Kassai Hirlap, 1921. július-december (18. évfolyam, 138-268. szám)
1921-11-25 / 245. szám
A „hosszú kéz”* merényletterv” Benes, Micsura és Slavicsek ellen. A bratiszlavai rendőrség szenzációs fogása. (Csi) Bratislava, nov. 24 A bratislavai rendőrigazgatóság gonosztevők nyomára bukkant, akik sikkasztott pénzeken víg életet folytattak és merényletet készítettek elő a csehszlovák köztársaság néhány politikai vezetője ellen. Vasárnapra virradó éjjel a rendőrség letartóztatta a társaság főbb tagjait: Jabics Belát, aki fia Jabics bratiszlavai államvasuti ellenőrnek és a Komárno mellett levő Béla uradalomban gazdasági intéző. Kaiser Vilmost, a bratislavai villamos vasút tisztviselőit és Fekete Lászlót a Stollwerk-gyár tisztviselőjét, akik a tervezett merénylet előkészítésében támogatták egymást. Letartóztatták Kaiser anyját is. Előállították a rendőrségen a letartóztatott Kaiser atyját is, Kaiser Gyulát, aki a bratiszlavai magyar keresztényszocialisták egyik exponense. Jogosult az a vélemény is, hogy Kaiser mögött— mint értelmi szerzők esetleg bűnrészesek — más személyek is állanak- Ez irányban a nyomozás folyik-Az összeesküvést szombaton, e hó 19-én fedezték fel. A délután folyamán megjelent a rendőrségen Szedry Árpád soffőr. Elmondta, hogy egy órával ezelőtt nála járt Jabics Bilas megkérdezte tőle, nem adhatna-e el neki másfél kiló dinamitot vagy ekrazitot, esetleg valami pokolgépet- A robbanószerekre bizonyos célból szüksége volna azon társaság részére, amelynek „hosszú keze” van. Stedry bemondása alapján a rendőrség azonnal munkához látott. Utánzótt, s teljesen veszélytelen dinamitot szerzett, s amelyet eredeti csomagolással ellátva átadott Stedry soffőrnek, hogy vigye el Jabicsnak. I Jabics a csomagot átvette Stedrytól, majd a Redout-kávéházban Kaisernek adta át, aki 700 koronát fizetett ki a?. . ál-dinamitért Kaiser a megvásárolt j csomagot elvitte a villamos vasutak irodájába, Feketéhez és elrejtették a pénztár Uessorjába Jabics, midőn a rendőrségen kihallgatták, beismerte, hogy Kaiser megúszta őt, szerezzen neki dinamitot. Kaiser előbb himezet-hémozott, ezt állította, hogy Jaíics utasítása szerint cselekedett és az egész dologért a felelősséget Jalicsra akarta hárítani. Midőn azonban a szembesítés megtörtént, Kaiser beismerő vallomást tett. A vallomás szerint Kaiser már július hónaptól kezdve sikkasztotta a villamos vasút pénzeit. Meg is állapították azonnal, hogy Kaiser kb. 19 ezer koronát sikkasztott el, a pénz egy részén különféle holmit vásárolt, a többit pedig elmulatta- Kaisernak havi 750 korona fizetése volt, ebből 700 koronát anyjának adott. Kaiser sejtette, hogy az év végén, amikor hivatalának összes számlakönyveit meg kell, hogy vizsgálják, minden napfényre jut és tettének súlyos következményei lesznek. Ezért öngyilkosságot akart elkövetni, de azt is elhatározta, hogy egyidejűleg valami kiváló személyiséget is másvilágra küld. Merényletet akart elkövetni Slavicsek bratiszlavai rendőrigazgató, vagy Micsura miniszter, esetleg Benes dr. miniszterelnök ellen. Ezzel akart érdemet szerezni a magyar keresztényszocialistáknak. A rendőrség azonban a tervet meghiúsította. XVIII. évfolyam, 245. szám StarkChtang 61 kiadóhivatal: Kostel, Hlavná (Fö)utca 60. alm, Lavalal Telefon, 184. alm. Péntek Megjelenik minden* nap d. «. 4 órakorKASSAI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: LAUSCHMANN OTT& liaiDBIBÍÍÍiBBII^!i!tlHaifil(íill^fílBfilÍÍllÍSII<yfiSI88llfianfI8Jllfil!ISBIflÍSIIBi»8tllllSlfilfilllIIIÍ(lREKIIflllhllllllBIII Košice, 1921. november 25. ■»«M'CJMfmMMJIHi'liMIHHd.llM I n *.... Ili WMI IHTT—n— ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy egész évre 216 korona, félévre 1M korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 18 korona* Egy szántára helyben és vidéken 1 K Emberek. Az ember jónak születik és csak későőbb válik mássá. Hol kezdődik az emberiség életében az az elhatárolás, hogy: jó és rossz ember, nehéz volna ma már kikutatni. Csak annyi a való, hogy a világ folyamán csupán e két csoport aránya változott Nagy elmék a béke legszebb éveiben úgy álmodták, hogy a legtöbb ember jó s a rosszak