Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1959 (66. évfolyam, 38-63. szám)
1959-07-08 / 54. szám
!?■$?, július 8. GONDOLJUNK CSAK AZ ARATÓ KOSZORÚRA (Folytatás a 2. oldalról.) például a kévekötöző legény kötele elszakadt, rögtön odaverselték a kötélcsavaróknak: Az én gatyám sárga pikét, jobb kötelet egy kicsikét. Amikor a gazda a munka megkezdése után először ment ki közéjük, az első arató átkötötte a lábát buzakötéllel s ezt csak akkor csavarta le, ha pénzt adott, vagy bort ígért, néhol a szokásnak már enyhébb alakja élt, kis buzakoszorut húztak a gazda karjára, vagy akasztottak a nyakába. Másutt a koszorú kötése is szertartásosabb, amint az érkező gazdát megpillantották, a leányok azonnal koszorukötéshez kezdtek, s aki legelőbb készült el vele, az futott a gazda elé. Tiszapalkonyán például éppúgy megkötözték az arra tévedő idegent is, mint a gazdát s őt is csak áldomáspénz fejében eresztették szabadon. Az utolsó kévét úgy kötötték, hogy a kalászcsomó felét ellenkező irányba fordították s ezt “Jézuskévéjé”-nek vagy “Jézusbölcső”-jének nevezték. A föld végén egy marék kalászt vágatlanul hagytak a madaraknak, hogy meg ne egyék a jövő termést; ezt a tulajdonképpen áldozati buzacsomót Rábagyarmat környékén “Szent Péter lovának hagyják ablakul.” Családi aratáskor nem volt ünnepség, kalákás és részes aratáskor azonban a végző aratás nagy ünnepséggel járt, mégpedig annál nagyobbal, minél nagyobb volt a föld, minél nagyobb gazda volt a gazda. Ennek az ünnepségnek középpontja az aratókoszorú. A csak egy-két pár helybeli részessel dolgoztató kisgazdáknál az utolsó sort mindig reggelre hagyták, aztán hozzáfogtak a koszorú kötéséhez, mert délre szokták hazavinni. Elől ment az ember, mögötte a koszorút vivő asszony. Az ember bejelentette, hogy a búzát learatták és hagyományos mondókával áldást mondott a gazda családjára. Az asszony átadta a koszorút a gazdasszonynak, ez pedig néhány csepp vizet szórt az aratóra, hogy az üszög jövőre se lepje meg a búzát. Aztán a házba mentek, ahol már terített asztal várta őket, s a búzakoszorút az asztal fölé, a mestergerendára akasztották. A “kepebálat” ott, ahol az aratókoszorú már nem szokásos, a bevégzés után még a tarlón azonnal megtartották: cigány mellett táncoltatták a leányokat. Az aratókoszorús végzők azonban sokkal nagyobb parádéval történtek. A koszorút a leányok és fiatalasszonyok kötötték s néhol leány, másutt legény vitte a menet elején. Edelényben, ahol igen nagy koszorút kötöttek, két rúdra akasztva négy ember vitte, utánuk két póznán egy-egy kötött, kitömött bábut vittek, az egyik férfi, a másik női alak. A bábutartó két legény jobbját a gazda egyszerre fogta meg, mialatt ezek a magasba emelt bábukat összekoccantották. Külön aratási nótákat énekelve mentek végig a falun s közben a kapukból a koszoruvivőt csuronvizessé öntözték. A kalászkoszorus leány helyett néhol az aratógazdát öntötték le, a leány csak a koszorú átadásakor kapott pár csepp vizet. A gazda és felesége a ház előtt várta a nótaszós menetet. Az aratógazda hagyományos verssel felajánlja a koszorút, hozója pedig felajánlja a gazdaasszonynak. Most a gazda bort tölt a koszorút hozó legénynek, vagy aratógazdának és magának, koccint vele