Katholikus Néplap. 1869. január-július (25. évfolyam, 1-27. szám)
1869-06-10 / 23. szám
PEST, I. félév. 33. szám, Junius 10.1869. Megjelenik e lap minden héten egyszer, is kitörtükölt. Előfizetési ár : helyben félévre 1 forint 31 A pályázatuk beigtatásaért tiz sorig minden egyszeri Az előfizetési pénzeket, valamint a lapba szánt kéziratokat kr., egész évre 2 forint 62 kr., vidékre fél- fölvételért 1 frt, tiz soron fölül, egyszeri közlésért 2 frt, a Szent-István-Társulat igazgatóságához kérjük intéztetek évre 1 frt 70 kr., egész évre 3 frt 70 kr. ha többször közöltetik, 1 forint 50 krajczár számittatik. Róma egyházai, emlékei, intézményei, levelekben. XV. A C. (Ponte Molle. A néptér. — tíz. Káról Midőn Flórencz felől megyünk Rómába, közel az örök városhoz a Ponte Molle nevűi hídhoz érünk. Ezen, a Tiberre épített hid még a római köztársaság idejéből való s akkor Fons Milvius nevet viselt. Itt verte meg Constantin császár Maxentiust, miáltal a római birodalombana kereszt győzedelmeskedett a pogányságon. Vi dik Miklós pápa 1450-ben újra fölépíttete ezen hidat. 1462-ben ápril 11-kén II. Pius pápa egész kíséretével ide ment ki, hogy átvegye András apostol fejét, melyet a peloponesusi király ajándékozott neki. Ez az eseményt egy oldalt épített kis kápolna örökíti, 1805-ben Ylldik Pinsi hidat szép szobrokkal diszítteté. A Ponte-Mollétől a névsorig ( Hozzá del Popolo) terjedő szép tágas utat nagy számmal fölkeresik a sétálók. A néptér kapuja, noha Michel Angelo terve szerint készült, semmi nevezetességgel nem bír. De annál kedvesebb benyomást tesz maga a tér, mely tojásdad alaku s három szökőkutja van; a jobbra levő kút óriási csoportozatban a Tiber és Anno közt Romát jelvényezi; a Mónic Pincio alatt levő Neptunt ábrázolja két más alak közt, közepén pedig pompás obeliszk áll, melynek négy sarkain egyptomi oroszlánok szájából ömlik a víz. Maga a vörös gránitból faragott és 85 láb magas obeliszk valaha Heliopolisban a Nap temploma előtt állott. Rómába Augustus császár hozatta, e helyre pedig V-dik Sixtus pápa az 1581-dik évben állíttatta. A talapzaton levő felírás szerint — Augustus császár az Egyptom fölött kivivott győzelem emlékére újra a Napnak szentelte, — V-dik Sixtus pápa pedig a következő felírást tetette reá : I . s o. r. — tíz. Marezell. — IX. Fiús a Corsón.) Ante Sacram Illius Aedem Augustus Laetiorque surgo Cujus ex Utero Virginali Aug. imperante Sol justitiae exortus est. (Fönségesebben és vidámabban emelkedem föl annak szent hajléka előtt, kinek szűz méhéből Augustus uralkodása alatt az igazság napja kelt fel.) Ezen szavak a néppiaczán a Bold. Szűz tiszteletére emelt templomra vonatkoznak, melyről már emlékeztünk, s Santa Maria del popolo nevet visel. E templom II. Paskál pápa által Nero császár sírja helyére építtetett. Ezen egyházat az ágostoniak látják el, kiknek kolostorában ittléte alatt Luther lakott. Veuillot Lajos ezt mondja : „Nero és Luther Márton, két férfiú, kik ugyanazon egy művön fáradoztak! Luther Rómába jött és itt Néróval kellett találkoznia. — Luther ott mondotta utolsó miséjét, ahol Nero a végtiszteletben részesült.“ A néptérről három szép egyenes utcza halad be a városba : középen a Corso, jobbra a Tibet mentében a Ripetta, balra a Babuino, mely a Spanyoltérnél végződik. A Corso két sarkán a néptér felé két csinos templom áll. Balra a Gresu Maria, a másik oldalon szent Jakab temploma, melyhez Róma egyik legszebb kor 23