Kassai Ujság, 1921. április-június (83. évfolyam, 74-145. szám)

1921-04-22 / 90. szám

2. oldal Hüttner főhadnagy szereplése Kosicén A Tisza bűnper egyik szereplőjét Hütt­ner Sándort sokan ismerik Kassán is. A cvikkeres, szimpatikus főhadnagy a háború alatt ugyanis itt teljesített szol­gálatot a 9-es honvédeknél. A csendes főhadnagyról ugyan senki sem merte fel­tételezni, hogy valamikor Fényes László­val, Friedrich Istvánnal és Kéri Pállal kerül bíróság elé. Most azért foglalkozunk vele, mert aktuálisnak tartjuk megemlíteni, hogy Kassán is a háború alatt u. n. „gyanús“ ügybe keveredett, de az eljárástól főhad­nagyi rangja mentette meg Történt ugyanis, hogy a kassai ren­dőrség és katonaság együttesen nagyobb szabású razziát rendezett a városban. A sok igazoltatás között Hüttner főhadna­gyot is szigorúan elővették. A razzia utáni reggel megjelent a rend­őrségen egy zsidó asszony s előadta, hogy az éjszakai razzia alkalmával 2 drb. ezer koronás bankjegye ridiküljéből el­tűnt. A nyomozás azonnal megindult. Kiderült — amit különben maga az asszony is igazolt — hogy a detektív, igazolványának megtekintése után a szo­báját azonnal elhagyta, Hüttner azonban ott maradt és ridikü­jének tartalmát át­vizsgálta. Reggelre az asszony a két drb. ezer koronás n­ányát konstatálta, de erő­sen állította, hogy lefekvés előtt pénzét megszámolta, s akkor a két drb. ezer koronás megvolt. Az asszony gyanúja alaposnak látszott ugyan, de a főhadnagy ur ellen nem mert feljelentést tenni. Akkor mindenki kétkedve fogadta az asszony „meséjét”. — Ma azonban ... A beregszászi fogház előkelőségei Beregszász, ápr. 21. (A Kassai Újság tudósitójától.) Soha nem voltak a törvényszéknek oly előkelő­ségei, mint most. A törvényszéki fogdában eddig átlag 300 fogoly volt. Most dacára, hogy Huszton is felállitaatott a törvény­szék s így Máramaros bűnösei külön el­helyezést kapnak, a beregszászi törvény­szék mégis tömve van. Csupa doktor és más előkelő állású ur a törvényszéki bör­tön lakója. Csak egy párat mutatunk be: 1. Dr. Novák (Hausman) beregszászi rendőrkapitány: be Crises lopásért; 2. Siófán rendőrfőtiszt az olmützi érsek rokona: betöréses lopásért; 3 Mondok János a „Pravda“ szer­kesztője: kommunista agitációért; 4. N­emcsók Demeter a Puza-párt ve­zetőségi tagja, a Národ társszerkesztő­je : rablónyi fizoséig ért; 5. Dr. Bálintházi Blau Jenő hitelin­tézeti ügyész: csalásért, Bányász Sándor, a Puza-párt tév­ ói titkára: csalásért, Darvas Emil főkönyvelő: csalásért Klempus, a Puza-párt egyik vezetője most szabadult ki 50000K kaució ellené­ben. Általában ezek az előkelőségek nagyon jól élnek bent, szivaroznak, kár­tyáznak, szórakoznak, kívülről ellátják őket minden jóval. Borbély bejár a fogházba , m­egborot­­válja őket sorba. Dr. Nováknak pl. nem volt pénze, a borbély ingyen borotválta meg. Ellenben Stpjánt már nem akarta pályára megbo­­rotválni, A szlovenszkói mezőgazda munkások sztrájkja A gazdák válasza a munkások köve­teléseire, A sztrájk véget ért. Tegnapi számunkban a OTK jelentése alapján közöltük azokat a követeléseket, amiket a mezőgazdasági munkások minisztérium elé forjenzíttek. A gazda­a szervezetek bra&szilarm értekezlete Pfeffer Oszkár, a diószegi cukorgyár­­ központi igazgatójának vezetésével aláb­bi határozatot hozta s terjesztette Skro­­ivenszkó teljhatalmú minisztere elé a munkások sztrájkja ügyében.