Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)
1921-04-22 / 81. szám
XVIII. évfolyam, 81. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal : Kosice, Hlavné (Fő)utca 60. szám, I. emelet 333 Telefonszám: 184. Péntek. Megjelenik mindennap délután 4 órakorKASSAI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP Košice, 1921. április 22. előfizetési Arak Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 94 korona, egy hónapra 18 korona 33 Egyes számára helyben és vidéken 1 kor. fi községi választások elodázása Szlovénokon. Arra az interpellációra, melyet Tobler János képviselő a szlovenszkói községi választások megejtése tárgyában tett, most érkezett meg a miniszterelnök válasza, mely a következőket tartalmazza : A községi választójogra vonatkozó törvény Szlovenszkóban csak 1920. december 31 én lépett életbe A Tusarkormány már tavaly foglalkozott azzal a gondolattal, hogy eme törvény ellenére a községi választásokat minél előbb kiírja és e célból nyáron javaslatot terjesztett a képviselőház elé, amely szerint az előbb említett törvény 1920. július 1 én életbe léphessen. Ezen törvényjavaslatot az alkotmánybizottságban annyira megváltoztatták, hogy a javaslatot újból át kellett dolgozni, miközben a törvény automatikusan is életbe lépett. A községi választásokat mégsem lehetett megejteni, mivel az 1920 december 15-én felterjesztett választási lajstromokban nagyon kevés választó szerepelt, úgyhogy a választások alkalmával a szlovák nép csak egy töredékének véleménye jutott volna kifejezésre. Azonkívül pedig a törvény nem alkalmazható minden további nélkül a 4 törvényhatósági és 30 rendezett tanácsú városra, miért is elsősorban az szükséges, hogy ezen városok közigazgatását a választási eljárásokhoz igazítsák ki. A kormány azért arra törekszik, hogy ezen rendezés minél előbb megtörténjék és azután ezen év július 15-én felfektetendő összeírások alapján a választásokat megejtse. Felelős szerkesztő: LÁSZLÓ BÉLA- Hol a védelem? Nem ismerjük ki magunkat azokban a rendelkezésekben, amelyek a nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználati jogát és kulturájuknak fejlődését biztosítják. Halljuk ugyan minden illetékes és nem illetékes helyről, hogy a köztársaság megadja a jogot minden nemzetségnek a nyelvhasználatra, kulturájuk fejlesztésére, csak azt nem mondják meg, hogy hol van az a szervtiségeknek, amely védelmet nyújt a nemzeamelyhez orvoslásért fordulhatnak a kisebbségek akkor, amikor jogaikon sérelem esik. Most válságba került a szlovenszkói magyar színészet ügye, amely a legközelebbről bennünket érdekel. Még nem tudjuk, mennyi időre terjed a helybeli szezon, hányszor látogathatjuk évenként a magyar színházat. Nem is marad más hátra ilyen körülmények között, mint a magyar társadalomnak együttes föllépése, egységes fronttá alakulása a magyar kultúra védelmére s ez a tömör egység azután egyrészt biztosítaná a magyar színészetnek virágzását és amennyiben sérelmesnek találna bizonyos intézkedéseket, azoknak hatálytalanítását a maga erejével kieszközölné. Ez az egyesülés fölvenné elnevezést, a magyar színpártoló egyesület de gondoskodásának tárgyát képezné minden olyan kérdés, mely magyar kultúrával szorosan kapcsolódik. Ezek közé tartoznék természetesen az iskolaügy is, amelynek körében bizony igen sok tennivaló akad. A megalakítandó magyar színpártoló egyesület azután kibővülhetne olyan magyar egyesületté, amely minden téren domináló szerepet foglalhatna el, ahol a magyarság érdekeiről van szó. Induljon tehát akció először a színpártolás céljából, mert ez az első föltétel s azután mind több erőt vonjon magához, végre mozdítson meg mindenkit, aki magyarnak vallja magát és ezzel anélkül, hogy átcsapna a mozgalom az irredentizmus terére, követeljünk részt magunknak minden ügyeink intézésében. Nem furcsa dolog-e például az, amit már több ízben szóvá tettünk, hogy a helybeli magyar népiskolák gondnokságának állami legtöbb tagja nem tud magyarul s a magyar társadalomnak, vagyis a nemzetiségnek nincs olyan szerve, amely ellenőrizhetné, hogyan és miként nyer védelmet a kisebbségnek joga az iskolában. Amikor az államnak vezető emberei, hivatalos szervei arról beszélnek, hogy a nemzetiségek kulturális jogai biztosítva vannak, szüksége mutatkoznék az illető nemzetiségi kisebbség kebeléből olyan