Kelet-Magyarország, 1973. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-31 / 25. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES­ÜLJ­ETEK) Magyarorszag AZ MSZMP. SZABOLCS SZATMÁR MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÉVFOLYAM­ 25. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR 1973. JANUÁR 31. SZERDA Szovjet—vietnami njijjjjjjtílus Moszkvában Leonyid Brezsnyev fogadta Le Duc Thót Kedden Moszkvában, a Szakszervezetek Központi Ta­nácsa székházának oszlop­­csarnokában lelkes hangulatú szovjet—vietnami barátsági nagygyűlés zajlott le az M­SZKP moszkvai városi bizott­sága és a szakszervezeti köz­pont rendezésében. A nagy­gyűlés elnökségében helyet fog­lalt Le Duc Tho, aki vietnami részről a háborút befejező párizsi megállapodást előké­szítette, s aki az elmúlt hét közepe óta a szovjet főváros­ban tartózkodik. Ott volt to­vábbá Mihail Szuszlov, Andrej Kirilenko, Kirill Mazurov, Alekszandr Selepin, Arvid Pecse, Fjodor Kulakov, az SZKP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a szovjet po­litikai és közélet más kiemel­kedő személyiségei. A moszkvai dolgozók és a szovjet közélet képviselői a nagygyűlés első részében a vietnami nép történelmi győ­zelmének jelentőségét méltat­ták. Ezután a jelenlévők vi­haros és hosszan tartó tapsa közepette Le Duc Tho lépett a szónoki emelvényre. A vi­etnami vendég mindenekelőtt arról szólt, hogy a párizsi megállapodás a vietnami nép 30 éves függetlenségi harcá­nak sikerét jelentette, amely­ből 13 év az amerikai impe­rializmus ellen vívott ellenál­lási háborúval telt el. Az Egyesült Államok ebben a háborúban bevetette hadi­tengerészeti, szárazföldi és lé­gierőinek jelentékeny részét, hozzávetőleg 1 millió katoná­ját és tisztjét, s több száz milliárd dollárt használt fel. Ennek ellenére összes straté­giai és taktikai tervei kudar­cot vallottak, aminek követ­keztében súlyos bel- és kül­politikai nehézségekkel talál­ta magát szemben. „Végső soron az Egyesült Államok kénytelen volt a tárgyalóasztalhoz ülni, hogy kiutat találjon a leghosszabb, legnehezebb és legdrágább háborúból, amelyet valaha ví­vott, s amelyben történelmé­nek legnagyobb vereségét szenvedte el”. „A vietnami nép elleni ag­ressziónak vége — mondotta Le Duc Tho. — Győzedelmes­kedett az igazság. A vietna­mi hazafiak forradalmi hő­siessége és törhetetlen aka­rata diadalmaskodott az im­perialisták és a maroknyi ha­zaáruló kegyetlen politikájá­val szemben”. A szónok hangsúlyozta, hogy a vietnami tárgyalófél türelmes és komoly magatar­tása nagy szerepet játszott az 5 éves béketárgyalások ered­ményességében. A párizsi megállapodáshoz Le Duc Tho szerint mindenekelőtt a vi­etnami nép, valamint a test­véri laoszi és kambodzsai nép hősies helytállása vezetett el, de nagy szerepe volt a szocia­lista országok, a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom segítségének, valamint annak a nemzetközi mozga­lomnak, amellyel a világ ösz­­szes haladó erői ezt az igaz­ságos harcot támogatták. Le Duc Tho­u a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagjaként tolmá­csolta pártja, kormánya és az egész vietnami nép hálá­ját az SZKP Politikai Bizott­ságának, a szovjet kormány­nak és minden szovjet ember­nek, akik a haza megmentésé­ért, az imperialista agresszió ellen vívott harcban mindig vietnami testvéreik mellett álltak. