Kassai Ujság, 1921. április-június (83. évfolyam, 74-145. szám)

1921-05-04 / 100. szám

Nyolcvanharmadik évfolyam, 100 szám „ Előfizetési díjak helyben és vidéken: Egy egész évre A vonagló ország .Végtelen mocsarak és végtelen kinok országa, ahol hetekig menetelhet a fá­radt katona s nem lát egyetlen kunyhót sem, ahol megpihenhetne. Emije m­em­­­látta fenyvesek, lunáros ingoványok, miazm­ás lápok között vipera csúszik, jaj annak, aki jobbra vagiy balra leté­ved a k­apiáríányi cölöpútról, amel­y­ olyan keskeny, mint az élet ösvénye. Aztán túl kinon és mocsáron mosolygó rónák kalászos végtelenje terpeszkedik s­ztártalan ajtók állanak nyitva a szür­ke vándor előtt. És az apró házakban jámbor muzsikák asztalánál nem kérdik a jövevténifrltöl, vájjon ki ö és mere van hazája. Mindenki szívesen látott ven­dég, még az adószedő is, aki ped­ig az Ant­ikrisztus követe. Ám megadják a császárnak is azt, ami a császáréi Megadják még a vörös császárnak is, aki csakugyan maga az Antikrisztus, mint az atyuiska volt. Mert az orosz pa­raszt, Isten fiának, alázatos szolgája, elrugaszkodott bűnösnek kárhoztat min­­de­nkit, aki akaratát erőszakkal próbálja reá kényszeríteni. És lelkében mégis és mi­ndig szabad marad. .Vegyétek el min­denemet, nincs szükségem földi jószá­gokra, de gerincem mindig egyenes lesz. S szívemben a jóság mal­asztja ha­talmaskodó gőgösök ellen páncélnál szi­lárdabb Vértezet. Vállalom a nyomorú­ságot, élek a föld gyümölcseiből. Aki az ég madarait táplálja, gondot visel1 majd reám is. Hagyjatok engem békén élni, na­­v jelszavaitok idegenek előttem. Ezt a parasztot sorozták be egy bom­lott napon a cári hadseregbe és elküld­ték idegen országok határaira, hogy el­­lensége sziveibe döfje szuronya h­egyét. Megmondták neki azt is, hogy miért, de ő nem értette, S kancsuka és revolver űzte előre, gépfegyver hajszolta a háta mögül, de a szivében mindig ember volt és a keze tiszte­ maradt az ártat­lanok vérétől. Nem Ö gyilkolt, hanem a fehér cár, az Antikrisztus, amely meg­bontotta az ember agyát és fenevadat formált belőle. Hajlottátok-e, mik­or két drótsövénnyel szegett végtelen vi­­­­lághatár százllépésnyi közén összeölel­kezett ellenségtestvé­rével, mint sírta könnyűeit, mint áradt belőle az ember roppant szerelme, amely egyetlen, ver­gődő sóhajjá áramlott össze a föld négy­­véres széléről ? Dosztojevszkij, Tolsztoj és Gorgij népe mint tárta ki karjait, a­z ismeretlen világ felé,­­amelyet egynek tu­dott magával mégis, amint egynek tudta kövek, virágok, madarak életét a maga vonagló életével. S szörnyű összeomlás után úgy áradt haza a muzsikok cár kényszeritette han­gyabolya, miként izzó láva a tűzhányó torkából, de nyugalma, amelyet újból megtalált a fehér falak csöndjében, nem tartott sokáig. Megint baroklok jelenitek me­g a falvakban és hirdették az uj vi­lágot. Itt a világmegváltó forradalom, felszabadítottunk benneteket a cár zsar­noksága alól, most jörtek, védjétek meg a forradalom vívmányait. Nem kell töb­bé adót fizetnetek, urak lesztek a maga­tok földjén, csak jöttek a vörös hadse­regbe ! Hogyan ? Kérdezte a muzsik. Hiszen pár hónap előtt ti magatok prófétáltatok, hogy tegyük le a fegyvert, Ti magatok mondottátok, hogy véget kell vetni a há­borúnak, mert azt csak a cár rendezte, aki nem akart nekünk földet adni. Men­jetek isten hírével, barátaim, így beszélt a muzsik s ha sokan vol­tak is a végtelen birodalomban, akik el­mentek katonának, Lenin-cár minden számítása mégis megtört a parasztok ellenállásán. Hasztalan jelentek meg rekviráló osztagok, az adószedők hason­másai a falvakban, a muzsik inkább nem termelt többet a betevő falatnál, semhogy olyan bankóért adja oda, ame­lyikért úgysem tudott vásárolni semmit. Blokád és ellenforradalom tette lehetet­lenné a szépen kieszelt tervek végrehaj­tását s negyedfél éve lángol az orosz föld. — Igen — mondogatták Moszkva és Z’étervár új urai —, csakhogy mindez nem jelenti a bolsevizmus csődjét. Ha nem volna blokád és nem volna ellen­­forradalom, akkor már régen