Kelet, 1881. május (11. évfolyam, 98-122. szám)

1881-05-04 / 100. szám

A „KKN­ET" «l&fizetési dija . Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva BcésE évre..........................; . . . . 16 frt. Fel évre......................................... 8 „ Negyedévre ........................................................4 Egy hóra helyben..............................................l frt” 60 br. Egyes szám­ára 6 kr. ^■^STjalsnik a „Kelet“ mindennap, az ünnepeket követő napok kivételével. Szerkesztői és kiadói szállás : főtér 12-ik szám. A«*vtatok nem adatnak Tizenegyedik évfolyam. 100. ^ám "ETTálT U’iT’ IvJ Cildui 1 POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP, 1881. Hirdetési dijak. Egy négyszög czentiméternyi tér ára 2 kr. Bélyegdíj minden hirdetés után 30 kr. Nagyobb és gyakoribb hir­detéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadóhivatal. Hirdetéseket fölvesznek: B é c a b e n ; Oppolik Alajos Stadt Stubenbastei Nr. 2. (Eokhau) der Wollzeile 86.) Haasenstein et Vogler (Wallfisch-gasse 10 lind. Mosse Publicistisohe Bureau. Budapesten: Haasenste. és Vogler hirdetés közv. irodája, üohlberger A. hiidetésok fe vételi irodája Budapesten Szervitatér S.'sz. SZ^ÍttUi gármond sora után 26 krajezár fizetendő. Kolozsvár, szerda, május 4 A KELET TÁRCZÁJA. AZ ERKÖLCSI NEVELÉS.*) Az angol népben — úgymond Arnold Máté — megvannak mindazok a tulajdoságok, me­lyek egy nemzetet alkalmassá tesznek az egyéni működésre.Ebből kifolyólag az angol közép­iskola figyelmét főleg a növendékek egyénisége kifejtésére fordítja. A középiskolák az erkölcsös habitusok fusiója eszközlésére való intézetek; százak óta az autonómia fészkei s a szabályo­zott szabadság szoptató dajkái. S minthogy a modern társadalom ezt az öntörvényadást min­denkiben felteszi s minden tagjától megköveteli az erkölcsi törvények tiszteletét: ezeknél fogva ez intézetek az erkölcsi virilitás tiszteletre méltó mintái Európa minden más nemzeteinél. A fran­­czia benlakó lyceékben inkább a kaszárnyaszel­lem uralkodik; a németeknek pedig ősidőktől fogva az uniformitásban telik kedvök.­) Sőt fma­­guknak az angol társadalom alsóbb rétegeinek is ideális magasságban álló intézetek az elő so­­roltak nagy középiskolák. A gentlemant a homo paupertől elválasztó ősi bástyák e collegiumok. Valóban a népiskolát a public schooltól ötödfél­­száz esztendő választja el Angolországban. E hosszú idő teleírott táblává tette az urfi szelle­mét, ellenben Üressé a pérfi (poor), a szegény ember gyermekeét. *) Mutatvány szerzőnek „Az Iskolázás jelene An­­golországban“ czimü sajtó alatt levő müve Il-ik részé­nek „Eredmények a középoktatásban“ czimü szakaszából. *) Mixed Essays. London, 1879. 19. 1. *) Németországon talán az egy Schulforta az an­gol benlakó középiskolához sokban hasonlitó szerkezetű intézet. A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNYEK, tumot nyerjen, s a másik ezer és ezer választó elkeseredett küzdelme árán jut ugyanazon kiváltsághoz, s számtalan ke­rületben akkor a kisebbség jó meggyőző­dése és minden buzgalma vész kárba, a­melylyel más kerületekben akár négy képviselőt is harcz nélkül meg lehetne választani. De az új rendszernek legkirívóbb haszna a választási pártharcz szelidülté­­ben nyilvánulna. Többé nem az képezné a küzdelem czélját, hogy ő vagy ama személy bukjék vagy győzedelmeskedjék, mert ha csak pár száz szavazatot is nyert valaki, más kerületek segítségével czél­­jához juthat, hanem, hogy mely párt mel­lett jelenjék meg az urnánál több szava­zó. A választások személyi