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára kedden találko­zott Le Dúc Thóval, a Viet­nami Dolgozók Pártja Politi­kai Bizottságának tagjával, a Központi Bizottság titkárával, a párizsi tárgyalásokon részt vett VDK-küldöttség különle­ges tanácsadójával. A szívélyesség és a testvéri barátság légkörében lefolyt beszélgetés során Le Dúc Tho tájékoztatta az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­rát a párizsi tárgyalások záró szakaszáról, kiemelve a pári­zsi tárgyalásokon elért ered­mények nagy jelentőségét. A Vietnami Dolgozók Párt­ja Politikai Bizottságának nevében, pártja és a vietna­mi nép háláját fejezte ki az SZKP Központi Bizottságá­nak, a szovjet kormánynak és a Szovjetunió minden dol­gozójának Vietnam igazsá­gos harcával kapcsolatban elfoglalt következetes inter­nacionalista magatartásáért. Leonyid Brezsnyev kijelen­tette: a kommunisták, az egész szovjet nép forrón üd­vözli vietnami testvéreik nagy győzelmét. Ez a győze­lem mindenekelőtt annak a sok esztendős hősi harcnak az eredménye, amelyet a vi­etnami nép vívott a harcme­zőn, a politikai és a diplomá­ciai frontokon, annak az eredménye, hogy a Vietnami Dolgozók Pártja és annak Központi Bizottsága nagy elő­relátással és bölcsességgel ve­zette ezt a harcot. A szocialista közösség va­lamennyi országának, minden békeszerető erőnek nagy győ­zelme ez — mondotta Brezs­nyev. A hős vietnami nép minden barátjának ma az a feladata, hogy a vietnami ha­zafiakkal együtt kiharcolja a vietnami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló egyezmény pontos és következetes teljesítését. A szovjet emberek a jövő­ben is minden szükséges tá­mogatást megadnak vietnami barátaiknak igazságos ügyük­höz, a vietnami tartós béke szavatolásához — mondotta Brezsnyev. Szovjet és vietnami részről hangsúlyozták azt az eltökélt szándékot, hogy a jövőben is minden eszközzel erősítik az SZKP és a Vietnami Dolgozók Pártja, a Szovjetunió és a VDK testvéri barátságát és együttműködését, a két nép, a szocialista világrendszer ér­dekében, korunk minden for­radalmi ereje egységének ér­dekében. ★ A nagy Kreml palotában kedden az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány estebédet adott Le Duc Tho, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Nguyen Duy Trinh, a Viet­nami Dolgozók Pártja Politi­kai Bizottságának tárja, a VDK miniszterelnök-helyet­tese és külügyminiszter tisz­teletére. Szovjet részről Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin és más hivatalos személyisé­gek vettek részt az estebéden, amelyen Leonyid Brezsnyev és Nguyen Duy Trinh mon­dott beszédet. Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Demokratikus Köztársa­­sáág külügyminisztere elutazása előtt a párizsi repülőtéren. A lenini nomnák alapján Olvasóink írják Egy „csendes este” Nyíregyházán (3. oldal) (7. oldal) LATUNK TARTALMÁBÓL* A labdarúgó NB II. északi csoportjának tavaszi sorsolása (4. oldal) (5. oldal) Megszigorítják az árellenőrzést Országos árkonferencia az idei tennivalókról Az árhatóságok, a minisz­tériumok, a megyei tanácsok és a fővárosi tanács ipari, mezőgazdasági és kereske­delmi osztályainak szakem­berei tartottak kedden az Állami Fejlesztési Bank nagytermében országos ár­konferenciát, amelyen dr. Csikós Nagy Béla államtit­kár, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke adott tá­jékoztatást, az időszerű ár­politikai munkálatokról, fel­adatokról. Dr. Csikós Nagy Béla rá­mutatott arra, hogy a kö­zelmúltban megjelent és a továbbiakban tervezett árpo­litikai intézkedések korrek­ciós jellegűek, tehát nem alapvetően változtatják, ha­nem az eddigi tapasztalatok­nak megfelelően javítják az ármechanizmust, s szüntetik meg a negatívumokat, az észlelt hibákat, így a ter­mékek szélesebb körére ter­jesztik ki az új áru megje­lenése előtti ellenőrzést. A napokban jelent meg az az intézkedés, amely szerint az építőiparban felhasználásra kerülő szabadáras termékek­nek a korábbinál lényegesen nagyobb körére — főleg gépipari termékekre — tet­ték kötelezővé a tervezett áremelés előzetes bejelenté­sét Hasonló intézkedésekre kerül sor néhány nap múlva a szabadáras gyermekruhá­­zati cikkek körében, s to­vábbi árucikkekkel is növel­hető a tervezett áremelés előzetes bejelentésére köte­lezett termékek köre. A tervezett intézkedések előmunkálatai során különö­sen jelentősek