Katholikus Néplap. 1869. január-július (25. évfolyam, 1-27. szám)

1869-04-22 / 16. szám

PEST, 1. félév. II. szám. Április 22.­­»«9. Megjelenik e lap minden héten egyszer, csütörtökön. Az előfizetési pénzeket, valamint a lapba szánt kéziratokat a Szent­ István­ Társu­lat igazgatóságához kérjük intézteim. Előfizetési ár : helyben félévre 1 forint 311 A pályázatok beigtatásáért tiz sorig minden egyszeri kr., egész évre 2 forint 62 kr.; vidékre fél- fölvételért 1 frt, tiz soron fölül, egyszeri közlésért 2 frt, évre 1 frt 70 kr., egész évre 3 frt 40 kr. ha többször közöltetik, 1 forint 50 krajczár számittatik. I 11­óma ellenségeinek Midőn az egész katholikus világ azzal foglalkozott, hogy szentatyánknak IX. Piusnak aranymiséje alkal­mára fiúi hódolatával örömöt szerezzen. Viktor Emma­nuel király a szentéletű aggastyánnak az öröm­e ritka perczeit is meg akarta keseríteni.­­ A novarai ütközet emléknapján egy küldöttség jelent meg előtte, mely koszorút adott át neki. A király e küldöttségnek többi közt azt válaszolta, hogy „nagy eseményeknek állunk küszöbén, közel az idő, midőn Olaszország sorsa kiegészítendi magát“, a mivel kétségte­lenül azt akarta mondani, hogy közel az idő, a midőn a pápát el fogják Rómából űzni és a katholicismus köz­pontja az olasz királyságnak leszen fővárosa. Bizunk az isteni Gondviselésben, hogy e vakmerő remény nem fog beteljesedni. Mindamellett mohón ka­pott e koncz után az egyház ellenségeinek hada; és midőn a katholikusok azon örömnek engedték át ma­gukat, hogy lX­dik Pius aranymiséjét ünnepli, addig ellenségeink markukba nevettek, alattomban „szeren­csés utat“ kívánván a pápának, ki az ő hitük szerint nem soká fogja már a vatikáni palotát lakni. Ellenségeink ezen titkos örömére vonatkozólag írja egyik olasz újság . A Romából elűzött pápák útja mindig oly szeren­csés volt, hogy egy franczia tudós, de Maistre fölkiált­hatott : „A­mit csodálok, az, hogy az ősz pápa mindig ismét visszatér Romába.“ Nézzünk kissé szét a történe­lemben. A múlt a katholikusoknak biztos előjelül szol­gálhat a jövőre nézve. Otto császár Romából elűzte XII. János és V-dik Benedek pápákat; VIII-dik Benedeknek a normannok elől Németországba kellett menekülnie; XIII. János, XV. János, V. Gergely fölkelés miatt voltak kénytele­nek Romát odahagyni.­­ De az üldözők eltűnnek a világ színpadáról, é­s a pápa mindig ismét visszatér Rómába. VII. Gergely, kiről I. Napóleon császár azt mon­ hasztalan törekvései a hozta, „hogyha Napóleon nem volna, Vil­dik Gergely szeretne lenni“, számkivetésben halt meg, mivel sze­rette az igazságot és gyűlölte az igazságtalanságot; — II. Paskál pápa a tribuccói várba záratott; — II. Geláz Gaetában keresett menedékhelyet; — III-dik Jenő­nek Bresciai Arnold és feldühödt hívei elől, kik a régi római köztársaságot akarták ismét életbe léptetni, kellett menekülni; — II. Inczének és IV. Adorjánnak a fölkelők miatt kellett Romát odahagyniok, de ki a hullámoknak tudott parancsolni, az istentelenek össze­esküvését is megállította, s az ősz pápa mindig ismét visszatért Romába. III-dik Sándor pápát a lombardiai szövetség több ízben elűzte Romából. Barbarossa császár dühének egész erejét éreztette vele. De mit tehetnek a világ hatalmasai az ellen, kit az ég oltalmaz? — Barbarossa császár meghalt, — de a pápa mindig ismét visszatért Rómába. IX. Gergely majdnem 100 éves korában, III-dik Luczián, IV. Incze, IV. Orbán, IX. Bonifácz, VlI-dik Incze, XXII. János, IV. Jenő, VII. Kelemen pápák részint hatalmas hadseregek, részint a forradalom által űzetve számkivetésbe mentek, — mégis­ a pápa mindig ismét visszatér Rómába. Emlitsük-e még VlI-dik Piust, ki Valencebe, VlII-dik Piust, ki Fontainebleauba hurczoltatott? A franczia forradalmi kormány, I. Napóleon császár a Vatikán ezen tiszteletreméltó aggastyánai ellen egész hatalmukat mozgásba hozzák. S mit segített mind­ez ? A pápa ismét visszatért Rómába. Nem szükséges szólnunk Nagy Leóról, Attiláról, a népek ostoráról, a vad Genzerikről, VIII. Bonifácz­­czal szemben a ravasz Szép Fülöpről, a küzdelemről, melyet II. Gyula XII. Lajos ellen vívott. Harmincz pápa mártyrhalállal halt meg; több mint 40 pápát elűztek Rómából; a föld leghatalmasabb fe­jedelmei az üldözések egész sorát indították meg a véd-16

Next