Kelet-Magyarország, 1971. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-25 / 278. szám

8 -»Mat rroin-r WACY Attronwaj Alekszej Koszigin beszéde (Folytatás az 1. oldalról) gyártanak, a szemes termények termelése eléri a 200 millió tonnát, a hústermelés megközelítőleg a 16 millió tonnát, a tejtermelés a 100 millió tonnát. A Szovjetunióban 1975-ben az ipari és a mezőgazdasági össztermelés meghaladja majd az Egyesült Államok ipari és mezőgazdasági termelésének jelenlegi színvonalát. Fontos határkő ez a Szovjetunió és a kapitalista országok gazdasági versenyében, — mondotta Koszigin. Hosszan beszélt Koszigin miniszterelnök a műszaki haladás meggyorsításáról, a szovjet ipar általános újrafelszereléséről. Közölte többek között, hogy az ötéves terv folyamán megteremtik az egységes, országos villamosenergia-hálózatot, amely 1,5 millió voltos vezetékhálózattal egyesíti a jelenlegi európai, szibériai, kazahsztáni és közép ázsiai energiarendszereket. Hasonlóképpen befejezik az ország egységes gáz- és olajvezetékhálózatának kiépítését is. A beruházások területén a párt és a kormány fő irányvonala nem az új építkezések megkezdése, hanem a meglévő termelési kapacitások rekonstrukciója és újrafejlesztése lesz, hangoztatta a szovjet kormányfő. Ami az új kapacitások üzembe helyezését illeti, a tervezők itt is felelősséggel tartoznak azért, hogy csak a legkorszerűbb, legtermelékenyebb berendezések kaphassanak helyet az új létesítményekben. Az ötéves tervben foglalt életszínvonal-program a szovjet miniszterelnök szerint minden család hétköznapjaiban megmutatkozik majd. A terv az egy főre jutó reáljövedelem 31 százalékos növekedését irányozza elő, de nagymértékben nőnek a bérek, a nyugdíjak, a juttatások is. A szovjet kormány elhatározta, hogy fokozatosan, területenként fogják végrehajtani az általános béremeléseket. Az 1972-es előirányzatokban például szerepel az éjszakai pótlékok emelése, a pedagógusok általános fizetésemelése, s emellett egyes adóféleségek csökkentése vagy eltörlése. A szovjet dolgozók reálbére 1975 ben átlagban 150 rubel, reáljövedelme pedig csaknem 200 rubel lesz. Az életszínvonal-program szerves részeként folytatják a gépkocsigyártás fejlesztését a Szovjetunióban. Az ötéves terv folyamán a tervek szerint 2,6 millió személyautót adnak el a lakosságnak, s nagy figyelmet fordítanak új, jó minőségű utak építésére, a szervizhálózat jelentős kibővítésére. Ugyancsak a programhoz tartozik, hogy a tervidőszak végén a szovjet ipar kétszer annyi tartós fogyasztási cikket fog előállítani mint jelenleg. A városokban kétszeresére, vidéken pedig háromszorosára bővül a szolgáltatási üzemek hálózata. Az ötéves terv még olyan apróságnak tűnő de a kulturális életszínvonal emelése szempontjából egyáltalában nem lényegtelen kérdésre is kitér, mint az, hogy a tervidőszak végére a szovjet emberek divatos és madern szabású ruhákban járhassanak amelyek jó minőségű anyagokból készülnek Bár a szovjet gazdaság fejlődésének alapja az ötéves terv — folytatta beszámolóját Koszigin —, egy pillanatra sem csökk°nh°t a gazdasági vezetők figyelme az éves tervek iránt. Az egész terv sikerének alapja a termelékenység növelése. Ezzel összefüggőben a szovjet kormányfő hangoztatta hogy egyes gazdasági vezetők nem, fordítanak kellő gondot a termelés tartalékainak feltárásére, a munkafegyelem megsértése elleni küzdelemre. Az előkészületben levő új bérrendszer az eddiginél fokozottakon veszi tekintetbe a termelésben részt vevők szakmai képzettségében lévő különbségeket, s ezzel a termelékenység növekedésének újabb ösztönzőjévé válik. Az ösztönzési alapok elosztásánál a kormányfő szerint meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, amely az „egyenlősdi” alapján csökkenti az anyagi ösztönzés hatékonyságát. Az ipar irányítóinak figyelmét arra is felhívta Koszigin, hogy az üzemekben még mindig sok a pazarlás, sok helyen pedig késlekednek az új kapacitások üzembe állításával. Igen fontos annak a kongresszusi irányelvnek a szigorú végrehajtása, amely szerint biztosítani kell az ipari berendezéseknek az eddiginél gyorsabb lecserélését. Míg 1960-ban 1 millió rubel értékű társadalmi össztermék előállításához 267 dolgozó munkája volt szükséges, 1970 ben elegendő volt 150 dolgozó munkája, 1975-ben pedig csupán 113 dolgozó munkájára lesz szükség. 