Kassai Hirlap, 1906. július-december (3. évfolyam, 152-302. szám)
1906-07-01 / 152. szám
(Vasárnap) Julius 1. III. évfolyam (153 szám.) 1906. Kassa, (Vasárni kassai Hírlap FÜ«eETI,EN POLITIKAI IA IMI ,A1J. J/VV. J. 372^8 F.lőfizetési árak : Helyben egy évre 14 kor., fél évre 7 kor., negyedévre 3 kor. ŐO 1. Vidékre negyedévre 5 kor., félévre 10 kor., egész évre 20 kor. Felelős szerkesztő és laptulajdonos : LÁSZLÓ HIíLA. Főmunkatárs : HERBOLY FERENC. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Hassa, Fő utca USA. Telefonszám 19B. Ara 4 fill. A munkások érdekében. Az uj korszak kormányában a földmivelésügyi tárcát az a férfiú vette át, aki elsőnek iktatta a kisgazdák és mezőgazdasági munkások ügyét a legelől álló politikai feladatok közé. Most a megkezdett munkáját természetesen folytatja. De csodálatos képen gáncsot vetnek a munkájának. És pedig maguk a munkások, helyesebben néhány izgató, akik lelkiismeretlen szavának a mezőgazdasági munkából élők több helyen felültek. Harcba keveredtek a munkaadókkal s lehetetlen kívánságokat hangoztatva sztrájkkal, szerződésszegéssel bontják a közbékességet. Nem tudjuk, váljon használ-e az a munkásoknak a törvényhozásnál, hogy ha egész csapataik a jogrend ellenségeiül szerepelnek. Buzdítólag és ösztönzőleg semmikép sem hat. Az azonban már egészen bizonyos, hogy a sztrájkolók az elmulasztott keresetet semmikép sem tudják pótolni. A télen át nagy részük éhezni és nyomorogni fog. És míg a szerencsétlen elbolondítottak a közsegítség morzsáin élednek, izgatóik bőségben és kényelemben élnek a tőlük elcsalt fillérekből gyűlt sok ezer koronán. Józan fővel azt kell mondanunk, hogy a sztrájkrendezők a munkások ellen dolgoznak. Nemcsak azzal, hogy elveszik a kenyerüket, de azzal is, hogy megakasztják a munkások érdekében most uj erővel meginduló kormányzási és társadalmi munkát. Egyik erősen használt eszköze ennek a kerékkötésnek, hogy az izgatók a munkástörvényt rabszolgatörvénynek hívják s ezzel is ellene akarják bőszíteni a munkásságot fennálló jogrendnek. Megrágalamazzák az érdekükben megindult nagy akció szellemét, hogy ne legyen foganatja az ellenszegülés folytán a dolgainak sem. Semmi sem könnyebb, mint ezt a rágalmat semmivé tenni, az egyszerű igazság fegyverével. sen A munkástörvénynek összehetvenhét érdemlegesen intézkedő szakasza van. Az első öt a munkásigazolványokról szól, amelyek alapján a munkás a vasúton olcsón utazik, a segélypénztár jótéteményeit élvezi s amelyek kiállítási ára a munkássegély alapokra fordittatik. A hatodik szakasztól a huszonegyedikig a szerződéskötést szabályozza a törvény. Ezek szerint a szerződést nyilvános hatósági ellenőrzés alatt kell kötni s a szerződéskötés költsége a munkaadó terhe. A munkabér részes szerződés esetén terményben, vagy pénzben is meghatározandó, hogy a munkás rossz aratás esetén is megkeresse a magáét. Az egész szerződés bélyeg- és illetékmentes. A huszonkettedik szakasztól harmincadikig a szerződés fela bontása van munkaadó csak szabályozva. A tettleges bántalmazása, vagy ellene elkövetett büntetendő cselekmény, diffamáló ítélet, vagy munkaképtelenség miatt bonthatja fel a szerződést, de a megszolgált munkabért köteles kifizetni. Egy munkás szerződésbontó cselekménye miatt a többiekkel szemben a munkaadó mit sem tehet. A munkások az elmenő helyére maguk állíthatnak munkást. Ha helyettesítés nélkül is elvégzik a kilépett munkás munkáját, ennek bére is őket illeti. A munkás becsülete veszélyeztetése esetén is felbonthatja a szerződést a munkaadóra