a KMKSZ elnöke. Kiemelte: „Két szomszédos országról van szó, az együttműködés pedig létkérdés mindkét ország számára, melyből a kárpátaljai magyarság csak jól jöhet ki.” Váradi Enikő/ _______________TV 21Ungvár Kuleba: Magyarország nem ukránellenes A kárpátaljai magyarok nyelvhasználatáról és anyanyelvi oktatáshoz való hozzáféréséről, Orbán Viktor miniszterelnök ukrajnai látogatásáról, az ukrán-magyar viszony rendezéséről tárgyalt március 26-án Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, valamint Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Az ukrán diplomácia irányítóját hivatalos látogatásra Budapestre várták múlt csütörtökön, a koronavírus-járvány miatt azonban videokonferencia keretében egyeztettek magyar kollégájával. Szijjártó: Tovább dolgozunk a kárpátaljai magyarok helyzetének Az egyeztetést követő online sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter kiemelte: Magyarország és Ukrajna egyetért, hogy Kárpátaljának sikertörténetnek kell lennie mindkét ország szempontjából, és ez az egyetértés reményt ad, hogy a nehéz kérdéseket is meg tudják oldani. A külgazdasági és külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország ugyanakkor addig nem adja fel a NATO-Ukrajna bizottság üléseinek blokkolását, amíg nem találnak megoldást a magyar közösség jogainak érvényesülésére. Elmondta: remény van arra, hogy az ukrán közigazgatási reform keretében Beregszásznál olyan járás jöhet létre, amelyben magyarok alkotják a többséget, „reméljük, hogy az ezzel kapcsolatos félelmeket Ukrajnában le lehet győzni”. Az MTI beszámolója szerint Szijjártó Péter elmondta, ukrán partnerével hosszasan beszéltek a koronavírusról, ebben a kérdésben is egymásra van utalva a két szomszédos ország. Kitért rá: Ukrajna köszönetet mondott, amiért Magyarország biztosítja a tranzitálás lehetőségét a Nyugat-Európában rekedt ukrán állampolgároknak. Amíg az ukránok betartják a szabályokat, és az ukrán határőrizeti szervek kellő sebességgel dolgoznak, hogy ne alakuljanak ki Magyarországon forgalmi dugók, addig ez a lehetőség továbbra is fennáll - mondta. Megjegyezte: az áruforgalom zavartalanságát is biztosítani kell a két ország között. Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy számba vették a gazdasági együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A Magyarország által korábban kárpátaljai infrastrukturális fejlesztésre felajánlott 50 millió eurónyi kötöttsegély-hitel érvényességét még egy évvel meghosszabbítják, hogy a mostani nehéz helyzet után dönthessenek a fejlesztésekről - közölte. Hozzátette: előrehaladást értek el egy új határátkelőhely megnyitásának ügyében is Nagyhódos és Nagypalád között. Záhonynál felújítják a hidat, az M3-as autópályát pedig elviszik a határig, és van készség arra, hogy a másik oldalon is megépítik a forgalmi kapcsolatot - ismertette. A határmenti együttműködési vegyes bizottságot pedig a koronavírus-helyzet rendeződése után összehívják - fűzte hozzá. Közölte: három kormányközi megállapodást rögzítettek: a megújuló energiák felhasználásáról, a járványügyi együttműködésről, valamint a két ország által kibocsátott diplomák és tudományos fokozatok kölcsönös elismeréséről. Kuleba: „Az a szándékunk, hogy megegyezzünk Magyarországgal” Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Jevropejszka Pravdának adott, hétfőn megjelent interjújában részletesen foglalkozott az ukrán-magyar kapcsolatokkal. Az ukrán külügyminiszter jelezte: számára, ahogyan Szijjártó Péter számára is prioritás Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij államfő kijevi találkozójának megszervezése. „Sőt készek leszünk a maximális biztonsági intézkedések betartásával is megszervezni, még akkor is, ha addig a pillanatig a koronavírussal kapcsolatos helyzet nem oldódik meg teljesen, és továbbra is maradnak korlátozások” - tette hozzá. Közölte azt is, az eseményre előzetesen április végén - május elején kerülhet sor. „A találkozó azonban attól függ, hogy a két ország képes-e olyan megoldást kidolgozni, amely megszünteti a kapcsolataink problémás kérdéseit, és lehetővé teszi az egésznek