Keleti Ujság, 1919. május (2. évfolyam, 94-118. szám)

1919-05-01 / 94. szám

2. oldal tosítása és a kereskedelmi és ipari élet helyreállítása céljából a követ­­­ekezőket rendelem: 1. A heti és az országos vásárokat szabadoknak nyilvánítom. A ter­melők utasu­tatnak, hogy áruikat és termékeiket bocsássák a közön­ség rendelkezésére. A vásárok és a forgalom tekin­tetében a közönség tartsa be szi­gorúan a katonai és rendőri rendel­kezéseket. 2. A közélelmezés biztosítása ér­dekében a közönség tartsa be szi­gorúan az élelmiszerek törvényes elosztására vonatkozó rendelkezé­seket és éljen a legnagyobb taka­rékossággal. 3. Valamennyi bármilyen féle üzlet, valamint minden kévéház, vendéglő és más nyilvános helyi­ség, ahol ételt szolgálnak ki, kinyi­tandó, szigorúan betartván a kato­nai és rendőri intézkedéseket. 4. Minden kereskedő és iparos, valamint bármiféle raktár és lerakat tulajdonosa tartozik a birtokában lévő árut és anyagot az 1919 évi március 21 előtt kibocsátott rendel­kezések értelmében forgalomba hozni. A katonai, vagy katonai hasz­nálatra való áruk, anyagok és áru­cikkek csak a katonai parancsnok­ságok beleegyezésével adhatók el, a már közzétett rendeletek értel­mében. Egyéb intézkedések 5. További rendelkezésig a leg­szigorúbban betartandók a helyi maximális árak. Azok az áruk, anyagok és termékek, amelyeknek az ára nem volt maximálva, a királyi hadsereg bevonulása előtt szokásos árban árusítandók. Az áraknak bármely emelése, az áruk és anyagok elrejtése szigorúan fog büntettetni. Figyelmeztetem a közönséget, hogy csak feltétlenül szükséges árucikkeket vásároljon, mert az áruk, anyagok és termékek ára rövid időn belül szabályoztatni fog. 6. Rövid idő alatt intézkedés fog tétezni, hogy valamennyi bírói fórum normálisan működjék, az érvény­ben lévő törvények szerint. Az ingatlanok eladására és vé­telére vonatkozólag közöltetni fog­nak a Kormányzótanács különös rendelkezései. (Földművelésügyi ügyosztály 1149—1919. A. szám.) Jelzálog-kölcsön bekebelése és törlése meg van engedve. V. A korona árfolyama: 2 ko­rona = 1 lei (1 korona = 50 bani). Az Osztrák-Magyar Bank által kibocsátott 200 és 25 koronás bank­jegyek további rendelkezésig ugyan­olyan értékűek, mint az Osztrák- Magyar Bank által kibocsátott többi bankjegyek és a rendes forgalom­ban elfogadandók. VI. A pénzügyi forgalom biztosi­­sítása és a készpénzszükséglet azonnali javítása érdekében kérem a közönséget, hogy fölösleges pén­zét helyezze el teljes bizalommal a takarék- és hitelintézeteknél. A jelen hirdetmény kelte után el­helyezett betétek minden megszorí­tás nélkül kivehetők. Fiktív és csak számszerű betétek nincsenek meg­engedve. Az eddigi betétekből pénzügyi — technikai, indokokból egyelőre csak 10 százalék azonban leg­feljebb 2000 korona vehető ki azok által, akik április hóban ezt a já­randóságukat még nem vették ki. VII. Az adóhátralékok késedelem nélkül kiegyenlítendők. A mulasz­tókkal szemben teljes szigorral fog­nak eljárni. Statárium Vili. Minden munkabíró egyén tartozik magénak munkát keresni, s mihelyt részére munkaalkalom kí­nálkozik, azzal nyomban élni. Az ellenszegülők kényszermunkára fog­nak vitetni. A tisztességes munka és a tisz­tességes munkások mindenben tá­mogatni fognak. Különös rendel­kezések következnek. IX. A gyülekezési és egyesülési jog tekintetében, valamint a sajtó tekintetében további rendelkezé­sekig teljes szigorral megtartandók a katonai rendeletekben közölt rendelkezések, amelyek értelmében bármilyen gyűléshez kikérendő a katonai parancsnokság előzetes bele­egyezése. X. A közrend és közbiztonság fenntartása legfőbb kötelessége minden polgárnak. Felhívom a közönség figyelmét, hogy bármiféle zavargás, összeesküvés, titkos társaságokban való