Kecskeméti Lapok, 1894 (27. évfolyam, 1-25. szám)

1894-01-07 / 1. szám

szerezze meg mindenki a könyvárusnál „Poche“ úr francia dikcionáriumát. Amire én azt mondtam neki: „arra mifelénk így hiják a „Dictionnaire de poche“ t, hogy „zsebszótár“. — „No ha jobban tudsz franciául, mint én, akkor ne jöjj ide, az én hitelemet rontani.“ — Hanem azért jó volt az igy. A fiúk csak megtanultak szépen minden rendkívüli tantárgyat — ingyen. Engem pedig megtettek rajztanárnak. Értékesítettem a komáromi tanulmányaimat. Valóban értékesítettem. Mert később annyi magántanítványom akadt, aki fizetett havonkint két forintot, hogy egész úrrá lettem. Ezek között volt Márton Ferkó is, ki irodalmi nevén Abonyi Lajos, kiváló szép tehetségű népszerű írótársam. E közben pedig festettem olajba a portrékat. Akikre emlékezem Kecskemétről, a következők: Legelőször a szép háziasszonyom maga, azután a szívem mágnese, a szép kékszemű, szőke hajú, görög leány, Frankó Julcsa, majd a még annál is szebb, junói termetű, fekete hajú Matolcsy Mari. Azután Petőfi Sándor (kék kvekkerben, sárga gombokkal) kecskeméti színész korában, valamennyi professorom és Szalay Sándor, Sallay Jancsi, Gaál Józsi, Zabolay Pista, Hartman Pali és nem tudom még hányan. Följegyzem még, hogy a festett arcképekért a „festék és vászon“ árában öt forint tiszteletdíjakat kaptam. (Kivéve Petőfit, meg a szép hölgyeket.) És annyi fontos elfoglaltatás dacára jutott még időm írónak is lenni, írtam ez idő alatt egy drámát, meg egy vígjátékot. Sőt egy lapot is szerkesztettem, humorisztikusat, nem volt kinyomtatva, csak írásban sokszorosítva; az illusztrációkat is magam rajzoltam bele. Még a címére sem emlékezem. De az egész alaphangulatát irodalmi tevékenységemnek a kecskeméti élet határozta meg. Házigazdám, a városi mérnök gyakran elvitt magával a gondjaira bízott kiterjedt erdőségekbe paraszt szekéren. Elkóboroltunk a Tiszáig, a Szikra csárdáig, a homokbuckákon keresztül a Fehér tóig. Én mindenütt új meg új népélettel találkoztam, a pusztákon, a karámokban, a tanyákon, a csárdában, a halásztanyán; megismertem a magyar fajt a maga őseredeti sajátságaiban ; összejöttem pusztabirákkal , hadnagyokkal, a kik betyárokat üldöznek s a futó betyárokkal, a kik azokat kerülik, megismerkedtem a népnek észjárásával , fogalmaival, dalaival, közmondásaival, kifogyhatlan humorával; hallottam a népmeséket a bogrács tüze mellett, a kukorica-fosztásnál, a szüretelésnél. Láttam a hires bikaharcot s a pünkösdi király parádéját, a minek mind most már hire sincsen; meg azokat a pusztai párbajokat, amik meseszámba mennek. Ezek mind úgy megörökítve vannak, emlékezetem kristályhártyáján, mintha tegnap történtek volna. És most végig jártatom emlékezetem bűvlámpája előtt a velem együtt élt alakok képeit, hányan vannak még meg? De soknak az alakján keresztül süt már a csillag, mikor elhaladnak előtte! Mivel vagyok jobb náluknál, hogy őket túléltem? Egy könyv nem volna elég megírni, mit tettek , mit szenvedtek , akik valamikor pajtásaim voltak? De amit vétettek, azt leírni egy körömnek a lapja is sok volna!“ * Kik voltak Jókai itteni tanulótársai, hogy tanult ő itt és mily emléket hagyott hátra egykori társainál, azt több közlemény világosítja meg ez ünnepi számban. Most még egy tanút akarok csak idézni, Körösi Sándort, Jókai kedves barátját, ki Jókai Mórról és a régi diákéletről Kecskeméten írván, így emlékezik meg egykori diáktársáról: Az 1842-ik évben Pápáról egy fiatal ember jött Kecskemétre s iratkozott be a főiskolai diák seregbe. E fiatal ember szép szőke arcával, élénken sugárzó szemei, karcsú termetével feltűnt a diákseregben. Ez a fiatal ember Jókai Mór volt, ki aztán a jogi tanfolyam bevégeztéig, a kecskeméti diákság tagja és büszkesége maradt. A tanuló ifjúság között nemcsak zseniális tehetségével tűnt fel, de feltűnt ő a