Kelet-Magyarország, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-31 / 25. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) Magyarorszag AZ MSZMP. SZABOLCS SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÉVFOLYAM 25. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973. JANUÁR 31. SZERDA Szovjet—vietnami njijjjjjjtílus Moszkvában Leonyid Brezsnyev fogadta Le Duc Thót Kedden Moszkvában, a Szakszervezetek Központi Tanácsa székházának oszlopcsarnokában lelkes hangulatú szovjet—vietnami barátsági nagygyűlés zajlott le az MSZKP moszkvai városi bizottsága és a szakszervezeti központ rendezésében. A nagygyűlés elnökségében helyet foglalt Le Duc Tho, aki vietnami részről a háborút befejező párizsi megállapodást előkészítette, s aki az elmúlt hét közepe óta a szovjet fővárosban tartózkodik. Ott volt továbbá Mihail Szuszlov, Andrej Kirilenko, Kirill Mazurov, Alekszandr Selepin, Arvid Pecse, Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a szovjet politikai és közélet más kiemelkedő személyiségei. A moszkvai dolgozók és a szovjet közélet képviselői a nagygyűlés első részében a vietnami nép történelmi győzelmének jelentőségét méltatták. Ezután a jelenlévők viharos és hosszan tartó tapsa közepette Le Duc Tho lépett a szónoki emelvényre. A vietnami vendég mindenekelőtt arról szólt, hogy a párizsi megállapodás a vietnami nép 30 éves függetlenségi harcának sikerét jelentette, amelyből 13 év az amerikai imperializmus ellen vívott ellenállási háborúval telt el. Az Egyesült Államok ebben a háborúban bevetette haditengerészeti, szárazföldi és légierőinek jelentékeny részét, hozzávetőleg 1 millió katonáját és tisztjét, s több száz milliárd dollárt használt fel. Ennek ellenére összes stratégiai és taktikai tervei kudarcot vallottak, aminek következtében súlyos bel- és külpolitikai nehézségekkel találta magát szemben. „Végső soron az Egyesült Államok kénytelen volt a tárgyalóasztalhoz ülni, hogy kiutat találjon a leghosszabb, legnehezebb és legdrágább háborúból, amelyet valaha vívott, s amelyben történelmének legnagyobb vereségét szenvedte el”. „A vietnami nép elleni agressziónak vége — mondotta Le Duc Tho. — Győzedelmeskedett az igazság. A vietnami hazafiak forradalmi hősiessége és törhetetlen akarata diadalmaskodott az imperialisták és a maroknyi hazaáruló kegyetlen politikájával szemben”. A szónok hangsúlyozta, hogy a vietnami tárgyalófél türelmes és komoly magatartása nagy szerepet játszott az 5 éves béketárgyalások eredményességében. A párizsi megállapodáshoz Le Duc Tho szerint mindenekelőtt a vietnami nép, valamint a testvéri laoszi és kambodzsai nép hősies helytállása vezetett el, de nagy szerepe volt a szocialista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom segítségének, valamint annak a nemzetközi mozgalomnak, amellyel a világ öszszes haladó erői ezt az igazságos harcot támogatták. Le Duc Thou a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjaként tolmácsolta pártja, kormánya és az egész vietnami nép háláját az SZKP Politikai Bizottságának, a szovjet kormánynak és minden szovjet embernek, akik a haza megmentéséért, az imperialista agresszió ellen vívott harcban mindig vietnami testvéreik mellett álltak. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára kedden találkozott Le Dúc Thóval, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával, a párizsi tárgyalásokon részt vett VDK-küldöttség különleges tanácsadójával. A szívélyesség és a testvéri barátság légkörében lefolyt beszélgetés során Le Dúc Tho tájékoztatta az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát a párizsi tárgyalások záró szakaszáról, kiemelve a párizsi tárgyalásokon elért eredmények nagy jelentőségét. A Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának nevében, pártja és a vietnami nép háláját fejezte ki az SZKP Központi Bizottságának, a szovjet kormánynak és a Szovjetunió minden dolgozójának Vietnam igazságos harcával kapcsolatban elfoglalt következetes internacionalista magatartásáért. Leonyid Brezsnyev kijelentette: a kommunisták, az egész szovjet nép forrón üdvözli vietnami testvéreik nagy győzelmét. Ez a győzelem mindenekelőtt annak a sok esztendős hősi harcnak az eredménye, amelyet a vietnami nép vívott a harcmezőn, a politikai és a diplomáciai frontokon, annak az eredménye, hogy a Vietnami Dolgozók Pártja és annak Központi Bizottsága nagy előrelátással és bölcsességgel vezette ezt a harcot. A szocialista közösség valamennyi országának, minden békeszerető erőnek nagy győzelme ez — mondotta Brezsnyev. A hős vietnami nép minden barátjának ma az a feladata, hogy a vietnami hazafiakkal együtt kiharcolja a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló egyezmény pontos és következetes teljesítését. A szovjet emberek a jövőben is minden szükséges támogatást megadnak vietnami barátaiknak igazságos ügyükhöz, a vietnami tartós béke szavatolásához — mondotta Brezsnyev. Szovjet és vietnami részről hangsúlyozták azt az eltökélt szándékot, hogy a jövőben is minden eszközzel erősítik az SZKP és a Vietnami Dolgozók Pártja, a Szovjetunió és a VDK testvéri barátságát és együttműködését, a két nép, a szocialista világrendszer érdekében, korunk minden forradalmi ereje egységének érdekében. ★ A nagy Kreml palotában kedden az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány estebédet adott Le Duc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tárja, a VDK miniszterelnök-helyettese és külügyminiszter tiszteletére. Szovjet részről Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és más hivatalos személyiségek vettek részt az estebéden, amelyen Leonyid Brezsnyev és Nguyen Duy Trinh mondott beszédet. Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Demokratikus Köztársasáág külügyminisztere elutazása előtt a párizsi repülőtéren. A lenini nomnák alapján Olvasóink írják Egy „csendes este” Nyíregyházán (3. oldal) (7. oldal) LATUNK TARTALMÁBÓL* A labdarúgó NB II. északi csoportjának tavaszi sorsolása (4. oldal) (5. oldal) Megszigorítják az árellenőrzést Országos árkonferencia az idei tennivalókról Az árhatóságok, a minisztériumok, a megyei tanácsok és a fővárosi tanács ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi osztályainak szakemberei tartottak kedden az Állami Fejlesztési Bank nagytermében országos árkonferenciát, amelyen dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke adott tájékoztatást, az időszerű árpolitikai munkálatokról, feladatokról. Dr. Csikós Nagy Béla rámutatott arra, hogy a közelmúltban megjelent és a továbbiakban tervezett árpolitikai intézkedések korrekciós jellegűek, tehát nem alapvetően változtatják, hanem az eddigi tapasztalatoknak megfelelően javítják az ármechanizmust, s szüntetik meg a negatívumokat, az észlelt hibákat, így a termékek szélesebb körére terjesztik ki az új áru megjelenése előtti ellenőrzést. A napokban jelent meg az az intézkedés, amely szerint az építőiparban felhasználásra kerülő szabadáras termékeknek a korábbinál lényegesen nagyobb körére — főleg gépipari termékekre — tették kötelezővé a tervezett áremelés előzetes bejelentését Hasonló intézkedésekre kerül sor néhány nap múlva a szabadáras gyermekruházati cikkek körében, s további árucikkekkel is növelhető a tervezett áremelés előzetes bejelentésére kötelezett termékek köre. A tervezett intézkedések előmunkálatai során különösen jelentősek azok a vizsgálatok, amelyeket a tisztességtelen haszon megítélésének témájában