Kecskeméti Közlöny, 1921. július (3. évfolyam, 146-172. szám)
1921-07-22 / 164. szám
Afmmmett í&£i. julius 2. Pénteli, III. évf. 164« 82. A.w*m £ körosiaLZECSKEMETI lOZLOHI SLfiFISETlU 4»y övre - ~ -§m évre - - - - - tg&iirysd övra - — 480 kercsia. $40 korei)«. áS© keseitS. r®5al6* aaaf'feps mer. 8(88 EHDVS. SS5»i* ismeim e"~» 2 karéna, ®»i»8*«b amp. IZLfi 9aai-E*Bil(«ÍB ■ SIS. Sí«?., 3ssaiiaS[*6a.ié» I. uéíR, II. «rs«sl*8g 8 apó. TeSafon 128 SiaéélsSwiBSaí ■ Sts驧s»rssii~tép 8. Isupímiipímzái és Trianon. A bécsi Reichspost keddi száma ezzel a címmel vezető helyen foglalkozik a mi legaktuálisabb kérdésünkkel, mely, megengedjük, Ausztriát is közelről érdekli, Nyugatmagyarország kérdése ez. A győztes hatalmak trianoni diktátuma ezzel tette tönkre négyszáz éves egymáshoz való viszonyunkat, mely ugyan folytonos civódásból állott és nem alapult kölcsönös szerelmén, de néhány történelmi pillanatban megmentője lett mindkettőnknek. A háborúban megcsonkították Ausztriát is, épugy mint Magyarországot, de a mi testünkből odahajítottak neki jókora darabot, hogy közöttünk békesség soha ne lehessen és egymást marjuk e drága földért, ahelyett hogy szövetkeznénk a bennünket egyformán öldöklő szomszéd államok ellen. Magyarország kitartottja tehát rá akar tenyeretni Nyugatmagyarországra. Az elhintett viszály magja kikelt. Legutóbb erősen portáltak Bécsből egy londoni hírt, mely szerint az antant elérkezettnek találta az időt arra, hogy az ötödik darabot is kitépje belőlünk és katonai bizottságának kezén át Ausztriához átjátsza. Ez a hír össztönözte Reisner századost, az osztrákok „Nyugatmagyarországi kormányzótanácsának“ tagját arra, hogy a Reichspost említett cikkét megírja. Ez a keresztényszocalista lap nem első ízben ad helyet hasábjain a nyugatmagyarországi kérdés boncolásának. Beier képviselő ugyancsak a Reichspostban helyezte el nálunk is nagy visszhangot és ellentmondást ébresztő Cikkét és nem csoda, hogy most az osztrák hadi dcsőségből kiérdemesült Reisner százados is ebben az újságban vagdalkozik. Bennünket közelről érdekel Reisner százados első megállapítása, hogy t. i. Bécsben még mindig vannak emberek, akik nem hisznek Nyugatmagyarország csatlakozásában. Elismeri, hogy ezt a csatlakozást ma nehezebb lesz megvalósítani, mint lett volna a kommunizmus idején, mikor a nyugatmagyarországiak örültek volna a megszabadulásnak. De hát akkor Bécsben is a kommunizmus barátai voltak hatalmon, így most két kérdés áll az érdeklődés homlokterében. 1. Ténylegesen hogyan lehet beolvasztani Nyugatmagyarországot ? 2. Szükséges e ehhez a biztonsági szervezeteken kívül más államhatalmi eszközök igénybevétele ? Ezekre a kérdésekre Reisner százados nem ad egyenes feleletet. Fölemlíti azonban a bosnyák okkupáció példáját, mikor is egy osztrák államférfm azt a kijelentést tette, hogy Boszniát egy katonazenekarral és egy vizes ronggyal akarja elfoglalni. Egy horvát tábornok azonban az országban széthelyezett embereivel lövés nélkül át tudta volna adni Boszniát a császárnak. Értjük a példát, melynek mindkét fele találóan jellemzi az osztrák szellemet. Nyugatmagyarországort tehát nem kell semmiféle katonazene, marad ilyenformán a másik út. Lehet, hogy a magyar kormány nem tekerteti ki a nyakát azoknak, akik alattomos módon készítgetik ma Nyugatmagyarországon