Kassai Hirlap, 1921. január-június (18. évfolyam, 2-135. szám)
1921-06-11 / 121. szám
XV!!?. évfolyam, 121. szám Szerkesztőség és kiadóhivatal s Kosice, Hlavná (Fő)utca 69. szám, I. emelet 933 Telefonszám : 184. Szombat Megjelenik minden* nap délután 4 órakorKASSAI HÍRLAP pmiTIKAI NAPILAP felelős szerkesztő: &Á&ZM& BÉLA. Košice, 1921. Június 11. ELŐFIZETÉSI ÁRAKt Egy egész éva 218 korona, félévre 198 korona, negyedévre 54 korona, egy Hó* napra 18 korona 33 Egyes számára hely* ben és vidéken 1 kor. A krakkói proklamáció mozgatói. Szlovák hivatalos hang Jehlícska mozgalmától Bratiszlava, június 9- A Slovenskí Dennik Írja: Unger Ferenc, a rózsahegyi adóhivatal volt hivatalnoka, különféle tolvajlások elkövetője, proklamációt adott ki, melyben kikiáltotta Szlovenszkó függetlenségét. Unger Ferenc sohase volt szlovák. Szegénysorsú rózsahegyi szülők gyermeke (atyja zsidó volt), aki a rózsahegyi magyar piaristák támogatásával fejezte be tanulmányait, majd adóhivatalnok lett. A Mindig erősen magyar érzelmű volt. sovinista Rakovszky-féle magyar pártnak volt egyik főkortese. Kortesagitációiról jól ismerik, amidőn 1905 ben a választások alkalmával a magyar jelölt mellett agitált a szlovák Szobár és főpatrónusa, Hlinka ellen. Az 1905- évi választások után Unger tovább dolgozott a magyarokkal. Midőn 1914-ben a háború kiütött, nemcsak az oroszok és szerbek, hanem a rózsahegyi szlovákok ellen is lazított, akiket hazaárulóknak nevezett. Unger azután bevonult és orosz fogságba esett. Fogságából Pestre került, majd ismét a rózsahegyi adóhivatalj ban ltt hivatalnok. Pesten megfelelő ; instrukciókat kapott. Az összeomlás után a néppártba lépett Majd bebizonyult, hogy Unger összekötetésben állt Pesttel és Krakkóval, ekkor több lopás elkövetése után 1919. októberben Lenggyelországba szökött. Lengyelországban arra igyekezett, hogy a lengyel nemzetet a magyarok számára ezzel a jelszóval dolgozza meg: — Szlovenszkót vissza kell adni a magyaroknak! Ez Unger és társasága, akik soha sem voltak öntudatos szlovákok, hanem irredenta politikusok fizetett agitátorai. Ők forradalmat akarnak előidézni. s nem meggyőződésből és lelkesedésből, s csak boszuból és magyar koronában is fizetett bérért. Törekvésük nem vezet eredményre, j A szlovák nép már felszabadult az oly emberek, mint Unger, nyűge alól , és ez alá soha többé vissza nem tért Az Ungerek és Jehlicskák a magyarok által fizetett békerontók a két szlovák nemzet között. Ideje volna, hogy ezt már Krakkóban is belássák a lengyel nemzet érdekében. Szlovenszkó népe egyszer már szeretné tudni, hogy tulajdonképen ki is kormányozza őt, kitől függ az itt lakó szlovákok, magyarok és németek sorsa. Ha mindenben Prága az irányító a maga ismert centralizmusával, akkor mire van a szlovenszkói teljhatalmú minisztérium, miért tanácskozgatnak a szlovenszkói zsupánok, polgármesterek, képviselők, mint valami tartományi törzsfőnökök? Ha pedig Szlovenszkó külön közigazgatási egységet képez, hol van ennek kifejezője, melyik az az autonóm szerv, amely Szlovenszkó népének akaratából jött létre s tetteiért ennek a népnek felelős ? Amikor azonban akár akár Turócszentmártonban Bratiszlavában, tárgyalnak szlovenszkói dolgok felöl és azt mondják, ahogy Szlovenszkó népének nevében beszélnek, ugyanakkor figyelmen kívül hagyják a magyarokat, németeket, sőt a szlovákoknak is egy igen tekintélyes részét, mégpedig azt, amely nem ért egyet ; azzal a politikával, amelyet láthatatlan kéz irányít. S ha így a figyelmen kívül hagyott kontingenst vizsgáljuk, azt találjuk, hogy ez jóval fölülmúlja azt a számot, mint amennyit a sorsunk fölött határozóké képvisel. A mai világban, a demokrácia, a teljes jogegyenlőség kori szakában pedig nem engedhető, hogy egy törpe minoritás diktáljon. Sorsunk intézésébe nekünk is van beleszólásunk , s ezt a jogot nem kegyképen kérjük egy klikktől, hanem gyakorolni akarjuk a köztársaság által is elfogadott békepontozatok alapján. Az ellen az ostoba