Kelet, 1881. május (11. évfolyam, 98-122. szám)
1881-05-04 / 100. szám
A „KKNET" «l&fizetési dija . Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva BcésE évre..........................; . . . . 16 frt. Fel évre......................................... 8 „ Negyedévre ........................................................4 Egy hóra helyben..............................................l frt” 60 br. Egyes számára 6 kr. ^■^STjalsnik a „Kelet“ mindennap, az ünnepeket követő napok kivételével. Szerkesztői és kiadói szállás : főtér 12-ik szám. A«*vtatok nem adatnak Tizenegyedik évfolyam. 100. ^ám "ETTálT U’iT’ IvJ Cildui 1 POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP, 1881. Hirdetési dijak. Egy négyszög czentiméternyi tér ára 2 kr. Bélyegdíj minden hirdetés után 30 kr. Nagyobb és gyakoribb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadóhivatal. Hirdetéseket fölvesznek: B é c a b e n ; Oppolik Alajos Stadt Stubenbastei Nr. 2. (Eokhau) der Wollzeile 86.) Haasenstein et Vogler (Wallfisch-gasse 10 lind. Mosse Publicistisohe Bureau. Budapesten: Haasenste. és Vogler hirdetés közv. irodája, üohlberger A. hiidetésok fe vételi irodája Budapesten Szervitatér S.'sz. SZ^ÍttUi gármond sora után 26 krajezár fizetendő. Kolozsvár, szerda, május 4 A KELET TÁRCZÁJA. AZ ERKÖLCSI NEVELÉS.*) Az angol népben — úgymond Arnold Máté — megvannak mindazok a tulajdoságok, melyek egy nemzetet alkalmassá tesznek az egyéni működésre.Ebből kifolyólag az angol középiskola figyelmét főleg a növendékek egyénisége kifejtésére fordítja. A középiskolák az erkölcsös habitusok fusiója eszközlésére való intézetek; százak óta az autonómia fészkei s a szabályozott szabadság szoptató dajkái. S minthogy a modern társadalom ezt az öntörvényadást mindenkiben felteszi s minden tagjától megköveteli az erkölcsi törvények tiszteletét: ezeknél fogva ez intézetek az erkölcsi virilitás tiszteletre méltó mintái Európa minden más nemzeteinél. A franczia benlakó lyceékben inkább a kaszárnyaszellem uralkodik; a németeknek pedig ősidőktől fogva az uniformitásban telik kedvök.) Sőt fmaguknak az angol társadalom alsóbb rétegeinek is ideális magasságban álló intézetek az elő soroltak nagy középiskolák. A gentlemant a homo paupertől elválasztó ősi bástyák e collegiumok. Valóban a népiskolát a public schooltól ötödfélszáz esztendő választja el Angolországban. E hosszú idő teleírott táblává tette az urfi szellemét, ellenben Üressé a pérfi (poor), a szegény ember gyermekeét. *) Mutatvány szerzőnek „Az Iskolázás jelene Angolországban“ czimü sajtó alatt levő müve Il-ik részének „Eredmények a középoktatásban“ czimü szakaszából. *) Mixed Essays. London, 1879. 19. 1. *) Németországon talán az egy Schulforta az angol benlakó középiskolához sokban hasonlitó szerkezetű intézet. A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYEK, tumot nyerjen, s a másik ezer és ezer választó elkeseredett küzdelme árán jut ugyanazon kiváltsághoz, s számtalan kerületben akkor a kisebbség jó meggyőződése és minden buzgalma vész kárba, amelylyel más kerületekben akár négy képviselőt is harcz nélkül meg lehetne választani. De az új rendszernek legkirívóbb haszna a választási pártharcz szelidültében nyilvánulna. Többé nem az képezné a küzdelem czélját, hogy ő vagy ama személy bukjék vagy győzedelmeskedjék, mert ha csak pár száz szavazatot is nyert valaki, más kerületek segítségével czéljához juthat, hanem, hogy mely párt mellett jelenjék meg az urnánál több szavazó. A választások