Keletmagyarország, 1957. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-29 / 150. szám

rfJtfÁQ pttxfefn rfrrr pgyeint­<>h>h­i Keletmagyarorszag­i Az MSZMP megyei intéző bizottsága és a megyei tanács lapja XIV. évfolyam, 150. szám 1957. június 29. szombat A párt csak úgy vívhatja sikeresen harcát, ha sorait elvi, politikai és szervezeti egység kovácsolja egybe Marosán György elvtárs beszéde Csütörtökön délután került sor a pártértekezlet második napirendi pont­jára, a Szervezeti Szabályzatra vonatkozó javaslat beterjesztésére. Előadó: Marosán György elvtárs volt. Az alábbiakban rö­viden ismertetjük a beszámolót. — Szervezeti Szabályzatunknak — kezdte beszédét Marosán elvtárs — úgy kell meghatároznia a párt működésének szabályait, hogy megtartásuk biztosítsa a pártban az akarat és cselekvés egységét, tükrözze a párt életében beállt változáso­kat. Az MSZMP örököse a Magyar Kom­munista Párt és a Magyar Dolgozók Párt­ja forradalmi tetteinek, a kommunista párt megalakulása előtti munkásmozga­lom hagyományainak, örököse a mun­kásegységnek, amely az MDP megalaku­lásával az egységes pártban öltött testet. — Nagy gondot kell tehát fordíta­nunk arra, hogy bizalomteljes viszonyt teremtsünk a párt sorain kívül maradt, összes becsületes, volt MDP tagokkal, beleértve a volt szociáldemokrata elvtár­sakat is. — A Központi Bizottság javasolja, hogy pártunkat Magyar Szocialista Munkás­pártnak nevezzük, mert ez az elnevezés alkalmas annak kifejezésére, hogy az MSZMP ugyanazt a munkásegységet tes­tesíti meg, amelyet az MDP megterem­tett. — Az MDP feloszlatása, a párt erői­nek a legkritikusabb időpontban való dezorganizálását, végső fokon a munkás­­osztály forradalmi pártjának likvidálását Ha az MDP októberben mégis vál­ságba került, ennek egyik oka az volt, hogy ingadozó, bizonytalan elemek, sőt karrieristák és ellenséges elemek is be­juthattak a párt tagjai sorába. Az MSZMP tanult ezekből a hibákból. Tag­létszámunk nem lesz olyan nagy, mint az MDP-é volt. De csak számszerűségé­ben lesz kisebb a párt, osztályjellegében világosabb és egységesebb lesz. Marosán elvtárs ezután a pártegység megteremtésének és megszilárdításának fontosságáról beszélt. A párt — mondotta — csak úgy vívhatja sikeresen harcát, ha so­rait elvi, politikai és szervezeti egység kovácsolja egybe. Az egy­ség azonban semmiképpen sem lehet elvetlen. Nagyon drága árat fizettünk azért, mert eltűrtük, hogy a párton belül revizionisták szállást csinálhassanak az ellen­­forradalomnak, a polgári restau­rációnak, a fasizmusnak. Az ok­tóberi események minden párt­tagtól megkövetelik nemcsak a kötelező éberséget, hanem harcos, aktív tevékenységet az ellenség leleplezésére. A párt csak akkor teljesítheti feladatát, őrizheti meg egységét és szilárdságát — mondja a Szervezeti Szabályzat-tervezet, — ha engesztelhetetlen harcot folytat mindenféle elhajlás ellen, a revizioniz­­mussal és a dogmatizmussal, a szektáns baloldali elhajlással szemben. A pártban nincs helye semmiféle külön csoportosu­lásnak, vagyis frakciónak. A pártegység egyik legfontosabb követelménye a párt­jelentette. Sajnos, azok az erők — mert voltak ilyenek — amelyek a feloszlatás ellen küzdöttek, nem tudták azt megaka­dályozni. — A Központi Bizottság világo­san látja a régi vezetés által el­követett szektáns, dogmatikus hi­bákat, s azok következményeit és harcol azok ellen, de elismeri az MDP 12 esztendős munkájának nagy eredményeit, megvédi azt a szocializmus ellenségeivel, rá­galmazóival szemben. Marosán elvtárs ezután a párt vezető szerepéről beszélt. Rámutatott, hogy a pár vezető szerepét sokhelyütt