1975- ben 49 százalékkal több közszükségleti cikket kell forgalomba hozni, mint 1970-ben. Koszigin megjegyezte hogy a munkaerő-készletek döntő részét ma is a lakosság jelenlegi szükségleteinek kielégítésére használják fel. A VIII. ötéves terv végére azonban a népgazdaságban foglalkoztatottak háromnegyed része közvetve, vagy közvetlenül közszükségleti cikkek termelésével foglalkozik majd és a kulturális közellátási szolgáltatások területén tevékenykedik. Az SZKP Központi Bizottságának kedden véget ért plénumán Leonyid Brezsnyev kemény és igazságos bírálattal illetett egyes szovjet minisztériumokat, amelyek nem teljesítetnék 10 havi tervük minden előirányzatát — emlékeztetett Alekszej Koszigin. Kijelentette, hogy szigorúan meg kell büntetni azokat, akik el nem készült üzemeket „adnak át", s ezzel súlyosan vétenek az állami fegyelem ellen. Az állami fegyelem a szovjet miniszterelnök szerint a tervteljesítés záloga. Ugyanakkor Koszigin rámutatott, hogy a szovjet ipar egésze teljesítette 10 havi tervét, noha egyes részterületeken, köztük némely fogyasztási cikk gyártásában is volt elmaradás. Beszédének befejező részében Koszigin a szovjet gazdaság „nemzetközi helyzetét” elemezte Hangsúlyozta, hogy míg a tőkésvilágban, elsősorban az Egyesült Államokban a gazdasági hanyatlás számos jele mutatkozik, másutt pedig például Nagy-Britanniában stagnál az ipar fejlődése, a Szovjetunió és a szocialista országok gazdasága egyenletes nagy lépésekkel fejlődik, napról nem jobban megszorítva a tőkésvilágot a vele folytatott gazdasági versengésben. Bebizonyosodott, hogy a nyugati országok az állammonopolista szabályozás módszereivel kényelenek a gazdasági bajok kiküszöbölésére, különösen nyilvánvalóvá vált ez most, a valutaválság idején, amikor képtelennek mutatkoztak mély ellentéteik megoldására. Ugyanakkor a szocialista országok gazdasági együttműködése szüntelenül bővül, a kereskedelmük az ötéves terv végére másfélszer akkora lesz mint jelenleg. Az együttműködés soron levő stratégiai feladatai közül Koszigin többek között megemlítette a Barátság olajvezeték további kiterjesztését az új gázvezetékek építését, a szocialista országok részvételét a szovjet nyersanyagbázisok kiaknázásában, a termelési kooperáció és a specializálódás szocialista nemzetközi méretekben való fejlesztését A Szovjetunió természetesen a világ többi országaival is hajlandó fejleszteni gazdasági kapcsolatait, hiszen ezt a KGST alapelvei is indokolják. Új, érdekes lehetőségek nyílhatnak meg a tervidőszakban a nyugati országokkal való együttműködésre, amelyek ugyancsak részt vehetnek a kölcsönös előnyök alapján a szovjet természeti kincsek kiaknázásában, gyárak építésében, stb. Különösen nagy súlyt helyez a Szovjetunió a fogyasztási cikkek termelésében való kooperáció bővítésére ezekkel az országokkal. Mindez vonatkozik az Egyesült Államokra is, amelynek azonban ahhoz, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai érdemben fejlődhessenek, le kell mondania a még mindig érvényes diszkriminációs intézkedésekről. Az ötéves terv, hangsúlyozta a miniszterelnök, nem zárja ki, hogy a Szovjetunió akár többszörösére növelje kereskedelmi forgalmát a tőkésországokkal. A szovjet, kormányfő beszédének befejezéseként hangoztatta, hogy az ötéves terv végrehajtásához az egész szovjet nép alkotó összefogására, kezdeményezőkészségre és áldozatos munkájára van szükség, s kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy a szovjet nép eredményesen megbirkózik ezzel a hatalmas feladattal. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának délelőtti ülése ezt követően meghallgatta az 1970. évi kölségvetési terv teljesítéséről szóló kormánybeszámolót, illetve az 1972. évi költségvetési tervjavaslatot. Vaszilij Gorbuzov pénzügyminiszter a jövő évi költségvetés irányszámai között megemlítette, hogy 1972-ben a szovjet népgazdaság fejlesztésére összesen 169,8 milliárd rubelt fordítanak, ami 10,2 milliárd rubeles növekedést jelent az előző évhez képest. A XXIV. kongresszus határozatainak megfelelően 4,8 milliárd rubelt irányoztak elő az életszínvonal emelkedését érintő egész sor nagyszabású intézkedés végrehajtására. A szociális és kulturális előirányzatok teljes összege pedig 62,9 milliárd rubel lesz. 1972-ben honvédelemre 17,9 milliárd rubelt irányoznak elő, ami az összes költségvetési kiadások 10,3 százalékát jelenti. 1971-ben erre a célra ugyanekkora összeget fordítottak, ami viszont az összes költségvetési kiadások 11,1 százaléka. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának szerda délutáni ülésén a Nemzetiségi Tanácsban megkezdődött a délelőtt elhangzott referátumok vitája. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa két házának — a Szövetségi Tanácsnak és a Nemzetiségi Tanácsnak — szerdán tartott első együttes ülésén személyi kérdésekről döntöttek. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnökhelyettesei lett°k: Fedor Szarganov, a Belorusz SZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke és Artur Vadeaz Észt SZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke. A küldöttek a Legfelső Tanács elnökségének tagjává választották Grigorij Romanovot, a leningrádi területi pártbizottság első titkárát , Rászul Ganzatovot, a Dagesztáni írószövetség elnökét. Vaszilij Tolsztyikovot, akit 1970 ben kineveztek a Szovjetunió pekingi nagykövetévé felmentették a Legfelső Tanács elnöksége tagjának kötelezettségei alól, mivel új beosztása nem teszi lehetővé a Legfelső Tanács elnökségi tagságával járó kötelezettségek teljesítését. A Legfelső Tanács ülésszaka csütörtökön folytatja a vitát. Délelőtt a Szövetségi Tanács, délután pedig ismét a Nemzetiségi Tanács tart ülést. A terv- és költségvetési előterjesztéseket előreláthatólag a pénteki záróüléseken hagyják jóvá. Amerikai-japán megállapodás Okinawáról A japán alsóház szerdán stifikálta az Okinawára vonatkozó amerikai—japán megállapodást. Ennek értelmében az Egyesült Államok tután is támaszpontokatarthat fenn a szigeten, miután az ismét japán fennhatóság alá kerül. E fonák megállapodás elleni tiltakozásul két ellenzéki párt — a szocialista párt és a kommunista párt — képviselői bojkottálták az ülést. A megállapodást a japán parlament 285 szavazattal 63 ellenében hagyta jóvá. (Folytatás az 1. oldalról) együttműködés rendkívül nagy lehetőségeket rejt magában mindkét ország számára. Fock Jenő pohárköszöntője végén a bolgár és a magyar nép megbonthatatlan, örök barátságára, testvéri együttműködésünk további sikereire, a testvéri bolgár népre, annak kipróbált vezetőjére, a Bolgár Kommunista Pártra, a párt Központi Bizottságára, és vendégeink egészségére emelte poharát. 