végeztek. Az eddigi viták során tisztázták, hogy az 1967-ben kiadott kormányhatározat alapvető megállapításai továbbra is érvényesek, tehát azt kell tisztességtelen haszonnak tekinteni, amit tisztességtelen magatartással, módszerrel vagy kirívóan magas árral értek el. Az eddigi vizsgálatok alapján azonban az árhivatal indokoltnak látja, hogy a kormányhatározatba beépüljenek, s így kötelező erejűvé váljanak azok az árváltoztatási kritériumok, amelyeket 1970-ben ajánlásként hoztak nyilvánosságra az árhivatal elnökének közleményében. Ezek az irányelvek sorolták fel a vállalatok tisztességes magatartásaként jogosan elvárható követelményeket. A készülő javaslatokban fontos állásfoglalás, hogy a tisztességtelen hasznot nem vállalati, hanem termékkategóriaként kell vizsgálni, hiszen a kirívóan magas ár mindig valamilyen konkrét termékben nyilvánul meg. Korábban ugyanis csak összvállalati tevékenységéért lehetett felelősségre vonni azt a vállalatot, amelyiknek egyik-másik terméke indokolatlanul drága volt. A tisztességtelen haszon lehetőségének korlátozását célozza az is, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium és az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium gyakorlatának megfelelően minden szakmára kiterjesszék, kötelezővé tegyék a termékek árkalkulációjának elkészítését. Számítani lehet arra, hogy ez év tavaszáig a többi minisztérium is elkészíti és kiadja a költségszámítási irányelveket. Az árhivatal is kidolgozza az országos irányelveket, amelyeknek gyakorlati megvalósításában fontos követelmény, hogy megszűnjön a néhol megtalálható és eléggé el nem ítélhető gyakorlat, hogy egyes kalkulációkba nem létező anyagot számítanak fel, s a burkolt nyereségen utólag egymás között megosztoznak a vállalatok. A költségelszámolás helyes szabályozása tehát a tisztességes vállalati magatartást erősíti. Dr. Csikós Nagy Béla nagyon fontos idei feladatként (Folytatás a 2. oldalon) Gyorsítják az ügyintézést, fejlesztik a külterületi lakóhelyeket •• Ülést tartott a megyei tanács vb Kedden Nyíregyházán ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A vb elsőként a párt Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i ülésén hozott határozatok végrehajtásával, az ezzel kapcsolatos tanácsi feladatokkal foglalkozott. Ezzel összefüggésben a megyében meglévő tartalékok feltárása, a helyi lehetőségek jobb kihasználása, a gazdasági és tanácsi munka javítása érdekében intézkedési tervet készítettek. Ebben részletesen foglalkoznak a vezetőképzési, munkaerőgazdálkodási kérdésekkel, államigazgatási feladatokkal, a népgazdasági tervezéssel, a termelés egyes kérdéseivel, a beruházásokkal, továbbá az életszínvonallal kapcsolatos, valamint egészségügyi és művelődésügyi tennivalókkal, alapvetően a megyei pártértekezlet határozata, illetve a negyedik ötéves terv megyei feladatainak jobb megvalósítása érdekében. Elsősorban a tanácsi tisztségviselők számára határoztak meg feladatokat, de jó néhány olyan is van, amely közvetlenül érinti a lakosságot. Ezek közé tartozik például, hogy az intézkedési tervben egyebek között kimondják: javítani kell az állampolgárok ügyeinek gyors, kulturált, bürokráciamentes intézését. Egy másik témában a következőt írják: az árstabilizálás érdekében további hatékony szabályozási feladatok megoldása szükséges. Ennek érdekében a megyei tanács szakigazgatási szervei a felügyeletük alá tartozó vállalatoknál évenként olyan törvényességi vizsgálatokat tartanak, amely felöleli az árképzés értékelését is. Erre annak érdekében van szükség, hogy az ártúllépéseket és a tisztességtelen haszonszerzést megakadályozzák. Még két téma a sokrétű intézkedési tervből: a városok tömegközlekedési színvonalának javítása