Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1960 (67. évfolyam, 10-103. szám)
1960-10-09 / 80. szám
JAN1-61 KARTON HORVATH 451 LANZA AVS GARFIELD NJ I960 — VÖL. 67. IVF, OKI. 9. — VASÁRNAP — 80. Sí Amerika egyetlen katolikus CfttflOliC IIII RI£»«II*Í«II1S' SlIllliűlV The only Catholic Hungarian magyar lapja -■■■■■..........—--------------------— " .....------------------------------------- Newspaper in the United States Egyes szám ára: 10 cent KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: Price of one copy: 10 cen 517 South Belle Vista Ave-, Youngstown 9, Ohio, USA — Telefon: SWeetbriar 9-1888 Impersonal: „IMÁDKOZZATOK A BÉKÉÉRT!" ÜZENTE A SZENTATYA A NN-ben lezajló Kruscsev színjáték mind különösebb képet mutat. Igaz, a politikai kép csak akkor bontakozik ki igazában, ha az egész kommunista tábor jelenségeit figyelemmel kísérjük. Hongkongból Kruscsev NN szereplésével egyidőben jelentik, hogy éppen most jelent meg Pekingben Mao Cse-tungnak, a kínai kommunista párt elnökének új-ideológiája, amelyet válogatott munkáival együtt adtak ki könyvalak ban. MAO UJ-MARXIZMUSA Ennek a kommunista-kínai uj-ideológiának az ismertetését közölte a “Hsinhua”, a kínai kommunista párt hivatalos hírszolgálati irodája. A kommunista, hivatalos híriroda kifejti, hogy a könyv megjelenése fontos eseménye a kínai pártnak és a marxizmus-leninizmus kínai, terjesztésének. A kötet nemcsak nagy történelmi fontossággal, hanem a mai idők valóságának roppant jelentőségével rendelkezik-így a dicsőítő kínai hírügynökség. A hírügynökség idézeteiből kitűnik, hogy Mao szerint a nyugati imperializmust erővel kell lerohanni, szemben azzal a moszkvai felfogással, amely szerint békés átmenetben fog a kapitalizmus előbb szocializmussá, aztán kommunizmussá változni. A könyv lényegét a következő mondattal határozza meg a hírügynökség: “Megszervezni az erőket, küzdeni a nyugatiak ellen, ledönteni őket és csak azután tárgyalni velük . . .” Ugyanakkor jelentik Londonból, hogy a kommunista összetűzés ügyében döntőbíróságot állítottak fel a Szovjetunió és a kommunista Kína között, amely meg fogja állapítani, ki tért el a marxista-leninista doktrínáktól? A döntőbíróságban állítólag a kommunista tábor vezető személyiségei vesznek részt, de közöttük vannak nemcsak a vasfüggöny mögötti, hanem az olasz, a francia, az indiai, az amerikai és más, még szabad államokban működő kommunista pártok vezetői is. A tudósítás szerint még Tito is meghívást kapott ebbe a döntőbíróságba, a Szovjetet pedig a mai pártkegyenc, Szuszlov képviseli. A kommunista döntőbíróság összeállítása, ha a londoni hírek igazat mondanak, arra mutat, hogy Kruscsev igyekszik a kremlini értelmezésű leninizmus híveit felvonultatni Mao-ék ellen és ha kell akár Titot is, mint a revizionizmus képviselőjét kijátszani a baloldali elhajlással, a dogmás Pekinggel szemben. Ugyanekkor a NEWSWEEK “Periscope” rovata jelenti, hogy miként a “patkányok, amelyek tudják, hogy a macska távol van”, olyan nyüzsgésben vannak Európában Peking ügynökei, akik bőkezű vendéglátással igyekeznek Prágában, Szófiában, Tiranában és Kelet-Berlinben a kommunista párt másod és harmadrangú vezetőit arról meggyőzni, hogy Kruscsev politikája káros és Mao Cse-tungé hasznos. Pekingben pedig a vörös kínaiak közlik szorgalmasan azokat a new-yorki jelentéseket, amelyek a Kruscsev elleni tüntetésekről adnak számot. Arra is számítani lehet más jelentések szerint, hogy Peking egy afrikai-ázsiai kominformot fog felállítani, és ily módon keresztezné az orosz vezetés kialakulását a két színes földrészen. Ugyancsak az idézett amerikai, politikai folyóirat számol be arról a szóváltásról, amely Bukarestben Kruscsev és a kínai delegátus között zajlott le. “Lenin árulói vagytok!’’ jelentette ki a kínai kommunista. “Szándékosan nem adtok atomfegyvereket és ipari támogatást a Kínai Népköztársaságnak.” “Mi az ördögöt tettetek azzal, amit adtunk?” ordította vissza Kruscsev. “Elfecséreltétek őrült kalandokra Algériában és Afrika más részein!” KRUSCSEV PÁROSÍTÁSA Kruscsev beszédét figyelve észre kell venni azt és itt kell megjegyezni azt, hogy a Moszkva és Peking közötti hasadás legkétségbevonhatatlanabb bizonyítéka egyébként magának Kruscsevnek a UN-beszéde. Kruscsev marathoni beszédének csak igen kicsiny, jelentéktelen részében foglalkozott azzal, hogy a Kínai Népköztársaságnak helyet kellene adni a UN-ben. S még a feltűnően rövid kínai passzusnak is degradálta az értékét Kruscsev egy igen különös fogással, ugyanolyan hévvel és talán pontosan ugyanannyi szóval követelte a Mongol Népköztársaság felvételét a MN-be, mint ahogyan Kínáról beszélt. Hogy Pekingben mit gondoltak erről a párosításról azt nehéz lenne röviden kifejteni. BIZALMATLANSÁG KRUSCSEV HÁTA MÖGÖTT Kruscsev oldalán a moszkvai fő-fő ideológus Ponomarjov a Pravda által feltűnően tálalt cikkben leszögezte a marxista-leninizmus Kruscsev magyarázatát. Külpolitikában a békés együttélés annyi, mint a katonai tömbök megszüntetése és kulturális kapcsolatok, belpolitikában csökkenteni a munkaidőt és a kommunista munkáspártok befolyásának a bővítése. Ponomarjov leszögezte: a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom magukénak vallják Kruscsev politikáját. A békés együttélés elvétől nem kell félni, biztatja a főideológus a Pravda olvasóit, amikor a Szovjetuniónak van a legerősebb haditechnikája ... A hosszadalmas cikkből ennyit is elég idézni ahhoz, hogy lássuk a békés együttélésre Kruscsevnek nemcsak azért van szüksége, hogy a Nyugat éberségét elaltassa, hanem azért is, hogy a békés együttélés kommunista biztosítására a Szovjetunió maradjon a legerősebb katonai hatalom, tehát ne adjon sem atomfegyvereket, sem túlnagy ipari segítséget Vörös-Kinának. Amit — a bukaresti szóváltásból kitűnően — Vörös-Kina már meglátott, már kifogásolt is. Ez bontakozik tehát Kruscsev háta mögött, míg a Nyugattal szembenáll. Ez magyarázhatja azt a gyermekes, nevetséges indulatot, ökölrázást és az asztallap püfölését, amely mind furcsábbá teszi UN-beli magatartását. Macmillan beszéde alatt ingerülten felugrott, dühösen, ordítva kiáltott közbe, és az asztalt verte, amikor Macmillan fejére olvasta a kommunista kettős politika letagadhatatlan tényeit. Nem olyan ember képét mutatta ezekben a pillanatokban a diktátor, aki biztos a maga dolgában és főként a maga helyzetének a szilárdságában. NYUGATI ÉBERSÉG KRUSCSEVVEL SZEMBEN __________ Mert amit Kruscsevnek szemtől-szembe kell éreznie az sem kellemes a moszkvai diktatúrának. A Nyugat éber és szilárd a M-ben. Valami hiányzik a nagy kommunista felvonulásból. A meglepetés szokásos faktora nem következett be és ma már a szovjet diktatúra valódi képének a bemutatása folyik. Még az annyira óvatos és sima beszédű Macmillan szavaiban is. A Kruscsev hátában álló fejleményeket figyelve, pontosan érthető, a kremlini diktatúra (Folytatása az ötödik oldalon.) VISSZA AKARTÁK ADNI A MENEKÜLTEKET UTÓNAK CSENDŐRHALÁL AUSZTRIÁBAN Írta: SÁRKÁNY GYÖRGY Sok magyar menekült élt hosszú évekig a karinthiai, dél-ausztriai lágerekben. Éppen ezért bizonyosan érdekelni fogja az onnan Amerikába kivándorolt magyarokat annak a tragikus eseménynek a híte, amely Karinthiában történt. MIÉRT GYILKOLTÁK MEG A CSENDŐRT Szeptember 16.