harcza tehát ez által nagy részt a meggyőződés és a politikai pártok harczává lenne, a­minek kell is lennie. ■A szavazó azon tudatban, hogy sza­vazata által kifejezett meggyőződése min­den körülmények között érvényesült az országházban, nem viseltetik oly ellensé­ges indulattal a másik párt iránt, nem folyamodik olyan cselekhez, sokszor erő­szakhoz, s a választási érdekháború mind­azon immorális fogásaihoz, melyek ma­napság az egész világon azon egyszerű­­ rendszernek azon óriási előnyétől oknál fogva vannak napirenden, mert a most már eltekintve, mely szerint a pár-­választó csak fényes győzelem vagy csa­­lament mindig hű kinyomata lesz a vá­lasztók meggyőződésének, a­mi jelenleg, apró győzedelmeskedések esetlegességeitől lévén függő, teljességgel nem, még azon megbecsülhetetlen jó oldallal bírna, hogy: 1- szer. A választók száma a kerü­letekben soha egyenlően elosztható nem lévén, ennek daczára a képviselők csak­is egyenlő szavazatokkal válhatnának kö­vetté. Egyiknek saját hívei közül épen annyi szavazatot kellene felmutatnia, mint a másiknak az ;n<n­V»ől 2- szor. A megvásárolható választóke­rületek, hol három-négy szavazattal vá­lasztatnak ez idő szerint képviselők, el­esnének. 3- szor. A pártok bukásából szárma­zó utókeserűségnek, s az e­miatt már előre meginduló mocskos harcz elveszte­né élét. Rég érzett nagy fonákság, hogy pél­dául a Királyhágón túl sok kerületben 4—5 ezer választó küld egy képviselőt s az erdélyi részekben pár százon kezd­ve legfeljebb 2 ezerig megy a választók száma az egyes kerületekben. Ez lehet ránk nézve előnyös, de semmi esetre sem igazságos. Valamint égbekiáltó képtelen­ség, hogy egyik pár szavazattal monda­tos bukás között választhat. A parlament, mint már előbb emlí­tik, annyi tagból állana, mint a­hány szár ezer vagy kétezer választó leszava­zott. A parlamenti tagok száma tehát a leszavazók számától függene. Részünkről egyáltalán nem ismerünk semmi okot, a­miért a parlamenti tagok száma előre meghatározassék. Ha politikai szélcsend áll be, s a választók érdeklődése csök­kent, nagyon kívánatos, hogy kevesebb An­jo.. .. jjoin­aiucui, o n­iocuLi ter­hére legyen az országnak, s tanácskozá­saiban is gyorsabban haladjon. Ellenben, ha valamely nagy fontosságú, radikális állami kérdés képezi az összeülendő par­lament eldöntésének tárgyát, nagyobb mérvben nyilatkozik a választók érdek­lődése, feszaporodik a képviselők száma is, s viszont ép oly szükséges, hogy ily esetekre a parlament több tagból álljon. Hogy azonban a hiányokról is szól­junk, valószínűnek tetszik, hogy a vá­lasztók bizonyosak lévén szavazataik ér­vényéről, igen sok jelölt között fog meg­­oszolni a szavazat. Ennek azonban cor­rectivuma az egymást kiegészítő kerüle­tek szűkebbre vonásában rejlik , ha minél kevesebb kerületből lehet kilátása a je­ A német iskola oly egyformaságot akar teremteni az egyének érzelmeiben is, m­elyet akár Bentham számaival lehetne kifejezni; el­lenben az angol középiskola minden részét át­járja a szabad mozgás aktív szeretete. Ott nem csak az athletikai gyakorlatoknak, hanem az érzelmeknek is megvan a magok játéktere. Az angolok azt tartják, hogy a szabadság­gal való visszaélésnek és hibáinak orvosszere maga a szabadság. A public school Rousseau tanácsát követi, hagyja a fiút tenni, s idejét saját hasznára és a szellemi spontenaitás javára „elvesztegetni.