vád ellen, hogy a magyarság ellensége a köztársaságnak semmt ilyen, be nem bocsátható, sőt egyenesen kirepítendő még a legutolsó állásból is, igazán fölösleges védekeznünk. De tiltakozunk az ellen, hogy bennünket , továbbra is vagy mint meg nem bízható elemet, vagy mint másodosztályú embereket kezeljenek. Ha ragaszkodunk is nemzetiségünkhöz s ezzel együtt kultúránkhoz, ha talán nem is beszéljük még a szlovák nyelvet, emberek vagyunk, semmivel sem hátrábbállók, mint bármely más nemzetiségü a köztársaságban. A magyarság Szlovenszkón nem elenyészően csekély , s nem is kultúrálatlan tömeg, hanem majdnem fele az összlakosságnak s kivétel nélkül intelligens elem. Vajjon miért nem méltó hát arra, hogy belevonják azokba a tárgyalásokba, tanácskozásokba, amelyeken Szlovenszkó ügyei kerülnek szóba ? S hogyan mer egy társaság Szlovenszkó népe nevében beszélni, amely a népnek talán csak egyharmadát képviseli! ? Kiknek a megbízásából gyülekezett össze az a néhány úr, aki kimondotta, hogy a városok, ezek a kulturgócpontok, megszűnjenek és a maguk fejlett intelligenciájával a falu népe alá rendetessenek ? Városunkat és Bratiszlavát nagyi kegyesen meghagyandónak vélik, de csak mint rendezett tanácsú városokat. És minekünk mindéhez semmi szavunk! Mélyen tisztelt Láthatatlan Kéz, vagy mellékkormány, vagy klikk, így nem lehet előrehaladni, kulturálódni, konszolidálódni! Nem bizony. Mutassák meg, mit építettek eddig, múlják mert amíg alkotásaik fölül nem a régieket, addig nincs joguk rombolni. (Annyit föltételezünk még a klikkek felől is, hogy mesgyéjére nem lépnek.) a vandalizmus Nálunk pedig most a rombolás járja, bármint hangoztassák is az aktív munka szükségességét. Ha nem használják föl a rendekezésre álló összes erőket, sőt épen a legértékesebbet szándékosan nélkülözik, abból az építő munkából semmi sem lesz. Nem elég csak dörögni a régi állapotok ellen, amelyeknek — melleseg megjegyezve — nem is voltak olyan nagy hímei, amint azt most feltüntetni szeretnék, hanem, ha hibáit fedezték föl, tessék azokat kijavítani. Ne essenek abba a bűnbe, amelyben már az ő szemeik előtt is sokan bűnhődtek. Leszögezzük mi is azt az igazságot: Szlovenszkó a szlovenszkóiaké és erre támaszkodva, ugyanolyan jogot kötelünk minden téren a magunk számára, mint amilyent azok gyakorolnak, akik Szlovenszkó teljhatalmú birtokosaiként tüntetik föl magukat. Nekünk nem bűnünk, hogy magyarok vagyunk, nekik nem érdemük, hogy szlovákok; ellenben közösen lakjuk ezt a földet, melynek fölvirágoztatásához ép úgy hozzájárultunk, vagy tán még jobban, mint ők, nem engedjük tehát, hogy bennünket akárhonnan is kizárjanak. Mi rem szolgáltunk arra, hogy csak másodrangú, alantas szerepre kárhoztassanak bennünket; ők viszont nem szereztek érdemeket és nem nyertek jogot arra, hogy rajtunk uralkodjanak. Szlovenszkónak s az egész respublikának ügyeihez épen annyi szavunk van, mint a láthatatlan kéz által vezetett klikknek! Készül a szerb—román szövetség. Prága, június 9- Ben és dr. Londonból üdvözlő sürgönyt küldött a Belgrádban tárgyaló Pasics és Take Jonescu minisztereknek. A sürgöny ezt mondja : — Nagyon sajnálom, hogy a körülmények Belgrádba való utazásomat nem engedik meg oly időben, amikor mindnyájunk tervei valóra válnak és a megkezdett munka eredményesen halad. — A csehszlovák kormány nevében szerencsét kívánok a jugoszláv királyság és Románia közti tárgyalásokhoz, amelyek közös egyezségünket vannak hivatva kiépíteni. A tárgyalások ismét nagy lépést jelentenek a béke biztosítására s a közösen aláírt békeszerződések végrehajtására. E tárgyalások országaink jövőjét biztosítják A csehszlovák köztársaság nevében örömmel csatlakozom tárgyalásaikhoz és biztosítom, hogy a tárgyaló két nemzet teljesen megbízhat a csehszlovák állam és nemzet igaz és hű barátságában. Amerikai szlovákok az autonómia ellen. Prága, jun. 9. Washingtonban május hóban az amerikai szlovákok tanácskozásra ültek össze. A konferencián arról