személyi harcza tehát ez által nagy részt a meggyőződés és a politikai pártok harczává lenne, aminek kell is lennie. ■A szavazó azon tudatban, hogy szavazata által kifejezett meggyőződése minden körülmények között érvényesült az országházban, nem viseltetik oly ellenséges indulattal a másik párt iránt, nem folyamodik olyan cselekhez, sokszor erőszakhoz, s a választási érdekháború mindazon immorális fogásaihoz, melyek manapság az egész világon azon egyszerű rendszernek azon óriási előnyétől oknál fogva vannak napirenden, mert a most már eltekintve, mely szerint a pár-választó csak fényes győzelem vagy csalament mindig hű kinyomata lesz a választók meggyőződésének, ami jelenleg, apró győzedelmeskedések esetlegességeitől lévén függő, teljességgel nem, még azon megbecsülhetetlen jó oldallal bírna, hogy: 1- szer. A választók száma a kerületekben soha egyenlően elosztható nem lévén, ennek daczára a képviselők csakis egyenlő szavazatokkal válhatnának követté. Egyiknek saját hívei közül épen annyi szavazatot kellene felmutatnia, mint a másiknak az ;n<nV»ől 2- szor. A megvásárolható választókerületek, hol három-négy szavazattal választatnak ez idő szerint képviselők, elesnének. 3- szor. A pártok bukásából származó utókeserűségnek, s az emiatt már előre meginduló mocskos harcz elvesztené élét. Rég érzett nagy fonákság, hogy például a Királyhágón túl sok kerületben 4—5 ezer választó küld egy képviselőt s az erdélyi részekben pár százon kezdve legfeljebb 2 ezerig megy a választók száma az egyes kerületekben. Ez lehet ránk nézve előnyös, de semmi esetre sem igazságos. Valamint égbekiáltó képtelenség, hogy egyik pár szavazattal mondatos bukás között választhat. A parlament, mint már előbb említik, annyi tagból állana, mint ahány szár ezer vagy kétezer választó leszavazott. A parlamenti tagok száma tehát a leszavazók számától függene. Részünkről egyáltalán nem ismerünk semmi okot, amiért a parlamenti tagok száma előre meghatározassék. Ha politikai szélcsend áll be, s a választók érdeklődése csökkent, nagyon kívánatos, hogy kevesebb Anjo.. .. jjoinaiucui, o niocuLi terhére legyen az országnak, s tanácskozásaiban is gyorsabban haladjon. Ellenben, ha valamely nagy fontosságú, radikális állami kérdés képezi az összeülendő parlament eldöntésének tárgyát, nagyobb mérvben nyilatkozik a választók érdeklődése, feszaporodik a képviselők száma is, s viszont ép oly szükséges, hogy ily esetekre a parlament több tagból álljon. Hogy azonban a hiányokról is szóljunk, valószínűnek tetszik, hogy a választók bizonyosak lévén szavazataik érvényéről, igen sok jelölt között fog megoszolni a szavazat. Ennek azonban correctivuma az egymást kiegészítő kerületek szűkebbre vonásában rejlik , ha minél kevesebb kerületből lehet kilátása a je A német iskola oly egyformaságot akar teremteni az egyének érzelmeiben is, melyet akár Bentham számaival lehetne kifejezni; ellenben az angol középiskola minden részét átjárja a szabad mozgás aktív szeretete. Ott nem csak az athletikai gyakorlatoknak, hanem az érzelmeknek is megvan a magok játéktere. Az angolok azt tartják, hogy a szabadsággal való visszaélésnek és hibáinak orvosszere maga a szabadság. A public school Rousseau tanácsát követi, hagyja a fiút tenni, s idejét saját hasznára és a szellemi spontenaitás javára „elvesztegetni.