s megköszöni fáradtságukat. Aztán megkezdődött a hagyományos fogásokból álló vacsora; a tálakból mindig a koszoruhozó legény vagy az aratógazda vett először. Vacsora után éjfélig tartó tánc következik, amelyet a gazda kezdett a koszorús, vagy ha a koszorút legény hozta, valamely más, szintén fehérbe öltözött leánnyal. A koszorút, amely az egész lakoma alatt az asztalon áll, végül a tükör fölé, a templom falára vagy útszéli szoborra, kápolnára akasztották; nem szívesen adták oda másnak, mert vele jövő termésüket is elvesztegetnék. A szemet azonban kiszedték belőle s a következő esztendő vetőmagjai közé keverték . . . így történt eddig az aratás a magyar faluban. Most azonban már a kolhozokban aratnak. Ezért ne feledjük hagyományainkat. Emlékezzünk rá, örökségünk. DR. SZABÓ LÁSZLÓ: A magyar paraszt elsőnek szállt szembe a kommunista diktatúrával LEGERŐSEBB VOLT AZ ÖSSZES MOZGALMAK KÖZÜL A DUNAMELLÉKI KÜZDELEM A KUN-SZAMUELLY RÉMURALOM ELLEN június vége felé. Június 20-án a kalocsai járás politikai megbízottjától a következő távirat érkezett a vörös őrség főparancsnokához: Legsürgősebb segítséget! Kalocsa környékén támadás az ellenforradalom részéről megindult.” A táviratot Pakson adták fel, amiből nyilvánvaló volt, hogy oda menekült a kalocsai politikai megbízott. Azután egymást érték a mozgalomra vonatkozó táviratok. Június 21-én Bölcskéről a következő távirat jött a Máv-igazgatósághoz és a belügyi népbiztossághoz: Jelentem, hogy folyó hó 20-án délután 5-6 óra között Madocsa község felfegyverzett polgárai Bölcske község és állomás területén megtámadták a vörös őrséget, lefegyverezték. Faragó állomáselöljáró.'' MÁSNAP MÁR MEGTÁMADTÁK A VÖRÖSÖK MADOCSA POLGÁRAIT; az erről szóló jelentés a következőket beszéli el: ‘4292 Belügyi Népbiztosságnak, Budapest, Paks, június 21. A madocsai ellenforradalmi mozgalom lokalizálására ma reggel a harcot felvettem, az ellenforradalmárok közül negyvenet összefogattam s miután túlnyomó ellen- forradalmárt jelentettek. Kömlődre visszavonultunk Kérünk azonnali erősítést. Információt kérek, mi történt Pest megyében, különösen Kishartán, honnét a mozgalom a tolnamegyei Madocsára átcsapott? Aranyos György kormányzótanácsi biztos.’ Aranyos helyesen volt informálva: a mozgalom Pest megyéből indult ki, ahol a dunamenti községekben csaknem mindenütt Kun Béla ellenes volt a hangulat. A soroksári vörös őrség csak 23-án tett, ugyan jelentést a környékbeli mozgalmakról, de ezek már 20-án megindultak, amint maga a jelentés elbeszéli. Soroksár, június 23. Folyó hó 20-án délelőtt 1i3 órakor Ráckeve, Makód és Szigetbecse községek Dömsöd, Tass és Lacháza felől fehér gárdisták által megtámadtattak Ráckeve hídfőnél 100 fő fehérrel délután 5-ig teljes harc fejlődött ki. A Budapestről megérkezett dandár az ellenséget Dömsöd és Tassnál üldözi. Ráckevei vörös szakaszparancsnokság. Izsák szakaszparancsnok.'' A madocsai küzdelem ügyében Aranyos kormányzótanácsi biztos és Tánczos Vendel vádbiztos 21-én este táviratban jelenti, hogy az ellenforradalmi akciót rögtönítélő bírósággal fogja elfojtani. Ugyanezen a napon jelentik a vörös őrség főparancsnokságának Budapestre. Dunaföldvár községben ellenforradalom kitört, a vörös őröket lefegyverezték. Katonaságra lenne szükség. Előszállási szakasz.’’ A mozgalom egyelőre terjedőben volt. Kiskunhalasról június 22-én hajnalban a következő távirat érkezett a budapesti posta- és távirdahivatalhoz: “Azonnal továbbítandó a hadügyi népbiztosságnak Budapestre. Jelentem, hogy minden összeköttetés, telefon, távirda Budapesttel Kiskőröstől északra megszakadt, Kecel és Kiskőrös közt a vasúti sínek fel vannak szedve; azonnali intézkedést és sürgős segítséget kérek." (Folytatása a 4. hasábon.) GÉGE-GÉP, AMELY BESZÉL Az egyik orvosi szaklap számol be arról, hogy R. W. Tait angol szájsebész olyan készüléket alkotott, amelynek segítségével visszanyerhetik beszélőképességüket olyan betegek, akik azt gégeműtét következtében vesztették el. Az angol szájsebész készülékének lényege az, hogy a szájba helyezett membrán rezgéseket végez. A beteg a szokásos beszédmozdulatok segítségével már jól megértetheti magát. ÖNGÓL AZ IFJÚSÁGI KÉRDÉSBEN Az elmélkedés az ifjúságról folyt a kommunista lapban. A jelenet, amely alkalmat adott az elmélkedésre, a kommunista tudósítás szerint így folyt le: “Nem sül ki a szemed, te szégyentelen?! így nekirontani egy öregasszonynak? Hát ezt tanulod abban a gimnáziumban? — pirított rá a nénike arra a kéksapkás gimnazistára, aki olyan lendülettel sietett a keskeny járdán, hogy a nénit majdnem a vizesárokba sodorta. Ő nem pirul el és nem dadog, pimasz hangon mondja: ‘Nyugi öreglány!’ — s azzal faképnél hagyja a felháborodott néniket.” ‘ Falun — kezdi az elmélkedést a cikkíró — a parasztlegény megsüvegeli az idősebbeket, ezt követeli a jó szokás, a hagyomány, s tegyük hozzá, a tisztesség is. S ha ugyanaz a fiatal gimnáziumba jár, talán szégyelli megemelni az ‘egyensapkát’ az idősebbek előtt, vagy nem tud tisztelegni.” És’ miután mindezt megállapítja a kommunista lap írója, nem talál más feleletet a miértre», csak azt, hogy a gimnazistákat a még meglévő “szocializmustól idegen elemek” rontották el. Ezután, hirtelen fordulattal azonban megállapítja azt is, hogy: “Ifjúságunkat az iskola és a társadalmi szervezetek új szellemben nevelik. Érthető, hogy a mai ifjú érdeklődő tudata néha szembekerül az öregek gyakorta múltszázadbeli nézeteivel, babonás szokásaival, sokszor az ismeretek hiányával.” De hiszen ahol a “szocializmustól idegen elemek” hatása érződik, a falun, még tisztelettudó az ifjúság. Csak akkor durvul el, amikor iskolába kerül — amint a cikkíró is megállapította. Az iskola pedig a kommunista nevelésé ma már .. . Ez a kommunista nevelés csődjének beismerése. A cikkről pedig megállapíthatjuk: szabályszerű öngól. A NŐI EGYENJOGÚSÁG A VASFÜGGÖNY MÖGÖTT ÉS AMERIKÁBAN Az egyik szovjet hazugság, melyet állandóan hangoztatnak, hogy a kommunista uralom alatt a nő elnyerte egyenjogúságát. Ugyanis ugyanúgy dolgozik, mint a férfi. Ez pedig azt jelenti, hogy a kommunista állam, mint gyártulajdonos nem tűri meg, hogy a nő a család keretében élve, kívül maradjon az állami rabszolgák hadán, hanem a nőt is bekényszerítik az állami munkások közé. És a nőnek, a jövendő, vagy mostani vagy volt anyáknak ugyanolyan eleinző, nehéz munkát kell végezni, mint a férfiaknak. Sőt újabban, a nők második műszaka ellen kezdenek szónokolni a kommunista munkáshajcsárok. A