azok a vizs­gálatok, amelyeket a tisztes­ségtelen haszon megítélésé­nek témájában végeztek. Az eddigi viták során tisztázták, hogy az 1967-ben kiadott kormányhatározat alapvető megállapításai továbbra is érvényesek, tehát azt kell tisztességtelen haszonnak tekinteni, amit tisztességte­len magatartással, módszerrel vagy kirívóan magas árral értek el. Az eddigi vizsgála­tok alapján azonban az ár­hivatal indokoltnak látja, hogy a kormányhatározatba beépüljenek, s így kötelező erejűvé váljanak azok az árváltoztatási kritériumok, amelyeket 1970-ben ajánlás­ként hoztak nyilvánosságra az árhivatal elnökének köz­leményében. Ezek az irány­elvek sorolták fel a vállala­tok tisztességes magatartása­­ként jogosan elvárható köve­telményeket. A készülő javaslatokban fontos állásfoglalás, hogy a tisztességtelen hasznot nem vállalati, hanem termékkate­góriaként kell vizsgálni, hi­­szen a kirívóan magas ár mindig valamilyen konkrét termékben nyilvánul meg. Korábban ugyanis csak össz­­vállalati tevékenységéért le­hetett felelősségre vonni azt a vállalatot, amelyiknek egyik-másik terméke indo­kolatlanul drága volt. A tisztességtelen haszon lehetőségének korlátozását célozza az is, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium és az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium gya­korlatának megfelelően min­den szakmára kiterjesszék, kötelezővé tegyék a termé­kek árkalkulációjának elké­szítését. Számítani lehet ar­ra, hogy ez év tavaszáig a többi minisztérium is elké­szíti és kiadja a költség­­számítási irányelveket. Az árhivatal is kidolgozza az országos irányelveket, ame­lyeknek gyakorlati megvaló­sításában fontos követel­mény, hogy megszűnjön a néhol megtalálható és elég­gé el nem ítélhető gyakorlat, hogy egyes kalkulációkba nem létező anyagot szá­mítanak fel, s a burkolt nye­reségen utólag egymás kö­zött megosztoznak a vállala­tok. A költségelszámolás he­lyes szabályozása tehát a tisztességes vállalati maga­tartást erősíti. Dr. Csikós Nagy Béla na­gyon fontos idei feladatként (Folytatás a 2. oldalon) Gyorsítják az ügyintézést, fejlesztik a külterületi lakóhelyeket •• Ülést tartott a megyei tanács vb Kedden Nyíregyházán ülést tartott a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága. A vb elsőként a párt Köz­ponti Bizottsága 1972. no­vember 14—15-i ülésén ho­zott határozatok végrehajtá­sával, az ezzel kapcsolatos tanácsi feladatokkal foglal­kozott. Ezzel összefüggésben a megyében meglévő tartalé­kok feltárása, a helyi lehető­ségek jobb kihasználása, a gazdasági és tanácsi munka javítása érdekében intézke­dési tervet készítettek. Eb­ben részletesen foglalkoznak a vezetőképzési, munkaerő­gazdálkodási kérdésekkel, államigazgatási feladatok­kal, a népgazdasági terve­zéssel, a termelés egyes kér­déseivel, a beruházásokkal, továbbá az életszínvonallal kapcsolatos, valamint egész­ségügyi és művelődésügyi tennivalókkal, alapvetően a megyei pártértekezlet hatá­rozata, illetve a negyedik öt­éves terv megyei feladatai­nak jobb megvalósítása ér­dekében. Elsősorban a tanácsi tiszt­ségviselők számára határoz­tak meg feladatokat, de jó néhány olyan is van, amely közvetlenül érinti a lakos­ságot. Ezek közé tartozik például, hogy az intézkedési tervben egyebek között ki­mondják: javítani kell az ál­lampolgárok ügyeinek gyors, kulturált, bürokráciamen­tes intézését. Egy másik té­mában a következőt írják: az árstabilizálás érdekében további hatékony szabályo­zási feladatok megoldása szükséges. Ennek érdekében a megyei tanács szakigaz­gatási szervei a felügyeletük alá tartozó vállalatoknál évenként olyan törvényességi vizsgálatokat tartanak, amely felöleli az árképzés értéke­lését is. Erre annak érdeké­ben van szükség, hogy az ár­­túllépéseket és a tisztesség­telen haszonszerzést meg­akadályozzák. Még két téma a sokrétű intézkedési terv­ből: a