Katolikus Szemle 21. (1907)

7. szám - Könyvismertetések és birálatok - Szepesvármegye Művészeti Emlékei. Szerkeszti: dr. Vajdovszky János. Harmadik rész. Iparművészeti emlékek. Irta: Divald Korné

reflexiókra s ő csakugyan a szorgalmasan összegyűjtött adatoknak össze­gezésével elégszik meg. Nem is akarok benne mást kifogásolni, mint a japán «megyék»-nek külön-külön való tárgyalását. Akárcsak hazánk föld­rajzának elemi iskolai tankönyvét olvasná az ember. Pedig hát a japán «megye»-rendszer egészen más, mint a miénk. Adminisztratív szempont­ból való fölosztása az egy teljesen összpontosított kormányzatú államnak s még ott a helyszínén is oly kevéssé szembetűnő, hogy ebből a távol­ságból igazán nem érdemli meg különös figyelmünket. Történelmi és topográfiai jelentősége úgyszólván semmi sincs. A történelemben a daimyók országrészei szerepelnek, az élőnyelv topográfiájában pedig egyes ország­tájak, vagy főbb városok környékei. A japán utazik Tokaidóból Hokkai­dóba, Moriókából Sendaiba, de egyik «megyé»-ből a másikba nem utazik, hacsak nem valami ellenőrző körútat végző tisztviselő. A japán «megye» leginkább a magyar «járás» fogalmának felel meg, mely utóbbinak hatá­rait a magyar ember — hacsak nem kortes, vagy ilyesmi — épen oly kevéssé ismeri, mint a japán az ő «megyéi»-ét. III. kötete irodalomtörténeti vázlaton kívül irodalmi fordításokat tartalmaz, prózában és versben. Megvallom, hogy én csupán Astonnak irodalomtörténetét ismerem s így pusztán ennek alapján szólhatok az előbbihez s bár fölosztása ellen fölhozhatnék néhány kifogást, megenge­dem, hogy egészben véve meglehetős tájékozást nyújt tárgyáról. Az iro­dalmi fordítások közül csupán a mesék ismeretesek előttem; a többiekről föl kell tételeznem, hogy hivek s amennyiben azok, jelen, magyar alak­jukban nagyon érdekeseknek tartom őket. A jó, magyaros nyelvezet különben is erénye az egész műnek. Elismerőleg kell továbbá megemlítenem az illusztrációkat. Elég nagy számmal vannak és ügyesen összeválogatva. Súlyos kifogásaim ellenére melegen ajánlom ezt a művet olvasó­közönségünknek. Egy vasszorgalma­s idealizmusa alapján becsülést érdemlő embernek pénze fekszik benne, mely ha meg nem térül, reá nézve súlyos anyagi veszteséget jelent. Történelmi részétől eltekintve, a mű különben is érdemes az elolvasásra, s amennyiben nem akarunk hivatkozni reá, amennyiben nem vesszük egészen komolyan, elolvashatjuk a történelmi részt is, mindent egybevetve pedig, a mű megéri árát. További tudományos vállalkozásokra ugyan nem mernek Baloghot báto­rítani, de legalább ne vallja kárát az eddigieknek. Szeghy Ernő dr. Szepesvármegye Művészeti Emlékei. A műemlékek országos bizottsága támo­gatásával kiadja a Szepesvármegyei Történelmi Társulat. Szerkeszti: dr. Vajdovszky János. Harmadik rész. Iparművészeti emlékek. Irta: Divald Kornél. Tíz melléklettel és nyolcvanhét képpel. Budapest. A Stephaneum r.-t. nyomása. 1907. A III. rész bolti ára 8 kor. A Szepesmegyei Történelmi Társulat «Szepesvármegye művészeti emlékei® című munkájára 1904. május 28-án bocsátotta közre előfizetési Katholikus Szemle. 1907. VII. 52

Next