Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)

1921-04-22 / 81. szám

XVIII. évfolyam, 81. szám. Szerkesztőség és ki­­adóhivatal : Kosice, Hlavné (Fő)­utca 60. szám, I. emelet 333 Telefonszám: 184. Péntek. Megjelenik minden­nap délután 4 órakorKASSAI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP Košice, 1921. április 22. előfizetési Arak Egy egész évre 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 94 korona, egy hó­napra 18 korona 33 Egyes szám­ára hely­ben és vidéken 1 kor. fi községi választások elodázása Szlovénokon. Arra az interpellációra, melyet Tobler János képviselő a szlovenszkói községi választások megejtése tárgyában tett, most érkezett meg a miniszterelnök válasza, mely a következőket tar­talmazza : A községi választójogra vonatkozó törvény Szlovenszkóban csak 1920. december 31 én lépett életbe A Tusar­­kormány már tavaly foglalkozott azzal a gondolattal, hogy eme törvény elle­nére a községi választásokat minél előbb kiírja és e célból nyáron javas­latot terjesztett a képviselőház elé, amely szerint az előbb említett törvény 1920. július 1 én életbe léphessen. Ezen törvényjavaslatot az alkotmánybizott­ságban annyira megváltoztatták, hogy a javaslatot újból át kellett dolgozni, miközben a törvény automatikusan is életbe lépett. A községi választásokat mégsem lehetett megejteni, mivel az 1920­ december 15-én felterjesztett vá­lasztási lajstromokban nagyon kevés választó szerepelt, úgyhogy a válasz­tások alkalmával a szlovák nép csak egy töredékének véleménye jutott volna kifejezésre. Azonkívül pedig a törvény nem alkalmazható minden további nél­kül a 4 törvényhatósági és 30 rendezett tanácsú városra, miért is elsősorban az szükséges, hogy ezen városok közigaz­gatását a választási eljárásokhoz iga­zítsák ki. A kormány azért arra tö­rekszik, hogy ezen rendezés minél előbb megtörténjék és azután ezen év július 15-én felfek­tetendő összeírások alapján a válasz­tásokat megejtse. Felelős szerkesztő: LÁSZLÓ BÉLA- Hol a védelem? Nem ismerjük ki magunkat azokban a rendelkezésekben, amelyek a nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználati jogát és kul­­turájuknak fejlődését biztosítják. Halljuk ugyan minden illetékes és nem illetékes helyről, hogy a köztársaság megadja a jogot minden nemzetségnek a nyelv­­használatra, kulturájuk fejlesztésére, csak azt nem mondják meg, hogy hol van az a szerv­­tiségeknek, amely védelmet nyújt a nemze­amelyhez orvoslásért fordul­hatnak a kisebbségek akkor, amikor jogaikon sérelem esik. Most válságba került a szlovenszkói magyar színészet ügye, amely a legköze­lebbről bennünket érdekel. Még nem tudjuk, mennyi időre terjed a helybeli szezon, hányszor látogathatjuk évenként a magyar színházat. Nem is marad más hátra ilyen körülmények között, mint a magyar társadalomnak együttes föllépése, egységes fronttá alakulása a magyar kul­túra védelmére s ez a tömör egység azután egyrészt biztosítaná a magyar színészetnek virágzását és amennyiben sérelmesnek találna bizonyos intézkedése­ket, azoknak hatálytalanítását a maga erejével kieszközölné. Ez az egyesülés fölvenné elnevezést, a magyar színpártoló egyesület de gondoskodásának tárgyát képezné minden olyan kérdés, mely magyar kultúrával szorosan kapcsolódik.­­ Ezek közé tartoznék természetesen az iskolaügy is, amelynek körében bizony igen sok tennivaló akad. A megalakí­tandó magyar színpártoló egyesület az­után kibővülhetne olyan magyar egyesü­letté, amely minden téren domináló sze­repet foglalhatna el, ahol a magyarság érdekeiről van szó. Induljon tehát akció először a színpár­­tolás céljából, mert ez az első föltétel s azután mind több erőt vonjon magához, végre mozdítson meg mindenkit, aki ma­gyarnak vallja magát és ezzel anélkül, hogy átcsapna a mozgalom az irredentiz­mus terére, követeljünk részt magunknak minden ügyeink intézésében. Nem furcsa dolog-e például az, amit már több ízben szóvá tettünk, hogy a helybeli magyar népiskolák gondnokságának állami leg­több tagja nem tud magyarul s a ma­gyar társadalomnak, vagyis a nemzetiség­nek nincs olyan szerve, amely ellenőriz­hetné, hogyan és miként nyer védelmet a kisebbségnek joga az iskolában. Amikor az államnak vezető emberei, hivatalos szervei arról beszélnek, hogy a nemzetiségek kulturális jogai biztosítva vannak, szüksége mutatkoznék az illető nemzetiségi kisebbség kebeléből olyan