megvaló­sítottuk volna a szocialista társadalmat. És elfelejtik, hogy nem lehet társa­dalmi kísérletet légüres térben végre­hajtani. Elfelejtik, hogy a blokád és ellen­­forradalom szükségszerű velejárója­­ az­­ uralmuknak. Az el­gurított golyó is az idők és terek végéig szaladna a földön, ha ezzel a fizikai törvénnyel egyidejűleg nem hatna egy másik törvény, amely a mozgó testek súrlódásainak hatására vonatkozik s amely néhány méter után megállítja a guruló goly­ót. Pedig lég­üres térben... Ést az emberi lélek felületei megállí­tanak minden olyan törekvést, amely terrorisztikus eszközökkel akarja ke­resztülvinni akaratát. Erőszakkal még boldogítani sem lehet senkit. Az orosz parasztot különösen nem. Mert szívé­ben égő és olthatatlan vágy ég a sza­badság után s azt akarja, hogy sorsát önmaga intézhesse­. Sem a jobboldali, sem a baloldali diktatúra nem állhat meg vele szemben. S a szörnyű vonag­­lásból, amelyet Európa ma szive­­ bogva figyel, talán ki fog alakulni a népura­lomnak az a formája, amely nyugvá­­notr­a juttatja az orosz forradalmait. demokráci­ának, az emberi jogok teljes­­­ségének, a szabad emberek önkéntes társulásainak lesz Hazája az orosz föld és n­épe annyi szenvedés után végre megtalálja azt az te­gfytütSél­ési formát, amely lelkűtekének megfelel. Szerda, 1921 május 4 cs kiadóhivatal: Kőikre, Po­«<ca 64. arára, jÉítóaudat. (Nem­zeti színházzal »terüljen.) Telefonszám: 185. ; & » o Megjelenik hétfő kivételével naponta reggel, o o o FELELŐS SZERKESZTŐ: DK KÖVES ILLÉS 216 korona, félévre 108 korona, negyedévre 54 korona, egy hónapra 18 korona. — Egyes szám­ára 1 korona. Németország nem enged A legfőbb tanács ultimátuma. Amerika a németek oldalán. A német események lassan hömpölyög­­­­nek a bizonyosság felé. Ma már alig lehet másról, mint arról szó, hogy az ántánt­­ mégis csak megszállja a Ruhr-vidéket. Az ántánt minden szavából, minden ténykedéséből kilátszik az az akarat, hogy­­ a dolgot szeretné valahogyan nyélbe ütni. Harcias készülődései is arra vallanak, hogy igaza van a latin közmondásnak: Si vis pacem, para bel’um: „Ha ‘békét akarsz, készülj a háborúra, — Az ántánt is óhajtva óhajtaná a békét, s hogy biz­tosabban megkaphassa, erős hadi készülő­­déssel igyekszik Németországot megfélem­líteni.­­ De Németország hallgat és nem enged. A jóvátételi bizottság egyenesen felszólí­totta Németországot, hogy tegye meg megjegyzéseit a fizetési módokra nézve, de Németország a válaszadást visszautasította.­­ Németország úgy érzi, hogy ő már az első pillanatban komolyan mondta ki ezt a súlyos mondást „Non possumust* — „nem vagyunk képesek többet fizetni!“ Ettől nem tud eltérni, anélkül, hogy nem­zetét, népét meg ne ölné. Márpedig arra lehet kényszeríteni egy népet, hogy ide­gen, egy más nép meggyilkolását kísértse meg, de öngyilkolásra senki sem kény­szeríthető. Az utolsó pillanatban Németország még egy lépéssel előbbre ment és Amerika utján próbált újabb engedményekkel az antant közelébe férkőzni. Az eredmény visszautasítás volt. Franciaország gyűlöle­tén tört meg minden békés közeledés. Sőt a mai jelentések szerint a francia kabinet egész súlyá­val hatott oda, hogy az Egye­sült államok kormánya ne köz­vetítse a német javaslatokat. Ezzel szemben az amerikai kormány a legfelsőbb tanács előtt kifogásokkal élt a Németországgal szemben alkalmazandó gazdasági kényszerítő intézkedések miatt. Hogy ennek a tiltakozásnak, illetőleg kifogásoknak volt-e valami eredményük, ebben a pillanatban nem tudhatjuk De azt tudjuk, hogy a legfelső tanács szombati és vasárnapi ülésén Lloyd Ge­orge és Briand között erős nézeteltérés támadt. Anglia új ultimátumot akart Né­metországhoz intézni, míg Franciaország azonnal a tettek mezejére akart lépni. Végre hosszú kölcsönös kapacitációk után abban egyeztek meg, hogy Németország­nak rövid határidőt szabnak, hogy a jóvá­tételi bizottság ultimátumszerű kívánsá­gaira válaszolhasson. Ezzel az angol állás­pont győzött, mert az angol kormány már a legelső percben azt hangoztatta, hogy