részvétel, a román állam elleni fellépés, továbbá élés, rablás, lopás, erőszak, gyújtogatás, vala­mint minden politikai és ka­tonai jellegű bűntett és vétség, rögtönítélő katonai bíróság által a legnagyobb szigorú­sággal fog büntettetni. A román királyság új alkotmá­nyában minden jóravaló polgár, nemzetiségre és vallásra való tekin­tet nélkül egyenlő jogú és része­sülni fog mindazokban a jogok­ban, amelyeknek egy demokratikus állam polgárai örvendhetnek. XI. Tudomására hozom minden­kinek, hogy az agrár­reform és az általános, egyenlő, titkos községen­ként gyakorlandó választójog javas­latai már elkészültek. Rövid idő alatt elkövetkezik e javaslatok vég­rehajtása is, mert a nagyszebeni Román Kormányzótanács legfőbb kötelességének tartja a gyulafehér­vári határozatok végrehajtását. Az egész megye földmivelőihez és munkásaihoz fordulok tehát, mutassák meg minden tekintetben, hogy rendes elemek, mert minden jogos kívánságuk teljesítve lesz. A nagyszebeni Remén Kormány­zótanács az agrárreform megvaló­sításáig is elrendelte (Földmivelés­­ügyi ügyosztály 82—1919. A. sz. rendelete) az állami birtokok, tes­tületek és egyes magánszemélyek birtokainak kötelező bérbeadását, hogy a nép pillanatnyi szükségle­­­­tei biztosítva legyenek. Ilyenformán­­ fogunk gondoskodni a legelő és a­s erdő­szükségletek fedezéséről is. A legelők és erdők önhatalmú birtokbavétele azonban szigorúan fog büntettetni. Hivatkozom tehát mindenkinek­­ a rend iránt való érzésére, de kü­­l­­önösan hozzátok fordulok román­­ testvérek, hogy ebben az időben,­­ a­midőn Nagy-Románia államába­n bekebeleztettünk, tiszteljétek a tör-­­ vényeket, tartsátok fenn a közren­­­­det, hogy e történelmi időkhöz méltónak bizonyuljunk. Oradea-mare, 1919 április 28. Dr. Lázár Aurél a nagyszebeni Romár­ Kormányzó­­tanács kiküldöttje. XUtrx&ptw* Csütörtök, 1919. május 1. Orosz férfire! védte! Filspilsdényt * * i­ ttéres terrar Kajtaszoboszlón — Szemtanuk elbeszé­lései — Szabadulás a kommunistáktól Kolozsvár, április 30 A román seregektől megszállott Püspökladány és Berettyóújfalu is rémmeséket tud mondani a kommu­nista terror idejéről. Balog Leo Lajos, a volt Máv. gépgyárának nagyváradi vezérkép­viselője tegnap szerencsésen haza­érkezett Nagyváradra, ahol általá­nos aggódással lesték a hireket sorsáról. A következőket beszéli: — Jegyem, mint volt Máv. gép­gyári főnöknek minden vonat hasz­nálatára szólt, tehát elvittek La­­dányból Berettyóújfaluba, ahova este 9 órakor érkeztem s egy isme­rősömnél megszálltam, miután a városka el volt özönölve a vörö­sektől. Mikor a váradi vörösek meglátták, hogy ott van egy váradi polgár, elhatározták, hogy bosszút állnak azért, mert Nagyváradról ki­kergették őket. Erről úgy értesül­tem, hogy egy ismerős vörös katona igy szólt hozzám: — Innen jó lesz ellógni, mert itt ma két akasztásnak kell lenni, kü­­lömben nem lesz rend Újfaluban. — Hallottam, hogy aznap lőtték főbe Istvánffyt s láttam az agyon­lőtt csendőrfőhadnagy hulláját is az utcán, hát el akartam menni, mert­­ beláttam, hogy a vérszomjas vö­rösöknek éppen a karjukba ro­hantam. Reggel felrendeltek a ta­nács elé, a városi tanács szépen viselkedett, kikérdeztek, ki vagyok, mi vagyok, miért jöttem oda. De ekkor a munkástanács elé citál­tak, ahol Pattantyús nevű vörös vezér rémrivalt: — Mit keres itt? Itt én rendel­kezem a maga élete felett, nem más. — Kérem, feleltem, én ezt elis­merem, de én családomhoz igye­kezem. Ekkor elbocsátott szinteg, de­­ megtudtam egy vörös katonától, akit régebben ismertem, hogy ha­­i­lálra ítéltek s reggel kivégeznek, mint nagyváradi burzsonyt. Mene­külni akartam, de tartottam attól, hogy súlyosbítom helyzetemet ha elmegyek, külömben is a vörösök a község alá vonultak, ott volt va­lami