érdekében elkészítik a helyi közlekedési és forgalmi fejlesztési koncepciót. A közlekedési fejlesztéseket a városok beruházási tevékenységei között kiemelten kell szerepeltetni. A korszerű településfejlesztés megvalósítása érdekében a városokban és a nagyközségekben kialakítják a telepszerű, többszintes házak építésére alkalmas övezeteket, s ezeken a nagy településeken szorgalmazzák az emeletes házak építését. Az elfogadott intézkedési tervre alapvetően jellemző: a megyei összképet hosszabb távon, szervezetten alakítják, az erőt a legfontosabb feladatok határidőre, jó minőségben történő elvégzésére összpontosítják. Az intézkedési terv — a legkülönbözőbb tanácsi és nem tanácsi szervezetek munkáját egybehangolva — a megye fejlesztésének legésszerűbb megvalósítását segíti elő. Ezt követően a külterületi lakott helyekkel, azok fejlesztésével foglalkozott a végrehajtó bizottság. E téma keretében lényegében az elmúlt évek munkáját összegezték. 1964-ben ugyanis a megyei pártbizottság megszabta azokat a feladatokat, amelyek a külterületi lakosság ellátási színvonalának, élet- és munkakörülményeinek javítását célozzák. Ennek ismeretében dolgozott ki programot a megyei tanács vb annak idején. Megvalósítása során sok jó intézkedés történt. Ezt állapította meg — korábbi határozatának végrehajtását ellenőrizve — 1971 végén a megyei pártbizottság is: javult a tanyai lakosság ellátása, de arra is felhívta a figyelmet, hogy néhány alapvető problémát — a társadalmi és gazdasági szervek összefogása ellenére — nem sikerült megoldani. A megyei tanács végrehajtó bizottsága most az elért eredmények tükrében azt vizsgálta: hogyan lehetne a még megoldatlan gondokon segíteni. A külterületen élő lakosság problémáival azért szükséges a megye vezető testületeinek rendszeresen foglalkozni, mert az elmúlt évtized változásait figyelembe véve is még mindig több, mint hatvanötezer szabolcsszatmári ember él tanyákon, a megye lakosságának több, mint tíz százaléka. E jelentős arány és nagy szám indokolja, hogy időről időre tűzzék napirendre a külterületeken, tanyákon lakók gondjait. Olyan témákról van szó, amelyek a városokban, nagy községekben lakók számára természetesek: villamosítás, ivóvízellátás, úthálózat, oktatás, egészségügyi ellátás, kereskedelem és mások. Ezek hiányosságai azonban — főként a kis tanyák esetében — sok helyen nehézségeket okoznak, elsősorban az aránytalanul magas költségek miatt. Ennek ellenére például 1970-ben már a tanyai lakások 56,6 százalékában villany égett, s azóta is újabbakat kötöttek be. Ez azonban csak egyetlen szám, a már említett minden területen sok pénzbe, nagy erőfeszítésbe kerül az előbbre lépés. Ezért is célszerű a külterületi lakott helyek differenciált fejlesztése. A tennivalók is ennek megfelelően alakulnak: elsősorban a villamosítást, az ivóvízellátást, a közlekedést, ezek fejlesztését kell szorgalmazni, hogy a tanyán élő emberek ezek által közelebb kerülhessenek a községekben élők ellátásához, életkörülményeihez. Mindezek érdekében már most hozzálátnak a reális igények felméréséhez, hogy míg a negyedik ötéves tervben elhatározott beruházások, intézkedések megvalósítása tart, már jó előre gondoskodjanak: az ötödik ötéves terv előirányzatai között, arányának, a gondok nagyságának megfelelően szerepeljenek a külterületeken élők körülményeinek javítására szánt milliók. A végrehajtó bizottság ezután a nyíregyházi II-es számú vízmű létesítésének pénzügyeivel foglalkozott, majd arról döntött: Búj, Kemecse és Kótaj községi tanácsok illetékes szerveit általános első fokú építésügyi hansági jogkörrel ruházza fel. Ez azt jelenti, hogy újabb három községben helyben intézheti a lakosság az egyszerűbb építési hatósági ügyeket.