bizottságok alakítása, amelyeknek feladata volna a vezetés, természetesen állami fel­ügyelet mellett. így kellene magyar színi bizottságot alakítani, mely a zsupán, illetve a polgármester elnöklete alatt mű­ködnék ; a magyar népiskolák részére pedig külön magyar gondnokságot kel­lene szervezni, melynek működését úgyis ellenőrzi az állami tanfelügyelő. Volna tehát garancia egyrészt arra, hogy a nemzetiségek jogai csakugyan érvényben maradnak, de arra is, hogy e jogokkal az állam keretei között úgy élnek, hogy állami érdekeket nem sértenek. Bizonyos ellentétek, talán huza­vonák is merülné­nek föl, de ezeknek elsimítása minden egyes esetben könnyűszerrel eszközölhető volna. Hiszen a kisebbségek jogainak védelme el sem képzelhető másként, mint úgy, hogy maga az illető kisebbség gya­korol intézkedési jogot a maga érdekében, de egyúttal állami ellenőrzés alatt is áll az állam érdekeinek biztosítása céljából. Ha tehát eddig ez még nem történt meg s ha a magyarságot eddig még nem sikerült egy táborba terelni, tessék a munkához most hozzálátni s elsősorban is megalakítani a magyar színpártoló egyesületet. Ebben részt vehet, sőt részt is kell vennie párt- és valláskülönbség nél­kül mindenkinek, a magyarságnak, mint nemzeti kisebbségnek törvényadó­ jogát biztosítani, védelmezni óhajtja. S mivel ez az egyesü­lt tisztán kulturális érdeke­ket szolgálna, kiterjeszthetné figyelmét a kultúra másik tényezőjére, az iskolára is. Azt hisszük, ez ellen nem lehetne kifo­gása az államnak sem, mert hiszen a békés konszolidáció csak úgy érhető el, ha az állam hivatalos szervei a nemzeti­ségek képviselőivel közvetlen tárgyalnak, egymással karöltve működnek a törvény­adta jogok biztosításán. Sziléziában, hanem Szlovenszkó leg­utolsó községében is. Kötelességemnek tartom felemlíteni azt is, hogy a forradalom legutolsó fá­zisában és a bolsevikieknek Szlo­­venszkóra való betörése idején éppen a csehek voltak azok, akik hozzánk jöt­tek államunk alapjait megvetni s életü­ket feláldozni a szabadságért. Midőn befejezem üdvözlő beszédemet, mind­nyájunknak kívánom, hogy e tanács­kozások, amelyre egész Szlovenszkó feszült érdeklődéssel tekint, megnyug­vást hozzanak, dokumentálják a szlo­vák nép képviselőinek komolyságát és jóra való törekvését és áldást hozzanak az állami és nemzeti lét kiépítőinek to­vábbi munkájára. Üdvözlöm önöket és munkálkodásukhoz teljes sikert kívánok. Bejelentette a miniszter, hogy az elő­­értekezlet az elnökséget ekként hozta javaslatba: Elnök Botto mérnök, a nemzetgyűlés másodelnöke (nemzeti és földmüvespárt), előadók Benda szoc. dem­, Hlinka néppárti, Hrusovszki cseh­szlovák szocialista képviselők. Az el­nökséget egyhangúlag megválasztották, majd Botto mérnök az elnökség nevé­ben megköszönte a bizalmat. Botto ezeket mondta : — Az államalkotó szlovák pártok az utóbbi időben gyakran érezték a közös tanácskozások szükségét oly kérdések­ről, amelyek Szlovenszkó politikai és gazdasági életére nézve különösen aktuálisak. Ilyen tanácskozások voltak már 1919. és 1920-ban és ez év folya­mén is. Ezeken szó volt arról, minő álláspontot kell elfoglalni az aktuális kérdésekkel szemben és mi volna a szlovák nép számára a legüdvösebb. A választások előtt a szlovák nép összes képviselői egységes klubba tömörültek, ahol alkalmuk volt tárgyalni a Szloven­­szkót közelről érintő kérdésekről. Ma nincs ilyen közös klub, ezért szüksége­sek a közös községi tanácskozások. Ilyen közös tanácskozások szükségét az államot alkotó pártok képviselői érzik. Itt tényleg oly pártok kerültek most össze, melyek viszonya az államhoz a köz­társaság alkotmánytörvénye alapján adva van. A tanácskozások programmja két részből áll: 1. A zsupák megszervezése és törvény a szlovenszkói minisztérium szabályo­zásáról- Erről Kállay dr­, a teljhatalmú minisztérium adminisztratív osztályának főnöke referál. 