“) Nehány idő- és erőpazarló kedvéért kár volna a többitől az erkölcsi erőkkel való takarékoskodás alkalmait megvonni. Ilyformán tehet szert az ifjú erkölcsi szokásokra, melyek, ha egyszer készen vannak, magukra hagyva is könnyen és természetesen működnek az emlékezet segítsége nélkül. „Az emberek gondolatai — mondja Verulami Baco — nagyrészt hajlamaikat követik, de tetteiket, szokásaikat, 8 ha az egyszerű és különvált szokás ereje is nagy, annál nagyobbnak kell az együttes és egymással társult szokások erejének lenni.“ A játék és athletika nevezetes tényezői az erkölcsi nevelésnek. A játék, a munka, a speciális stádiumok, a nevelővel (tutor) való gyakori érintkezés, mind hathatós eszközei a növendék egyénisége fejlesztésének. A középiskolai ifjúságban a szabadság aktív szeretete mellett élénken él a tanulótársak iránt való sympathia érzete is, mely érzet magában is hatalmas eszközlője az egyéniség fejlése, nyílása és terjeszkedésének. Az egy társaságban élők erkölcsisége — mondja Spencer Herbert a conservativ Alapelve a tervnek, melyet a választási törvény átalakítására nézve a múlt alkalommal körvonalaztunk, az, hogy az egyszer beadott szavazatok a parlamentben mindenként képviseletet nyernek más felől a képviselő csak a ráadott szavazatokat s nem képviseli egyszersmind választókerületének azt a részét is, amely őt semmi áron sem akarja képviselőnek, s a melyet meglehet csak pár szóval tiport le. A képviselővel egyszerre megválasztott pártbizottság a kisebbségben maradt szavazatokkal egy más kisebbségben maradott képviselőjelölt szavazatait egészíti ki a szükséges számra, vagy saját jelöltje részére más kerületnek kisebbségben maradott szavazatait fogadja el, a szerint, amint a választókerületek szűkebb csoportjában ugyanazon elvek mellett csoportosuló pártból melyik jelölt nyert több szavazatot. A rendszer tehát bizonyos mértékben combinációja az egy és két fokú választási rendszernek. Két fokú annyiban, hogy a kisebbségben maradott választók beadott szavazataik felett később csak a pártbizottság útján rendelkezhetnek. Jölznek kiegészítő szavazatokra, annál kevesebb a kilátás a mandátum elnyerésére, s a szerint apad a jelöltek száma. Az egész mechanismusnak természetesen mind előnyeit, mind hiányait csak a tapasztalat mutathatja ki, s ha e végre, törvény létesülne, az új rendszerrel csak az ország egy kisebb részében kellene kísérletet tenni. A képviselőház pénzügyi bizottsága tegnap Zsigmondy Vilmos elnöklete alatt ülést tartott, melyen a kormány részéről is jelen voltak Fauler Tivadar és Szapáry Gyula gr. miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Láng Lajos, mint előadó, olvasta fel a hazai ipar gyámolításáról szóló törvényjavaslatra s a főrendiház által tett módosításokra vonatkozó jelentéseket előterjesztve, azok is hitelesíttettek, s a legközelebbi országos ülésben beterjesztendőknek határoztattak. Ezután a szegedi kir. törvényszék polgári és büntető osztálya, továbbá ugyanott egy kerületi börtön és fogház számára emelendő épületek költségeinek fedezése tárgyában beterjesztett törvényjavaslat vétetvén elő. Fauser minister előadja a tényállást s azon okokat, melyek ezen épületek emelését szükségessé teszik, azonban indítványozza, hogy a részletesebb tárgyalás előtt egy szűkebb körű bizottság küldessék ki, mely a terveket megvizsgálva, tegyen jelentést. Ezen bizottság tagjaiul kijelöltettek: Zsigmondy Vilmos, Dárdai Sándor és Lukács Béla. Ezzel az ülés véget ért. (D. É.) Gróf Szapáry pénzügyminiszter kitüntetése. A hivatalos lap azon közlést tartalmazza, hogy gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter az aranygyapjas-rend lovagjává neveztetett ki. Az a legnagyobb