bajuk. Egy régi ismerős vá­sárlóm szerzett igazolványt s az­zal megugrottam. Egy kocsit fo­­­­gadtam, azt előre küldtem s én­­ utána baktattam Nagyrábé felé, de Sápnál elbocsátottam a kocsit s hirtelen átmentem Hajdumegyébe, Földes községbe s ott elbújtam egy ismerősömnél. Mindennap átmen­tem Sápra, hogy nem jön-e vonat. Jött is egy vizsgáló-vonat emel­­ve s mint volt már, alkalmazottat felen­gedtek s igy kerültem haza tegnap megszabadulva a vörösek kezéből. A Püspökladányból elindított próbavonaton tegnap érkezett Nagy­váradra K. Ármin sertéskereskedő,­­ aki két héttel ezelőtt utazott Bu­­­­dapestre és a közbejött változott­­ viszonyok miatt egy hétig Püspök-­­­ladányban volt kénytelen maradni.­­ Útjáról a következőket mon­­­­dotta el: — Április 21-én indultunk el Budapestről és amikor a vonat Püspökladányra, érkezett, nem en­gedték tovább utazni. Csak azok folytathatták tovább útjukat, akik Berettyóújfaluig váltották meg je­gyüket. Körülbelül 15—20 nagyvá­radi rekedt Püspökladányban, ahol még tartotta magát a direktórium. Ami a legérdekesebb az Debrecen­­ megszállása alkalmával történt. Ugyanis Debrecen megszáll­­­lása után a csapatok Kaba táján összeütköztek az orosz hadifoglyokból alakult vörös katonasággal Azonban az orosz hadifoglyokból álló vö­rös hadsereg nem tudott ki­fejteni semmi ellenállást és rövidesen elmenekült. Ezzel párhuzamosan Nagyvárad fe­lől Vámospércs körül nyomul­tak előre a megszálló csapa­tok. Itt sem tudtak semmi ellenállást kifejteni a vörös katonák. Így Debrecen és Nagyvárad felől megérkezett megszálló csapatok szombaton délelőtt elfoglalták Püs­pökladányt, ahol a vörös katonák az utóbbi napokban elvittek min­den szekeret és lovat. Debrecenből elvittek magukkal a menekülő vörös katonák hatvan odavaló vezető embert és mintegy ötven millióra rugó értéket. Tragi­kus végű esemény játszódott le Hajdúszoboszlóban, ahol a város polgármesterét, a gyógyszerészt és még két ember felakasztottak a vörös katonák. Nevezetesen a vö­rös katonák direktóriuma átadta a vezetést a polgármesternek és mi­kor távozóban megtudták azt a vörös katonák, hogy a polgármes­ter fehér zászlót tűzött ki a város­házára, visszatértek és végrehajtot­ták a kivégzéseket. A németek Versaillesban Bukarest, április 30 Az „Actiunea Romana“ Írja : A Havas-ügynökség jelenti, hogy a német békedelegátusok nem érkez­nek május elseje előtt Versaillesba. ** Budapest sorsa Bukarest, április 30 A „Neamul Romanesc“ Írja: A „Petit Republic" különböző forrásokból szerzett értesülése szerint Budapest nemsokára a szövetségesek kezére kerül. A magyar kommunista hadsereg csak gyenge ellentállást képes kifejteni. A magyarok orosz bol­­sevikiek segítségére vártak, akik azonban nem érkeztek meg s nem is érkezhetnek soha. Kun Béla Lenin segítségét kérte, akivel közölte, hogy a helyzet reménytelen. * * Visszatérnek Párisba az olasz delegátusok Nagyszeben, április 30 A „Patria“ Írja: A „Petit Pári­sien“ szerint akármi lesz Orlando olaszországi útjának az eredménye, ő és társai április 28-án visszatér­nek Parisba. Orlando valószínűleg be fog számolni a kamarában. Giolitti pártja támogatni fogja a kor­mányt. Az olasz lapok indulatosan­­ tárgyalják az eseményeket és az­­ amerikai néphez appellálnak. ** Letették az esküt Nagyszeben, április 30 A „Patria“ Írja: A kőrösbányai járásbíróság idegen ajkú tisztviselői közül tizenhárman letették a hűség­esküt. Vajdahunyadon dr. Reiss Béla, dr. Strauss Árpád, ’— Hátszegen dr. Szonkup István, dr. Vajna Far­kas ügyvédek tették le az esküt Ferdinánd királyra és a román államra.­ ­ A német békekövetek útja Nagyszeben, április 30 A „Patria“ írja: A német béke­delegátusok Brockdorf Rantzau ve­zetésével április 27-én elindultak Párisba. * *

Next