második műszak pedig nem más, mint a családi élet és a kommunista cél az, hogy a családi élet terheitől is “megszabadítsák” a nőt, aki ezután már csak munkás legyen, gyermekét bízza állami gyermekneveldékre, párját pedig az állami étkezdékre és munkásszállások gondjára. Ez tehát a nő egyenjogúsítása a férfiakkal, a kommunista elvek szerint. Ugyanúgy csak igazuzó barom legyen, kiszolgáltatva az államkapitalizmusnak, miként a férfi. Ezzel szemben az amerikai nő egyenjogúságáról a következő kis hír tájékoztat és ellentétként érdemes ideilleszteni: Az amerikai nők gazdasági egyenjogúsításáról közöl új adatokat Csikágóban a “Continental Illinois National Bank and Trust Company”. Az adatok szerint Amerikában a nyilvános bejegyzésű részvénytársaságok részvényeiből 52 százalék van női kézben. Másrészről az ingatlan vagyon, a takarékbetétek és állami kötvények 70 százaléka van az amerikai nők birtokában. És ez az igazi egyenlőség. Amikor nemcsak a munkában, hanem a gyárak feletti tulajdonban is osztozik a nő. Milyen szép is lenne, ha a kommunista arisztokraták, Münnich elvtárs és társai legalább félidejükben olyan nehéz munkát is végeznének, , mint amilyet ma a női munkaerőkkel végeztetnek és a magyarországi gyárak vezetésében legalább felerészben enged- nék részesülni a magyar asszonyokat.. . Azonnal megváltoznék a világ képe. És ez lenne a nők egyenjogúsítása. MIRE ÍTÉLTÉK A VASFÜGGÖNY MÖGÜL ÉRKEZETT FIATALEMBERT? | ' Königsteinből jelentették ezt az érdekes kis hírt. Egy kiskorú német legényke került ú bíró elé. Kihallgatása közben kiderült, hogy nemrégen szökött át keletnémet területéről Nyugat Németországba és a kommunistáknak “köszönheti” neveltetését. Édesanyja már korákban kényszerült elmenekülni a kommunista üldöztetés elől és a gyerek most csatlakozott hozzá. Azonban, amint nyugat-német te- ihletre ért, azonnal kisebb lopásokat követett el, mert, amint bevallotta, nem tudott ellentállni a sok szépnek és jónak, amit eddig odaát még csak nem is látott. A bíró a fiút részletesen kifaggatta. Kiderült, hogy ugyan a keresztség szentségében még részesült, de vallási oktatást soha nem kapott. A keletnémet kommunista iskolákban még csak nem is hallott például a tízparancsolatról, tehát azt sem tudhatja, hogy mit tartalmaz ... A bíró ítéletet hozott. Arra ítélte a szerencsétlen fiatal legénykét, hogy tanulja meg a tízparancsolatot... BÁCSKÁBAN, BÁNSÁGBAN NEM TEREM KENYÉR A KOMMUNISTÁKNAK A trianoni békeszerződésben a szerbeknek adott bánsági és bácskai területek Európa magtárai voltak. Az ott élő magyar, német és bunyevác földművelők a csodálatosan gazdag, délvidéki fekete földön annyi kenyérmagvat termeltek, hogy abból el tudták látni az osztrákmagyar monarchia kenyérmagvakban szegény területeit puha, fehér magyar kenyérrel. Azonban ezt a területet a második világháború után tituizálták. Ami azt jelentette, hogy népirtással meg akarták változtatni a délvidék nemzetiségi képét, tehát megkezdődött nemcsak a magyar és német lakosság kipusztítása, hanem a délvidéki földnek szerbiánusok, cernagócok és macedónok kezébe való juttatása. Ráadásul jött a kommunista gazdálkodás ideológia és a nemtudás alapján. Mindennek a vége az lett, hogy Jugoszlávia, bár birtokába