­­ • Az Országos Szlovenszkói Gazdasági Egyesülettel folyó hó 18-án közölte a minisztérium azokat a feltételeket, me­lyek alatt a sztrájkoló munkások szer­vezetei a munkaadók szervezeteivel tár­gyalásba bocsátkozni hajlandók lenok­­­ nek: Kassai Újság Ezekre a követelésekre az Országos Szloven­szkói Gazdasági Egyesület és a nagybirtokos szövetség képviseleteinek mai közgyűlése egyhangúlag a követ­kező határozatokat hozta : A béresek­­ és havidíjasok kollektív szerződéseire vonatkozó tárgyalások kezdetén, a kormány képviselőinek je­lenlétében az a megállapodás jött létre a­ két tárgyaló fél képviseletei között, hogy amíg a béresekre vonatkozó új kollektív szerződés létre nem jön, addig a megelőző évi Szobár-féle irányelvek maradnak érvényben.Ennek ellenére egyes munkás­­szervezetek sztrájkba vitték a munkásságot s ezáltal nyilt szerződésszegést követtek el. iá nevezett munkaadó-szervezetek ennél­fogva azon az állásponton vannak , hogy: addig semmiféle tárgyalásba nem bo­csátkoznak, míg a munka az egész vo­nalon újból fölvéve nem lesz. A munkaadók szervezetei már azért is erre az elhatározásra érezték magu­kat­­ indíttatva, mert általánosságban a terror­ok a sztrájkban és — eltekintve a kérdés tényét látják jogi oldalától —, magától értetődőleg nem haj­andók ilyen nyomás behatása alatt tárgyalás­ba belemenni. (* Legújabb jelentéseink alapján közöl­hetjük, hogy a mezőgazdasági sztrájk országszerte megszűnt. A trianoni békeszerződés az angol és francia parlamentben Budapest, ápr. 21. (Saját tudósítónk távirata.) Az angol alsóházban ma tár­gyalták a trianoni békeszerződés ratifiká­cióját Az alsóházban Harmenorth kül­ügyi államtitkár ajánlotta a békeszerződést a képviselőknek elfogadásra. Beszédjében megállap­­otta azon követelés jogosságát, hogy Magyarország tartozik fizetőképes­ségének haláláig jóvátenni az okozott ká­rokat. Az alsóház a békeszerződést má­sodik olvasásban elfogadta. Ugyancsak ma tárgyalta a francia ka­mara külügyi bizottsága is a trianoni Franciaország sem akarja a (CTK.) Prága, ápr. 21. Conget francia követ, a sajtó képviselői előtt tett nyilat­kozatában a leghatározottabban megcá­folja a német újságoknak ama híreit, mintha Franciaország Károly exkirálynak Magyarországba való bevonulását támo­gatta volna. A követ kijelentette, hogy a német sajtó által terjesztett hírek kimon­dottan azt a célt szolgálják, hogy bizal­matlanságot szítsanak a szövetségesek között. * A követ nemcsak azt tagadta a legerélyesebben, hogy Franciaország bár­minő támogatásban részesítette volna az exkirályt, hanem azt is kétségbe vonta, hogy még csak valamicske szimpátia is kötné Franciaor­szágot Károlyhoz. békeszerződésről szóló törvényjavaslatot. A külügyi­ bizottság meghallgatta Guernier expozéját a trianoni békeszerződésről, majd arra utasította Guerniert, hogy Ma­gyarországon most lefolyt eseményekre való tekintettel kiegészítő jelentést készítsen. A bécsi parlamenti körökben az a hír terjedt el, hogy úgy a francia, mint az angol parlament hamarosan letárgyalja a trianoni békeszerződést. A békeszerződés ratifikálása után azonnal Magyarországba indul az antant delegáció, hogy az összes függő kérdéseket elintézze. Habsburgokat trónon látni. Azon hivatalos jegyzékek után, amelyek világosan meghatározzák Franciaország á­láspontját ebben a kérdésben, nincs is szükség egyéb bizonyítékokra. — Megnyugtathatok mindenkit — foly­tatta a követ­­­ hogy kormányomtól a Habsburgok restaurációjának kérdésében teljesen ellenkző utasítást kaptam, mint amilyent a németek ránk akarnak dispu­tálni és az is bizonyos, hogy a budapesti kollégám sem kapott más rendeletet. Kü­lönben is tisztán az tény, hogy Francia­­ország azonnal tiltakozott a Habsburgok­nak visszahívása ellen, amellett bizonyít, hogy Franciaország a