még kissé nyers ifjúság között szelíd, művelt modorával, melyet nemcsak tanulótársai , de mindenki irányában tanúsított. Benne látta az ifjúság azon eszményi fiatal embert megtestesülve, melyre minden fiatal embernek törekednie kell. Az előadásokat szorgalmasan hallgatta. Censurában úgy felelt, hogy nemcsak a tanulótársakat, de szabatos feleleteivel a tanárokat is meglepte. Jókai körül csoportosult az ifjúság azon része, mely irodalmi hajlammal birt. Ő bátorította , kikben tehetséget észlelt a munkálkodásra. A magán társalgásban az eddigi nyers modor helyett ő szelidebb, műveltebb társalgási modort honosított meg. Példáját követve, az ifjúság nem kávéházakban, hanem a tornázásban kereset szórakozást. Ebben az időben bölcsészethallgatók be sem mertek volna menni egy kávéházba; ez a jogászok szabadalmát képezte, de ezek is a testedző tekézés végett mentek oda, e célból is nem a tanórák alatt — mint ma — hanem üres idejükben. Jókai jogász korában sem járt kávéházba. Szórakozást vele együtt mi a tornázásban kerestük. Üres óráinkban kimentünk a temetőbe s ott sírok átugrálásával, birkózással és lapdázással töltöttük az időt. Az ő buzdítására az iskolában „szavaló társaságot“ alakítottunk, mely hetenként bizonyos napon összejött és tagjai kitűnőbb költeményeket szavaltak. Jókai kitűnő szavaló volt, ha a kollégiumban hangversenyt adtunk: ő volt a közönség— különösen a nőközönség — kedvence. Midőn a szép, szőke, karcsú termetű, szellemtől sugárzó szemű ifjú a szavalóasztalnál megjelent: a fiatal nőközönség, különösen a szép leányok arcza kigyulladt és látni lehetett, mikép emelgeti hófehér keblüket a sebesen verő szív mozgása. Háromszor, négyszer ismételtették vele a szavalatra választott költeményt. Jókai nemcsak tanulótársainak, de a városi közönségnek is kedvence volt és megtisztelve érezte magát azon család, melynek körében megjelent, ő is szerette a kecskeméti közönséget s ennek jelét adta valahányszor arra alkama nyilt. * A diák-kori emlékek legmélyebben vésődnek az ember lelkébe. Jókai munkáiban mindig szeretettel emlékezik meg Kecskemétről , kezdve első regényén , a „Hétköznapokon, melyben a pünkösdi népmulatságokat , az 1819-ki nagy tüzet stb. oly eleven szinekkel rajzolta le, egészen autobiografikus regényéig „A tengerszemű hölgy“-ig, melynek legszebb lapjain kecskeméti reminiszcenciákkal találkozunk. És hányszor még! Nem egy novellája játszik Kecskeméten, regényeibe kecskeméti epizódok és alakok elég gyakran szövék. Érdek volna összeállítani műveiből a kétkeméti vonatkozásokat. Ha a nemz diszkiadás iskoláink könyvtárában elhesyést talál, szépen össze lehet majd állitta ezeket a tanulókkal had merítsenek fel még nagyobb szeretetet városunk iránt. magam részéről tanítványaimmal mind olvasmányukból kikerestetem és följegyztetem azt, mit Kecskemétről írva találni A helybeli örömmel olvas szülővárosáról , idegen pedig szeretni és becsülni tanulja időleges tartózkodási helyét. * A kecskemétiek Jókaival 46 év múlva találkoztak ismét. A nagy író Hollósy Pál, továbbá Feszty Árpád és Roskovics Ignác festőművészek társaságában látogatott el Kecskemétre, hogy az „Osztrák Magyar Monarchia“ Írásban és képekben című nagyszabású néprajzi munkához itt a helyszínen tegyen tanulmányokat. Ünnepélyes fogadtatás várta őket a város előkelőbbjei kalauzolták az illusztrisz társaságot, nagy fáklyás menet volt tiszteletükre, végezetül pedig a kaszinóban 260 terítékű bankot, melyen a kecskeméti intelligencia teljes számmal jelent meg. Felköszöntötték a nagy írót Lestár Péter polgármester , Laukó Károly kaszinói elnök, Hollósy Pál, dr. Perisz Ármin főrabbi, Böszörményi Mihály, Jancsó Ádám tanár stb. Jókai meghatottan válaszolt s tosztjai mély nyomot hagytak mindnyájunk szivében. A mai napon Budapesten az ünneplő küldöttségek közt ott lesz Kecskemét városa képviseletében Horváth Döme nyug. kúriai tanácselnök, ifj. Sági László főjegyző s hely. polgármester, Zombory László főügyész és átnyújtják a díszpolgári oklevelet. (Szövegét és leírását e lapok más helyén találják olvasóink.) A nemzeti díszkiadás megrendelésével a nemzeti emlékajándék növeléséhez városunkból a következők járultak: A város 3 példány , Kaszinó egyesület 1 példány, Takarékpénztár 1 példány, Keresk. kaszinó 1 példány, Kath. egyháztanács 1 példány, Ref. főgymn. 