rosszul ér­telmezték, a gyakorlatban eltorzították. — Háttérbe szorult — mondotta az a helyes elv, hogy a párt vezető szere­pét, eszmei-politikai irányítását az álla­mi-gazdasági és társadalmi szervekben dolgozó kommunisták útján kell érvénye­síteni. Sokszor leszűkítették ezt utasítga­­tásokra, parancsolgatásokra, s ez sokat ártott a párt tekintélyének, gyengítette a tömegek bizalmát a párt iránt. — A Szervezeti Szabályzat-tervezet a párt meghatározásáról szólva kimondja: a Magyar Szocialista Munkáspárt kom­munista párt, a munkásosztály élcsapata, a dolgozó nép pártja. Egyesíti soraiban a magyar nép leghaladóbb erőit, a mun­kásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség legjobbjait. vezetés egysége, szilárdsága. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy az ellenség nem a párt tekintélyének lejáratásával kezdi romboló munkáját, hanem először a párt­vezetők tekintélyét igyekszik lejáratni. Marosán elvtárs ezután a vezetők kötelességeiről szólott. — A párt egységének kérdése szo­rosan összefügg a demokratikus centralizmus érvényesítésével. Saját tapasztalataink bizonyítják, hogy meg lehet sérteni a demok­ráciát, de meg lehet sérteni a centralizmust is. Különös romboló hatással volt a demok­ratikus centralizmus revizionista értel­mezése, mert aláásta az öntudatos prole­tárfegyelmet, aláásta a Központi Vezető­ség, a párt határozatainak tekintélyét. A pártszervezetekben eluralkodott a fecse­gés, általánossá vált a pártfegyelem és a határozatok megsértése. Ma is vannak karrierista elemek, akik az ellenforrada­lom után kivárták a hatalom megvédésé­nek és megszilárdításának idejét és most „íróasztal harcokat“ folytatnak. Szégye­nükre legyen mondva, hogy intrikájuk­nak olyan elvtársak estek áldozatul, akik november 4-e óta ingadozás nélkül har­coltak az ellenforradalom ellen. Bizony szép számmal vannak olyanok, akik sa­ját ingadozásukat a derekasan kiállt elv­társak elleni intrikával akarják „jóvá­tenni“. Határozottan fel kell lépni ezek­kel szemben. A demokratikus centralizmus pártunk lenini szervezeti alapelve két lényeges részből áll. Az egyik a tagság jogainak teljes tiszteletben tar­tása. A másik hogy a felső szervek dön­téseit az alsóbb szervek kötelesek végre­hajtani. Jelenleg — a demokratikus vo­nások megőrzése mellett — a centraliz­must kell erősíteni. A Központi Bizottság inkább oszlasson fel egyes pártszerveze­teket, mintsem mégegyszer megismétlőd­hessék, hogy belülről bomlasszák szét a párt egységét.­­ Az MDP szervezeti szabályzatá­val szemben a párttag jogait bővítettük azzal, hogy ha a határozattal nem ért egyet, fenntarthatja külön véleményét és azzal felsőbb pártszervhez fordulhat. A döntéséig azonban legjobb képességei sze­rint végre kell hajtania a kifogásolt ha­tározatokat is. —A demokratizmussal összefügg, hogy ’.­ollektív módszerrel kell dolgozni. Következetesen érvé­nyesíteni kell a lenini elvet: együttesen megvitatni, szemé­lyesen felelni. Marosán elvtárs ezután a pártonkí­­vüliek között végzett munka fontosságá­ról szólott, majd a szakszervezetekben és a KISZ-ben, valamint a dolgozó nők kö­zött végzendő kommunista felvilágosító munkával foglalkozott, ezután a párt ideológiai feladataira tért át. — A párt ideológiai munkáját — mondotta szorosan kapcsoljuk össze a szocialista építés gyakorlatával. Az ideo­lógiai munkának az eddiginél sokkal jobban meg kell tanítani a kommunistá­kat önálló gondolkodásra, a tények mar­xista elemzésére, fel kell, hogy fegyve­rezze őket azzal a képességgel, hogy idő-A következő felszólaló Komócsin Zol­tán elvtárs, a KISZ Országos Szervező Bizottságának