2. A szlovenszkói földbirtokreform végrehajtása, melyet Holubek dr., a földbirtokhivatal alelnöke ismertet. Jóváhagyták a tanácskozások mód­jaira vonatkozó javaslatokat, majd Kállay úr referált az új zsupák meg­szervezésének végrehajtásáról, a járások területi szabályozásáról, a járási, megyei hivatalok és képviseletek hatásköréről. Hangsúlyozta különösen, hogy minél előbb létesíteni kell a bratiszlavai, nyitrai, Vág-menti és trencséni zsupánokat, mert itt a politikai, adminisztratív és szállítási viszonyok annyira konszoli­dáltak, hogy ez a három nagy zsupa tulajdonképpen már készen is áll min­den figyelemre méltó akadály nélkül. Szükségesnek tartja a szepesi és liptói, az abauji és sárosi zsupák egyesítését, esetleg a zempléni zsupával is. Legnehezebb probléma Délgömör, Nógrád, Hont és Barcs megyék területi egyesítése s megszervezése, mert ezek­ben a zsupánban különleges szállítási és egyéb viszonyok megnehezítik a probléma törvényszerű megoldását. A törvényben előírt zsupaegyesítést csak akkor lehet végrehajtani, ha­­ már a nagy­ zsupák képviseletei összeálli­tottak. A zsupák kötelezettségét ily irányú szövetkezésre a törvény meg­határo­­ lllllllllllllbÍÉlllllllllllllÉÍIIIÉIllllllÍfalllllllllllll8lllllllllllllimilllllllllllllllllllllÍIÍ9BlllBI9llllllllllllllllllll Beniczky képviselő hajmászén kalandja a nemzetgyűlés előtt. Beniczky kilépett a keresztény­ pártból., A kisgazda-párt, Bethlen és Andrássy a Károlyt kisérő képviselő ellen. Budapest, április 20. Beniczky Ödön a nemzetgyűlésen bejelentette mentelmi jogának megsértését. Mikor értesült, hogy a volt király Budapesten járt és hogy még az éjjel valószínűleg átlépi a határt, elhatározta, hogy őfelségét elkíséri. Elutazása előtt érintkezésbe lépett a királyi család egyik tagjával, akinek azt mondotta, hogy igyekszik őfelségét Szombathelyen elérni. Husvétvasárnap éjfélkor elindult. Reg­gel öt órakor Hajmáskérre érkezett, ahol autója elé kötél volt húzva. Majd feltartóztatták. Szabadon bocsájtását fel­tételekhez kötötték. Többek között ahhoz, adja becsületszavát, hogy Budapestre visszamegy. A feltételeket ugyan nem teljesítette, de azért mégis szabadon­­bocsájtották. Másnap gondoskodott arról, hogy a királlyal összeköttetésbe jöjjön. Beniczky bejelentése közben olyan kitételeket használt, hogy az egész kis­gazdapárt felzúdult ellene és rendre­utasítását követelték. Bethlen miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a történtekért teljes felelősséget vállal. Beniczky kiszólásait erélyesen visszautasítja. Andrássy a folyosón kijelentette, hogy Beniczky már tegnap kilépett a keresz­ténypártból. A szünet után Beniczky kijelentette, hogy szavai nem a nemzeti hadseregre, hanem a katonai uralomra vonat­koznak. A miniszterelnök ismétli, hogy fele­lősséget vállal és visszautasítja, mintha az országban katonai diktatúra, vagy katonai kamarilla volna. A zsupáni konferencia első napja. A szlovenszkói zsupák rendezése. — A néppárt az autonómia alapján áll. Bratiszlava, április 20. Ma délután 3 órakor tanácskoztak a szlovák kép­viselők, szenátorok és zsupánok a ke­reskedelmi és iparkamara termében. A konferenciát Micsura dz miniszter hívta össze az előkészítő bizottság megbízá­sából- Jelen voltak Kajnor dr­anifikációs miniszter, nagyszámban a szlovák nem­zeti- és földmivespárt, a néppárt, a szociáldemokrata párt, a csehszlovák szocialista párt szenátorai és képviselői. Dula Máté szenátor a szlovák nemzeti párt képviseletében-A konferenciát Micsura dr miniszter nyitotta meg- Üdvözölte a megjelente­ket s kifejtette előttük, hogy a tanács­kozások tárgya az a programm, amely a szlovenszkói politikai élet legégetőbb kérdéseit tartalmazza. Ezért mindenki érdekében valónak gondolja, ha a zsu­­pák megszervezéséről szóló törvény végrehajtásának módját alaposan meg­vitatják. A szlovák népet éppen szlovák részről kell a csehszlovák köztársaság javára előkészíteni s akkor ennek áldá­sos következményei előkészítik Szlo­­venszkó összes államalkotó elemeinek békés együttélését. Ha az első feladatot megnyugvásra oldják meg, következik a második kér­dés megtárgyalása, hogy t. i. a szlovenszkói minisztérium minő po­litikai, adminisztratív, és gazdasági viszonylatba helyezkedjék az alkot­mánnyal összhangban ez új intézmén­­nyel szemben ? Majd így folytatta a miniszter: — Midőn a szlovenszkói közigazga­tás további fejlesztéséről beszélek, érin­tenem kell a Szlovenszkón alkalmazott cseh hivatalnokok kérdését is. Hang­súlyozom, hogy a cseheknek és a szlo­vákoknak közös harcaikban is küzdel­meikben érvényesült és kipróbált egy­ségét emelnünk kell, mert csak így tarthatjuk fenn magun­kat az európai nemzetek között, mint önálló állam és nemzet. Ennek az egységnek politikai és ál­lami axiómáját, amelytől létünk, vagy nem létünk függ, minden következmé­nyében érvényre kell juttatni, nemcsak Cseh-, Morvaországban és

Next