adták Európa magtárát, éhezett. Bácska és Bánság nem termett kenyeret a kommunistáknak . . . Ezt bizonyítja most ékesszólóan az angol “Reuter” hírszolgálati iroda egyik belgrádi jelentése, amely arról számol be, hogy úgy az USA-ból, mint a Szovjetunióból a belgrádi titóista kormány kenyérmagvakat volt kénytelen vásárolni. Ugyanis a szerbiánusok, cernagócok és macedónok nem túl sokra mentek a legjobb minőségű gabonafölddel, a bácskai és bánsági magyar humusszal. Mijalko Todorovics helyettes elnök közölte a parlamenttel, hogy Jugoszlávia 1 millió tonna gabonát vásárolt az Egyesült Államoktól minden esztendőben 1950- től kezdve... így bántak a magyar földdel új művelői... TITO AMERIKÁBAN KEZELTETI MAGÁT? A nyári politikai kacsák, úgy látszik, csak megszületnek rendre minden évben. Most is felröppent egy ilyen politikai kacsa. Ez a hirkacsa arról beszél, hogy Tito a legnagyobb titokban Amerikában tartózkodik, ahol gyógykezelteti magát. A kacsa még arról is tudni vél hogy Tito gyógykezeltetési költségeire gyűjtenek némely hiszékenyebb jámborok között.. . KATOLIKUS MAGYAROK VASÁRNAPJA BÖLCS MAGYAR MOSOLY Fazekas Mihály, a “Ludas Matyi” költője, fiatalságában katona volt. Úgy lett azzá, hogy mint debreceni esküdt deák 1782 tavaszán valami mellőztetés miatt összezördült profeszszoraival, s haragjában felcsapott huszárnak. A francia háborúban már főhadnagy volt. Ekkor történt, hogy ezrede megszállt egy Rajna-melléki várost. A lakosság ellenállása oly dühös volt, hogy az óbester büntetésből egy órai zsákmányolást engedett katonáinak. Fazekas Mihály is beállított egy úri házba. A család rémülve nézte az ellenséges tiszt jettét, de a főhadnagy udvariasan köszönt, s bemenve a könyvtárba, levett a polcról egy jeles munkát s az asztalhoz ülve figyelmesen olvasta. Mikor megszólalt a trombita, hogy a zsákmányolás ideje letelt és mindenkit főbelőnek, aki még tovább sarcol, Fazekas Mihály visszatette a könyvet a helyére, s mint aki a zsákmányból jól kivette a maga részét, meghajtotta magát és elindult kifelé. A meghatott háziúr szemében a hála könynyeivel sietett utána, s nagynehezen reátukmált a nemes ellenségre egy értékes arany órát. — Hát elfogadom és köszönöm — mondta Fazekas Mihály. — De csakis mint emléket. A zsákmányt itt viszem a fejemben. (Szűcs István: Debrecen város történelme című könyve szerint.) A MAGYAR PARASZT ELSŐNEK SZÁLLT SZEMBE A KOMMUNISTA DIKTATÚRÁVAL (Folytatás az első hasábról*) A DUNÁNTÚLI SZABADSÁGKÜZDELMEKRŐL JÚNIUS 22-ÉN ESTE MADARÁSZ HELYETTES POLITIKAI MEGBÍZOTT a következő jelentést terjesztette elő: "Kun Béla, Budapest, Hungária. A dunántúli ellenforradalmi nyugtalanságok dolgában jelentem a következőket: Kaposvárott a direktórium távirata szerint egy népgyűlés, melyen munkások és parasztok vettek részt, a tanácskormány lemondását és a régi rend visszaállítását követelte. A telefont el akarták vágni. A direktórium ezt karhatalommal megakadáyozta. Az ellenforradalmárok behatolva felfegyverkeztek és a pártvezetőség épültet tüzelés alá vették. A munkásfegyelmi század a rendet helyreállította. Egy zavarlót agyonlőttek. A direktórium, minthogy vidékről is támadást vár, egy karhatalmi zázad kiküldését kérte Budapestről. A paksi