a felszabadítását” - hangsúlyozta. Újságírói kérdésre válaszolva elismerte ezzel kapcsolatban, hogy míg Kijev számára a fő „Magyarország vétójának megszüntetése a NATO-ban”, Budapest számára „az oktatási törvény helyzetének a szabályozása” fontos. „Azt mondanám, mindketten készen állunk megállapodni erről” -fogalmazott. Arra a kérdésre, hol kész Ukrajna engedményeket tenni a megállapodás érdekében, Kuleba egyértelművé tette: „Bárhol, kivéve a nemzeti jogi szabályozás megváltoztatását”. Ugyanakkor hangsúlyozta, hisz benne, hogy kollégájával képesek kiutat találni a jelenlegi helyzetből. „Nem szabad, hogy megoldásokat kényszerítsenek ránk vagy mi rájuk. Közösen olyan megoldást kell találnunk, amely egyensúlyba hozza Ukrajna és Magyarország érdekeit” - jelentette ki. Egy újabb újságírói kérdésre válaszolva biztosított arról, hogy Ukrajna magyar nemzetiségű polgárai ukrán nyelven is tanulni fognak a jövőben, és nem csak magyarul. „Hiszen ez ukrán jogszabályi követelmény. A gondolatát is elvetem, hogy bármilyen módon hozzájáruljak az ukrán jogszabályok megsértéséhez” - tette egyértelművé viszonyát a kérdéshez. Ugyanakkor Dmitro Kuleba határozottan elutasította azt a felvetést, mely szerint Magyarország oroszbarát lenne. .Mindenki politizál, védve és előremozdítva érdekeit - ez teljesen normális. De két dolgot pontosan tudok: Magyarország magyarpárti, és Magyarország nem ukránellenes” - szögezte le. (ntk) Karpatalja _ ________________________2020. április 2.____________________________________ Kedves bácsi vagy államférfi? Mindaz, amiért Volodimir Zelenszkijt tavaly elnökké választották, mára értelmét veszítette. Manapság nem elég szépen mosolyogni, hanem válságot kell kezelni. De vajon alkalmas-e erre a feladatra a komikusból lett államfő? Néhány napja Mihajlo Dubinyanszkij, az ismert politikai elemző hívta fel a figyelmet az Ukrajinszka Pravda hírportálon vezetett blogjában arra, hogy tavaly ilyenkor még két nagy és látszólag kibékíthetetlen táborra szakadt az ország: az egyik imádta Zelenszkijt, a másik hasonló intenzitással utálta. Akkor még egyik tábor sem gondolta volna, hogy egy évvel később lesz bennük valami közös: mind a két félnek tökéletesen mindegy lesz, hogy mit tartott fontosnak múlt tavasszal. Vegyük például a háború és béke kérdését. Egy tavalyi felmérés szerint az polgárok 65%-a a kelet-ukrajnai háború lezárását várta az új elnöktől. A többiek egy számottevő hányada ugyanakkor a hazaárulással tartotta egyenértékűnek az ellenséggel való tárgyalást, a békét pedig kapitulációnak tekintette. Zelenszkij nem tudta eldönteni, melyik csoportnak tegyen a kedvére, így folyt ez hónapokon keresztül. Aztán a napokban, 2020 tavaszán kiderült, hogy az emberek többsége számára másodlagossá vált, vajon háború van-e az országban, vagy béke. Hiszen a többséget eddig sem emberiességi megfontolásokból zavarta a vérontás folytatódása. Gondoljunk csak arra, hogy hatodik éve dúl már a háború az ország keleti részén, de ez nem akadályozta meg a kijevieket, hogy a barátaikkal kávéházakba, éttermekbe járjanak, a járvány hírére viszont egyetlen szempillantás alatt kiürültek az utcák. Bár szinte naponta haltak meg emberek a fronton, ez nem volt akadálya annak, hogy polgáraink külföldön nyaraljanak, most viszont le vannak zárva a határok. Egyszóval, a hibrid hadviselés „kellemetlenségei” össze sem vethetők a világjárvány hatásaival. Említhetjük az államfőnek azt az ígéretét is, mely szerint börtönbe kerülnek a korrupt tisztviselők és a törvénysértők. Ez a választási programpont szintén több százezer szavazatot hozott a jelenlegi elnöknek. De hiába akadt el hónapokra az ígéret végrehajtása a hivatali irodákban, és hiába sikerült menesztenie nemrég az államfőnek az eddigi tehetetlen főügyészt, mindennek már akkor sem lesz jelentősége az ő politikai jövője szempontjából, ha az ügyészség a teljes parlamentet börtönbe juttatná Az ok igen egyszerű: bármit tesz a kormányzat ez ügyben, attól nem jelennek meg a boltokban és a patikákban a maszkok, a gumikesztyűk, a fertőtlenítőszerek - egyszóval mindaz, ami segíthetne az átlagpolgárnak