1971. november 28. Sztanko Todorov pohárköszöntője Sztanko Todorov pohárköszöntőjében köszönetet mondott Fock Jenő szívélyes szavaiért, a figyelmességért és rokonszenvért, amelyet lépten-nyomon tapasztalnak. Mint mondta, örömmel továbbítja majd a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a magyar nép meleg, őszinte üdvözletét a Bolgár Népköztársaság kormányának és népének. Ezután így folytatta: — Magyarország és Bulgária népét a régmúltba visszanyúló nagy, meleg, őszinte és történelmi barátság fűzi össze, amely új értelmet és tartalmat nyert, amikor népeink elindultak a szocializmus építésének útján. A szovjet hadseregnek a második világháborúban aratott döntő győzelme, a Hitler-fasizmus szétzúzása és a nagy Szovjetunió fölbecsülhetetlen értékű, testvéri, önzetlen segítsége tette lehetővé országaink történetének e sorsfordulóját. — Gyakran hangsúlyoztuk és most őszinte örömmel ismételjük meg, hogy népeink, pártjaink testvéri kapcsolatai a marxizmus—leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján fejlődnek és szüntelenül erősödnek. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság között a barátság, az együttműködés erősítésében nagy jelentőségűek a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkára, Todor Zsivkov elvtárs és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkára, Kádár János elvtárs vezette párt- és kormányküldöttségek kölcsönös látogatásai. A bolgár nép békés építőmunkát folytat és a Bolgár Kommunista Párt vezetésével önfeláldozóan dolgozik a BKP X. kongresszusán kitűzött történelmi feladat megvalósításán, a fejlett szocialista társadalom felépítésén. A nemzeti jövedelem állandóan növekszik. Emelkedik népünk életszínvonala. Nagy sikereket értünk el a gazdaságban, a kultúrában, a szociálpolitikában és az élet más területein. A két ország kormánya aktívan részt vesz a Varsói Szerződés és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tevékenységében. A Szovjetunió hatalmas politikai, gazdasági és védelmi ereje mellett az is biztosítéka további fölemelkedésünknek és biztonságunknak, hogy részt veszünk ezekben a szervezetekben. Tárgyalásaink során megelégedéssel állapítottuk meg, hogy közöttünk teljes a szolidaritás és az egység a mai nemzetközi helyzet megítélésében. Kormányaink tevékeny politikát folytatnak a nemzetközi küzdőtéren, szilárdan támogatjuk a vietnami nép és Indokína népeinek az Egyesült Államok imperialista agressziója ellen folytatott hősi harcát. Határozottan síkraszállunk az izraeli agresszió ellen, az elrabolt területek felszabadításáért, s a Közel-Kelet szilárd békéjéért küzdő arab népek mellett. Közös az a meggyőződésünk is, hogy földrészünkön fel kell számolni minden olyan tényezőt, amely veszélyezteti a békét és akadályozza az európai népek együttműködését. Megállapodtunk abban, hogy a Varsói Szerződés többi tagállamával, a szocialista országokkal együtt továbbra is aktívan kivesszük részünket az európai államok biztonsági és együttműködési konferenciájának sikerét szolgáló erőfeszítésekben. — Meg vagyunk győződve arról, hogy mostani látogatásunk a testvéri szocialista Magyarországon újabb lendületet ad az országaink, népeink, pártjaink közötti hagyományos barátság és együttműködés fejlesztésének. Sztanko Todorov a megbonthatatlan bolgár—magyar barátságra, a Magyar Népköztársaság felvirágzására, Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának egészségére, Fock Jenőnek és feleségének egészségére, a béke ügyének diadalára, minden ország és minden nép együttműködésére, a kommunizmus győzelmére emelte poharát. ★ Szerdán délután az Országházban folytatódtak a magyar—bolgár tárgyalások. A magyar tárgyaló küldöttséget Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a bolgár tárgyaló delegációt Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke vezette. A kedden megkezdődött és szerdán folytatódott tárgyalásokon áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A két őrs kapcsolatainak alakulását politikai, gazdasági és egyéb területeken. A tárgyalások az őszinte barátság, a kölcsönös egyetértés