elnöke, a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség munkájának né­hány kérdéséről szólott. Elmondotta, hogy a KISZ fejlődése kielégítő. Alig negyedév után minden jelentős üzemben van szer­vezete, s a 4000 KISZ-szervezetben 120 000 tag tömörül. — Pártunk Központi Bizottsága a KISZ létrehozásával abból indult ki — hangsúlyozta —, hogy a szocializmus épí­tése, az elért eredmények lehetővé és szükségessé teszik az ifjúság teljes esz­mei, szervezeti és politikai egységét. Kizsákmányoló társadalomban­­ az uralkodó osztályok érdeke, hogy az ifjúság ereje meg legyen oszt­va. Szocializmust építő társada­lomban a munkásosztály érdeke, hogy az ifjúság egységes legyen. Végezetül a VI. Világifjúsági Talál­kozó jelentőségéről szólt, s hangsúlyozta, hogy a magyar fiatalok delegációja min­dent el fog követni, hogy becsülettel ben felismerhessék a helyt­elen nézeteket és érveikkel hatékonyan és gyorsan meg tudják cáfolni azokat. — A Szervezeti Szabályzat-tervezet­ben kimondjuk, hogy a párt önkéntes harci szövetség. A jövőben ennek az elv­nek nemcsak úgy akarunk érvényt sze­rezni, hogy a pártba csak önként jelent­kezés alapján veszünk fel tagjelölteket, hanem úgy is, hogy megadjuk a párttag­nak, a tagjelöltnek azt a jogát, hogy ön­ként kiléphet a pártból. A Szervezeti Szabályzat-tervezet kimondja azt is, hogy a Központi Bizottság, valamint a pártbizott­ságok egyes határozatainak ki­dolgozásába és megvitatásába pártonkívüli szakértőket is be­vonhatnak. Ez nagyobb biztosí­tékot nyújt a pártnak arra, hogy politikája híven fejezze ki a dol­gozó tömegek érdekeit. Előadói beszéde befejező részében Ma­rosán elvtárs a revizionizmus elleni kö­vetkezetes eszmei harc szükségességét hangsúlyozta. — A Szervezeti Szabályzatunk a proletárinternacionalizmus szellemét su­gározza. Úgy véljük, megfelel a jelenle­gi körülményeknek és jelentős mértékben járul hozzá az előttünk álló nagy fel­adatok sikeres végrehajtásához olyan idő­szakban, amikor a párt tevékenységét, az ellenforradalom megvert, de még meg nem semmisített erői elleni követ­kezetes harc szükségessége határozza meg. A csütörtök délutáni ülésen a két referátum feletti együttes vitában első­nek Kémek Károly elvtárs, a Csengőd megyei intéző bizottság elnöke szól- Beszédében foglalkozott azzal, Csongrád megyében a komor munkája nyomán egészségesen se párt és a tömegek kapcsolata ér szik a bizalom a kormány iránt. Megemlítette azonban, pártszervezetekben az elégedet elzárkózás szelleme tapasztalható, megállja a helyét azon a politikai vizs­gán, amelyet a Világifjúsági Találkozó a magyar küldöttség számára jelent. A következő felszólaló Klaukó Má­tyás elvtárs, a Békés megyei küldöttség nevében teljes egyetértését fejezte ki a Központi Bizottság beszámolójával, majd ismertette a pártépítés megyei sikereit és hangsúlyozta, hogy a viharsarok kommu­nistái ideológiailag, szervezetileg meg­erősödve, szilárd egységben sorakoznak fel a Központi Bizottság köré. Kreszán Lajos elvtárs, a Ganz Va­gon- és Gépgyár Intéző Bizottságának elnöke arról beszélt, hogy rendkívül sú­lyos kezdeti nehézségek után, hogyan erősödött meg a gyár pártszervezete. Ezután Mesterházi Lajos író szólalt fel. Részletesen foglalkozott az irodalmi egység kérdésével. Hangsúlyozta, hogy az ellenforradalmi ideológia elleni harc közepette sem szabad megfeledkezni azokról a veszélyekről, amelyeket a bal­oldali túlzások jelentenek. Beszéde befe­jező részében rámutatott, hogy­­,Bn (Folytatás a 2. A kommunista párt és az MDP is a munkásosztály élcsapatának szerepét töltötte be 4000 KISZ-szervezetben 120.000 tag tömörül

Next