bizottságok alakítása, amelyeknek feladata volna a vezetés, természetesen állami felügyelet mellett. így kellene magyar színi bizottságot alakítani, mely a zsupán, illetve a polgármester elnöklete alatt működnék ; a magyar népiskolák részére pedig külön magyar gondnokságot kellene szervezni, melynek működését úgyis ellenőrzi az állami tanfelügyelő. Volna tehát garancia egyrészt arra, hogy a nemzetiségek jogai csakugyan érvényben maradnak, de arra is, hogy e jogokkal az állam keretei között úgy élnek, hogy állami érdekeket nem sértenek. Bizonyos ellentétek, talán huzavonák is merülnének föl, de ezeknek elsimítása minden egyes esetben könnyűszerrel eszközölhető volna. Hiszen a kisebbségek jogainak védelme el sem képzelhető másként, mint úgy, hogy maga az illető kisebbség gyakorol intézkedési jogot a maga érdekében, de egyúttal állami ellenőrzés alatt is áll az állam érdekeinek biztosítása céljából. Ha tehát eddig ez még nem történt meg s ha a magyarságot eddig még nem sikerült egy táborba terelni, tessék a munkához most hozzálátni s elsősorban is megalakítani a magyar színpártoló egyesületet. Ebben részt vehet, sőt részt is kell vennie párt- és valláskülönbség nélkül mindenkinek, a magyarságnak, mint nemzeti kisebbségnek törvényadó jogát biztosítani, védelmezni óhajtja. S mivel ez az egyesült tisztán kulturális érdekeket szolgálna, kiterjeszthetné figyelmét a kultúra másik tényezőjére, az iskolára is. Azt hisszük, ez ellen nem lehetne kifogása az államnak sem, mert hiszen a békés konszolidáció csak úgy érhető el, ha az állam hivatalos szervei a nemzetiségek képviselőivel közvetlen tárgyalnak, egymással karöltve működnek a törvényadta jogok biztosításán. Sziléziában, hanem Szlovenszkó legutolsó községében is. Kötelességemnek tartom felemlíteni azt is, hogy a forradalom legutolsó fázisában és a bolsevikieknek Szlovenszkóra való betörése idején éppen a csehek voltak azok, akik hozzánk jöttek államunk alapjait megvetni s életüket feláldozni a szabadságért. Midőn befejezem üdvözlő beszédemet, mindnyájunknak kívánom, hogy e tanácskozások, amelyre egész Szlovenszkó feszült érdeklődéssel tekint, megnyugvást hozzanak, dokumentálják a szlovák nép képviselőinek komolyságát és jóra való törekvését és áldást hozzanak az állami és nemzeti lét kiépítőinek további munkájára. Üdvözlöm önöket és munkálkodásukhoz teljes sikert kívánok. Bejelentette a miniszter, hogy az előértekezlet az elnökséget ekként hozta javaslatba: Elnök Botto mérnök, a nemzetgyűlés másodelnöke (nemzeti és földmüvespárt), előadók Benda szoc. dem, Hlinka néppárti, Hrusovszki csehszlovák szocialista képviselők. Az elnökséget egyhangúlag megválasztották, majd Botto mérnök az elnökség nevében megköszönte a bizalmat. Botto ezeket mondta : — Az államalkotó szlovák pártok az utóbbi időben gyakran érezték a közös tanácskozások szükségét oly kérdésekről, amelyek Szlovenszkó politikai és gazdasági életére nézve különösen aktuálisak. Ilyen tanácskozások voltak már 1919. és 1920-ban és ez év folyamén is. Ezeken szó volt arról, minő álláspontot kell elfoglalni az aktuális kérdésekkel szemben és mi volna a szlovák nép számára a legüdvösebb. A választások előtt a szlovák nép összes képviselői egységes klubba tömörültek, ahol alkalmuk volt tárgyalni a Szlovenszkót közelről érintő kérdésekről. Ma nincs ilyen közös klub, ezért szükségesek a közös községi tanácskozások. Ilyen közös tanácskozások szükségét az államot alkotó pártok képviselői érzik. Itt tényleg oly pártok kerültek most össze, melyek viszonya az államhoz a köztársaság alkotmánytörvénye alapján adva van. A tanácskozások programmja két részből áll: 1. A zsupák megszervezése és törvény a szlovenszkói minisztérium szabályozásáról- Erről Kállay dr, a teljhatalmú minisztérium adminisztratív osztályának főnöke referál. 