“­) Nehány idő- és erőpazarló kedvéért kár volna a többitől az erkölcsi erők­kel való takarékoskodás alkalmait megvonni. Ilyformán tehet szert az ifjú erkölcsi szokásokra, melyek, ha egyszer készen vannak, magukra hagyva is könnyen és természetesen működnek az emlékezet segítsége nélkül. „Az emberek gondolatai — mondja Verulami Baco — nagy­részt hajlamaikat követik, de tetteiket, szoká­saikat, 8 ha az egyszerű és különvált szokás ereje is nagy, annál nagyobbnak kell az együt­tes és egymással társult szokások erejének lenni.“ A játék és athletika nevezetes tényezői az erkölcsi nevelésnek. A játék, a munka, a spe­ciális stádiumok, a nevelővel (tutor) való gya­kori érintkezés, mind hathatós eszközei a növen­dék egyénisége fejlesztésének. A középiskolai ifjúságban a szabadság aktív szeretete mellett élénken él a tanulótársak iránt való sympathia érzete is, mely érzet magában is hatalmas esz­­közlője az egyéniség fejlése, nyílása és terjesz­kedésének. Az egy társaságban élők erkölcsisé­­ge — mondja Spencer Herbert­­ a conservativ Alapelve a tervnek, melyet a vá­lasztási törvény átalakítására nézve a múlt alkalommal körvonalaztunk, az, hogy az egyszer beadott szavazatok a parla­mentben mindenként képvise­letet nyernek más felől a képviselő csak a ráadott szavazatokat s nem kép­viseli egyszersmind választókerületének azt a részét is, a­mely őt semmi áron sem akarja képviselőnek, s a melyet meg­lehet csak pár szóval tiport le. A képvi­­selővel egyszerre megválasztott pártbizott­ság a kisebbségben maradt szavazatokkal egy más kisebbségben maradott képvise­lőjelölt szavazatait egészíti ki a szüksé­ges számra, vagy saját jelöltje részére más kerületnek kisebbségben maradott szavazatait fogadja el, a szerint, a­mint a választókerületek szűkebb csoportjában ugyanazon elvek mellett csoportosuló párt­ból melyik jelölt nyert több szavazatot. A rendszer tehát bizonyos mértékben com­­binációja az egy és két fokú választási rendszernek. Két fokú annyiban, hogy a kisebbségben maradott választók beadott szavazataik felett később csak a pártbi­zottság útján rendelkezhetnek. Jölznek kiegészítő szavazatokra, annál ke­vesebb a kilátás a mandátum elnyerésé­re, s a szerint apad a jelöltek száma. Az egész mechanismusnak természe­tesen mind előnyeit, mind hiányait csak a tapasztalat mutathatja ki, s ha e végre, törvény létesülne, az új rendszerrel csak az ország egy kisebb részében kellene kísérletet tenni. A képviselő­ház pénzügyi bizottsága tegnap Zsigmondy Vilmos elnöklete alatt ülést tartott, melyen a kormány részéről is jelen vol­­tak Fauler Tivadar és S­z­a­p­á­r­y Gyula gr. miniszerek. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Láng Lajos, mint előadó, olvasta fel a hazai ipar gyámolításáról szóló tör­vényjavaslatra s a főrendiház által tett módosí­tásokra vonatkozó jelentéseket előterjesztve, azok is hitelesíttettek, s a legközelebbi országos ülés­ben beterj­esztendőknek h­atároztattak. Ezután a szegedi kir. törvényszék polgári és büntető osztálya, továbbá ugyanott egy ke­­rületi börtön és fogház számára emelendő épü­letek költségeinek fedezése tárgyában beterjesz­tett törvényjavaslat vétetvén elő. Fauser mi­­nister előadja a tényállást s azon okokat, me­lyek ezen épületek emelését szükségessé teszik, azonban indítványozza, hogy a részletesebb tár­gyalás előtt egy szűkebb körű bizottság küldes­sék ki, mely a terveket megvizsgálva, tegyen jelentést. Ezen bizottság tagjaiul kijelöltettek: Zsigmondy Vilmos, Dárdai Sándor és Lukács Béla. Ezzel az ülés véget ért. (D. É.) Gróf Szapáry pénzügyminiszter ki­tüntetése. A hivatalos lap azon közlést tartal­mazza, hogy gróf Szapáry Gyula pénzügymi­niszter az aranygyapjas-rend lovagjává nevezte­tett ki. Az a leg­nagyobb kitüntetés­, a