direktóriumot az ellenforradalmárok elmozdították és a közügyek veetését átvették. Összeütközés nem történt. A paksi események a dunapentelei és dunaföldvári ellenforradalmi mozgalmakkal függnek össze. Három vasas század hét géppuskával ez éjszaka folyamán érkezik Budapestről Pentelére, illetőleg Dunaföldvárra. Ötven tábori vörös őr Székesfehérvárról Dorog irányában nyomul elő Paks felé, hogy a mozgalom tovaterjedésének útját állja. Pákozdon, Székesfehérvár mellett, ellenforradalmi hangulat: a parasztgyűlés megtagadta az élelmezési diktatúra ötszázalékos marhabeszolgáltatási rendeletét, az odamenekült szocialista érzelmű munkáscsaládokat elűzték. A Fabik-csoport járőre a rendet helyreállította.” Szekszárdnak a fehérek által való megtámadása elöl- a direktórium elszökött. A Tolna vármegyei direktórium elnöke Mórágyról 24-én a következőket jelentette Kun Bélának: "Szekszárd ma éjjel 12 órakor a fehérek kezébe került. A munkásgárda és a vörös őrség hősies ellenállást tanusítottak. Direktórium 12 óra 30 perckor hagyta el a várost. Minden irányban bővebbet Bonyhádról telefonon. Sós a tolnavármegyei direktórium elnöke, Mauthner.” Nem igaz, hogy a direktórium éjfélutánig kitartott. Klein postai megbízott azt jelentette, hogy a “direktórium este 9 óra óta nem található”. A megszökött direktóriumi elnökről szól a következő távirat is: "Szekszárd, julius 24. 16. 50 p. Sós direktóriumi elnököt és a vele eltávozott direktóriumi tagokat Bonyhádon őrizetbe vették, mert távozásukkor a bankból pénzt és ékszereket magukkal vittek. Klein postai megbízott. Lies idő előtt ugrott meg, mert mint a táviratból látjuk, a postai megbízott 24-én délben még bent volt a városban. A megszökött direktórium helyett pótdirektórium alakult, mely a belügyi népbiztosságnak a következő jelentést küldte a szekszárdi harcról: "7704. sz. Huszonharmadikán este 10 órakor egy Tolna, Tolnamózs és Siegárd felöl érkezett fehér csőcselék támadást intézett Szekszárd megyei székhely ellen. A támadási szándékról már a délutáni órákban tudomást szerzett a munkásság és intézkedéseket tett a munkásgárda felfegyverzésére. Hajnali fél négy órára sikerült a fehér csoportot megfuttatni. Koretzki Tolnavármegye ideiglenes direktóriuma." A DUNA BALPARTJÁN SZAMUELLY FENYITÓ EXPEDÍCIÓJÁNAK DUNAVECSE VOLT AZ ELSŐ ÁLLOMÁSA; itt megállapították, hogy Apostag és Harta között a vasúti sínek és átereszek erősen meg vannak rongálva. Július 24-én Kunszentmiklósról a következő jelentést küldte Szamuelly: "Kun Béla, Budapest, Szovjetház. Az ellenforradalmárok öt órán át szakadatlan tartó tüzérségi és gyalogsági tüzelése dacára sikerült Dunapataj előtti állások rohammal való elfoglalása után- a községbe bevonulni. A banditáknak óriási veszteségeik voltak, de nekünk is kettő halottunk és öt sebesültünk van. Holnap folytatom a támadást Kalocsa ellen. Szamuelly Tibor: Ugyanezen a napon a hadsereg hivatalos helyzetjelentése, mely a magasabb parancsnokságok számára készült, a következőket közli: .. ____ “A Szamuelly-csoport Kalocsától északkeletre az ellenforradalmárokat Kecelig szorította vissza. A Dunától nyugatra Dunaföldvárat az ellenforradalmárok megint elfoglalták.” “6243" a hadműveleti száma e jelentésnek. Böhm hadműveleteinek