Katolikus Szemle 1. (1949, Róma)
1. szám - Mihalovics Zsigmond: Se gyökér se lomb?
kéval azonos, de élményeink már nem lehetnek azonosak az övékével, ha nem ismerjük a hazai magyarságot gyötrő, fojtogató, s életét erőszakosan és rohamosan átalakító jelenségeket és törekvéseket, valamint ha ismeretlen előttünk a hazai életnek, lelkiségnek, élményvilágnak roppant átalakulása. Lélekben a hazai magyarsággal csak akkor lehetünk együtt, ha e meggyötört, nagybeteg magyarság ütőerén tartjuk szüntelenül az ujjunkat, ha éberen figyeljük azt a nagy társadalmi, gazdasági változást, mely szervezetében külső erőszak hatása alatt végbemegy, ha jól ismerjük azokat a módszereket, törekvéseket, eljárásokat,intézkedéseket, amelyek alapjában forgatják fel a nézet életét és idegen stílusú állami életformába iparkodnak azt beleerőszakolni. Mindezektől szenved a magyar lelkiség és mi népünk "kollektív" szenvedésének - szándékunk szerint -csak akkor lehetünk osztályosai, ha mindazt tudjuk s mindarra válaszolunk,ami a magyar népben végbemegy, ami vele, de nélküle, szabad hozzájárulása nélkül, természete és akarata ellenére történik. Mi, a Külföldi Magyarok Actio Catolicaja elhatároztuk, hogy az örök Városból - honnét valóban teljes látóhatár bontakozik ki a messzire tekintő előtt - minden pártpolitikai torzítást mellőző, valóban legegyetemesebb szempontból, állandóan és rendszeresen figyelemmel kísérjük mindama közérdekű törekvést, eseményt, jelenséget, amelyeknek színtere Magyarország. A magyar közösségi élet hű képét tárjuk mindama magyar testvéreink elé, akik együtt kivannak élni, érezni, gondolkodni, szenvedni a hazai magyarsággal. Szerény viszonyainkhoz képest egyenlőre csak ebben a külalakban állítottuk össze és adták ki e Katholikus Szemlét. A fák lombjaik révén is táplálkoznak, hasonlóképen az ember a szellemi élet hajszálcsövei révén hasznosítja magában a különböző szellemi klímák alatt eltérő összetételű szellemi tápanyagot. A külföldre szorult magyarok nem ritkán jutottak szellemi egyéniségüktől eltérő szellemi légkörbe. Sok esetben pedig nyelvi akadályok, vagy anyagi nehézségek okán nem vehetik át szellemi eszközökkel az idegen kultúrákban rejlő tápanyagot. Azért Szemlénk második feladatának tartja, hogy a külföld társadalmi életéből kiemelje s a külföldön élő magyarok elé tárja, ami az idegenbe jutott magyaroka övező társadalmi valóságokból a magyar lelkiségnek a legmegfelelőbb érték s ezekből is a legfőbb alkotóelemekt, a katholikumot. Ezért Szemlénk olvasói elé tárja mindama törekvéseket, küzdelmeket, teljesítményeket, amelyekkel a katholiciszmus a kultura különböző területein megnyilatkozik. Szemlénk tehát ugy a hazai magyarság, mint a nagy világ művelődésének közös legjaváját adja majd s ezzel az emberiségnek azt az időtlen értéktartalmát jelenteti meg, amely legfőbb és közös értéke a hazában gyötrődő s külföldön viaskodó magyarságnak és mindama keresztény népeknek, amelyek a szent szeretet szellemében befogadták mindazokat, akik üldözést szenvednek. Vivere cum Ecelesia et vivere cum populo volt és marad életünk vezérelve. Az együttélést az egyházzal és népünkkel szolgálja tehát ez a Szemle. De amikor jól kívánja szolgálni ezt a változatlan és magyar hivatást,nemzetünk jövőjét, azt is szolgálja, hogy a magyar társadalom gyökeres átalakulását jól ismerő, a régi rend helyén az utóbbi években kialakuló új magyar népi életet teljesen ismerő s a megtörtént változások tényével és jelentőségével számoló műveit emberfők a tények való ismeretében, a szociális szeretettől áthatva lássanak Magyarország keresztény negujitásának keresztény művéhez. Mindezek megvalósítása a honban és hazán kívül elsősorban Krisztushoz hű fiatalságra vár. Hozzájuk szól első üzenetünk: a feladat változatlan: mindent, de legfőképen a hazát megújítani Krisztusban. Mihalovics Zsigmond.