is hajlandók a jóra. A világháború aztán két csoportra osztotta az emberiséget: a kisebb tömeg a vérbőségés csatatereken abszolút jó volt. Azzá kellett válnia, mert a közös sors, a szenvedés és az örökké e halál előtt állás ép úgy megigazultatta, mint a haldoklót a halálos ágyon az ismeretlen öröklét rejtelmes megérzése. És a sors iróniája, nem, több: kegyetlen tragikomikuma, hogy ép ezek a jó emberek álltak egymással szemben, egymás életére törve, általuk nem ismert és nem értett, lelkükkel nem közös célok érdekében. A másik csoport, a nagyobb, a rossz embereké volt. Részvéten, konok, makacs önzéssel a jók szenvedéseit maguknak gyümölcsöztették minden-minden téren, a lehetőségnek összes árnyalataiban. És jó ember csak az maradt, aki a harcterekről nem tért vissza többé. Akik visszatértek, látniok kellett a sok rosszat, amely távollétükben rovásukra felgyülemlett. Részvétlenség, nagy, tragikus változások az egyén és társadalom életében, megszokni alig remélt, keserűséget ébresztő eltolódások a nemzetek megingathatatlannak hitt egységében, nyomor, tülekedés, zavar — csoda-e, hogy minden ember rosszá változott? Új vér, új eszme, új élet kell az emberiségnek és akkor is sokáig tart, amíg megint jó emberek teremnek és kiválasztódnak a rosszak rettenetes tömegű Balekjából. Mert rosszak vagyunk, mi emberek. Annyira, hogy még akkor is rosszat teszünk, amikor jót akarunk cselekedni. Mert az önzés lett úrrá mindenek fele , s az önjó érdekében cselekvésnél nem vesszük észre, nem is akarjuk észrevenni, hogy másra tapostunk reá, akinek emberi egyenlő joga van ugyanazon vagy hasonló jóra. Nincs megértés, szolidaritás sem emberi, sem társadalmi, sem osztályértelemben. Ugyanazokká lettünk, mint az első ember, aki az első halálos csapással az első vér forrását fakasztotta meg az erdő vadján, hogy éhét csillapítsa. Kultúra, emberiesség, felvilágosultság a lélekből, szívből fakadó jóra, nemesebb, magasztosabb szempontok az embertársak, hibáik és bűneik megítélésében, erényeik értékelésében mind-mind csak álmok, fehérek, amelyeket egykor álmodtunk egy boldogabb élet: a béke puha vánkosán. Azokkal az eszmékkel, amelyek a világot romba döntötték, nem lehet új épületet kezdeni. Új ragasztószer kell, amely az épület köveit tartósan összefogja. S ha régen az emberi jogoknak az uralkodó eszmék szolgálatában állott nem kis korlátozása dacára képes volt az emberek nagyobb része igazi emberré válni, vagy ehez közeledni, mennyivel inkább lehetséges kell, hogy legyen ez a demokratikus szabadság által, amelyért a világháborút a demokratikus államok az önkényuralommal szemben győztesen megvívták. Az ember, mint ember és a szabadság fogalma elválaszthatatlanok. Szabadság kell, hogy olyan emberekké válunk, aminőkre a vitának szüksége van, hogy tartósan újjáépülhessen és emberekké kell lenni, hogy ezt a szabadságot kiérdemelhessük. Az ir tárgyalást elhalasztották. London, november 24. Craig James ulsteri miniszterelnök betegsége miatt az ir kérdés tárgyalását bizonytalan időre elhalasztották. Craig ennek dacára érintkezést keres Lloyd George-val. Francia-japán-angol versengés a tengeri hatalomért Washington, november 24- Franciaország ugyanolyan erejű hadihajókat kíván, mint Japánnak vannak és annyi tengeralattjárót, amennyivel Anglia rendelkezik. Tiltakozik az ellen is, hogy a tengeralattjárók nagyságát korlátozzák- Japán Hughes 5:5:3 arányú javaslatával szemben 10:10:7-ben kívánja megállapítani a hadihajók arányét- A magyar kormány közzéteszi a Károly-puccs diplomáciai okmányait Elnapolták a nemzetgyűlést. Budapest, nov. 24. A parlament tegnapi ülésében Rassay képviselő nagyobb beszédben fejtette ki, hogy a velencei egyezmény eltérést jelent attól ez elvtől, hogy népszavazás nélkül egy talpalatnyi földet sem szabad átengedni. Az amnesztiáról kiadott rendelet el van hibázva, mert nem alkalmas arra, hogy a munkásosztállyal megértés jöjjön létre. Márpedig a kölcsönös megértés nélkül el sem gondolható a tökéletes jogrend. Rassay a legközelebbi ülést csütörtökre javasolja, amikor tárgyalják a bel- és külpolitika akut kérdéseit. Bethen gróf miniszterelnök ezeket