Kassai Hirlap, 1906. július-december (3. évfolyam, 152-302. szám)

1906-07-01 / 152. szám

(Vasárnap) Julius 1. III. évfolyam (153 szám.) 1906. Kassa, (Vasárni kassai Hírlap FÜ«eETI,EN POLITIKAI I­­A IMI ,A1J. J/VV. J. 372^8 F.lőfizetési árak : Helyben egy évre 14 kor., fél évre­­ 7 kor., negyedévre 3 kor. ŐO 1. Vidékre negyed­évre 5 kor., félévre 10 kor., egész évre 20 kor. Felelős szerkesztő és laptulajdon­os : LÁSZLÓ HIíLA. Főmunkatárs : HERBOLY FERENC. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL Hassa, Fő­ utca USA. Telefon­szám 19B. Ara 4 fill. A munkások érdekében. Az uj korszak kormányában a földmivelésügyi tárcát az a férfiú vette át, a­ki elsőnek iktatta a kisgazdák és mező­gazdasági munkások ügyét a legelől álló politikai feladatok közé. Most a megkezdett mun­káját természetesen folytatja. De csodálatos képen gáncsot vet­nek a munkájának. És pedig maguk a munkások, helyeseb­ben néhány izgató, a­kik lelki­­isme­retlen szavának a mező­­gazdasági munkából élők több helyen felültek. Harcba keve­redtek a munkaadókkal s lehe­tetlen kívánságokat hangoztatva sztrájkkal, szerződésszegéssel bontják a közbékességet. Nem tudjuk, váljon használ-e az a munkásoknak a törvény­­hozásnál, hogy ha egész csa­pataik a jogrend ellenségeiül szerepelnek. Buzdítólag és ösz­tönzőleg semmikép sem hat. Az azonban már egészen bizo­nyos, hogy a sztrájkolók az elmulasztott keresetet semmi­kép sem tudják pótolni. A télen át nagy részük éhezni és nyomorogni fog. És m­íg a szerencsétlen elbolondítottak a közsegítség morzsáin élednek, izgatóik bőségben és kényelem­ben élnek a tőlük elcsalt fillé­rekből gyűlt sok ezer koronán. Józan fővel azt kell monda­nunk, hogy a sztrájkrendezők a munkások ellen dolgoznak. Nemcsak azzal, hogy elveszik a kenyerüket, de azzal is, hogy megakasztják a munkások ér­dekében most uj erővel meg­induló kormányzási és társa­dalmi munkát. Egyik erősen használt esz­köze ennek a kerékkötésnek, hogy az izgatók a munkástör­vényt rabszolgatörvénynek hív­ják s ezzel is ellene akarják bőszíteni a munkásságot fennálló jogrendnek. Megrágal­a­mazzák az érdekükben megin­dult nagy akció szellemét, hogy ne legyen foganatja az ellen­szegülés folytán a dolgainak sem. Semmi sem könnyebb, mint ezt a rágalmat semmivé tenni, az egyszerű igazság fegyve­rével. sen A munkástörvénynek össze­hetvenhét érdemlegesen intézkedő szakasza van. Az első öt a munkásigazolványok­ról szól, a­melyek alapján a munkás a vasúton olcsón uta­zik, a segélypénztár jótétemé­nyeit élvezi s a­melyek kiállí­tási ára a munkássegély ala­pokra fordittatik. A hatodik szakasztól a huszonegyedikig a szerződéskötést szabályozza a törvény. Ezek szerint a szer­ződést nyilvános hatósági ellen­őrzés alatt kell kötni s a szer­ződéskötés költsége a munka­adó terhe. A munkabér részes szerződés esetén terményben, vagy pénzben is meghatáro­zandó, hogy a munkás rossz aratás esetén is megkeresse a magáét. Az egész szerződés bélyeg- és illetékmentes. A huszonkettedik szakasztól harmincadikig a szerződés fel­a bontása van munkaadó csak szabályozva. A tettleges bán­talmazása, vagy ellene elköve­tett büntetendő cselekmény, diffamáló ítélet, vagy munka­­képtelenség miatt bonthatja fel a szerződést, de a megszolgált m­unkabért köteles kifizetni. Egy munkás szerződésbontó cselekménye miatt a többiekkel szemben a munkaadó mit sem tehet. A munkások az elmenő helyére maguk állíthatnak mun­kást. Ha helyettesítés nélkül is elvégzik a kilépett munkás munkáját, ennek bére is őket illeti. A munkás­ becsülete ve­szélyeztetése esetén is felbont­hatja a szerződést a