szerves része volt a Szamuelly csoport dunamenti harca. » Az V. tábori rendészeti zászlóalj 26-án már azt jelenthette a II. hadtest parancsnokságának, hogy Pakson és Dunaföldváron helyreállt a rend. A jelentések természetesen nem árulnak el semmit azokról a sorozatos kivégzésekről, melyeket Szamuelly Dunaföldváron és Dunapatajon rendezett. Szekszárdon Krammer Károly vette üldözőbe a “fehéreket” hirhedt terrorista csapatával, KALOCSÁN, AZ EXPEDÍCIÓ VÉGPONTJÁN PEDIG MAGA SZAMUELLY AKASZTATOTT. A kalocsai jezsuita rendház előtt egymásután akasztották Szamuelly legényei Gallina Károly érseki uradalmi intézőt, Császár István századost, főszolgabírót, Mészáros polgári iskolai tanárt, Kálmán József fakereskedőt, Horváth Lajos tartalékos hadnagyot, Vargacz József gazdát, Múzsa Gergely csizmadiát, Csiszár Jenő tanítót, Horváth Gyula cimbalmost, Elkán Lajost, Schwartz Józsefet és Weisz Manót, Grősz Vilmos kereskedőt pedig lelőtték. Gallina uradalmi intéző kötele elszakadt: a szerencsétlen ember erre nyakában a kötéllel futni kezdett, de azonnal elfogták és újra felhúzták. A kivégzések alatt a kolostor ablakában ott állott egy pap ornátusban s a távolból adta meg a halálraszántaknak a feloldozást... 1919 — 1959 SPORT FUTBALL BRIDGEPORT (CONN.) HUNGÁRIA _ BRIDGEPORT UKRAINIANS 1:2. Június 21-én az ukránok 2:1-re megverték a magyar csapatot. Kemény mérkőzés volt szép játékkal, mindkét csapat lelkesen játszott az utolsó pillanatig. Az első félidő elején lőtték első góljukat az ukránok. Ezt Kovarczi János gólja egyenlítette ki. A félidő döntetlenül végződött. A második félidő első 30 percében nem változott az eredmény. A magyar kapu egy megismételt büntetőrúgást is kivédett. A játékidő végén szerencsegól következtében nyerték az ukránok a játékot. NORWALK (CONN.) HUNGÁRIA - CANBURY SONS OF PORTUGAL 4:4. Egyenlő felek erős játéka. A félidő is döntetlenül végződött 2:2-vel. A norwalki magyar csapatnak ez volt az utolsó mérkőzése ebben az idényben. KARDVÍVÁS NEMZETKÖZI VERSENY NEW YORKBAN. A Magyar Nemzeti Sportszövetség az Amerikai Vívó Szövetséggel karöltve június 21-én a New York Athletic Club tornacsarnokában rendezte meg az idei Santelli Italo nemzetközi kardvívó emlékversenyt. Részt vettek az amerikai, kanadai, szabad magyar és szabad lengyel kardvivők. Többszáz főnyi közönség nézte végig a magas színvonalú vívómérkőzést. Az Amerikai Vivó Szövetség nevében Jose de Capriles volt elnök méltatta Santelli Italo mester érdemeit és a nemzetközi verseny jelentőségét. Santelli György az amerikai olimpikon vivők mestere beszélt ezután. A Magyar Nemzeti Sportszövetség nevében dr. Telegdy György, a M. N. S. SZ. főtitkára üdvözölte a versenyzőket és a megjelenteket. Eredmény: 1.) Pallaghy Csaba (veretlenül), szabad Magyarország; 2.) Jerzy Twardoken, (szabad Lengyelország); 3.) Alan Kwartler, (Egyesült Államok); 4.) Cohen, (Egyesült Államok); 5.) dr. Nyilas Tibor, (magyar származású, Egyesült Államok); 6.) A. Farber, (Egyesült Államok); 7.) Schwende, (a Brit Birodalom kardvívó bajnoka, Canada); 8.) Dr. Pongó László, (magyar származású, Egyesült Államok); 9.) E. Spingarn, (Egyesült Államok). A technikai szolgálatot az egyenruhás magyar cserkészek látták el. 5-ik oldal