melyet a nuoman fuziUlt. A magyar kormánypár­tiak közül egyedül gr. Andrássy Gyula birja. A pénzügyminiszter e nagy kitüntetése bizonysá­gául szolgálhat egyszersmind ama kiváló biza­lomnak, melylyel a korona ő iránta viseltetik s bizonyára nagy jelentőséggel bir. — Szapáry Gyula gr. pénzügyminisztert az arany gyapjú­­renddel történt kitüntetése alkalmából tegnap a szabadelvű párt közben megjelenése alkalmával élénk ovácziókkal fogadták, hatra szaporodott. Egyelőre azonban megnyug­­szunk e miatt s meg fogjuk várni, mit tesz a czár jövőre. A haladás régi akadálya­­ II. Sándor czár el van téve az útból. Az uj czár ellen személyi­leg nincs kifogásunk, de reméljük, hogy elméje fel fog világosodni s a népjóllét elérésére szük­séges útra fog térni. Sajnos azonban, úgy lát­szik, III. Sándor atyjának és seregének eljárá­­sát akarja követni, s inkább Frolow hóhérra, mint egészséges eszmékre akar támaszkodni. — A Golosz jelentése szerint újabban vában is találtak lázitó kiáltványokat Maszk­felra­gasztva. BELFÖLD, Szászváros, 1881. máj. 1. (A ref. főtanodai zenekar s annak első hang­versenye.) A helybeli Kun-collégium tanári testületé­nek régi vágyát képezte, hogy az ifjúság kebe­lében iskolai zenekara alakulhasson meg. A­míg az intézet csonka, 6 osztályú gymnasium volt, ezt elérni nem sikerült főleg azért, mert a fel­nőttebb ifjak ép akkor távoztak el a tanodából, midőn ama ezer megvalósitás,h­a elég képzett­séget szerezh­ettek. De a jelen tanév elején, mi­dőn a 8 ik gymn. osztály is megnyilt, végre teljesülhetett annyiak óhajtása és lehetséges jen egy tiz tagb­ól álló zenekart összealkotni. Még egy másik körülmény is segítette elé az iskolai zenekar létrejöttét. Talán már előre is sejti a t. olvasó, hogy e körülmény nem le­het egyéb, mint gróf Kun Kocsárd ö nagy­ságának, az áldozatkészség e legnemesebb elő­képének, kegyes adománya. Ugyanis az iskolai főgondnok úr még a múlt év őszén hangszerek beszerzésére nem kevesebb mint 97 frt 28 krt ajándékozott. E nem­eske­dő adományon kivü­l­t. B­á­g­y­a Zsigmond szolgabiró ur is 50 trtnyi adomán­­nyal járult a zenekari alap megalkotá­sához. Ugyanezen alap gyarapítása végett a ze­egyszersmind első nyilvános szereplése volt. Az ifjúsági zenekar három darabot játszott , több szakértő dicsérő nyilatkozata után írha­tom, hogy a fiatal zenekar első fellépése igen szépen sikerült s magát teljesen méltóvá tette a sok tapsra, mely mindenik darabja végén a teremben felhangzott. Az előadott darabok kö­zül azonban nézetem szerint legjobban tetszett Beethoven „Romance“ a, melyet Wester­­m­e­y­e­r Vidor (VII. g. o.) a zenekar egyik de­rék első hegedűse adott elő Weiner Sándor lelkes zongora tanító kísérete mellett. Meg is új­­rázták őket s népdalokkal köszönték meg a tap­sokat, éljeneket és virágkoszorukat. A közreműködők közt volt öt fiatal hölgy és pedig Schuller Zelma és Adél, kik egy duót énekeltek KUckentől s kihívás után egy másik kettőst igen sikeresten ; továbbá Rieger meg a maguk kényelmével, hanem gyermekeik életét is mentői könnyebbé kívánják tenni. Azokat az erőfeszítéseket és nélkülözéseket, melyeken ők átmentek, elfelejtik, s hogy azok jellemeknek mennyire voltak építői, teljességgel számba sem veszik s gyermekeik iránt való természetes hajlamuk abban talál örömet, ha őket a lehető legtöbb fáradságtól megkíméli. Ám a jellemerőt nem pénzen, hanem őszinte erőfeszí­tések árán szerezzük. A fiuknak zsebpénzzel való bő ellátása sok kísértetre ad alkalmat, s ma már egy­némely iskolában komolyan meghagyják a szülőknek, hogy gyermekeiknek sok zsebpénzt ne Az ez irányban való visszaélés az iskolai jellemfejlés bizonnyal egyik nevezetes akadálya. „A mai tanuló élete — úgymond egy angol szemle­író — sokat kezd veszitni egyszerűségé­ből és férfiasságából. A fiuk ízlésbeli egyszerű­sége sokat hanyatlott, hamarább kifáradnak a munkában s a fáradság miatt könnyen panaszra fakadnak“.