munka­adóra nézve fennebb okokon kívül s akkor említett is, ha munkabérét joggal veszélyez­tetve látja, mert a munkaadó a munkás előbbről származó követelését jogtalanul visszatar­totta. A szerződésbontás mind­két félre nézve egyszerű, de mégis formaszerű eljáráshoz van kötve, hogy elhamarkodás ne eshessék. A harmincegyedik szakasztól a negyvenötödikig a szerződés teljesítése van sza­bályozva. Ezekben kötelezve van a munkaadó a munka végeztetésére, szerződési köte­lezettségei teljesítésére, el van tiltva a jancsibankó, el van rendelve a megbetegült munkás nyolc napi gyógyítása és ellá­tása a munkaadó által. A mun­kások kötelesek a szerződés­szerű munkát végezni, rossz időjárás esetén más munkára alkalmazhatók, ha a szerződés úgy szól, élelmezésük a rossz idő miatt való szüneteléskor is jár. A harminchét, harminc­­nyolc, harminckilenc, negyven és negyvenegyedik szakaszok a szerződésszegő elitül hatósági erőt munkások engednek meg s a munkaadó kárkereseti jogát állapítják meg. A többi szakaszok tisztán a munkások bérkövetelésének biztosításával foglalkoznak. A törvény hátra­lévő szakaszai a gazdasági napszámosok munkáját szabá­lyozzák a teljes jogegyenlőség alapján s a büntető határozmá­­nyokat mondják ki. A tizen­négy büntető szakasz közül hét a munkások érdekét védi, öt eljárási részleteket tartalmaz és csak három intézkedik a munkások törvénysértő csele­kedeteiről. Kettő azonban, a híres hatvanötödik és hatvan­hatodik szakasz, ezek között is csak az izgatók ellen fordul. A többi szakaszt a hatósági illetékességet munkásperekre szabályozza s a egyszerű és költségmentes eljárást biztosít. Nincs tehát a törvénynek egyetlen szakasza sem, a­mely a munkás szabadságát, kerese­tét, munkáját legkisebb mér­tékben is korlátozná. Sőt a legtöbb intézkedése arra való, hogy a munkás jogainak érvé­nyesülését a munkaadóval szem­ben rossz szándék esetére is biztosítsa. Kétségtelen, hogy az izga­­tóknak nem tetszik az ellenük szóló két szakasz. De hát me­lyik bűnből élő bűnös helyesli a büntetést ? Ideje lenne, hogy ezek az egyszerű igazságok teljessé­gükben átszívódjanak társadal­munk testébe s ne legyenek csak a törvénykönyv lapjai közé dugva. A szocialista izga­tások nemcsak a felsőbb osz­tályokat támadják meg, de a mezőgazdasági munkások lét­érdekeit is. Mindnyájunknak barátainak kell lennünk mun­kástestvéreinknek. Tehát hasz­nálja a hamisságokat legyőző igazság fegyverét minden em­ber, ha az, ha egyszerű föld­­mivelő. Csak így tudunk a mostanihoz hasonló méreg el­len védekezni, a­mely méreg­­különben is egy rövid, de an­nál áldatlanabb kormányzási korszak káros hagyatékához tartozik. Mit susog az erdő? Ki a felelős? Összeült a bizottság. Kassa, jun. 30. Az egész város közvéleményét semmi sem izgatja jobban, m­int az erdei gazdálkodás, mit most kiváló előszeretettel neveznek panamának. A külsőkből ítélve tényleg panama is, mert meg van az óriási tőke, mely minden józan értelmű ember szerint kamatokat hoz s a kassai erdők megváltoztatták jellegüket és természetüket, t. i. semmit sem jö­vedelmeznek. Hát erre vagyunk nagyon kiván­csiak, erre a lényegváltozásra. Miért épen csak a kassai erdők ilyen bi­tangok, tartatják, diszittetik magukat, felemésztenek mindent s a végered­mény : ráfizetés. Az erdei számadások lására kiküldött bizottság megvizsgá­lnát ma délután — tekintettel az ügy sürgős ERDÉLYI HENRIK egészség­ü­g­yi és o­ íiszak­i beren­dező Vízvezeték Csatornázás K­flIILIJ 11 Illillílili Kassa, Kossuth Lajos­ utca 14. Központi fűtés, fürdő, eleset, szivattyú, világítási és erőátviteli telepeket készít, d^ian9^

Next