kitüntetés, a melyet a nuoman fuziUlt. A magyar kormánypártiak közül egyedül gr. Andrássy Gyula birja. A pénzügyminiszter e nagy kitüntetése bizonyságául szolgálhat egyszersmind ama kiváló bizalomnak, melylyel a korona ő iránta viseltetik s bizonyára nagy jelentőséggel bir. — Szapáry Gyula gr. pénzügyminisztert az arany gyapjúrenddel történt kitüntetése alkalmából tegnap a szabadelvű párt közben megjelenése alkalmával élénk ovácziókkal fogadták, hatra szaporodott. Egyelőre azonban megnyugszunk e miatt s meg fogjuk várni, mit tesz a czár jövőre. A haladás régi akadálya II. Sándor czár el van téve az útból. Az uj czár ellen személyileg nincs kifogásunk, de reméljük, hogy elméje fel fog világosodni s a népjóllét elérésére szükséges útra fog térni. Sajnos azonban, úgy látszik, III. Sándor atyjának és seregének eljárását akarja követni, s inkább Frolow hóhérra, mint egészséges eszmékre akar támaszkodni. — A Golosz jelentése szerint újabban vában is találtak lázitó kiáltványokat Maszkfelragasztva. BELFÖLD, Szászváros, 1881. máj. 1. (A ref. főtanodai zenekar s annak első hangversenye.) A helybeli Kun-collégium tanári testületének régi vágyát képezte, hogy az ifjúság kebelében iskolai zenekara alakulhasson meg. Amíg az intézet csonka, 6 osztályú gymnasium volt, ezt elérni nem sikerült főleg azért, mert a felnőttebb ifjak ép akkor távoztak el a tanodából, midőn ama ezer megvalósitás,ha elég képzettséget szerezhettek. De a jelen tanév elején, midőn a 8 ik gymn. osztály is megnyilt, végre teljesülhetett annyiak óhajtása és lehetséges jen egy tiz tagból álló zenekart összealkotni. Még egy másik körülmény is segítette elé az iskolai zenekar létrejöttét. Talán már előre is sejti a t. olvasó, hogy e körülmény nem lehet egyéb, mint gróf Kun Kocsárd ö nagyságának, az áldozatkészség e legnemesebb előképének, kegyes adománya. Ugyanis az iskolai főgondnok úr még a múlt év őszén hangszerek beszerzésére nem kevesebb mint 97 frt 28 krt ajándékozott. E nemeskedő adományon kivült. Bágya Zsigmond szolgabiró ur is 50 trtnyi adománnyal járult a zenekari alap megalkotásához. Ugyanezen alap gyarapítása végett a zeegyszersmind első nyilvános szereplése volt. Az ifjúsági zenekar három darabot játszott , több szakértő dicsérő nyilatkozata után írhatom, hogy a fiatal zenekar első fellépése igen szépen sikerült s magát teljesen méltóvá tette a sok tapsra, mely mindenik darabja végén a teremben felhangzott. Az előadott darabok közül azonban nézetem szerint legjobban tetszett Beethoven „Romance“ a, melyet Westermeyer Vidor (VII. g. o.) a zenekar egyik derék első hegedűse adott elő Weiner Sándor lelkes zongora tanító kísérete mellett. Meg is újrázták őket s népdalokkal köszönték meg a tapsokat, éljeneket és virágkoszorukat. A közreműködők közt volt öt fiatal hölgy és pedig Schuller Zelma és Adél, kik egy duót énekeltek KUckentől s kihívás után egy másik kettőst igen sikeresten ; továbbá Rieger meg a maguk kényelmével, hanem gyermekeik életét is mentői könnyebbé kívánják tenni. Azokat az erőfeszítéseket és nélkülözéseket, melyeken ők átmentek, elfelejtik, s hogy azok jellemeknek mennyire voltak építői, teljességgel számba sem veszik s gyermekeik iránt való természetes hajlamuk abban talál örömet, ha őket a lehető legtöbb fáradságtól megkíméli. Ám a jellemerőt nem pénzen, hanem őszinte erőfeszítések árán szerezzük. A fiuknak zsebpénzzel való bő ellátása sok kísértetre ad alkalmat, s ma már egynémely iskolában komolyan meghagyják a szülőknek, hogy gyermekeiknek sok zsebpénzt ne Az ez irányban való visszaélés az iskolai jellemfejlés bizonnyal egyik nevezetes akadálya. „A mai tanuló élete — úgymond egy angol szemleíró — sokat kezd veszitni egyszerűségéből és férfiasságából. A fiuk ízlésbeli egyszerűsége sokat hanyatlott, hamarább kifáradnak a munkában s a fáradság miatt könnyen panaszra fakadnak“.