^) Ezelőtt 3—4 évvel Gladstone szintén pa­naszt emelt a vagyonos szülők hibás eljárása ellen, s annak a tanuló ifjúságra való káros következményeit fejtegette. Úgy tetszik, hogy Angolországban is lejárt az a szép idő, midőn a legvagyonosabb fiuk összes fényűzése is egy új ruhadarabban állott, midőn Cavendish fiuk úsztak az örömben, ha virágvasárnapra két pár uj csizmát kaptak.­) Johanna, ki Chopin cis-moll walzerjét játszta a m. dalegylet szép hangú uj zongoráján ; végül L­é 8­z­a­y Lenke és I­n­c­z­e Borosa, kik a „bag­­dadi kalifá“-ból adták elő 4 kézre a nyitányt, mely egyik legkitűnőbben exequalt száma volt a csinos programmnak. Közreműködtek továbbá Simon F. és Fap János urak, kik az isme­retes kettőst, „Itáliát“ énekelték ; végül pedig a helybeli magyar dalegylet, mely a „Dalünne­pen“ és a „Fáris ifjai“ czimü szép férfi négye­seket énekelte elég szabatosan és hatással. Közönség a rész­idő miatt kevés számmal volt , e miatt az anyagi eredmény — daczára a szép felülfizetéseknek — nem lesz valami fé­nyes, de a szellemi eredmény annál kielégítőbb 8 óhajtjuk, hogy a fiatal zenekar jövőben is leg­alább ily előnyösen mutassa be magát a közön­ségnek. Természetesen előadás végével táncz következett, mely reggel feléig tartott. r. 1. >) Emile, 1782-ki kiadás (Deux Pouts) I, 110, 1, KÜLFÖLD. Az utolsó nihilista p­r­o­k­l­a­m­á­­cziók a húsvéti Ünnepekben jelentek meg. Meg­lehetős röviden vannak fogalmazva s körülbelől következőket mondják: Öt vértanúval gazdagab­bak vagyunk, az utóbbi öt halottal pártunknak a kormány által meggyilkolt áldozatai haszon­érzelmek és a reformáló érzelmek ereje közti küzdelemből folyó eredmény. Az előbbiek dia­dala a meggyökerezett habitusok m’almát mu­tatja, az utóbbiaké pedig azt bizonyítja, hogy a jogtisztelet erkölcsi habitusa túlsúlyra jutott.^) A sympathia nevezetes melegágya a benn­lakó (boarding house). Az angol tanulók csalá­dias együtt­létében nagy szerepet játszik a ba­rátság, mely egyfelől az egyéni jellem közelebb­ről való komoly és részletes tanulmányozására serkent, s másfelől — mint Masson szépen mondja — „a serdülő ifjút kiveszi saját szemé­lyiségéből, megötszörözi megkétszerezi, háromszorozza, sőt természetes belátó erejét, minek utánna arra készteti, hogy a természetet és az életet mások szemével lássa, vizsgálja“.­) Az iskolai szoros barátság kötésére neveze­tes motívum, hogy a legnevezetesebb közép­iskolák a hullámzó társadalmi életből isoláb­an mezei, vagy hasonló színezetű csöndes helysé­gekben élnek. Charterhouse, Mill Hill, Eton mind kiesmező magányban vannak, s mint fen­tebb emlitettem Westminster School és Christ’s Hospital (London) a nagy Leviathan elöl szin­tén ily magányba költözködésre készülnek, hogy növendékeik erkölcsisége ok nélkül való kisér­téseknek ne legyen kitéve. Újabb időben a társadalom még­is befér­­kőzik ez intézetekbe s oly motívumokat csem­pész beléjök, melyek a tanulók erkölcsiségét nagyon gyengítik , sőt petyhüdtté teszik. A nagyobb közép­iskolák e veszedelmes ellensége a nagy vagyon. A vagyon felhalmo­zódás következtében a szülők nem elégesznek (Vége követk.)­ ­) Guyou, La nior,ale anglaise coutemporaine, Pa­ris. 1879. 182—3 1. ä) Moder« Culture, Loudon, 1867, 308. 