városok tömegközle­kedési színvonalának javítá­sa érdekében elkészítik a helyi közlekedési és forgal­mi fejlesztési koncepciót. A közlekedési fejlesztéseket a városok beruházási tevé­kenységei között kiemelten kell szerepeltetni. A korsze­rű településfejlesztés meg­valósítása érdekében a vá­rosokban és a nagyközségek­ben kialakítják a telepszerű, többszintes házak építésére alkalmas övezeteket, s eze­ken a nagy településeken szorgalmazzák az emeletes házak építését. Az elfogadott intézkedési tervre alapvetően jellemző: a megyei összképet hosszabb távon, szervezetten alakítják, az erőt a legfontosabb fel­adatok határidőre, jó minő­ségben történő elvégzésére összpontosítják. Az intézke­dési terv — a legkülönbö­zőbb tanácsi és nem tanácsi szervezetek munkáját egy­behangolva — a megye fej­lesztésének legésszerűbb megvalósítását segíti elő. Ezt követően a külterületi lakott helyekkel, azok fej­lesztésével foglalkozott a végrehajtó bizottság. E té­ma keretében lényegében az elmúlt évek munkáját össze­gezték. 1964-ben ugyanis a megyei pártbizottság meg­szabta azokat a feladatokat, amelyek a külterületi lakos­ság ellátási színvonalának, élet- és munkakörülményei­nek javítását célozzák. En­nek ismeretében dolgozott ki programot a megyei tanács vb annak idején. Megvalósí­tása során sok jó intézkedés történt. Ezt állapította meg — korábbi határozatának végrehajtását ellenőrizve — 1971 végén a megyei pártbi­zottság is: javult a tanyai lakosság ellátása, de arra is felhívta a figyelmet, hogy né­hány alapvető problémát — a társadalmi és gazdasági szervek összefogása ellenére — nem sikerült megoldani. A megyei tanács végrehajtó bizottsága most az elért eredmények tükrében azt vizsgálta: hogyan lehetne a még megoldatlan gondokon segíteni. A külterületen élő lakos­ság problémáival azért szük­séges a megye vezető testü­leteinek rendszeresen fog­lalkozni, mert az elmúlt év­tized változásait figyelembe véve is még mindig több, mint hatvanötezer szabolcs­­szatmári ember él tanyákon, a megye lakosságának több, mint tíz százaléka. E jelen­tős arány és nagy szám in­dokolja, hogy időről időre tűzzék napirendre a külterü­leteken, tanyákon lakók gondjait. Olyan témákról van szó, amelyek a városokban, nagy községekben lakók szá­mára természetesek: villa­mosítás, ivóvízellátás, út­hálózat, o­k­t­at­ás, egészségügyi ellátás, kereskedelem és mások. Ezek hiányosságai azonban — főként a kis ta­nyák esetében — sok helyen nehézségeket okoznak, első­sorban az aránytalanul ma­gas költségek miatt. Ennek ellenére például 1970-ben már a tanyai lakások 56,6 százalékában villany égett, s azóta is újabbakat kötöttek be. Ez azonban csak egyet­len szám, a már említett minden területen sok pénz­be, nagy erőfeszítésbe ke­rül az előbbre lépés. Ezért is célszerű a külterületi lakott helyek differenciált fejlesz­tése. A tennivalók is ennek megfelelően alakulnak: első­sorban a villamosítást, az ivóvízellátást, a közlekedést, ezek fejlesztését kell szor­galmazni, hogy a tanyán élő emberek ezek által közelebb kerülhessenek a községekben élők ellátásához, életkörül­ményeihez. Mindezek érde­kében már most hozzálátnak a reális igények felmérésé­hez, hogy míg a negyedik öt­éves tervben elhatározott beruházások, intézkedések megvalósítása tart, már jó előre gondoskodjanak: az ötödik ötéves terv előirány­zatai között, arányának, a gondok nagyságának megfe­lelően szerepeljenek a kül­területeken élők körülmé­nyeinek javítására szánt mil­liók. A végrehajtó bizottság ez­után a nyíregyházi II-es szá­mú vízmű létesítésének pénz­ügyeivel foglalkozott, majd arról döntött: Búj, Kemecse és Kótaj községi tanácsok illetékes szerveit általános első fokú építésügyi hansági jogkörrel ruházza fel. Ez azt jelenti, hogy újabb há­rom községben helyben in­tézheti a lakosság az egy­sze­­rűbb építési hatósági ügye­ket.

Next