Kecskemét és Vidéke, 1921. január-június (2. évfolyam, 1-145. szám)

1921-06-11 / 130. szám

Kecskemét, 1921. junius II. Szombat 111 évfolyam, 130. szám, előfizetési árak i­lletetős szerkesztő: Br. Homoki Hagy László szerkesztőség és kiadóhivatal. Egész évre 480 K. Negyedévre 120 K. ; . . . ; Kecskemét, III., Arany János­ u. 6. sz. Félévre 240 K. Egy hóra 40 K. ÁLTALÁNO5 KERESZTENY IRÁNyít, a rom.kath.bérház átjáró udvarában. Telefon­ 135. Egyes szám 2­0. FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP. Hirdetéseket felvesz a kiadóhivatal. Kiáltván: a tatairéti Munkássághoz! Munkás Testvérek! Hazánk és nemzetünk létérdeke az, hogy a ma­gyar munkásság szakítson a múlt nem­zetellenes álláspontjával és a keresz­tény eszmékért vívott harcban kivegye részét a polgársággal egyetemben. Mert csak úgy remélhető, hogy megcsúfolt, meggyalázott, földre tiport nemzetünk újra talpra álljon s hogy a mai rettenetes nyomort némiképpen enyhítve az éhezőknek kenyeret, a me­zíteleneknek ruhát, a munkanélküliek­nek munkát tudjunk adni, arra csak egy lehetőség van, az, hogy a magyar munkásság kibékül a magyar polgár­sággal s a kölcsönös megértés és a keresztény krisztusi szeretet jegyében egymást támogatva, közös erővel dol­gozzunk a magunk és gyermekeink létfentartása érdekében. Égessük ki a szívünk mélyén sajgó, fájó sebeket, szakítsunk a múlt­tal, éljünk és küzdjünk a jövőért. A múltak bűnein való rágódás nem segít, de viszont új gazemberséget sem tűrhetünk meg magunk között, ki kell égetni a nemzet testéből a rákfenét, akár új, avagy régi keletű legyen is az, nem szabad tűrni, hogy egyes lelkiismeretlen, nemzetellenes kommu­nisták gyilkos tőreinek essen áldozatul a magyar munkás­osztály. Munkás Testvérek! Úgy tudjuk, hogy városunkban kommunista nem­­zetrontók és kútmérgezők akarják újra félrevezetni, elbolondítani a könnyen hívőket, hogy itt majdan egy újabb nemzetgyilkos rablást rendezhessenek. Kijelentjük, hogy ezen vakmerő vál­lalkozást mi a legrövidebb időn belül le fogjuk szerelni, mert a munkaadó polgárság okulva a múltak keserű tapasztalatain, nem fogja munkával és kenyérrel támogatni a kommunista hazaárulókat, akik ma még egyik ke­züket munkáért, kenyérért nyújtják a munkaadó polgárság felé, a másik ke­zükben pedig ott van a gyilkos tőr, várva az alkalmat, hogy szívébe döf­hesse annak a polgári társadalomnak, amely neki ma kenyeret és munkát ad. A tisztogatás napja elérkezett. A keresztény szocialista szakszervezetek nevében gajdoló, a józan munkásság bizalmát nem bíró felelőtlen akarno­­kok önalkotta vezérkarát feloszlattuk. Tisztelettel felhívjuk a kecskeméti munkás testvéreket, lépjenek sorom­póba minden szakmában, hogy a mun­kásság gazdasági helyzetét lelkiisme­rettel szolgáló szervezeteinket naggyá tehessük, a m­unkásság bizalmát bíró, becsületes munkás vezér férfiak veze­tése alatt. A vezető bizottság nevében Puliusz István. T­ÁRCA. „Kecskemét" Sznaszád a Dunán. „Kecskemét és Vidéke“ eredeti tárcája. Budapest, 1921. junius 7. Figyelemmel olvasta városunk lakosága azt a hírt, hogy a felállítandó magyar dunai hadi­hajó egységben egyik naszád „Kecske­mét“ névre lett elkeresztelve. A „Kecskemét“-et még igen kevesen láthatták, mert a forga­lomtól és a kiváncsiaskodó pesti néptől tel­jesen elzárt óbudai mellék­dunaágon veszte­gelnek jelenleg az újjá­építés alatt álló mo­nitorok, a híres magyar folyamhajózás hiva­tott védői, jövő büszkeségeink. E délután 3 órakor indultunk el egy két­­evezős regattán a margitszigeti Pannónia evezős háztól, hogy a magasvizű Dunán ter­vezett csónakkirándulásunkat megvalósíthas­suk. Egyik fővárosi hírlapíró kollegánk figyel­mességéből szerzett megtekintési engedélyt az óbudai zárt dunaágra, így egyenesen arra is fordítottuk a csónakot és a legszebb tem­póban haladtunk. Háromszoros őrszem vizs­gálta felül igazolványunkat. Miután azt rend­­benlevőnek találták, bejuthattunk a kevesek­től látott óbudai hajógyár öblébe. A gyárból fülsiketítő kopácsolás hallik, a gőzd­aruk tíz tonnás vasvárakat emelnek a magasba és a parton ott pihennek a kijavított, újrafestett hajók, amiket ez az európai hírességű ma­gyar gyár a balkáni államok megbízásából javított át, helyezte használható állapotba. Néhány száz lépésre a másik parton feltűn­nek a kifosztott, leszerelt, berozsdásodott monitorjaink, amiket a trianoni béke csak azért hagyott nekünk, mert nem talált rajtuk semmi elrabolni valót a nyakunkba nőtt sok apró ellenségünk. Több kisebb hajó között azonnal feltűnik­ a „Kecskemét.