felelte: — Mivel a kormány lemondott, az általános parlamenti szokások szerint nem vehet részt a politikai életben. A kormány azért mondott le, mert egyrészt a legutolsó események folytán szükségesnek tartotta az ország kormányzó előtt a bizalom kérdését felvetni, másrészt azért is, mert a szóban forgó események kétséget ébresztettek aziránt, alkalmas-e a kormány a közügyek további vezetésére. Felette szükséges, hogy az új kormány kinevezése elé ne gördítsenek akadályokat és a parlament újból megkezdhesse munkáját. Rassay képviselő azon kijelentésére, hogy állítólag abszolutisztikus kormányzás van, megjegyezte a miniszterelnök, hogy a nemzetgyűlés önmagát napolta el- Rassay szerint a velencei szerződés oka annak, hogy az ország veszteséget szenvedett. Ez nem helyes. Az ország veszteségeinek forrása a trianoni békeszerződés. A velencei egyezmény ellenkezőleg megengedi Magyarországnak, hogy bizonyos feltételek mellett némi területet nyerhessenKijelentette Bethlen, hogy a kormány a legsürgősebben nyilvánosságra hozza az összes diplomáciai okmányokat, amelyek Károly volt király puccsára a magyar trón elnyerése érdekében vonatkoznak. Végül javasolta, hogy napolják el a parlamentet és az újbóli összehívással az elnökséget bízzák meg. Ezt a javaslatot elfogadták. 9 Báros ÉsÉ Bilis szituit 3 szili Spükl? Csak ad hoc bizottságok döntenek. Városunk szinegy&rek rendezése is napirendre kerül a bratiszlavai tanácskozásokon. Éne vonatkozóan a napokban megírtuk, hogy Faragó kéri a héthónapos szezonnak egyhuzamban való megtarthatását, ami azt jelentené, hogy február végéig játszanék itt. Ezzel szemben a szlovák direktor részt kér magának a téli szezonból is és azért feltétlenül meg akarja kezdeni működését január 1-én. A városi tanács igyekezett a két álláspontot összeegyeztetni, de a végleges döntés a bratiszlavai tanácskozásokra maradt. A téli hurcolkodás és költözködés mindkét társulatot nagy feladatok felé állítja Ennek foganatosítása azonban Faragóra nézve tellermetlenebb, mint szlovák kollégáiért. A szlovák igazgatónak igaza van, hogy a téli szezonból is részt követel magának, mert hiszen a tél a tulajdonképeni színi idény. Viszont azonban Faragónak épen a tél közepén kell itthagynia jó kondícióját s kéthónapos állomáshelyet keresnie, ahonnan ismét csak téli időben, február végén kell visszaköltözködnie ugyancsak kéthónapos játszási időtartamra. Nehéz feladat megoldása hárul e szerint a bizottságra, mely a kérdést véglegesen kívánja rendezni. Valamit azonban figyelmen kívül hagynak úgy nálunk, mint Bratiszlevéban. Egyáltalán nem kiváncsiak a városok közönségének véleményére, holott úgy a színházak építési költségeit, mint a társulatok eltartását a közönségnek kellett, illetve kell is magára vállalni. A megoldás sokkal könnyebb s a közönség szempontjából megfelelőbb lehetne, ha maguknak a városoknak is szót engednének az ügyek elintézésénél. A minden nemzetiséget képviselő táborok úgy kulturális, mint gazdasági tekintetben jobban mérlegelnék a viszonyokat, mint az ad hoc bizottságok s így helyesebb megoldást is találnának, mint ezek. Épen azért nem is hihetjük, hogy a bratiszlavai tanácskozások szerencsés megoldást találjanak. Bízzák a dolgot a két város közönségére, vonják be a tanácskozásokba a táborok kiküldötteit is, akkor majd létesíthetnek kellő megállapodásokat, máskép azonban nem. Egyoldalúan nem lehet fontos kérdéseket megoldani- DagabSOSEaBBianBBaHMIHMMMniBBBaflHHBBHHMBHiana Károly volt király nem kért segítséget a görög udvartól. Prága, nov. 24. Főleg bolgár és jugoszláv lapokban azt a hírt kolportálták, hogy Károly volt király és felesége segélyt kértek a görög és a román udvarnál. A görög királyi követség ezt a hírt kategorikusan megcáfolta. Általános sztrájk Triesztben. Grác, nov. 24. A Grafzer Tagespost közli Triesztből: Az általános sztrájk tovább tart. A kikötőkben és nagyobb vállalatoknál az egész munkásság sztrájkol, úgyszintén a villamosműveknél és a gázgyárnál is. A város világítás és villanyerő nélkül van. A kikötőkben egyáltalában nem dolgoznak, a nyomdákban is teljesen szünetel a munka s így a lapok sem jelennek meg.