jegyében zajlottak le. ★ A Vecserni Novini, a szófiai esti lap szerdai számában közli budapesti tudósítójának jelentését, amely már címében utal a két ország kapcsolatainak a kormányfői találkozót követő várható fejlődésére. A jelentés Fock Jenő és Sztankij Todorov hivatalos tárgyalásairól szólva megállapítja: „Újra megerősítést nyert, hogy a feleknek teljesen azonos az álláspontja az összes megvitatott kérdésben”. Hasonlóan vélekedik az Otecsesztyen Front szerda délutáni kiadása is, amely budapesti jelentésének címében „A bolgár—magyar barátság eleven megnyilatkozásának” nevezi a bolgár miniszterelnök magyarországi útját. DECEMBERBEN Mixon— Pompidou találkozó A francia köztársasági elnöki hivatal szerdán hivatalosan bejelentette, hogy Tixon amerikai és Pompidou francia elnök december 13-án és 14-én találkozik a portugál fennhatóság alatt álló Azori-szigeteken. Az Elyséepalota nyilatkozata szerint a találkozó Nixon elnök kívánságára jön létre még az elnök pekingi és moszkvai útját megelőzően. A két államfő nemzetközi kérdésekről tárgyal majd a Franciaország és Észak-Amerika között félúton, az Atlanti-óceánon levő szigeteken. Folytatódtak Ceausescu—Tito megbeszélései Szerdán Temesváron folytatódtak a hivatalos román— jugoszláv tárgyalások Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az államtanács elnöke és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke között. Mint jelentettük, Tito kedden érkezett ötnapos baráti látogatásra Romániába. A tárgyalásokon mindkét delegációban részt vesz többek között a két ország miniszterelnöke, külügyminisztere, a gazdasági együttműködési vegyes kormánybizottság két elnöke, valamint más párt- és állami vezetők. A tárgyalások -- a kiadott jelentés szerint - a barátság, a szívér"'"'?*, a kölcsönös bizalom és megértés légkörében folynak. Vezérkari főnökök tanácskozása Kairóban Szerdán Kairóban négy óra hosszat tanácskoztak az arab országok hadseregeinek vezérkari főnökei. Sazli, az egyiptomi hadsereg vezérkari főnöke kijelentette: a leglegjfontosabb témája az volt, hogy a közvetlen frontvonalon kívül eső arab országok milyen formában támogassák az Izraeli’»"» harcot. Hangoztatta, hogy az általános stratégiai irányvonal tekintetében teljes a m egyetértés, majd közölte, hogy a találkozón beszámolót tévjesztett elő a katonai helyzetről. E beszámoóvébként megvitatják az arab védelmi tanács soron következő ülésén is. A tanácskozást csütörtökön folytatják. Kohl-Bahr találkozó Bonnban Szerdán délelőtt Bonnban az NDK és az NSZK megbízottai között megkezdődött a nyugat-berlini egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások 30. fordulója. Közvetlenül azután, hogy dr. Michael Kohl, az NDK minisztertanácsának államtitkára küldöttségével együtt megérkezett Bonnba, megkezdték a tanácskozást Egon Bahrnak, a nyugatnémet kancellári hivatal államtitkárának vezetése alatt álló NSZK-küldöttséggel. Ezt követően négyszemközti megbeszélést folytatott a két államtitkár, majd ebédszünetet tartottak. Délután a tanácskozás folytatódott. A tárgyalásokat ma folytatják. Anglia Rhodesia megállapodása Sir Alec Douglas-Home angol külügyminiszter, miután kormánya nevében megállapodásra jutott a rhodesiai fehértelepes rezsimmel, szerdán visszautazott Londonba. A megegyezés szövegét egyelőre nem hozzák nyilvánosságra. Úgy tudják, hogy a fajüldöző Smith-rendszer kénytelen lesz valamiféle népszavazás révén az ország őslakosságának hozzájárulását is megszerezni, mielőtt a megállapodás hatályba lépne. Ez hónapokig is eltarthat. Mindenesetre kétes fényt vet a megállapodás értékére, hogy John Vorster dél-afrikai miniszterelnök a fajüldöző „testvérrendszer” és Nagy-Britannia megállapodását örömmel fogadta és jókívánatait fejezte ki mindkét kormány vezetőjének.