“ Egyik leg­nagyobb, legcsinosabb monitor, de még si­ralmas állapotban. Látszanak az ágyuk tá­tongó lőrései, az ágyuk azonban hiányoznak. A felszerelés és a műszaki kellékek is vala­­hol Szerbiában hevernek — valószínűleg vala­melyik óc­ska vaskereskedésben. Ez a hajó — amit megkerülünk — eszünke juttatja a múlt százezer bűnét, vétkét, egyszersmind valami dac, kitartó erőérzés él bennünk és elképzeljük a „Kecskemét“-et, amint füstölgő kéménnyel, teljes gőzzel és valamennyi ágyú­jával készenlétben végigsiklik a magyar Du­nán. Utána habos fodrot hány a víz és árbo­cán büszkén dagad a háromszinű szent zászló. De ez a jövő képe. A jövő a mi kezünkbe van letéve. Ha van erőnk, kitartásunk hozzá, hogy ez a megcsúfolt hajó ismét a magyar katonai erő büszkesége legyen, nekünk kell kijavíttatni, helyrehozatni és legprecízebb ágyukkal újra felszerelni, hogy majd egykor Dévénytől Orsováig dördüljön világgá az agyuk acéltorkából a fogadalmi szó, a Nem, nem, soha. Eltűnnek hamar a szomorú hajók és nyílsebesen siklik a csónak a nyílt Duna felé. Erősebb a víz sodra, alaposan fogni kell a hosszúszárú evezőket és ugyancsak ügyeskedni kell a kormányosnak, hogy elke­rüljük a veszedelmes örvényeket. Hatalmas, fenséges látvány a Duna az óbudai sziget fölött. A parton jobbról, balról gyárak, a vizen hajók jönnek, mennek és erős hullám­zásban van a víz. Vigyázni kell, hogy szembe­­fordultan érjük a hullámokat, mert különben a dióhéjkönnyűségű regattát azonnal felborí­taná az erős hullámzás és akaratlanul fürödni kellene a sebes folyású hideg vízben. Erős szél közeledik és még erősebb hullámok ostromolják a kis csónakot. Bemegyünk a víz közepére, mert ott a legcsendesebb a hullámzás, viszont legerősebb a víz sodrása. Lassan, alig észrevehetően halad a csónak, pedig kollegám, aki híres evezős, a leggyor. ­ Ki lesz a pénzügyigazgatóság veze­tője. Illetékes helyről nyert értesülésünk szerint a kecskeméti pénzügyigazgatósági ki­­rendeltség vezetésére Kádas Lászlót, egyik igen tehetséges pénzügy­igazgatósági főtiszt­­viselőt nevezték ki. Kádas László eddig a budapestvidéki pénzügyigazgatóságnál fejtette ki tevékenységét. Hatásköre az egyenes­­adók­ intézésér­e terjedt. A cseh—román katonai egyezmény szövege. Az egyezmény M­agyarország ellen irányul. Csehország és Románia katonai egyez­ményt kötöttek, hogy rablott zsákmányukat biztosítsák. Az egyezmény szövege a következő­: 1. Ha Magyarország anélkül, hogy provokálták volna, a magas szerző felek valamelyike ellen támadást kísérelne meg, a másik fél kötelezi magát, hogy a megtáma­dott félnek védelmére kel azokkal az intéz­kedésekkel, amelyek e szerződés 2. cikkelyé­ben szerepelnek. 2. A cseh köztársaság és a román királyság közegei kölcsönös megegyezéssel a később megkötendő katonai egyezségben határozzák meg a jelen egyezség végre­hajtására feltétlenül szükséges intézkedéseket. 3. A magas szerződő felek egyike sem köthet valamely harmadik hatalommal szövetséget anélkül, hogy erről a másik fe­let ne értesítette volna. 4. A két kormány, hogy béketörekvé­­seikben megegyezőleg járhassanak el, köte­lezi megát, hogy egyezséget köt külügyi po­litikájuknak a Magyarországhoz való viszo­nyuk kérdésében való szabályozásáról. 5. Ez az egyezség két évig marad ér­vényben, a ratifikáló okmányok kicserélésé­nek napjától számítva. Ennek az időtartam­nak elteltével ezt az egyezséget bármely szerződő fél felbonthatja, de felbontás után is még hat hónapig érvényben marad. 6. Ezt az egyezséget közölni fogják a Népszövetséggel. ­ Ausztriát meghívták a portorosei konferenciára. Az osztrák szövetségi kor­mányt meghívták a portorosei értekezletre. A tanácskozásokat július másodikára halasz­tották. S­zolnoki MÁIK SERICTE futball­mérkőzése a Széktói-pályán vasárnap d. u. 6 órakor.

Next