a helyzetet, szabadkezet enged a Reisner századosok ágenseinek, de az a puskalövés akkor sem marad el. A Reichspost kérdései egyenes felelet nélkül maradtak. Az egyenes felelettel nem sokáig leszünk adósok. Gyürkőzzünk, szomszéd! A „magyarischen Hitzköpfen“, a tüzesvérű magyarok nagyobb számmal lesznek az átvételnél Nyugatmagyarországon, mint Bécsben gondolják. Azt a „jogszerű ” földváltság legújabb kulcsa. Ennek alapján 10 mililárdot kap a kincstár. A földváltság javaslat előzetes vitája tegnap végre befejeződött. A pénzügyi bizottság ugyanis elfogadta Hegedűs legújabb tervezetét, amelyben, mint kijelentette, elment az engedékenység legvégső határáig és kénytelen megelégedni azzal a 10 miliárddal, amit az így megállapított kulcs szerint kapni fog. A bizottság a következő kulcsot fogadta el. Egy hold föld váltságmentes. Ha a kateszteri tiszta jövedelem állaga holdankin egy korona és a birtok nagysága 1 — 5 hold, akkor az egy katasztrális hold után fizetendő búzamennyiség 26 kg. Egy koronás kataszteri jövedelem mellett 5 — 10 holdas birtoknak 40, 10—20 holdasnál 44, 20—50 holdénál 48 50 - 100 holdasnál 53, 100-500 holdasnál 57, 500—1000 holdasnál 61 és igy tovább 5000 holdon felül 88 kg. a katasztrális holdanként fizetendő buzamenyiség, 10 koronás átlagos kataszteri tiszta jövedelem mellett 1—5 holdas birtoknál 48 5—10 holdasnál 72, 10—20 holdasnál 80 20—50 holdasnál 38, 50—100 holdasnál 96, 100-500 holdasnál 104, 500- 1000 holdasnál 112 kilogramm és igy tovább. 5000 holdon felül 160 kilogramm, a katasztrális holdankint fizetendő buzamenynyiség. Holdankint 20 % ás átlagos kataszteri jövedelem mellet 1—5 holdas birtoknál 72, 5—10 holdasnál 108, 10—20 holdasnál 120, 20—50 holdasnál 132, 50-100 hol-dasnál 144, 100—500 holdasnál 156, 500— 1000 holdasnál 168 leg, és igy tovább, 5000 holdon felül 240 kilogramm a katasztrális holdankint fizetendő búzamennyiség. A váltságot földben is le lehet róni. Mégpedig 1—5 holdas birtoknál a birtok 6 százalékával, 5 — 10 holdasnál 9 százalékával, 10—20 holdasnál a 10 százalékával, 20—50 hodasnál a 11 százalékával, 50—100 holdasnál a 12 százalékával, 100—500 holdasnál a 13 százalékával, 500—1000 holdasnál a 14 százalékával és így tovább, 5000 holdon felül a birtok 20 százalékával. Ez a kulcs természetesen még szintén csak javaslat, amelynek elfogadása a nemzetgyűléstől függ, főiskolai képesítéssel rendelkeznek és mezőgazdaságban is alkalmazva voltak, ezek magasabb elméleti és gyakorlati képzettségük folytán szakszerű tanácsokat adhatnak a gazdasági kérdésekben. Kecskemétnek, mint az ország legtekintélyesebb mezőgazdasági városának gazdatársadalma feltétlenül átérezte a kérdés nagy fontosságát, amikor az állattenyésztési vándorgyűlésen előterjesztett kérelmek közé sorozta a gazdasági felügyelőség megszervezését. Ezen a gyűlésen az ország legkiválóbb és legtekintélyesebb gazdasági szakemberei vettek részt, akik mindenesetre értékelni tudják Kecskemét jelentőségét és akik feltétlenül hivatott szószólói voltak és lesznek kérelmünknek. Mindamellett éppen az említett törvényjavaslattal kapcsolatban, feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy a gazdák ezt a kérdést állandóan felszínen tartsák és szorgalmazzák. alapot“, mellyel a nyugatmagyarországi „szívós, nyakas parasztainak“ imponálni akarnak, aki annyira tiszteli a felsőséget, keressék addig szorgalmasan. A puskalövés nem marad el! atalmi gazdasági felügyenség ügye, amelynek megvalósítását a júniusban tartott állattenyésztési várdorgyűlésen is sürgete városunk gazdiközönsége, most ismét némi reménnyel bíztat. A gazdasági felügyelőségek szaporításáról ugyanis törvényjavaslat készül, amelyet tegnap tárgyalt a nemzetgyűlés közgazdasági és földművelésügyi bizottsága. Temesváry itt a javaslat ismertetése közben kifejtette, hogy különösen fontosnak tartja a javaslatot, mert a gazdasági felügyelőségek csekély számuk miatt eddig nem szolgálhatták megfelelően mindenütt a mezőgazdaság érdekeit. Ezért minden körülmények között szükséges, hogy minél több helyen állítsanak fel ilyen intézményt. A felügyelőségeknek jelentős szerep jutna a földbirtokreform végrehajtásának gyorsabbá tétele szempontjából. Minthogy pedig a felügyelői állásokat csakis olyan földművelésügyi tisztviselőkkel töltik be, akik ik iparai jöveddem- és papnadója. Az Ipartestületben törtik ki a vallomásiveket. Az iparosok szerdán este Mayerfi Zoltán elnöklésével népes értekezletet tartottak az Ipartestületben, amelyen Bende László adótelekkönyvi nyilvántartó alapos és áttekinthető előadásban ismertette az 1920/21. évi jövedelem és vagyonadóra vonatkozó tudnivalókat. Előadásában javasolta, hogy az iparosok térjenek rá a hivatalos könyvek vezetésére, mert ezt rövidesen úgyis kötelezővé fogják tenni. Hivatalos könyvek nélkül ugyanis úgyszólván semmit sem udnak igazolni, míg az ilyenekben lefektetett adatokat minden fórum elfogadja. Tartsanak közös könyvelőt, aki időnként minden iparost meglátogatna és elvégezné a hiteles könyvelést. Az Ipartestület lépjen összeköttetésbe a pénzügyigazgatósággal, mielőtt az összeíró bizottság megkezdené működését. Állítsák össze szakmák szerint az iparosokat és számítsák ki, hogy mennyi lehetett a forgalom és tiszta jövedelem a legnagyobb, kisebb és legkisebb iparosoknál. Kérje meg a testület az összeíró bizottságot, hogy minden szakmából válasszon embert, aki az iparosok érdekeit képviseli. A vallomásokban minden körülmények között feltüntessék az 1920. évi forgalmat és a tiszta jövedelmet is. Akinek nincs hiteles könyvvezetése, nagyon helyesen teszi, ha részletes kimutatást ad egy ív papiroson a saját aláírásával, hogy mennyi volt az 1920. évi nyersbevétele, mennyit fizetett munkabérbe, anyagra, adókra, üzletbérre ss. Végül bejelentette, hogy az 1921. évről nem kell vallomást adni. Az 1920. évi állapot lesz az 1921. évi adózásnak az alapja is. Ezután megindult a részletes vita, amelynek folyamán igen sok felszólalás hangzott el. Különösen hosszas vitatkozás folyt az úgynevezett üzemi tőke (szerszám, bútor és egyéb felszerelés) értékének meghatározása fölött, amelyre a bevallásnál feltétlenül szükség vart. Az értekezlet nem tudott közvetlen megállapodásra jutni a nehéz kérdés felett. Végül abban állapodtak meg, hogy az egyes szakcsoportok határozzanak, lehetséges e kategóriák szerint meghatározni az értéket, vagy pedig egyénenként kell eljárni. A szakosztályok elnökei tehát néhány napon belül összehívják a szakosztályokat és amennyiben lehetséges, megállapítják a kategóriákat. A jövedelemadóra vonatkozó bevallásnál rendkívül fontos a számszerű, rész-