túlélni a járványt. Ha ezek tudatában Zelenszkij úgy dönt, hogy valódi államférfiként viselkedik, úrrá kell lennie a járványon, ki kell vezetnie az országot a válságból. Amennyiben képes lesz enne, örökre beírja nevét az ország történelmébe a legnagyobb államfők egyikeként, ha kudarcot vall, az sok ezer ukrán halálával, az ország totális tönkretételével lesz egyenértékű. * Egyelőre minden jel arra vall, elnökünk még annak se ébredt tudatára, hogy mi a tét A lakossághoz intézett napi üzeneteiben egyre úgy mérlegeli a szavait mintha változatlanul az lenne a legfontosabb, hogy egyetlen potenciális szavazóját se riassza el. Pedig az embereknek most határozott, szakszerű intézkedésekre, megnyugtató szavakra lenne szükségük, hogy valóban elhiggyék, a kormányzat tudja, mit csinál. Ehelyett jobbára kapkodást és bürokratikus látszatcselekvést tapasztalhat Például kihirdetik Kijevben, hogy végérvényesen lezárják az országhatárokat majd amikor megindulnak hazafelé a kétségbeesett ukrán vendégmunkások ezrei, s feltorlódnak a határon, mégis visszakoznak, mondván, az ukrán polgárok bármikor hazatérhetnek. A lakosságtól szívesen megkövetelnék az egyébként beszerezhetetlen védőfelszerelések használatát az ország vezetői azonban a parlamentben sem tartják mindig fontosnak a saját karanténra vonatkozó rendelkezéseik betartását Szóval Volodimir Zelenszkijnek komolyan el kellene gondolkodnia azon, vajon milyen véleménnyel lesz az utókor államfői teljesítményéről. Eddig megtehette, hogy nem vesz tudomást a számára kényelmetlen kérdésekről. Hamarosan eljön azonban a pillanat, amikor szembe kell néznie döntései következményeivel. (ntk) A kormány lazítana a karanténon ■hmm Az ukrán kormány vizsgálja annak lehetőségét, hogy enyhítsen az országban bevezetett karantén-intézkedéseken a gazdaság újraindítása céljából - jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök az ICTV televízió A szólás szabadsága című műsorában hétfőn. A kormányfő a YouTube videomegosztó csatornán is elérhető felvételen kijelentette, a polgárok nem engedhetik meg maguknak, hogy hónapokig ne dolgozzanak, Ukrajna pedig nem olyan gazdag ország, hogy fél évet karanténban töltsön. „Tökéletesen tisztában vagyunk vele, hogy sok embernek, az ukrán lakosság nagyobbik hányadának nincsenek pénztartalékai, nem áll módjában csak úgy otthon ülni három hónapig. Az embereknek pénzt kell keresniük. A gazdaságot be kell indítani. Ulaania nem az a gazdag ország, amely megengedheti magának, hogy fél évig ne dolgozzon, és a díványról nézze a tévét” - közölte Denisz Smihal. Elmondása szerint vizsgálják annak lehetőségét, miként indíthatnák újra a gazdaságot a karantén esetleges lazítása mellett. Hogy sor kerül-e erre, az attól függ majd, milyen ütemben terjed a koronavitus az ország területén. A miniszterelnök Telegram-csatornáján közölte, a kabinet vasárnapi ülésén jóváhagyta a frissített makrogazdasági prognózist. Ami a főbb paramétereket illeti, az előrejelzés szerint idén a korábban tervezett 3,7%os növekedés helyett a GDP 3,9%-os csökkenése várható, az infláció a tervezett 5,5% helyett 8,7% lehet. A hrivnya éves átlagos árfolyama a dollárhoz viszonyítva 27 hrivnya helyett 29,5 hr / USD lesz; a havi átlagbér 11 000 hrivnya, a munkanélküliségi ráta 9,4% körül alakul. . Az új előrejelzés elkészítése során a Gazdasági Minisztérium szakértői konzultációkat folytattak a Pénzügyminisztérium, az NBA, az IMF és független elemző szervezetek szakértőivel. Talán nem vagyunk elégedettek minden számmal, de már az év második felében arra számítunk, hogy a gazdasági helyzet javulni fog - hangsúlyozta a miniszterelnök. Korábban az Elnöki Hivatal jelezte, idén a koronavírus-járvány miatt a GDP 5% körüli visszaesésével számolnak. A miniszteri kabinet március 25-én 30 napra meghosszabbította a karantént, továbbá vészhelyzetet vezetett be az ország egész területén. Ha marad a szigorú karantén, a Ekonomicsna Pravda számításai szerint az ukránok 57%-ának négy héten belül vagy még hamarabb elfogy a pénze, 6,9%-uknak néhány napra, 6,3%-nak fél évre vagy még hosszabb időre elegendő megtakarítása van. (hk)