nézve fennebb okokon kívül s akkor említett is, ha munkabérét joggal veszélyeztetve látja, mert a munkaadó a munkás előbbről származó követelését jogtalanul visszatartotta. A szerződésbontás mindkét félre nézve egyszerű, de mégis formaszerű eljáráshoz van kötve, hogy elhamarkodás ne eshessék. A harmincegyedik szakasztól a negyvenötödikig a szerződés teljesítése van szabályozva. Ezekben kötelezve van a munkaadó a munka végeztetésére, szerződési kötelezettségei teljesítésére, el van tiltva a jancsibankó, el van rendelve a megbetegült munkás nyolc napi gyógyítása és ellátása a munkaadó által. A munkások kötelesek a szerződésszerű munkát végezni, rossz időjárás esetén más munkára alkalmazhatók, ha a szerződés úgy szól, élelmezésük a rossz idő miatt való szüneteléskor is jár. A harminchét, harmincnyolc, harminckilenc, negyven és negyvenegyedik szakaszok a szerződésszegő elitül hatósági erőt munkások engednek meg s a munkaadó kárkereseti jogát állapítják meg. A többi szakaszok tisztán a munkások bérkövetelésének biztosításával foglalkoznak. A törvény hátralévő szakaszai a gazdasági napszámosok munkáját szabályozzák a teljes jogegyenlőség alapján s a büntető határozmányokat mondják ki. A tizennégy büntető szakasz közül hét a munkások érdekét védi, öt eljárási részleteket tartalmaz és csak három intézkedik a munkások törvénysértő cselekedeteiről. Kettő azonban, a híres hatvanötödik és hatvanhatodik szakasz, ezek között is csak az izgatók ellen fordul. A többi szakaszt a hatósági illetékességet munkásperekre szabályozza s a egyszerű és költségmentes eljárást biztosít. Nincs tehát a törvénynek egyetlen szakasza sem, amely a munkás szabadságát, keresetét, munkáját legkisebb mértékben is korlátozná. Sőt a legtöbb intézkedése arra való, hogy a munkás jogainak érvényesülését a munkaadóval szemben rossz szándék esetére is biztosítsa. Kétségtelen, hogy az izgatóknak nem tetszik az ellenük szóló két szakasz. De hát melyik bűnből élő bűnös helyesli a büntetést ? Ideje lenne, hogy ezek az egyszerű igazságok teljességükben átszívódjanak társadalmunk testébe s ne legyenek csak a törvénykönyv lapjai közé dugva. A szocialista izgatások nemcsak a felsőbb osztályokat támadják meg, de a mezőgazdasági munkások létérdekeit is. Mindnyájunknak barátainak kell lennünk munkástestvéreinknek. Tehát használja a hamisságokat legyőző igazság fegyverét minden ember, ha az, ha egyszerű földmivelő. Csak így tudunk a mostanihoz hasonló méreg ellen védekezni, amely méregkülönben is egy rövid, de annál áldatlanabb kormányzási korszak káros hagyatékához tartozik. Mit susog az erdő? Ki a felelős? Összeült a bizottság. Kassa, jun. 30. Az egész város közvéleményét semmi sem izgatja jobban, mint az erdei gazdálkodás, mit most kiváló előszeretettel neveznek panamának. A külsőkből ítélve tényleg panama is, mert meg van az óriási tőke, mely minden józan értelmű ember szerint kamatokat hoz s a kassai erdők megváltoztatták jellegüket és természetüket, t. i. semmit sem jövedelmeznek. Hát erre vagyunk nagyon kiváncsiak, erre a lényegváltozásra. Miért épen csak a kassai erdők ilyen bitangok, tartatják, diszittetik magukat, felemésztenek mindent s a végeredmény : ráfizetés. Az erdei számadások lására kiküldött bizottság megvizsgálnát ma délután — tekintettel az ügy sürgős ERDÉLYI HENRIK egészségügyi és o íiszaki berendező Vízvezeték Csatornázás KflIILIJ 11 Illillílili Kassa, Kossuth Lajos utca 14. Központi fűtés, fürdő, eleset, szivattyú, világítási és erőátviteli telepeket készít, d^ian9^