2. A szlovenszkói földbirtokreform végrehajtása, melyet Holubek dr., a földbirtokhivatal alelnöke ismertet. Jóváhagyták a tanácskozások módjaira vonatkozó javaslatokat, majd Kállay úr referált az új zsupák megszervezésének végrehajtásáról, a járások területi szabályozásáról, a járási, megyei hivatalok és képviseletek hatásköréről. Hangsúlyozta különösen, hogy minél előbb létesíteni kell a bratiszlavai, nyitrai, Vág-menti és trencséni zsupánokat, mert itt a politikai, adminisztratív és szállítási viszonyok annyira konszolidáltak, hogy ez a három nagy zsupa tulajdonképpen már készen is áll minden figyelemre méltó akadály nélkül. Szükségesnek tartja a szepesi és liptói, az abauji és sárosi zsupák egyesítését, esetleg a zempléni zsupával is. Legnehezebb probléma Délgömör, Nógrád, Hont és Barcs megyék területi egyesítése s megszervezése, mert ezekben a zsupánban különleges szállítási és egyéb viszonyok megnehezítik a probléma törvényszerű megoldását. A törvényben előírt zsupaegyesítést csak akkor lehet végrehajtani, ha már a nagy zsupák képviseletei összeállitottak. A zsupák kötelezettségét ily irányú szövetkezésre a törvény meghatáro lllllllllllllbÍÉlllllllllllllÉÍIIIÉIllllllÍfalllllllllllll8lllllllllllllimilllllllllllllllllllllÍIÍ9BlllBI9llllllllllllllllllll Beniczky képviselő hajmászén kalandja a nemzetgyűlés előtt. Beniczky kilépett a keresztény pártból., A kisgazda-párt, Bethlen és Andrássy a Károlyt kisérő képviselő ellen. Budapest, április 20. Beniczky Ödön a nemzetgyűlésen bejelentette mentelmi jogának megsértését. Mikor értesült, hogy a volt király Budapesten járt és hogy még az éjjel valószínűleg átlépi a határt, elhatározta, hogy őfelségét elkíséri. Elutazása előtt érintkezésbe lépett a királyi család egyik tagjával, akinek azt mondotta, hogy igyekszik őfelségét Szombathelyen elérni. Husvétvasárnap éjfélkor elindult. Reggel öt órakor Hajmáskérre érkezett, ahol autója elé kötél volt húzva. Majd feltartóztatták. Szabadon bocsájtását feltételekhez kötötték. Többek között ahhoz, adja becsületszavát, hogy Budapestre visszamegy. A feltételeket ugyan nem teljesítette, de azért mégis szabadonbocsájtották. Másnap gondoskodott arról, hogy a királlyal összeköttetésbe jöjjön. Beniczky bejelentése közben olyan kitételeket használt, hogy az egész kisgazdapárt felzúdult ellene és rendreutasítását követelték. Bethlen miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a történtekért teljes felelősséget vállal. Beniczky kiszólásait erélyesen visszautasítja. Andrássy a folyosón kijelentette, hogy Beniczky már tegnap kilépett a kereszténypártból. A szünet után Beniczky kijelentette, hogy szavai nem a nemzeti hadseregre, hanem a katonai uralomra vonatkoznak. A miniszterelnök ismétli, hogy felelősséget vállal és visszautasítja, mintha az országban katonai diktatúra, vagy katonai kamarilla volna. A zsupáni konferencia első napja. A szlovenszkói zsupák rendezése. — A néppárt az autonómia alapján áll. Bratiszlava, április 20. Ma délután 3 órakor tanácskoztak a szlovák képviselők, szenátorok és zsupánok a kereskedelmi és iparkamara termében. A konferenciát Micsura dz miniszter hívta össze az előkészítő bizottság megbízásából- Jelen voltak Kajnor dranifikációs miniszter, nagyszámban a szlovák nemzeti- és földmivespárt, a néppárt, a szociáldemokrata párt, a csehszlovák szocialista párt szenátorai és képviselői. Dula Máté szenátor a szlovák nemzeti párt képviseletében-A konferenciát Micsura dr miniszter nyitotta meg- Üdvözölte a megjelenteket s kifejtette előttük, hogy a tanácskozások tárgya az a programm, amely a szlovenszkói politikai élet legégetőbb kérdéseit tartalmazza. Ezért mindenki érdekében valónak gondolja, ha a zsupák megszervezéséről szóló törvény végrehajtásának módját alaposan megvitatják. A szlovák népet éppen szlovák részről kell a csehszlovák köztársaság javára előkészíteni s akkor ennek áldásos következményei előkészítik Szlovenszkó összes államalkotó elemeinek békés együttélését. Ha az első feladatot megnyugvásra oldják meg, következik a második kérdés megtárgyalása, hogy t. i. a szlovenszkói minisztérium minő politikai, adminisztratív, és gazdasági viszonylatba helyezkedjék az alkotmánnyal összhangban ez új intézménnyel szemben ? Majd így folytatta a miniszter: — Midőn a szlovenszkói közigazgatás további fejlesztéséről beszélek, érintenem kell a Szlovenszkón alkalmazott cseh hivatalnokok kérdését is. Hangsúlyozom, hogy a cseheknek és a szlovákoknak közös harcaikban is küzdelmeikben érvényesült és kipróbált egységét emelnünk kell, mert csak így tarthatjuk fenn magunkat az európai nemzetek között, mint önálló állam és nemzet. Ennek az egységnek politikai és állami axiómáját, amelytől létünk, vagy nem létünk függ, minden következményében érvényre kell juttatni, nemcsak Cseh-, Morvaországban és