beszéltek, mint lehetne az Egyesült Államok és a csehszlovák köztársaság viszonyát megszilárdítani. Az ülést Stepanek dr. követ hívta össze, amelyre hivatalosak voltak az összes szlovenszkói szervezetek és a sajtó Bizottságot választottak, amelyben az összes irányzatok képviselve vannak. Elhatározták a jelenlevők, hogy követelik a pittsburgi szerződésnek a csehszlovák köztársaság alkotmányába való iktatását és egyben kijelentették, hogy Szlovenszkó autonómiájának azonnali életbeléptetését nem tartják sürgősnek. Prága, június 9. A köztársasági elnök Capri szigetén az alábbi sürgönyt kapta: — A Stepanek nagykövetnél a clevelandi nemzeti teremben ülésező csehek, szlovákok és ruszinok szeretett elnöküket lelkesen üdvözlik. 9 trianoni béke ratifikációja is Nogatmagyarország- Át kell adni a nyugatmagyarorszgi megyéket. Wien, június 9. Azzal, hogy a francia képviselőház ratifikálta a trianoni békeszerződést, a nyugatmagyarországi kérdés új fázisa állott elő. Ami a Magyarországgal való tárgyalást illeti, az osztrák kormány álláspontjára vonatkozó jegyzékre magyar részről még válasz nem érkezett. Az osztrák kormánynak az az álláspontja, hogy még abban az esetben is, ha a tárgyalásokat folytatnák, nem szabad késni a nyugatmagyarországi megyék átadásával. A csehszlovák-román egyezmény. A konvenció szövege. Benes üdvözlő távirata. Masaryk elnököt üidvözlik. Prága, jun. 9. A román és csehszlovák kormányok elhatározták, hogy a csehszlovák köztársaság és a romány királyság között létrejött végleges egyezmény szövegét publikálják. Az egyezmény tartalma a következő: — Mindkét állam szilárdan elhatározta, hogy az oly nagy áldozatok árán megszerzett békét megvédi. Ezt a békét a népszövetségi szerződés is tervezi, az 1920 évi július 4 én megkötött trianoni békeszerződés pedig biztosítja. — Ez okból a csehszlovák köztársaság elnöke és a román király a következő végleges egyezmény megkötésében állapodtak meg: 1. Azon esetben, ha Magyarország anélkül, ha erre provokáltatnék, szerződött felek egyikét megtámadná, a a másik fél kötelezi magát a megtámadott fél védelmére a konvenció második fejezetében megállapított intézkedések utján. 2. A csehszlovák köztársaság és a román királyság illetékes szakhivatalai a későbben kötendő katonai egyezmény értelmében és szoros egyetértésben meg fogják határozni azokat az intézkedéseket, amelyekre a jelen egyezmény végrehajtása céljából szükség van. 3. A két szerződő fél egyike sem köthet egyezséget egy harmadik hatalommal anélkül, hogy a másik felet előzetesen ne értesítené. 4. Hogy egy uton haladjanak béketörekvéseikben, a két fél kötelezi magát, hogy megegyeznek egymással külpolitikai kérdésekben és a Magyarországgal való érintkezésben. 5. Ez az egyezmény két évig érvényes, a ratifikáló iratok kicserélésének napjától kezdve. E határidő leteltével a felek bármelyike felmondhatja az egyezményt, amely azonban a felmondást követő hat hónapig még érvényben marad. 6. Az egyezményről értesítik a népszövetséget. Az egyezményt Take Ionescu és Wewerka Ferdinánd dr. írták alá. Churchill az állandó békéről. Angol, francia, német kooperáció. Manchester, június 9. (Reuter) Churchill beszédet tartott, amelyben többek között a következőket jelentette ki: — Az állandó béke egyedüli biztosítéka Anglia, együttműködése.Francia- s Németország — Franciaország álláspontját meg kell érteni. Franciaország határos az ellenséges Németországgal és Franciaország sem Angliától, sem Amerikától nem kapott biztosítékot arra, hogy segítséget kap, ha esetleg megismétlődnének az 1914. évi események. Az ettől való félelem vitte Franciaország politikáját arra az útra, amelyen közöttünk és Franciaország között ellentétes nézetek merültek fel. — Angliának igyekeznie kell, hogy a francia és német nemzet között kiegyenlítse az ellentéteket. E hatalmas nemzetek között együttműködésnek kell beállania, hogy a világháború romjain újra felépíthessük a világot és hogy Európa békéje helyreálljon.