Kelet-Magyarország, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
KXVII EVFOLYAM: 257. SZAM Ara forint mAa noLtr/RM tamoiprnul 1970. NOVEMBER 1, VASÄRNA1 LAPUNK TARTALMÁBÓL; A megyei pártbizottság beszámolója (3-4—5—6. oldal) Területfejlesztés a IV. ötéves tervben Adatfelvétel az új lakbérek megállapításához (15. oldal) (9. oldal) Sportjelentéseink (12. oldal) MEGKEZDŐDÖTT A MEGYEI PÁRTÉRTEKEZLET A tanácskozáson részt vett és felszólalt Biszku Béla, a Politikai Bizottság tagja Szombaton megkezdte tanácskozását a megyei pártértekezlet Nyíregyházán. A Móricz Zsigmond Színházban tanácskozó pártértekezleten a megye kommunistáit 342 küldött képviseli. Megjelent a pártértekezleten és az elnökségben foglalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Benkei András, az MSZMP KB tagja, belügyminiszter, Tóth Mátyás, az MSZMP KB osztályvezetője, Péter Ernő, a Pedagógus Szakszervezet főtitkára, Balló István, az Állami Egyházügyi Hivatal helyettes vezetője. Az elnökségben foglaltak helyet a megyei párt-vb tagjai Orosz Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Feleszi István, a megyei tanács vb-elnöke, Beretvás Dezső, a Nyíregyházi Konzervgyár igazgatója, Csepelyi Tamás, a nagykállói járási pártbizottság első titkára, Faggyas Jenő tarpai tsz-elnök, Kanda Pál, az SZMT vezető titkára, Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Murczkó Károly nyíregyházi nyugdíjas, Oláh László, a Nyíregyházi Faipari Vállalat igazgatója, Sinka Antalné, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola gyakorlóiskolájának tanára, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság titkára. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Alexa László, a nyíregyházi járási pártbizottság első titkára, Antal Pál ezredes, megyei rendőrfőkapitány, Ballai István, a munkásőrség megyei parancsnoka, Bánóczi Gyula, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Bencs Tiborné, a barabási tsz főállattenyésztője, Farkas István, az MSZMP KB munkatársa, Fekete Balázsné, a gávai kisz szocialista brigádvezetője, Gulácsi Sándor, a fehérgyarmati járási pártbizottság első titkára, Hodosán Imre ezredes, Horváth Ernőné, a Nyíregyházi Gumigyár pártalapszervezeti titkára, Hudák Józsefné, a Nyíregyházi Dohányfermentáló Gyár dolgozója, Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, Nagy Károlyné dr., a Szakszervezetek Társadalombiztosítási Intézetének megyei igazgatója, Nagy Mihályné baktalórántházi tsz-párttitkár, Nagy Sándor, a fehérgyarmati téglagyár égető munkása, Szatmári József csengeri nyugdíjas, Szarvas Ernő nyíregyházi nyugdíjas, Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára. A pártértekezletet dr. Fekszi István nyitotta meg, üdvözölte a megjelenteket, majd ezt követően Orosz Ferenc lépett az emelvényhez, s előterjesztette a szóbeli kiegészítést a megyei pártbizottság beszámolójához. Orosz Ferenc szóbeli kiegészítője Pártértekezletünk olyan évfordulók jegyében tanácskozik, amelyek a nemzetközi munkásmozgalom, a marxizmus—leninizmus, a Magyar Népköztársaság fejlődésének kiemelkedő állomásai . Lenin születésének századik és hazánk felszabadulásának negyedszázados évfordulója. A leninizmus, mint korunk marxizmusa, minden forradalmár számára a kommunista gondolkodás és cselekvés vezérfonala. A marxizmus a leninizmus mint korunk legjelentősebb ideológiája, mindenütt jelen van és mozgósító erőként hat a tömegek körében a társadalmi haladásért folyó harcban. Lenin nevével és eszméjével mélységesen összefonódott hazánk, a Magyar Népköztársaság negyedszázados történelme is. Hazánk 25 éves fejlődése, történelme elválaszthatatlan