Habsbur­gokat semmiféle formában sem akarja trónon látni. A csehszlovák parlament munkaképtelenségének okai Legnagyobb zűrzavart a nyelvkérdés okoz. — A külpolitika bírálata. Prága, április 21. (A »Kassai Újság« tudósítójától.) Az » Oester­reichische Rundschau«, amely a politikai eseményeket tudományos tár­gyilagossággal figyeli, áprilisi számát a cseh-szlovák államban lakó németség helzetének szenteli. Terünk —■ sajnos — nem engedi meg, hogy a folyóirat egész anyagát, — amely a cseh-sz­ovák kor­mányzatnak szigorú, de igazságos bírá­lata — terjedelmében ismertessük. Még­is ki kell térnünk két cikkre Az egyik Ledebur-Wicheln szenátor kritikája Benes külpolitikájáról. A cseh­szlovák kül­politikát nagy mértékben jel­lemzi Benes és Kramarz ellentétes fel­fogása, míg az előbbi Oroszországgal passzív, addig az utóbbi aktív politikát folytat; ezen elvi eltérést még kielégíti a két államférfit­ személyi k­valítása, Ben­es kezd­őben nem is próbált a qua­­torsay vezetésétől megszabadulni. Az első önálló lépésre csak akk­or szánta rá magát, mikor 1920. nyarán a bolsevik­ előre­nyomulás idején semlegességi nyilatkozatot adott (Okok: a nyílnak erős szociáldemokrácia balszár - bevolfalása, továbbá az a lehetősség, hogy a vörös hadsereg az államm területéire lép, amely okokból az orosz, vöröskereszt Prágába küldö­tt missziója és a magyar kommunisták szives fogadtatásra találtak.) A lengyel győzelem, a fescheri kérdés, a Magyar - és Lengyelországnak, sőt Ausztriának francia, részről nyújtott támogatás az­után arra késztették Benest, hogy egy másik önálló lépést kockáztasson és azon akciót kezdeményezze, amelynek ered­ménye a kis entente. Utazása záróköve lett egy egységes frontnak, amely Né­metország, a Habsburgok és Szovjet- Oroszország elleni irányul­­t Itt­i uguanra 4 sort törölt,.)’ A köztársaság lakosságának egyharma­d részét kitevő magyarok és németek mel­lett lehetetlen, hogy örökké egy Német­országgal, Ausztriával és Magyaror­szággal ellenséges irányú politikát kö­vessenek, másfelől gazdasági okokból is igen hátrányos. Baert Benes egyik par­lamenti beszédjében az utódállamok gaz­dasági egyesülése és a hitelre adósállamok érdekében indítandó szorult akció mellett foglal állást. A gazdasági kül­politikának az eddigi ingadozása he­lyett — amely inkább nyugat-keleti irányban mozgott — az­­ 5­szak-déli után kell haladnia (Itt a cenzúra 3 sort törölt). Az állam érdeke azt követeli, hogy a belpolitikai problémák megoldása érde­kében előzékeny legyen a nemzeti ki­sebbséggel szemben és kifelé pedig a feltétlen semlegesség útján haladjon. Dr. Modinger képviselő hosszabb ta­nulmányban foglalkozik a belpolitikai helyzettel. Igen érdekes cikkének azon része, amely a prágai parlamentben uralkodó nyelvi zűrzavarral foglalkozik. A parlamentben 81 magyar és német képviselő ül, tehát az összes tagok 28­ százaléka.­ A nyelvi zavar fő oka annak, togja a parlament, nem tud érdemleges munkát végezni. A német, polgári képvi­selőknek körülbelül a fele nem tud cse­hül , egynegyed rész egy kevéssé meg­érti a cseh nyelviét, az egynegyed ré­szük teljesen megérti­, de percektől csak egynyolcad beszél. A német szociál­demokraták közül csak­ ketten-hárman tudnak csehül A magyarok közül a legkevesebben értik az államnyelvet, németül azonban azanál inkább fiúdnak. Ha amennyi hivatalos kijelentés csehül történik, a bizottságokban a referátu­mokat kizárólag cseh nyelven tartják, úgyhogy a képviselők legnagyobb része­­ nem tudja, hogyy mi történik körülötte.