-án reggel Villach környékén egy 36 éves osztrák csendőrt meggyilkoltak. A csendőr feleségének apját még 1945-ben a betörő jugoszláv partizánok ölték meg. És a nyomozás szerint most az asszony férjét is “jugoszlávok”, egy “jugoszláv” menekültcsoport gyilkolta meg. A történet tragikusan jellemző a kommunizmus által teremtett európai helyzetre. A csendőrnek ugyanis az volt a célja, hogy elfogja a “jugoszláv” menekülteket. A menekültek előző nap egy zárt menekülttáborból szöktek meg. Azért zárták őket ebbe a táborba, mert vissza akarták adni őket Titónak, akinek a diktatúrája elől menekültek át Ausztriába. Amikor az osztrák csendőr Anlacher inspektor elfogta a menekülteket, és vissza akarta vinni őket a zárt táborba, ahonnan Tito börtönébe vezetett volna az út, ellenálltak és az osztrák csendőrt megölték. Az osztrák sajtóban közzétett nevek: Popovic István, Bajci János, Gio István és Bajci Edit, Farkas Erika. A nevek arra mutatnak, hogy a menekültek valamennyien vagy legalább egy részük magyar. A menekültek kihallgatásukkor egyöntetűen azt vallották, hogy a zárt táborból azért szöktek meg, a csendőrnek azért álltak ellen, mert: , , Nem akarunk visszakerülni Jugoszláviába . . . A CSENDŐR ÖNKÉNT VÁLLALKOZOTT A MENEKÜLTEK KÉZREKERÍTÉSÉRE Az osztrák jelentés, amely ezt a hírt közli arról is tájékoztat, hogy míg az osztrák hatóságok a Csehszlovákiából és Magyarországról érkező menekülteket szívesebben veszik és vállalják, a Jugoszláviából érkező menekültekkel szemben szigorúbban alkalmazzák az elvet, aki nem tudja bebizonyítani, hogy politikai menekült, annak nem biztosítanak menedékjogot, hanem visszaadják a titoszláv diktatúra hatóságainak. Ebbe valószínűleg belejátszik az a politikai számítás is, hogy Ausztria Tito diktátorral jó viszonyt akar fenntartani. A megölt csendőr esetében az osztrák lapok megjegyezték, hogy önként jelentkezett a “jugoszláviai” menekültek kézrekerítésére. Amint tudósításunk elején közöltük a csendőr feleségének az édesapját 1945-ben jugoszláv partizánok gyilkolták meg. Ez talán személyes indítóokként hathatott, amely a csendőr-inspektort arra késztette, hogy önként vállalja a “jugoszláv” menekültek elfogását és visszaszállítását a táborba. NINCS JUGOSZLÁV MENEKÜLT A csendőrnek ez az egyéni motívuma, a jugoszláv partizánok elleni gyűlölete, valamint a tudósításban szereplő nevek, amelyek arra utalnak, hogy a “jugoszláv” menekültek magyar menekültek voltak, felveti annak a szükségességét, hogy az amerikai emigráns szervezetek, elsősorban a példásan működő Délvidéki Felszabadító Tanácsra gondolunk, ebből a szerencsétlen alkalomból mutassanak rá az osztrák kormány előtt a “jugoszláv” menekültek menedékjogának az elbírálásánál az igen fontos nemzetiségi kérdésre. Véleményünk szerint, ha Jugoszláviából magyar ember menekül, attól még az esetben sem lehet megtagadni a politikai menekült státuszát, ha a magyar menekült nem tudja okmányokkal bizonyítani, hogy politikai okokból menekült. Azok a tömeggyilkosságok, amelyeket Tito a kezére jutott nemzetiségek, így a délvidéki magyarság ellen elkövetett, elégbizonyosságot adhatnak atekintetben, hogy minden magyar menekült, aki Jugoszláviából osztrák földre lépett politikai menekült egyszerűen azért, mert magyar. Az köztudomású, hogy a jugoszláv diktatúra minden magyart ellenségnek tekint és politikai üldözésben részesíti. Hibáztatni kell azt is, hogy az osztrák lapok tudósításai csak jugoszláv menekültekről