a leninizmustól, a Szovjetunió, a szocialista világrendszer történelmi jelentőségű eredményeitől, támogatásától. A gazdasági építőmunka, az életszínvonal növelése, a szocialista kultúra eredményeinek alapvető erőforrása volt és marad az a mélységes proletár internacionalizmus, amit táplálnak irántunk a szovjet emberek, a szocialista országok népei, és amelylyel mi is viseltetünk irántuk. A proletár internacionalizmus elkötelezettséget jelent a Szovjetunió és annak kommunista pártja, a szocialista világrendszer és a nemzetközi kommunista mozgalom oldalán. Valljuk, hogy nem lehet megelégedni szép kifejezésekkel hasonlatokkal, hanem a legfontosabb az internacionalizmus konkrét tartalmi jegyeinek megvalósítása. A megyei pártbizottság — a megye sajátos fekvéséből eredően is — eredményesen törekedett arra, hogy tovább erősítsük barátságunka a Szovjetunióval és a szomszédos szocialista országokkal. Gyümölcsöző és előnyös politikai, gazdasági és kulturális kapcsolat, együttműködés alakult ki a Szovjetunió Kárpátontúli területével. A pártállami, gazdasági és társadalmi szervek delegációcseréi, látogatásai, az élénkülő kishatárforgalom is, része a törekvésnek Az elmúlt négy év során tovább mélyült a megye dolgozóiban a Szovjetunió, a szovjet ember iránti tisztelet, megbecsülés. Megyénkben az 1966-os pártértekezlet, a IX. pártkongresszus után a politika, a gazdaság, az ideológia és a kultúra területén lendületes munka kezdődött el, illetve folytatódott. Pártértekezletünk a megyében folyó szocialista építőmunka kiemelt feladataként határozta meg a megye gazdasági életének olyan erőteljes fejlesztését, melynek eredményeként gyorsabban közelítjük meg az országos színvonalat. Ma arról számolhatunk be, hogy a kitűzött célokat alapjaiban becsülettel teljesítettük. Az elmúlt négy év alatt mindannyian érzékelhettük, hogyan fogott össze megyénk népe a célok megvalósításáért. A számok is bizonyítják, hogy az ipar, a mezőgazdasági termelés fejlődési üteme gyorsabb az országos átlagnál és reménnyel, bizakodással tölthet el bennünket, hogy a megye behozza a történelmi helyzetéből adódó lemaradását. Eredményeink és feladataink számbavételénél a következő dolgokra kiemelten szükséges felhívnunk a figyelmet. Kétségtelen, hogy a legnagyobb fejlődés az elmúlt négy év során a falun, a mezőgazdaságban ment végbe. A IX. pártkongresszus határozatainak végrehajtása nyomán a munkásosztály politikájának és érdekeinek megfelelően a termelőszövetkezeti gazdálkodásban, a szövetkezeti parasztság életében alapvető, előnyös változások történtek. Ennek a történelmi változásnak nagy politikai hatása szinte kézzel foghatóan mutatkozik. Mélyült a bizalom pártunk politikája iránt, erősödött a munkás-paraszt szövetség és megváltozott a szövetkezethez, a szövetkezeti tulajdonhoz való viszony. Megyénk agrárjellegű és a továbbiak során is alapvető a mezőgazdaság fejlesztésével, a falu életével való fokozott törődés. 1969-ben a Gazdasági Bizottság újból tárgyalta megyénk gazdasági helyzetének alakulását. A határozat megállapította, hogy a megyének — a helyi erőfeszítések mellett — továbbra is megkülönböztetett központi támogatásban kell részesülni, hogy a megye gazdasági fejlesztése fő irányának a mezőgazdasági termelést, és az ehhez kapcsolódó élelmiszer-gazdaságot kell tekinteni, valamint támogatja a kijelölt budapesti üzemek megyénkbe való kitelepítését. Helyes, ha a megyei pártértekezlet kiemelt feladatként jelöli meg a kedvezőtlen adottságú, mintegy 110 termelőszövetkezet gazdálkodásának további fejlesztését, s e vizekben dolgozó mintegy 40 ezer ember életszínvonalának