^) Ezelőtt 3—4 évvel Gladstone szintén panaszt emelt a vagyonos szülők hibás eljárása ellen, s annak a tanuló ifjúságra való káros következményeit fejtegette. Úgy tetszik, hogy Angolországban is lejárt az a szép idő, midőn a legvagyonosabb fiuk összes fényűzése is egy új ruhadarabban állott, midőn Cavendish fiuk úsztak az örömben, ha virágvasárnapra két pár uj csizmát kaptak.) Johanna, ki Chopin cis-moll walzerjét játszta a m. dalegylet szép hangú uj zongoráján ; végül Lé 8zay Lenke és Incze Borosa, kik a „bagdadi kalifá“-ból adták elő 4 kézre a nyitányt, mely egyik legkitűnőbben exequalt száma volt a csinos programmnak. Közreműködtek továbbá Simon F. és Fap János urak, kik az ismeretes kettőst, „Itáliát“ énekelték ; végül pedig a helybeli magyar dalegylet, mely a „Dalünnepen“ és a „Fáris ifjai“ czimü szép férfi négyeseket énekelte elég szabatosan és hatással. Közönség a részidő miatt kevés számmal volt , e miatt az anyagi eredmény — daczára a szép felülfizetéseknek — nem lesz valami fényes, de a szellemi eredmény annál kielégítőbb 8 óhajtjuk, hogy a fiatal zenekar jövőben is legalább ily előnyösen mutassa be magát a közönségnek. Természetesen előadás végével táncz következett, mely reggel feléig tartott. r. 1. >) Emile, 1782-ki kiadás (Deux Pouts) I, 110, 1, KÜLFÖLD. Az utolsó nihilista proklamácziók a húsvéti Ünnepekben jelentek meg. Meglehetős röviden vannak fogalmazva s körülbelől következőket mondják: Öt vértanúval gazdagabbak vagyunk, az utóbbi öt halottal pártunknak a kormány által meggyilkolt áldozatai haszonérzelmek és a reformáló érzelmek ereje közti küzdelemből folyó eredmény. Az előbbiek diadala a meggyökerezett habitusok m’almát mutatja, az utóbbiaké pedig azt bizonyítja, hogy a jogtisztelet erkölcsi habitusa túlsúlyra jutott.^) A sympathia nevezetes melegágya a bennlakó (boarding house). Az angol tanulók családias együttlétében nagy szerepet játszik a barátság, mely egyfelől az egyéni jellem közelebbről való komoly és részletes tanulmányozására serkent, s másfelől — mint Masson szépen mondja — „a serdülő ifjút kiveszi saját személyiségéből, megötszörözi megkétszerezi, háromszorozza, sőt természetes belátó erejét, minek utánna arra készteti, hogy a természetet és az életet mások szemével lássa, vizsgálja“.) Az iskolai szoros barátság kötésére nevezetes motívum, hogy a legnevezetesebb középiskolák a hullámzó társadalmi életből isolában mezei, vagy hasonló színezetű csöndes helységekben élnek. Charterhouse, Mill Hill, Eton mind kiesmező magányban vannak, s mint fentebb emlitettem Westminster School és Christ’s Hospital (London) a nagy Leviathan elöl szintén ily magányba költözködésre készülnek, hogy növendékeik erkölcsisége ok nélkül való kisértéseknek ne legyen kitéve. Újabb időben a társadalom mégis beférkőzik ez intézetekbe s oly motívumokat csempész beléjök, melyek a tanulók erkölcsiségét nagyon gyengítik , sőt petyhüdtté teszik. A nagyobb középiskolák e veszedelmes ellensége a nagy vagyon. A vagyon felhalmozódás következtében a szülők nem elégesznek (Vége követk.) ) Guyou, La nior,ale anglaise coutemporaine, Paris. 1879. 182—3 1. ä) Moder« Culture, Loudon, 1867, 308. 