beszélnek, holott ez a meghatározás helytelen, mert amint jugoszláv nép nincs, úgy nem lehet beszélni jugoszláv menekültekről sem, hanem Jugoszláviából menekült magyarokról, németekről, horvátokról, szlovénekről, esetleg szerbekről. A BŰNÖS A TITÓISTA DIKTATÚRA Az Ausztriában élő magyarság természetesen megrendüléssel olvasta a tragikus esemény hírét és őszinte részvétet érez aziránt az osztrák család iránt, amely ilyen súlyos csapást szenved immár másodszor a jugoszláv határ közelsége miatt. De meg kell értenünk a titóista diktatúra elől menekülő magyar emberek kétségbeesését, és rá kell mutatni arra, hogy a tragikus esemény okozója nem más, mint az a diktatúra, amely ilyen szomszédságot hozott létre Ausztria és a déli területek között, tehát a jugoszlávnak mondott és most titóistának nevezett diktatúra, amelynek a megölt csendőr és a boldogtalan, emberölésig eljutott menekültek egyformán áldozatai. És amely elől ezek a szerencsétlen emberek menekültek és amelynek az osztrák hatóságok vissza akarták őket adni. Bécs, 1960 szeptember. MAGYAR HATÁRON BÖJTÖLVE ÉS IMÁDKOZVA Beszámoltunk arról a megható kezdeményezésről, amelynek során N. T. Zuzsi, a magyar szabadságharc hindu barátja társaival a Magyarországot elzáró vasfüggöny mellé vonult és ott imahadjáratot indított a magyar nép felszabadulásáért. Amint most Bécsből a Tollas Tibor szerkesztésében megjelenő NEMZETŐR jelenti, N. T. Zuzsi hindu barátunk a magyar szabadságharc kitörésének 4-ik évfordulóját imádkozva ismét a magyar határon akarja eltölteni. A Nemzetőr jelentése szerint N. T. Zutsi a Forradalom 4. évfordulójára Münchenből vezet emlékzarándoklatot Andauhoz, a magyar határra. A tervek szerint Mahatma Ghandi születésnapján, október 2-án indul majd nemzetközi kíséretével Münchenből, hogy október 23-ra a határt elérje. 1956 szabadságharcának évfordulóját a határon táborozva az elesett magyar szabadsághősök emlékének szentelve böjtöléssel és imádkozással kívánja tölteni. A zarándokmenet különböző nemzetiségű résztvevőihez az érintett városok: München, Salzburg, Linz, Bécs és környékének magyar menekültjei is tömegesen csatlakoznak majd. p — — A VALLÁS ÉS VATIKÁN ELLEN Állandóan foglalkoztunk a magyarországi vallásüldözés kérdésével. A jelentések a vallás elleni támadás állandó fokozódásáról szólnak. Újabban megkezdték az iskolákban az ateista propagandakörök szervezését. Az első ilyen kör megalakulásáról a “Délmagyarország” című lap számol be. Eszerint az egyik szegedi iskolában Olasz István igazgató szervezte meg az ateista propagandakört. Az ateista kör feladata “az egyház káros befolyásának csökkentése illetve semlegesítése”, küzdelem a vallásosság és a Vatikán ellen. —o — ÉVES KAPCSOLÁS Cyrus Eaton tévedésből az Amerikai Magyar Katolikus Liga vezetőségét akarta meghívni New Yorkban díszvacsorára. Meglepő telefonhívás érkezett a Katolikus Liga központi irodájába, mely alkalommal a clevelandi nagyiparos a “The Chesapeake and Ohio Railway Co.” elnöke, Cyrus S. Eaton titkára hívta fel a Ligát, közölve, hogy Mr. Eaton 1960. szeptember 28.