Katholikus Néplap, 1869. július- december (25. évfolyam, 28-52. szám)
1869-10-14 / 41. szám
PEST, II. félév. 41. szám. Október 13. 1869. Megjelenik e lap minden héten egyszer, csütörtökön. Előfizetési ár: helyben félévre 1 forint 31! A pályázatok beigtatásaért tiz sorig minden egyszeri Az előfizetési pénzeket, valamint a lapba szánt kéziratokat kr., egész évre 2 forint 62 kr., vidékre fél- fölvételért 1 frt, tiz soron fölül, egyszeri közlésért 2 frt, a Szent-István-Társulat igazgatóságához kérjük intézteim. 1 évre 1 frt 70 kr., egész évre 3 frt 40 kr.s ha többször közöltetik, 1 forint 50 krajczár számittatik. Róma egyházai, emlékei, intézményei, levelekben. XXIX. Roma palotái. A Quirinál. — Trévi kútja. — Borghese-palota. — Farnese-palota. — Pamphili- és Borghese-villák. Oda hagyva a szent Andrásról nevezett kedves templomot, megtekintettem a Quirinált, mely a pápák nyári palotája. Építette 1574-ben XIII. Gergely pápa a Quirinál-hegyen, amelytől nevét is nyerte; nyári időben itt szoktak volt a pápák lakni, mivel levegője egészségesebb, mint a Vatikáné. A Quirinál-hegyet most Monte Cavallónak nevezik azon csoportozattal, mely a palota előtti szép téren az V. Sixtus által emelt obeliszket környezi. E csoportosat két lóból áll, melyeket két ifjú vezet, és ha a felírásnak hihetünk, a halhatatlan Phidias és Praxiteles műve. Azonban közönségesen elismert vélemény, hogy e szobrászi mű nem ama kitűnő művészektől származik, és valaha valószínűleg Konstantin fürdőit ékesítették, melyek e vidéken voltak. VII. Pius pápa az obeliszk tövébe pompás keleti gránitból faragott medenczét állíttatott, mely a kút vizét fogadja magába. A kilátás innen fölötte kedves. A Quirinál kertjei igen jó állapotban vannak, de semmi különös nevezetességgel nem bírnak. A palota egyszerű, szerény; a termek nagyok és képekkel diszitvék. IX. Pius pápa ezen palotában lakott, midőn a kitört forradalom folytán 1848. nov. 24-én Rómát el kelle hagynia. Miután Rossi nevű hű ministere a lázadók által meggyilkoltatott, a kath. hatalmasságok követei azt tanácsolták ő szentségének, hogy hagyja oda Romát. IX. Pius még mindig habozott, midőn a valencei püspöktől levelet és emléket kapott, melyek távozásra bírták. Az emlék VI. Piusnak egy szelenczéje volt, melyben mint menekült az oltári szentséget szivén hordozta. IX. Pius ezen ajándékban az ég intését tekintette, s egyetértve a franczia és bajor követekkel Gaetába távozott. Megtekintettem azon szobát, melyben a pápa utolsó óráit töltötte és fekete öltönyt vett magára, hogy üldözői figyelmét kikerülje. Végül megtekintettem még azon apró szobácskákat is, melyekben a bíbornokok a pápaválasztás ideje alatt szoktak lakni. Lemenve a Quirinás-hegyről a via della Catarián keresztül haladtam a Corso felé, útba ejtvén a híres Trevi-kutat, melynek forrása 8 mérföldnyire van Rómától. E forrást Augustus császár alatt egy fiatal leány fedezte föl, kitől Acqua vergine (szűz viz) nevét is nyerte és földalatti csatornákban vezettetett a városba. A víz regényes sziklatömegen hull alá egy nagyszerű medenczébe. Középen vannak Óceán, oldalt pedig a Bőség és Egészség szobrai. Talán nincs város a világon, mely annyi és oly díszes, fris vizű kutakkal bírna, mint Roma. A régi rómaiak óriási vízvezetékeket építettek, melyeken tiszta hegyi vizet vezettek a városba; e vízvezetékeket a pápák is megtartották, azokat, amikor lehetett, kijavíttatták és számos új kutat is építtettek. Megjegyzendő, hogy Rómában a nyilvános kutak majdnem kivétel nélkül szökőkutak; sokkal kisebb számmal vannak azok, melyekből a víz oldalt valamely sziklán keresztül szoborcsoportozat közepette omlik. Általán a kutak mind igen díszesek és nagyrészt művészi becscsel bírnak. Tagadhatatlan, hogy oly meleg éghajlat alatt e nyilvános kutak igen nagy jótétemény; azonkívül, hogy a bőséget enyhítik, a szomjtól tikkadónak is enyhületet nyújtanak. 41