­­ Az ajtón érthetetlen napirendet lát ■ fölfüggesztve, egy csomó interpelláció és törvényjavaslat fekszik előtte, amit meg nem ért, tarta­muk talán kitűnő lehet, talán veszélyes. Látják, ho­ f­­élénken beszélnek és szavazásokat rendelnek el, és csak később tudják meg, hogy mire szavaztak. A képviselő úgy érzi magát, mint a próféta a pusztában. Ezzel szemben pél­dául a finn parlamentben minden jelen­tősebb beszédet svédül is megtolmácsol­nak, dacára annak, hog­y a képviselők­nek csak egynyolcada svéd. Ugyancsak helyesen oldották meg a problémát a kétnyelvű Belgiumban és a háromnyelvű Svájcban. Kalandordráma a Liszt Ferenc­ u.4. sz. alatt A Liszt Ferenc utca 4. szám alatt lakó Schvarc testvérek cselédje, Cs. A. ma reggel fél 7 órakor felment a ház padlá­sára, hogy a kiszáradt ruhaneműeket ös­­­szeszedje. Amint a padlás félreeső helyére ért, hirtelen két férfi ugrott hozzá, akik lefogták, száját betömték és kötéllel ös­­­szekötözték. Leteperték a kétségbeesettt és tehetetlen leányt , erőszakot akartak rajta elkövetni. A leány azonban elszántan védekezett s miután támadói nem bírtak vele bosszú­ból hozzáköt­özték a padlás egyik geren­dájához és elmenekültek. Miután a leány hosszabb ideig nem került elő, társnője keresésére indult. Ne­vét sokszor kiáltotta, de választ nem kapott. Gyanús volt neki az is, hogy a padlás ajtaja nyitva volt Figyelni kezdett s ekkor nyö­szörgést hallott. Rosszat sejtve a háziszol­gát hivta segítségül és a padra eggyütt mentek fel. A nyöszörgés irányában menve borzalmas kép tárult eléjük. A leányt gúzsba kötve s a gerendához kötözve eszmé­letlen állapotban találták. Kötelékeit gyorsan leoldották és szobájá­ba vitték. Amikor a leány magához tért elbeszélte a vele történteket. Támadói szlovákul be­széltek vele s távozáskor azt mondották: Szerencsétek, hogy a padlás ajtaja csuk­va volt. Minden valószínűség szerint a betörők az éjszaka folyamán hatoltak be a pad­lásra, a világító ablakon keresztül. Üzene­tük azt sejteti, hogy a gazemberek nem a cselédet szemelték ki áldoza­ul, de a házi­gazda és annak családja ellen akartak merényletet elkövetni. A leány a kiálláti izgalmak következ­tében súlyosan megbetegedett. A tettesek a világító ablakon át távoz­tak s minden valószínűség szerint a szomszédos ház tetejére bocsátkoztak le. A leány bemondása szerint mindketten 30 év körüli és fekete munkás ruhában voltak. A rendőrség a nyomozást azonnal meg­indította. Remélhető, hogy a támadók rövidesen kézre is kerülnek. A Losonci Magyar Kultur­­egylet megalakulása TfSWBß., ipviiis 21, (A »Kassai Ujiság« tudósítójától.) Impozáns ünnepét ülte a kultura Lo­sonc városában. F. hó 17-én nagyszá­mú érdklődő jelenlétében volt hivatalos és nyilvános megalakulása a legneme­sebb eszmékért egy táborba gyűlt intel­ligencia hozzájárulásával a Losonci Ma­gyar Kultur egyesületnek. Az egyesület létesítésének gondolata dr. Nagy Iván városi főszámvevőtől származott, aki fáradhatatlanul dolgo­zott Kövy Árpád reL lelkésszel és La­cher Béla zongoraművésszel együtt. Az intézmény hatalmas perspektíváiban egy szárnyaló jövő képe lebeg. Az egyes szakosztályok élén, mint az irodalmi, Thália, Uránia, képzőm­űvészeti, házi­­pari stb. hivatott vétségek garantálják a szakosztályok munkájának biztos sike­rét. Az alakuló gyűlés. Wagner Sándor nyugalmazott polgármestert választótt? Az egyesület elnöki tisztjébe, míg ügy­vezető igazgatójuk választásával dr. Nagy Ivánnak fejezték ki hálájukat. Az egyesület azonnal megkezdte mű­ködését, a ® ennyi?bent még a­znap délután 1> órakor megtartotta hetedik kultur­­délutánját, dr.Tom­a Pásztor* Udith zeo­­gorairaüvérfono és Dewsö ir&s

Next