1 példány, Ref. főgymn ifj. könyvtár 1 példány, Ref. főgymn. VIII. oszt. 1 példány, Brachfeld Sándor 1 péld., Dömötör Sándor 1 péld., Hollóssy Somogyi Zsigmondné 1 péld., Taricsánszky János 1 péld., Nagy Ferencz 1 péld., Sárközy László 1 péld., Zombory László 1 péld., Pesti Ihász Lajos 1 péld. Összesen 18 példány. Valószínű, hogy többen is vannak, de minthogy a Jókai jubileum végrehajtó bizottságához intézett levelünkre választ nem kaptunk, itt megejtett puhatolózás útján voltunk kénytelenek a rendelt példányok számát összeállítani. Azokat, kik akaratunk ellen, sőt sajnálatunkra kimaradtak, kérjük, hogy bennünket értesíteni szíveskedjenek. * De itt, falaink közt is méltóan ünnepeljük Jókait. A törvényhatóság, a Katona kör, a kaszinó egylet képviselőiből alakult Jókai-bizottság ma, 6-án délelőtt 10 órakor matrenét rendez a színházban, melynek végleges műsora a következő : 1. Király - himnus, szövege Jókai Mórtól, zenéje Zimay Lászlótól, énekli a városi dalárda. 2. Elnöki megnyitó beszéd , tartja dr. Szeless József. 3. Emlékbeszéd Jókairól, irta és felolvassa főt. Kováts Antal. 4. „A lengyelek fehér asszonya“, Jókai Mórtól, szavalja Zombory Ida úrhölgy. 6. „A holt költő szerelme*, melodráma Jókaitól, előadja dr. Magyar István, zongorán kiséri dr. Szeless József. 6. Jókai-induló, ifj. Baktay Mihálytól. Délután 3 órakor megy végbe Jókai itteni lakóházának falára illesztett emléktábla leleplezése s a budai nagy-utca illető szakaszának hivatalos elkeresztelése Jókai nevére. Előre is felhívjuk a közönség figyelmét ez utcai ünnepélyességre. Beszédet Kovács Pál, a ref. jogakadémia igazgatója mond; a dalárda énekel; Katona Ernő s. b. elszavalja főt. Kováts Antal tanár „A Jókai-ház előtt“ cz. alkalmi költeményét; Papp Dezső joghallgató pedig Komócsy József ünnepi ódáját. Este a kaszinó ifjúsága által rendezett fényes Jókai- bál fejezi be az ünnepélyességek sorát. A termek villámfényben fognak úszni, a pazar díszítést a budapesti Rumbold-cég végezte csínnal, az elegáns női tánctrendek a fővárosban készültek. Szóval a bál fényesnek, díszesnek s mind a mellett kedélyesnek ígérkezik. A rendezőség Lestár Péter kir. tanácsos, polgármester ,öröklete alatt 40 tagból áll. Ünnepel a színház is. Ma este disztart. Színre kerül a „Gazdag nyék“, Jókai legutolsó színműve. Ajkai dicsérete fog hangzani a taninkben is. Mind a három középiskolai önképzőköre pályázatot hirdetett méltatására s az iskolai ünnepélyes dolgozatokat adják elő és Jókai mű- t szavalnak. Az állami főreáliskola Jókai-ünnepéló 6-án reggel *a9 órakor kezdődik,sor a következő: I. Az iskolai dalárda énekel, Hornyik tanár vezetése alatt. 1. Jókai életrajza, pályanyertes 4ozat, Lamm Izidor VII. osztályú tanútól. 3. Komócsy József alkalmi ódája, szavalja Buchwald Gyula VII. oszt. tanuló. 4. Jókai kedvelt dala , egyveleg, előadja az iskolai zenekar, Nemesszeghy István tanár vezetése alatt. 6. Jókai írói méltatása, pályanyertes dolgozat, Mihalik Győző VII. oszt. tanulótól. 6. „A lengyelek fehér asszonya“, Jókai Mórtól, szavalja Pataky István VIII. oszt. tanuló. 7. Jókai-induló, előadja az ifjúsági zenekar. A reform, főgymnázium ünnepélye, szélesebb körben, f. hó 14én megy végbe. Műsora a következő: 1. Jókai-induló. 2. Szózat. 3. Elnöki megnyitó, Dalotti Ödöntől. 4. Óda, Tormássy Istvántól. 6. Dicsőítő beszéd, „Lehullott a rezgőnyárfa levele”, zenedarab. 