1. >) Rugbyfian pl. erős szabály, hogy ha nyomára jőnek, hogy valamely szülő, gyermeke titkos adósságát, az igazgató tudta nélkül kifizeti, azonnal utat adnak az ily tanulónak. *) New Quarterly Magazine London, 1880. III. k. 273-41. S) M. Lyte, History of Eton College, London, 1877. X61 l. l Képviselő választási mozgalmak. Enyedről írják : Az alsófehérmegyei szabadelvű párt újból alakuló gyűlése ma szerencsésen megejtetett. A gyűlésben Sándor Elek polgármester elnökölt, 92 főt lehetett számba venni a városház nagy termében, hol d. e. tíz órakor elnök üdvözölve az összegyűlt tagokat, megnyitá az értekezletet. Beszéde azon részére, melyben kiemelé, hogy e pártot a más ellenzéki pártok honáruló pártnak tekintik, Berzenczei emelt szót, mint aki sértést vélt ebben gondolhatónak a másik párt ellenében; a „nem úgy mondatott, mint ahogy felfogta“ alapon azonban helyre lön ütve azonnal a dolog. Ezután a választások megejtésével elnök felkéri a pártalakuló gyűlést, hogy óhajtaná, miszerint koránál fogva mentetnék fel az elnökösködéstől. Egyban gulag felkéretett, ugyszinte az alelnök is széke megtartására ; jegyzőkké Török Bertalan és Zeyk Dániel választattak. Ezután a vidéki bizottság egyes ta^ai^^löne^,jjgstváj2,g5ito.,a pangi utca befejeztével elnök indítványozza, hogy jelenlegi követünk miniszter dr. Kemény Gábor ö méltóságának újbóli megválasztása egyhangúlag mondassék ki. Ezen indítvány nagy éljenzéssel fogadtatott. Alispánunk Csató J. miniszter ő méltósága megválasztatására örömét fejezi ki, de miután ő méltósága a ma hozzánk érkezett tudósítás szerint hazánk fővárosának egyik választókerületében felléptetése szándékoltatik, kénytelen — úgymond — kinyilatkoztatni, hogy felfogása szerint, ha ő méltósága nem fogadná el továbbra is innen a követséget, ebből itt nagy nehézség támadna Alsó-Fehér megyére nézve és hivatalos állásánál fogva kimondja, hogy követünk miniszteri méltósága azonnal tudósíttassék és keressék fel. Miután e gyűlés, mint alakuló nagygyűlés úgy tekinthető, oda kell tehát hatni, hogy a megye Az angol középiskola bennmaradó erkölcsiségének két kitűnő építője és támasza a monitori rendszer és az iskolai tradítió. Az előbbiről a fegyelemről szóló fejezetben lévén szó, ezúttal csak az utóbbira szorítkozom. Az iskolai hagyományok, az iskola régi erkölcsi tónusa, a jelenleg működő tanító testület példája és utámtatása nyomán alakult erkölcsi és vallásos habitusok együtt alkotják a „genius locit“. A moraltnak ez a helyi szokások és élet szentesitette condexe azért szükséges az iskolában, mert a növendékek érzületének és értelménnek egyaránt támaszra van szükségök. Emezt megadják a mindennapi tanulmányok, amazt a műit növendékek, az iskolai ősök viselt dolgaira való folytonos emlékezés tartják élénkségben, mentik meg a posbadástól. A játszótereken kiaggatott megtisztelő jelvények az étteremben, gyűjteményekben lévő képek, szobrok, az iskola körében lévő nevezetesebb épületek (pl. könyvtár, képtár, gymnastika stb.) melyek gyakran az iskola volt mesterei és növendékei bőkezűségét s egyszersmind az intézet iránti kegyeletét tanúsítják ; végül az iskola ősi szokása pl. a Christ’s Hospitals két ruhások Blue Coatboys husvét hétfői menete a Lordmayorhoz, a Westminster schoolban évenkint egy-egy Terentius vagy Plasstus féle vígjáték előadása, melyre nagy közönség szokott összeseregleni: mind megannyi uj forrás viz, mely frisitő elemeket ad annak a stabilis légkörnek, melyet iskolai morálnak hívunk.