emelését, munkakörülményeinek javítását. A jelenlegi ártámogatásos rendszer bevált, és ennek valamennyi gyenge adottságú termelőszövetkezetre való kiterjesztése és a bővített újratermelés érdekében a dotáció mértékének növelése feltétlen indokolt. Ugyancsak kiemelten kell foglalkozni és most már erőteljesebben a megoldás felé kell segíteni a szakszövetkezetek életét, munkáját. A tagság teljes elöregedése ment itt végbe, és a csekély közös munka és egyéb okok miatt sorsuk nem alakult megnyugtatóan. A megye gazdaságának jelenlegi szintje, struktúrája a lakosság társadalmi, demográfiai rétegeződése, foglalkoztatási viszonyai kedvezőtlenül befolyásolja még mindig a jövedelmekét, az életszínvonalat. Megyénkben 100 aktív keresőre 28 fővel több eltartott jut, mint országosan, az egy lakosra jutó jövedelem pedig mintegy 25 százalékkal kevesebb az országos átlagtól, az egy főre jutó évi kiskereskedelmi forgalom több mint 3000 forinttal kevesebb. Nagyok a kontrasztok és a fejlődés elismerése mellett is nagyok a gondok. Míg a népszaporulat terén országos elsők vagyunk, addig az összes beruházás, az iparban foglalkoztatottak, az élelmiszerforgalom és egy sor más területen a 19. helyen állunk. A közművelődést szolgáló hírlap-, rádió, és televízióellátottság terén is az utolsó helyen vagyunk. Ugyanakkor az 1000 lakosra jutó iskolai tanulók száma 190, ami az országos első helyet jelenti. Ellátási gondjaink különösen jelentősek a lakásépítés, az egészségügy, az óvodák és napközi otthonok fejlesztése terén. Az elkövetkezendő időben tehát jobban kell koncentrálni a fejlesztés összegeit a nagyobb településekre. Ez természetesen nem jelenti a többi település elhanyagolását. A gond mellett is öröm számunkra, hogy most már három várossal rendelkezünk és közülük Nyíregyházát az országgyűlés legutóbbi ülésszaka a 9 kiemelendő város között említette. Beszámoló jelentésünk részletesen foglalkozik a kulturális élet terén elért eredményeinkkel. A feladatok sorából mégis kiemelni javasoljuk az általános iskolai oktató-nevelő munka színvonalának fokozottabb emelése érdekében a tárgyi és személyi feltételek megkülönböztetett biztosítását, mert ez képezi alapját a fizikai dolgozók gyermekei továbbtanulásának, tanulmányi gondozásának. Emellett fokozottabban kell törődnünk a szakmunkásképzés számbeli és minőségi fejlesztésével. E témánál teszünk említést a pedagógusok fizetésének múlhatatlanul szükséges rendezéséről, amely a taggyűléseken is szerepelt a megoldásra váró gondjaink között. Örömmel számolhatunk be arról, hogy a dolgozók bevonása a közügyek intézésébe, a közügyek tisztaságaiért folytatott küzdelem eredményes volt megyénkben. A további előrehaladás, a szocializmus teljes felépítésének igénye azonban — mint ahogy arról a Központi Bizottság irányelvei is szólnak — az állami élet, a szocialista demokratizmus továbbfejlesztését követeli meg. E politikailag nagyon fontos dologról egyetlen szervnek, vezetőnek, vezető testületnek sem szabad megfeledkezni. Pártszerveink és pártszervezeteink alapjaiban jól oldották meg a reform politikai előkészítését, bevezetését. Fejlődött a politikai elemző tevékenység, erősödött a közgazdasági szemlélet kialakítására való törekvés, az elvi, politikai irányítás, a nevelő tevékenység, a munka ésszerű megosztása. A gazdaságirányítás új rendszere már eddig is jelentős fejlődést eredményezett politikai, gazdasági életünkben. Nem lehet megfeledkeznünk azonban arról, hogy a továbbiakban alapvető feladataink közé tartozik a re (Folytatás a 2. oldalon) Kedves elvtársak! Képünk a Szabolcs-Szatmár megyei pártértekezlet elnökségéről készült