újabb ultimátum előtt nem szabad kato­nai intézkedéseket végrehajtani. A jóvátételi bizottság feltételei pedig a következők: A német birodalmi bank aranykészlete azonnal Kölnbe szállítandó. A kü­földi értékpapírokat ki kell szolgálni. A német vámok ellenőrzendők, valamint az állam­adósságok is. Ezeken kívül a jóvátételi bizottság kijelentette Németországnak, hogy 12 milliárd arany márkát köte­les május elsejei érvénnyel le­fizetni. Fraciaország ezalatt készül a bemasíro­­zásra. A megszálló hadsereg koncentrá­lása négy öt napig, maga a megszállás 14-16 napig tart. Az előkészületek alatt Németország nyilatkozhatik, vállalja-e a 132 milliárd lefizetését, a lefegyverzést is, mindezeknek garantálását. Ha nem, akkor automatikusan végrehajtják a megszállást. Az angol körök bíznak abban, hogy Németországban él az utolsó lehetőség­gel és bizonyságát adja jóindulatának. Különben a tegnapi ülése a legfelső tanácsnak következő módon folytatta. A legfelső tanács délután 1 órakor ült össze. A szövetségesek képviselőin kívül az ülésen jelen voltak Fech és Wilson magatok, Maglinse tábornok és Watana japán generális. A szövetségesek közös szöveget fogad­tak el. Ez lehetővé teszi, hogy Francia­­ország a szükséges katonai intézkedése­ket, köztük az 1919. évfolyam behívását rögtön végrehajthassa. A jóvátételi bizottság négy nap alatt tudtára adja Németországnak a fizetés és garancia módjait. Ha Németország vona­kodik, a Ruhr-vidéket azonnal megszállják. A jóvátételi bizottság jegyzékére a német kormány 5-6 napon belül választ köteles adni. Ez a határozat jelenti, hogy a szö­vetségesek szolidárisak. Nincs kizárva, hogy az angol hajóraj is részt vesz a szankcióban, ha a bánya­­krízisből eredő anyagi nehézségek nem gátolják ezt. A legfelső tanács délután fog véglege­sen dönteni. Németország 36 annuitásos összeget köteles fizetni 1926. évig. A kamat két és fél százalékos, mely az amortizáció alatt öt százalékig emelkedik. Legutóbb kapott jelentések a következő­­képen hangzanak: Tegnap este összeült szövetségtanács a Németország ellen intézendő katonai eljárását beszélte meg. Felhívták a jóvá­tételi bizottságot, hogy számszerűleg mu­tassa ki a kártérítés összegét. Német­országot arra akarják kényszeríteni, hogy a hadi bűnösöket bíróság elé állítsa és fejezze be a lefegyverezést. Németországnak módot nyújta­nak arra, hogy az antant ös­­­szes követeléseit május hó 13- ig teljesítse. Ha ezen követeléseket Németország nem teljesítené, akkor a megszállást nem kerülheti ki. Ez a megszállás addig fog tartani, amíg Németország fizetési kötele­zettségeinek eleget nem tesz. A franciák ragaszkodnak a 12 milliárd aranymárka kifizetéséhez, amelyből milliárdot tesz ki a német birodalmi bank 1 aranykészlete. A franciák ezenkívül biztosí­tékot követelnek a még hátralékos 11 milliárd aranymárkára. Éjjel kapott sür­gönyeink arról értesítenek, hogy Hughes amerikai államtitkár hétfőn jegyzéket küldött Simons­­nak, amelyben kijelenti, hogy a német javaslatokat még tár­gyalás alapjául sem fogadhatja el. Ajánlja Németországnak, T­őzsde-De­viza. Prágai devizaközpont Bankjegyek Zürichi valutapiac Budapesti tőzsde Budapesti valutapiac Május 2. Amsterdam . —Milano. . . 345 — Berlin ... 1­075 Páris . . . 55565 Bukarest . . 118­50 London . . 290 — Szófia . . . —Bécs ... 1090 Zürich . . . —•— Pétervár . . .•— Belgrádi . . —New­ York . 73 — 7250 Stockholm . .•— Brüsszel . . — Május 2. Román . . 11850 Márka . . 11075 Norvég . . .•— Bolgár . . — Svéd ... —Svájc . . . — Francia . . .5350 Dán . . . — Amerikai . 72­­­71­— Olasz . . . 346 — Lengyel . . 830 Angol . 288 287­— Oszír, bélyege 1090 Budapest . . 35­25 Berlin , Bécs Prága , Milano Bukarest Május .. •— New-York . —• — — London . . — Páris ... — Budapest . . .• Oszrt. bélyegzett — Május —­ Magyar hitel —Jelzálogbank —— Angol­ magy. —Salgótarjáni — Leszámítoló. —*— Rimáii­urányi — Május 3. Lej .... 332 — Dollár . 269 -Márka . 1 335— Lira .... 1070 — Font­­•— Rubel ... 67 — Bécs .... 32- Sokol . - - 295 _

Next