Katolikus Szemle 48. (1934)
4. szám - Könyvek - Faust Antal: Tóth László: Római nők és császárok. (Jellemrajzok a Julius-Claudiusok korából. Kr. e. 31 - Kr. u. 68.) - Pitroff Pál: Ritoók Emma: Gáspár Sándor két élete. Regény
közöl Gálos Magda, Jorris Karl Huysmans, Paul Bourget, Francis Coppée, Sully-Prudhomme, Melchior de Polignac és mások egyáltalán nem üres leveleiből értesülünk arról, hogy milyen fényes tehetséget vesztett el a magyar irodalom Justh Zsigmondban. Lám Frigyes Dr. Tóth László: Római nők és császárok. (Jellemrajzok a Julius-Claudiusok korából. Kr. e. 31—Kr. u. 68.) Szent István-Társulat bizománya. 801. A szerző — szentesi tanár — a jellemrajzokat Tacitus, Suetonius és mások nyomán adja. Elrettentő példák. Ami a gyanakvó Tiberius, az őrjöngő Caligula, a bárgyú Claudius, a bohóc Nero és a kegyetlen Domitian nevéhez és korához tapad, erkölcsi züllöttség tekintetében páratlan a világtörténetben; a pszichopatológiának bőséges tanulmányozásul szolgálhat, mert normálisnak ezek az uralkodók aligha mondhatók. Méltón társulnak hozzájuk asszonyaik és mások. Ha ész és tehetség, hatalom és gazdagság a romlott akarat jármába szegődik, a legnagyobb borzalom születhetik. Míg azonban a szerző a történet adatait felsorakoztatja, tulajdonképpeni célját csak gyengén éri el: a kereszténység szükségességének, regeneráló hatásának kimutatására kevés hely marad. A keretezés erőtlen, a rajzolás elsietett, a stílus fésületlen. Különben Tacitus azért, hogy a trajáni kort jobban kifényesítse, az előző kor festésére túlsötét színeket használt. Faust Antal Ritoók Emma: Gáspár Sándor két élete. Regény. Budapest, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének kiadása, 1934. 255 l. A szerzőben szerencsésen egyesül a tudományos pszichológus és a szépíró. Az előbbi kitűnő esztétikai műveivel szerzett érdemet, az utóbbi kiváló regényeivel. Ezeknek a regényeknek igen nagy erősségük a tudós. Új munkájában pedig mintha egyenesen a kiválóan képzett pszichológus kereste volna ki a szépíró számára a problémát. Mert nagyszerű kérdés azt kutatni és megmutatni, hogy a primitív körülmények közé taszított kultúrember állati részével miként illeszkedik bele az egészen alacsonyrendű életbe, és művelt érzésvilága mégis miként csömörlik meg ettől. Arról van szó, hogy Gáspár Sándor orosz fogságba kerül, ott feleségül vesz egy kéjes parasztnőt, majd — hogy elszabadulhasson — a házasságtörő aszszonyt meggyilkolja. Szájában csak az utálat íze marad. Mikor hazakerül, a felelősséget egészen levetette magáról, a gyilkosságot jogosnak érzi. De azért az otthoni szabad emberi körülmények között is fojtogatja valami, elsősorban az utálat. Régi életét már nem tudja folytatni, régi világában nem tud elhelyezkedni. Mikor itthon a családja férfitagjait megrontó paraszt mosónő alakjában visszaidézi volt feleségét, szeretné ezt is megölni — és egy másik kéjes démont is. A «grain de folie», az őrültség csirája ezen a ponton ereszt bele mély gyökeret. Közben a falusi mosónőt meggyilkolja egyik, szintén Oroszországból hazakerült parasztszeretője és ekkor Gáspár meg van győződve, hogy ebbe az ő vágya szállt, hogy ez a csak az ő keze volta. A parasztlegény bűnét tisztára a magáénak tudja é s a múlttal megokolva jelentkezik egy ismerős ügyésznél. Utóbbi az őrültek házába viteti. Mikor a börzeveszteségek miatt sógora öngyilkos lesz, nővére magához veszi a gazdaságba a segítőtársnak. Az ilyen rokkantlelkű embert más meg nem érti, csak a saját vére, a testvére. Csak az tudja nagyjából egyensúlyban tartani őt, aki a társadalom részére elveszett. Ez erkölcsi tanulság is. Ritoók Emma kezdettől fogva ügyes lélekrajzoló volt. Ebben a regényében pedig valósággal kiteljesedett. Gáspár Sándornak minden lépése megokolt, sőt tudományosan megokolt. Az elemzés persze, éppen pontossága miatt, néhol hosszadalmas ; az analitikus írónak azonban ez nem hibája, hanem erőssége. Az «Egyenes úton egyedül® című regénye óta elég víz folyt le a Dunán ; az színesebb volt, stílusa lágyabb, meséje könynyedebb, de ezzel a művével egyébként össze sem hasonlítható. a A szellem kalandorai® a háború előtti kor modern intellektuálisait két kötetben rajzolta s annak az időnek egyik legjobb korképét adta. A korrajzban ez az új műve sem marad el — itt a lázas börze-szezon megelevenítését kapjuk. Az új tegnapokat keve