6. Ezer év, Jókai költeménye, Szavalja Joó Gyula. 7. Jókai életrajza. 8. Hymnus, énekli az énekkar. 9. Induló, a „Czigány báró“ című operettéből , szövegét írta Jókai. * Az egyes rendek gimnasiumának ifjúsága 7-én tartja Jókai ünnepélyét. * A ref. jogakadémia ifjúsága az új félév megkezdése után rendezi ünnepélyét, f. hó 26-án. Az ünnepély a színházban lesz, jogakadémiai zászlóalap javára. Előadásra kerül Miltonból az I. felvonás. Lesz alkalmi szavalat és beszéd is. Este pedig táncestély a kaszinóban. * Polgári leányiskola 7-én, vasárnap délelelőtt tartja Jókai-ünnepélyét, melynek programmja a következő: A növendékek hazafias énekével kezdődik s azzal végződik, közbe két szavalat lesz Jókai műveiből és ezek között Szalontay Sándor tanár úr tart szép felolvasást Jókai egy nő alakjáról. Hely szűke miatt itt csak a növendékek vesznek részt. * A Kereskedő Ifjak Egyesülete f. hó - én vasárnap este 8 órakor a Nádor helyiségeiben Jókai-ünnepélyt rendez, a következő műsorral: 1. Alkalmi felolvasást tart Kecskeméti Vilmos. 2. Magyar népdalokat, cimbalom kistrét mellett énekel Hochfelder József. 3. Concert-trio Berbiguietől, előadjál Nemesszeghy István, Bence Rezső és Fodora Károly. Hölgy és férfivendégek szivesen láttatnak. S így ünnepeljük mi Jókait, mert abbé a dicsőségből, a mit ő áraszt, egy suga esik mi reánk is. Régi igazság, hogy Kecskemétméten szivébe zárja azt, ki szeretettel csüng e városon. Jókai pedig megmondta itt: Nem ok nélkül nevezem Kecskemét városát második szülővárosomnak. HÍREK. — Lestár Péter polgármester úr ma annyira felépült, hogy tegnap délelőt már hivatalába is bement. A mily részvétté kisértük gyengélkedését, és oly nagy örömünk felgyógyulásán. Adjon Istennek tartós jó egészséget. — Lapunk mai száma Jókainál szentelt ünnepi szám! Épen ezért kétezer terjedelemben adjuk szike helyett, 6ikán a jubileum napján jelenik meg, de épen ennek nagy terjedelme miatt a rendes rovatokat jövő számunkra kellett halasztani. — Meghívó. A „Szabadelvű-kör“ ma vasárnap d. u. 4 órakor saját helyiségében (Nádor című vendéglő) tartja alakuló kör gyűlését, melyre a kör összes t. tagja tisztelettel meghivatnak. Kecskemét, 1894 jan. 5. Az elnökség. — Dr. Szigethy Lehel barátunka súlyos családi gyász érte kedves ki Pistikéjük elvesztése által, kit súlyo és hosszas szenvedés után múlt év és 30-án vettek magukhoz társai, az angyalos Temetése általános nagy részvét mellet jan. 1 év délelőtt 11 órakor volt. — , Szinnyai családot szintén súlyos vesztese érte idős Szinnyai Imre elhalásával ki 77 éves korában két heti súlyos betegsé után örök nyugalomra tért. — A Hankovszk és Muraközy családoknak szintén gyáss hozott az újév. Elvesztették özvegy Hankovszky Lajosnét Muraközy Tenziát, ki 67 éves korában, özvegységéne 8-ik évében költözött szerettei után. Békés áldás lengjen sirhalmaik felett s enyhíti az Úr kegyelme és az idő jótékony balzsam az elvesztésük miatt támadt sebeket. Felelős szerkesztő: FÖRDÖS DEZSŐ. Meghívás. A „Kecskeméti Központi Takarékpénztár“ XXI-ik évi rendes közgyűlését folyó évi január hó 14-ik napjai délelőtt 10 órakor tartandja meg sajá helyiségében. Tárgysorozat: 1. Igazgatósági jelentés az üzleti kimutatás és az évi zármérleg beterjesztése kapcsán. 2. A jövedelem felosztása iránti javaslat. 3. A felügyelőbizottság jelentése. 4. Az igazgatóság tagjainak 3 évre választása. 5. Jegyzőkönyv hitelesítő bizottság választása. A mérleg és a felügyelőbizottság jelentése a t. részvényesek által a pénztár helyiségében bármikor megtekinthető. Kecskemét, 1894. január hó 5. Az igazgatóság Allirottnak IIl. tized déli-ÚtCc 115. számú háza, mely közvetlen a belső Séta-tér mellett van, melyben van 2 szoba, konyha, kamr, jó kőkút, szabadkézből örökároz eladó. — Értekezni lehet a tulajdonossal a helyszínen *-» Kovács Lászlónéval.