1. >) Rugbyfian pl. erős szabály, hogy ha nyomára jőnek, hogy valamely szülő, gyermeke titkos adósságát, az igazgató tudta nélkül kifizeti, azonnal utat adnak az ily tanulónak. *) New Quarterly Magazine London, 1880. III. k. 273-4­1. S) M. Lyte, History of Eton College, London, 1877. X61 l. l Kép­viselő választási mozgalmak. Enyedről írják : Az alsófehérmegyei sza­badelvű párt újból alakuló gyűlése ma szeren­csésen megejtetett. A gyűlésben Sándor Elek polgármester elnökölt, 92 főt lehetett számba venni a városház nagy termében, hol d. e. tíz órakor elnök üdvözölve az összegyűlt tagokat, megnyitá az értekezletet. Beszéde azon részére, melyben kiemelé, hogy e pártot a más ellenzéki pártok honáruló pártnak tekintik, Berzenczei emelt szót, mint a­ki sértést vélt ebben gondol­­hatónak a másik párt ellenében; a „nem úgy mondatott, mint a­hogy felfogta“ alapon azonban helyre lön ütve azonnal a dolog. Ezután a vá­lasztások megejtésével elnök felkéri a pártala­­kuló gyűlést, hogy óhajtaná, miszerint koránál fogva mentetnék fel az elnökösködéstől. Egyban­ gulag felkéretett, ugyszinte az alelnök is széke megtartására ; jegyzőkké Török Bertalan és Zeyk Dániel választattak. Ezután a vidéki bizottság egyes ta^ai^^löne^,jjgstváj2,g5ito.,a pan­gi utca befejeztével elnök indítványozza, hogy jelenlegi követünk miniszter dr. Kemény Gábor ö méltó­ságának újbóli megválasztása egyhangúlag mon­­dassék ki. Ezen indítvány nagy éljenzéssel fo­gadtatott. Alispánunk Csató J. miniszter ő méltósága megválasztatására örömét fejezi ki, de miután ő méltósága a ma hozzánk érkezett tudósítás sze­rint hazánk fővárosának egyik választókerületé­ben felléptetése szándékoltatik, kénytelen — úgy­mond — kinyilatkoztatni, hogy felfogása szerint, ha ő méltósága nem fogadná el továbbra is innen a követséget, ebből itt nagy nehézség támadna Alsó-Fehér megyére nézve és hivatalos állásánál fogva kimondja, hogy követünk miniszter­i mél­tósága azonnal tudósíttassék és keressék fel. Miután e gyűlés, mint alakuló nagygyűlés úgy tekinthető, oda kell tehát hatni, hogy a megye Az angol középiskola benn­maradó­­ erköl­csiségének két kitűnő építője és támasza a monitori rendszer és az iskolai t­r­a­d­í­t­i­ó. Az előbbiről a fegyelemről szóló fejezetben lé­vén szó, ezúttal csak az utóbbira szorítkozom. Az iskolai hagyományok, az iskola régi erkölcsi tónusa, a jelenleg működő tanító testület példája és utámtatása nyomán alakult erkölcsi és vallá­sos habitusok együtt alkotják a „genius locit“. A mor­altnak ez a helyi szokások és élet szen­­tesitette condexe azért szükséges az iskolában, mert a növendékek érzületének és értelménnek egyaránt támaszra van szükségök. Emezt meg­adják a mindennapi tanulmányok, amazt a műit növendékek, az iskolai ősök viselt dolgaira való folytonos emlékezés tartják élénkségben, mentik meg a posbadástól. A játszó­tereken kiaggatott megtisztelő jelvények az étteremben, gyűjteményekben lévő képek, szobrok, az is­kola körében lévő nevezetesebb épületek (pl. könyvtár, képtár, gymnastika stb.) melyek gyak­ran az iskola volt mesterei és növendékei bőkezűségét s egyszersmind az intézet iránti kegyeletét tanúsítják ; végül az iskola ősi szo­kás­a­ pl. a Christ’s Hospitals két ruhások Blue Coat­boys husvét hétfői menete a Lordmayor­­hoz, a Westminster schoolban évenkint egy-egy Terentius vagy Plasstus féle vígjáték előadása, melyre nagy közönség szokott összeseregleni: mind megannyi uj forrás viz, mely frisitő eleme­ket ad annak a stabilis légkörnek, melyet isko­lai morálnak hívunk.

Next