-ára, szerda estére, 7 órára, a Biltmore Hotel 1420 számú lakosztályában, New Yorkban, feleségével együtt szívesen látná vendégül a vezetőséget. Bejelentve egyidejűleg, hogy a személyes meghívásodat később küldik ki. A telefont átvevő titkárnő rövid válaszában kifejtette, hogy a Katolikus Liga vezetősége kommunisták és azokkal szimpatizálók meghívásait soha nem fogadta el és véleménye szerint ez alkalommal sem fogja elfogadni. A titkár zavarában nem tudott válaszolni és csak később hívta vissza újólag a Katolikus Liga központi irodáját, közölve, hogy egy sajnálatos tévedésről volt szó, és Mr. Eaton a szocialista köztársaságok képviselőit kívánja meghívni. . . — o — Ft. P. Horváth Miklós üzenete Montrealba A Montrealban (Canada) megjelenő “Ecclesia” jelenti: Isten ellen lázadó korunkban az ő törvényeit és igazságait hirdető szolgáit sok szomorúság éri. Ha valaki, akkor ők látják igazán e vakmerő támadásokat és tudják törvényszegéseink súlyos következményeit is: a testi-lelki nyomort, elesettséget. S mégis nekik kell mindenkit vigasztalniuk, bátorítaniuk, védeniük nehéz óráikban. Az igazi jó pásztor ajkán ritka a panasz. Szomorúságait, az őt ért bántalmakat kevesen ismerik. P. Horváth, aki — sokszor igen nehéz körülmények közt 23 és fél évet töltött körünkben, s akinek fizikuma és egészsége sem volt a legjobb, nagyon-nagyon ritkán panaszkodott. Pedig de sok bántás, hálátlanság, keserűség érte. Most, hogy már eltávozott, akik megbántották, talán rádöbbennek arra, hogy kit veszítettek el benne. Az “Ecclesia” bizonyos abban, hogy a montreali katolikus magyarok őszinte óhaját fejezi ki, amikor azt kívánja P. Horváthnak, hogy új munkaterületén— Isten kegyelmével — ugyanolyan eredményesen működjék, mint tette Montrealban. Hálás köszönetünk kifejezésével közöljük P. Horváth alábbi üzenetét: — Kérem a híveket, fogadják szeretettel utódomat, aki éppen úgy szolgáló eszköze az Úr Jézusnak, mint minden híveiért élő pap. Támogassák munkájában, miként engem segítettek, hiszen pap és hívek ugyanazért a szent célért dolgoznak: Isten dicsőségére országának kiterjesztéséért, a kicsiny mustármag terebélyes fává növeléséért. Azt se feledjék el a hívek, hogy a montreali Magyarok Nagyasszonya Egyházközség éppen úgy végvár, mint a többi nemzetiségi plébánia, ahol azok a bujdosók imádkoznak és dolgoznak, akiknek hozzátartozói a vasfüggöny mögött szenvednek. Ők sokszor életükkel vagy kenyerükkel játszanak, ha nyilvánosan meg akarják vallani hitüket, ha gyermekeiknek vallásos oktatást akarnak biztosítani. Ne legyünk tehát hálátlanok a jó Isten kegyelmével szemben, amikor a szabad világ ilyen korlátozásokat nem ismer. — Ne mulasszuk el a kötelező szentmisét, gyermekeinket pedig járassuk katolikus tanintézetbe. Dicsérjük hangos szóval az Istent és buzgón könyörögjünk, hogy a rabnemzet ismét mielőbb szabad legyen, s hogy a szabad világot óvja meg a bolsevizmus halálos ölelésétől. — Az Isten azt szereti, ha egységben összeforrva imádkoznak Hozzá gyermekei. Gondoljanak erre a montreali magyarok és alkossanak önzetlen szeretetben Istennek tetsző egységet templomuk körül, akkor majd meghallgatásra fognak találni Annál, Aki a mi Atyánk. A montreali főegyházmegye heti hivatalosa, közli, hogy Őeminenciája ft. P. Hajdusik Tarzicius O.S.M.-t a Magyarok Nagyasszonya plébánia gondnok-káplánjává kinevezte. MI AZ IGAZSÁG AFRIKÁBAN? Az afrikai népek szabadságmozgalmáról hosszú és alapos cikket közölt nemrégen az olasz jezsuita folyóirat a „Civilta Cattolica“. A cikk többek között megállapítja, hogy a feketék függetlenségi mozgalmának legnagyobb veszélye az, hogy kellő előkészítés nélkül, elhamarkodva történik, továbbá, hogy a mozgalom legmélyebb rugója nem a fehér fajjal való egyenjogúság felismerése és az abból fakadó kötelességek elfogadása és teljesítése, hanem az eltúlzott és gátlástalan nacionalizmus. Súlyos veszély rejlik továbbá abban a tényben is, hogy az új vezetők igen sok esetben képzettség és tudás hiányában egyszerűen képtelenek a kormányzati ügyvitelre és a kommunizmus aknamunkájának felismerésére. — O —